Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
Előre a lenini úton, a szocialista Magyarországért! Magyarország négyszáz nemzetközi szervezetben Dr. Bartus Imre—Dr. Kilényí Géza: Mindenki jogi kézikönyve M agyarország több mint 400 — főleg gazdasági — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függnek egymástól. Nagyon sók tevékenység van, amit nemzetközileg kell szabályozni. így például vonataink, repülőgépeink kül- födre is mennek, hazánkon nem. zetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabá. lyozni kell. De a Magyarországon gyártott villanyvasalót, vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy milyen feszültségen használható, vagy a villásdugő jó-e a külföldi országokban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat, előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ) ország nem; a víz szennyezettéi i válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe, ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon és láncszemsze- rűen fonja össze a különböző államokat Nem véletlen tehát, hogy sok, egyre több nemzetközi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdéseket Igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekbe azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés, a szocialista és a fejlődő országok egyaránt részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt Európában az egyik legátfo- * góbb és hatékonyan működő nemzetközi szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB), amely éppen a napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját Benne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglalkozik az európai közutakkal (az „E” jelű utak) és jelzéseivel, azaz a nemzetközi KRESZ-szel, az Északi tengert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna— Majna csatorna létesítésével, az európai villamosenergia-rendsze- rek összekapcsolásával, tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét és az egyes 1872. Április m 10 gazdasági ágak problémáit és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyés gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői Is egymással, hiszen mind a két szervezet résztvesz az EGB évi közgyűlésein és évközben a különböző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet-nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket közelíteni az álláspontokat és végső soron lendületet adni a kelet-nyugati kereskedelem fejlődésének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt hanem a világkereskedelemben is. Tagja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja III. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alelnök a magyar külkereskedelmi miniszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán a egész világkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy' megfelelő feltétele* a forgalom bővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat lyl agyarország cukrot búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, és ezeknek a piaca világméretekben többé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyagegyezményeken keresztül. (Pl.: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nemzetközi Cukpr Tanács, stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exportáló ország kvótát; (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia arra, hogy megfelelő árat kaphat az eladó termékéért Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké Is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehimlö-járvány Jugoszláviában. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világszervezetnek, (WHO), mely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat a tájékoztatást a megfelelő oltóanyagokat, stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza és minden területen küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontos ezekben résztvennünk, s milyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem résztveszünk — érvényesítve hazánk sajátosságait vagy éppen eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük országunk tekintélyét és erősítjük pozícióit Gyulai István A közelmúltban Fock Jenő miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, hogy ott — a többi között — hazánk 1980—85 közötti fűtőanyag- és nyers- anyagigényéről tárgyaljon. A hosszabb távú gazdaságfejlesztési tervek elkészítéséhez szükséges az energiahordozók és a nyersanyagok biztosítása. Magyarország és a többi fűtőanyagban szegény szocialista ország kőolaj- és földgázellátó- ( sát nagymértékben a Szovjetunió biztosítja. Ezen energia- hordozók és nyersanyagok kivitelének növelés«, nagy tőkeigényes beruházásokat tett szükségessé a termelés és a szállítás kifejlesztésére. A termelésbe fogott lelőhelyek többnyire a Szovjetunió távoli, nehezen megközelíthető területein hedyezA hét évvel ezelőtt megjelent hasonló kiadvány sikert aratott, s rövid időn belül elfogyott Ez, valamint az azóta végbement változások indították a Kossuth Könyvkiadót arra, hogy ismét közreadja a rendkívül hasznosnak nevezhető kötetet A most megjelent kézikönyv anyagának 85 százaléka új, mert nemcsak a földolgozott témakörök bővültek, hanem a korábban érvényben levő jogszabályok is változtak, korszerűsödtek. Mi az, amire választ ad a szerzők segítségével a könyv? Szinte valamennyi hétköznapi jogi problémára. A tizenhat fejezetre tagolt mű felöleli a többi között az álamigazgatási eljárásra, a lakásbérletre, vásárlásra, építésre, a telek- és üdülő, tulajdonra vonatkozó kérdéseket, a családjogi viták, az öröklés különböző problémáit, a fontosabb munkajogi tudnivalókat a szabálysértés, a büntetőeljárás menetét A világos csoportosítás a kednék el Ez a fajlagos termelési ős szállítási költségeik növekedését eredménye®. (A 4 500 km hosszú „Barátság” kőolaj- vezeték kezdetben Kujbisev térségéből indult ki, most pedig Nyugat-Szábériából — a „Harmadik Baku” területéről szállítja a kőolajat, ahol 1964- ben még csak 200 ezer, tavaly pedig 44 millió tonnát termeltek ki. A KGST-arszágok növekvő szükségletednek kielégítése nem biztosítható a hagyományos külkereskedelmi formában. Az új típusú együttműködés keretében az érdekéit országok részt vesznek a tőkeigényes kőolaj- és földgáztelepek kiaknázásában és új szállító kapacitások létrehozásában is a Szovjetunió területén. Ilyen módom bővül a „Barátság” kőolajvezeték és a jogban teljesen járatlan ember számára is könnyű eligazodást nyújt olyan kérdésekben, mint például a lakbér-hozzájárulás megszűnése, a szolgálati lakás fogalma, az albérleti szerződés, a lakásépítő szövetkezet alakítása, az ingatlantulajdon megengedett mértéke. Hasonlóan ehhez, más fejezetekben is kérdés- és felelet formájában adnak választ a szerzők arra, hogy például mikor érvényes és mikor érvénytelen a végrendelet, mi az eljárás a különféle útlevelek ki. váltásakor, a vásárlő minőségi kifogásainak intézésekor, gyermektartási és gyermekelhelyezési ügyekben. Az egyszerű — nem „jogi* — nyelven fogalmazott válaszok valóban mindenki kézikönyvévé! teszik a kötetet amelyet függelékként a legfontosabb jogszabályok összefoglalásával is kiegészítettek a szerzők. <m5» Nyugat-Európába vezető nemzetközi földgázvezeték is. (Hasonló módon szállíta Szovjetunió az egyes nyugat-európai országok számára földgázt és tervezik Japánba is a kőolaj- és földgázszállításokat.) A fűtőanyagok kitermeléséhez és szállításéihoz hazánk — a nemzetközi munkamegosztás keretében — a kőolaj- és föld- gázvezeték építéséhez szükséges különböző automata műszereket, berendezéseket tudna biztosítani. A nyolcvanas évek szükségleteinek maradéktalan kielégítése céljából csehszlovák—jugoszláv —magyar együttműködéssel az „Adria” kőolajvezeték megépítését tervezik. Ez a vezeték Közel-Keletről tankhajókon Bakar kikötőig szállított kőolajat juttatná el hozzánk. Hazánk és a többi KGST-ország újszerű együttműködése a növekvő kőolaj- és földgázimport kielégítésére ®J| Káblajmez® . llH FSWgianszf Barátság l kSofeiwWflh f-pulá "Barátság tt. kffola|vM8?ífe ——••• Tervezett "Adria" kőolajvezeték -o*-o- Épülő nemzetközi fbldgazvezetők ~—i— Tervezett nemzetközi földgéaeatfk • í eiciw«* \ t NŐK .^ÉPtoek J
