Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-29 / 100. szám
Szót kért megyénk Balogh László és Varga Istvánná megyei küldöttek felszólalása A Hazafias Népfront V. kongresszusának háromnapos tanácskozásán megyénket 37 küldött képviselte. Az ország és benne megyénk érdekeit szolgáló eszmecserében szót kapott a Hazafias Népfront békési járás küldötte Balogh László és Szeghalom nagyközség képviselője Varga Istvánná. Mindketten a munkáról, az alkotásról, * mindennapi tetteikről szóltak, amit nem helyettesíthet a puszta érzelem a szocializmus építése iránt. Hangsúlyozták, hogy a felelősség serkentésével nagyon sokat tehet * népfront, mert az emberek csakis e felelősségük teljes tudatában érzik magukénak a közélet örömeit, gondjait. A közéleti munkálkodóé, így válhat társadalmilag hasznos tevékenységgé. Hozzászólásukat, az alábbiakban közöljükz Több megbecsülést a szSvetkexefi mozgalom első úttörőinek Min* tsz-títoSk, tóvatébam & foglalkozásom következtében érdeklődési köröm elsősorban a mezőgazdaság. Ezzel foglalkozom, a parasztság körében éleik és közöttük nőttem fel — kezdte beszédét Balogh László. — így engedjék meg, hogy elsősorban a parasztságot és a mezőgazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozzam^ Az ország felszabadulása óta & parasztság élete is megváltozott, Aktív részesévé vált a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi termelésének. Megyénkben is az utolsó 10 év alatt a terméLö- szövetkeaetek nagy többségié megerősödött, jól gazdálkodik, kivéve a mostoha természeti adottságokkal rendelkező szövet, kezeteket. Létrejöttek mezőgazdasági termelőszövetkezetek ér- dekképvisétetri szervei, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és annak Területi Szövetségei. Ilyen körülmények között a Népfront szerepe is megváltozott, a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatban. Csak helyeselni tudom a Hazafias Népfront bizottságainak a fez-parasztság felvilágosítását, politikai nevelését, a községek közéletében való részvételének további szorgalmazását. Igényeljük a községekben, városokban a munkás—paraszt találkozók szervezését. Ismeretes, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődésének első szakaszában csak a földjükhöz ragaszkodó parasztság maradt a termelőszövetkezeteinkben. A fiatalság és a parasztság egy része igyekezett az iparban elhelyezkedni. Ott is megálltak a helyüket becsülettel, de így parasztságunk a népességben képviselt régi arányának majdnem felére csökkent. így kisebb létszámmal kellett és kell biztosítani az ország legdrágább kincsének — földjének gondosabb bérnövelését, népünk eddiginél magasabb szintű ellátásált, és a külkereskedelem igényének lehető nagyobb arányú kielégítését. Későbbi fejlődés során a paraszti munka fokozatosan alakult át földművelő szakmunkává Mind nagyobb szerepet kapott a technikai eszközök bevezetése, a gépesítés. Ez a fizikai munka megkönnyítését, nagyobb terméseredmények elérését hozta. A parasztság mind közelebb kerül munkaviszonyáit tekintve a munkássághoz. Az eredmények mellett azonban még mindig vannak hiányosságaink és lemaradásai a mezgazdaságnak; csökkent a cukorrépa-termelés. kevés a zöldségféle, vagy a tejtermelés, és még egy pár cikk. A parasztság tudatában van annak, hogy a népgazdaság részére ezeket a termékeket neki kell előállítani. Azonban a termelési kedv kialakításához újabb közgazdasági szabályzók szükségesek. Ezeknek a szabályzóknak kialakítása már folyamatban van, s reméljük. hogy a szűk keresztmetszetű cikkek termelése újból M fog lendülni. Javaslom, hogy a gyümölcs- és zöldség-hiányok áthidalására a Hazafias Népfront bizottságom fejtsenek ki felvilágosító munkát, a házfiker- takben történő termelés növelésével Átmenetileg ez a leggyorsabb segítség e téren. A dinamikus nagyüzemi fejlődés feltételezi azt, hogy a termelés szintjének fejlesztése mellett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma tovább csökken a mind modernebb technika mellett, kevesebb kézierő szükséges. Emellett azonban a dolgozók műszaki és •technikai tudásának is emelkednie kell. Mert nem mindegy az, hogy a kasza vagy a kombájn törik össze. A magasabb szintű gépesítés igényli az ehhez értő, erre képesített fiatal szakmunkásokat Sajnos a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy szakmrmkáshiánnyal küzdenek. A gépesítés állandó fejlődése meűleitt az idős tsz-tagök képzettsége lemarad. A fiatalság pedig nem törekszik a mezőgazdaságban dolgozni. Sok esetben a , »zülölt, nehezítik a mezőgazdaság , szakembcr-utáinpótlását Hogy is választana mezőgazda- sági szálánál az a gyermek, kinek szülei azzal ijesztgetik: „ha nem tanulsz, akkor mehetsz a tsz-be dolgozni”. Ez káros nézet. Ennek az a következménye, hogy ösztöndíjak, támogatások sem elegendők arra, hogy a fiatalság a mezőgazdasága irányú szakképzést válassza. Sőt a mezőgazdasági technikumokban végzett fiatalok sem a mezőgazdaságot, hanem nagy' részben más munkakört választanait maguknak. Pedig nézetem szerint a mezőgazdasági termelés igen szép szakma. S a jövedelmi lehetőségeik elérik, sőt túlhaladják az iparban — vagy a kereskedelemben elérhető jövedelmet, ha becsületesen, szorgalmasan, leikidsmeneíitel dolgoznak. Javaslom: a Hazafias Népfront minden szinten, városon és falun egyaránt a tanácsi szerveknél, iskoláidban, tömegszervezeti munkájukban tűzzék ki elsőrangú feladatuknak — a mezőgazdasági szakma ellen kialakult érthetetlen, káros előítéletek megszüntetését, megváltoztatását. Tegyenek meg mindent, hogy a mezőgazdasággal összefüggő földműves szakmunkás foglalkozási ágazatok rangját társadalmunkban a megfelelő helyre sorolja a közvélemény. A továbbiakban a tez-tagsátg szociális ellátási szintiének, a munkásság szintjéhez történő emeléséről szóit. — Megbíztak azzal — mondotta —, hogy e területen pár kérdés megoldásának felszínen tartása vagy sürgetése érdekében szóljak. Az egyik: a tsz-tagság nyugdíjkorhatár egységesítése. Igénylik a fez-tagak a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetek megállapításának egységesítését is. Itt visszatetszőnek látják azt, hogy az ipari dolgozók részűkre legkedvezőbb utolsó évekből e 3 évet kiválaszthatják, addig a fez-tag az utolsó nyugdíj évében élért kereset alapján kerül nyugdíjazásra. Ekkorra már a 65 éves emberek a termelésben igen kis szerepet tudnak játszani vagy egyáltalán nem tudnak dolgozni a munkában becsületesen megöregedett fez- tagok. Felhívták a figyelmet — és sérelmezték a veterán termelőszövetkezeti tagok, hogy hátrányos helyzetbe kerültek a későbbi nyugdíjazott fez-tagokkal szemben. 1967 előtt minden tsz- tagnál havi 900 forint átlagkeresetet vettek nyugdíjalapul és ennek 35 százalékát folyósították nyugdíjként. A későbbiek során a ténylegesen elért jövedelmük alapján kapták nyugdíjukat. így előfordult olyan eset, hogy aki féle annyit dolgozott, de már az új rendszer szerint került nyugdíjba, jóval több nyugdíjat élvez, mint azok a veteránok, akik a szövetkezettel alapították. Pedig általános vélemény az, hogy a szövetkezeti mozgalom első dolgozóinak, Nagy megtászteltébésnék tartom, hogy szót kaptam a tanácskozáson. Békés megye szeghalma járásának küldötte vagyok. Pedagógus — kezdte e rövid bemutatkozással felszólalását Varga Istvánná. Azért kértem szót — mondotta —, hogy a népfront ifjúság- politikaá feladatairól, eredményeiről, és hiányosságaiból szóljak áltálában, Békés megyére és Szeghalomra vonatkoztatva. Szívem szerinti téma ez, mert pedagógus és kétgyermekes családanya vagyok, s így valóban érzem a szülőre és a pedagógusra háruló óriási felelősseget, de közel áll hozzám a kérdés azért is, mert mint községi népfront-elnöknek, gyakran látnom kell a népfront feladatát is a nevelés kérdésében. Az MSZMP központi Bizottsága 1970 február^ ülése meghatározta, hogy mit vár a népfronttól ezen a téren: az ifjú-' ság lakóterületi foglalkoztatásának biztosítását,, az ifjúság számának növelését a választott testületekben. Mi Békés megyeiék úgy érezzük, hogy mindkét feladat megoldásában jelentős lépéseket tettünk előre.- A fiatalok lakó- területi foglalkoztatásában nagy segítséget jelent megyénkben az ipartelepítés. A fiatalok számát növeltük a helyi tanácstagi választásokon és a népfront választásokon. Tudjuk, hogy a számok kedvező alakulásával még nem oldottuk meg a ránk háruló feladatokat. Az elmondottakból eredően kísértük nagy érdeklődéssel az ifjúsági törvény előkészületeit és megszületését. Szocialista demokráciánk kiszélesedését is látjuk ebben a törvényben. Jó, ha sokan izgulunk azért, hogy ifjúságunk élni tudjon törvényadta lehetőségeivel, mert ez a törvény nem ajándék, hanem óriási felelősség. A mindennapi az úttörőknek sokkal saagyobfo az érdemük, több nyugdíjellátást érdemelnének, mimt ans jelenleg van. Tisztában vagyunk azzal, hogy az államháztartás pénzügyi eszközei nem korlátlanok, csak a vele szemben támasztott igények nagyok, mégis remélem azt, hogy az előbb említett kérdések anyagi lehetőségek sorrendjében élőbb-utóbb megoi- dódnak. • Utazásaim során, mint ország- gyűlési képviselő sokszor olyan jelenségeket tapasztalak, hogy azokkal kapcsolatban fel is merül bennem a részbeni megoldás lehetősége. Egyes beruházások keretében — tisztelet a kivételnek — olyan állatférőhelyeket alakítanak ki, amelyek már nem is istállók, hanem beton várak. Ezeket a beruházásokat előregyártóit könnyű panelekből kisebb költséggel is elő lehetne állítani A megtakarításból országos szinten meg lehetne teremteni a szociális juttatások fejlesztési alapjának egy részét. életben tapasztalhatjuk, hogy ifjúságunkban rengeteg a hasznos. energia, csak irányt és teret kell adnunk és nagy dolgokra képesek. Ezért tartja szükségesnek a Hazafias Népfront megyei bizottsága, hogy e törvénnyel ne esek a fiaitalok ismerkedjenek, és éljenek a felkínált lehetőséggel, de' felnőttek, vállalatok, tsz-ek, vezetők és beosztottak is ismerjék és tartsák is be. Hiszen jövő társadalmunk olyan lesz, amilyenné fiataljaink teszik, és fiataljaink olyanok, amilyenné a mai felnőtt generáció neveli. A nevelés, az ifjúságért érzett felelősség, az első tudati ráhatás a családban kezdődik. A családot sem törvény, sem intézkedés nem pótolhatja. A család felelősségét a társadalom és az állam nem vállalhatja, mert ez ad először irányt gyermekeink gondolatainak, tevékenységének. Növelni kell tehát a szülőkben ennek tudatosságát, felhasználva a íomegkam- mundkációs eszközöket, a Pedagógiai Bizottságot, a Szülői Munkaközösséget és a Szülők Akadémiáját. Oda kell hatnunk, hogy ne csak az iskolában, de a munkahelyeken is érezzék: a nevelés nemcsak az iskola feladata. Hányszor halljuk az idősek elnéző, legyintő vagy vádló és ledorongoló ítéleteit, pedig az ifjúságnak segíteni akaró, a hibákat kijavító, a nagyobb tapasztalattal rendelkező felnőttek megértésére van szüksége. Persze, erről beszélni könnyebb, mint a valóságban átélni. Mert korunk rohanó világában mi felnőttek is mindig úgy érezzük, hogy lemaradtunk, nincs erőnk és energiánk mindenre, s egyrészt ezért vagyunk türelmetlenek gyermekeinkhez, ezért nem játszunk velük, s ezért kérÁr Ifjúsági foryeny nem ajándékj hanem óriási felelősségvállalás jük őket, hogy „ne nyúzz már kisfiam”, meg „fáradit vagyok, maradj csendben”« Társadalmunk jogos igénye és elvárása fiatalok személyiségének teljes kibontakozása, a helyes világnézetre, a helytállásra nevelés mindazoktól, akik felelősek ifjúságunk formálásáért. Ebből jelentős szerepeit vállalnak a különböző művészeti ágak, főként és leghatásosabban az irodalom és a fűm. Aggasztó viszont az, hogy ezek nagy része a negatív eseteket, példákat dolgozzia fél — feltehetően, oktatási szándékkal —, de fiataljaink nem mindig ezt látják meg és érzik, vagy értik. Elgondolkoztató az is, hogy korunk szinte nélkülözhetetlen, kelléke a televízió, milyen nagy arányban ad teret a kriminek, amely egyrészt idegileg kimerítő a fiatalokra, másrészt sok időt igényei, sok esetben a pihenés rovására. Néhány szóban az oktatásról äs szeretnék beszélni. Hku Pál véleménye volt az ifjúsági törvény előterjesztésekor, hogy a több tudás megszerzése nagyobb energiát, kitartást igényel, s ért csak hatásos pedagógiai módszerekkel könnyíteni lehet, de szórakozássá változtatni sohasem. Nő tehát a pedagógusokra háruló feladat, de nő bennünk a féltés és az aggódás is gyermekeink miatt. S egyre többen ég határozottabban valljuk, a tananyag megrostálásának szükségességét, mert látjuk, hogy kell a szabadidő, kell a játék, kellenek a gondtalan órák, ha nem akarunk a mozgáshiány miatt beteges, szellemileg kifáradt gyermekeket látni magunk körül. Ifjúságunk lelkesedését megyeri szinten és Szeghalmon, valamint az egész országban lemérhettük a Hazafias Népfront újraválasztásakor, amikor egyrészt szívesen vállalták a nép- frowtmunkába való bekapcsolódást, másrészt segítették a szervezésben és véleményüket is elmondták az elmúlt négy év munkájáról, valamint javaslataikat az elkövetkező ciklusra. Art hiszem, egyetért velem a Tisztelt Kongresszus abban, hogy jó az, ha beszélünk az ifjúságról, de sokkal jobb iaz, ha teszünk értük. Az ifjúsági törvényben is az a legmegnyugtatóbb. hogy megvalósítását biztossá teszi a végrehajtás időről időre való ellenőrzése. © Azok a törekvések, melyekről megyénk két küldötte számot adott a kongresszusnak, igazolják: a Hazafias Népfront megyénkben is a legszélesebb népakaratot kifejező tevékenységet folytat. A továbbiakban is jő lehetőséget biztosít a közös célért munkálkodni akaróknak. Eeeskár János
