Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

Stabilitás és rugalmasság

Sok saő esik mostanában gazdasági feladatokról, köztük nem ritkáin, nyomasztó gendja- inkróL Többen úgy gondolják, hogy közben a fejlődés eredményeit csupán illendőségből hangsúlyozzuk, helyzetünk „kilátás- talanságát” feledtetve. Valójában eredményeink és gondjaink feltételezik és nem kizárják egymást Gazdaság problémáink jellege, háttere merőben megváltozott az utóbbi években. A népgazdaság eddig fejlődésének főforrását képező munkaerőtar- talékok ugyanis már végképpen kimerültek, a társadalom összes munkaidőalapja sem napjainkban sem a jövőben tovább nem növekedhet így az ország az intenzív fejlődés időszakába lépett, vagyis a viszonylag köny- nyen mozgósítható munkaerő- tartalékok helyett új erőforrásokból, belső tartalárokból kell „megélnünk”.

Megnövekedett a szakértelem, a hozzáértés, a felelősségérzet, vagyis általában a szubjektív tényezők, az ember szerepe. Ám a hatékonyság fokozása, a munka- és üzemszervezés, a gazdaság szerkezetének átalakítása bonyolult, nehéz feladatok g talán kevésbé látványosak és lelkesítsek is, mint a korábbiak. A nagyszabású társiadailmi átalakításokat értették, támogatták, saját ügyüknek tekintették a lő. megek, lelkesítette őket a jövő reménye, nem ritkán illúziója. Napjaink gazdaság jellegű tennivalóival — bár az osztályharc sajátos, de nem kevésbé időszerű feladatairól van szó —, a frontvonalak nem annyira világosaik, mint a nagy társadalmi átalakulások idején,

Vannak, akik gondjainfcait a gazdaság reform bevezetésével magyarázzák. Nem kívánjuk vitatni- bizonyos részproblémákat okoztak és okoznak az új gazdaságirányítási módszerek begyakorlásával kapcsolatos nehézségek. De ezek nem homályosít- hatják el a reform döntően pozitív eredményeit. A hatvanas években a rég irányítási rendszerben a mostaninál nagyobb irányításbeli problémák mutatkoztak. Ezek a fogyatékosságok elhatalmasodtak volna az új helyzetben: a mostani általános munkaerőhiány közepette, a mai életszínvonal-követelmények mellett és a nemzetközi gazdaság együttműködés adott fokán, ha nem korszerűsítjük az irányítás módszereit, ha a központi tervezést nem kapcsoljuk szervesen össze az önálló vállalati gazdálkodással A reformot tehát nem lehet a múlt pozíciójából megkérdőjelezni, hátrafelé kacsingatva bírálni. A jövőt tekintve viszont tehetünk igényesek.

A reformrnódszerek és szabályozó eszközök finomításainál, korszerűsítésénél két nézet, két érdek ütközik. A vállalati gazdálkodás biztonsága általában stabilitást igényeL Esetenként

viszont a népgazdaság érdeke rugalmas változtatást sürget. Vagy azért szükséges a változás, mert időközben bővültek isme- retednk, tapasztalataink, lehetőségeink, vagy azért, mert a gazdaság helyzet módosult. Mindkét nézet végletes formában káros, — hangsúlyozta Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára a februári országos agtációs és propaganda tanácskozáson — a rugalmasság és a stabilitás feltételezik egymást.

Elsősorban a szabályozók olyan elemeit kívánatos hosz. szabb időre meghatározni, amelyek a vállalati és az egyéni érdekeltség rendszerében alapvétőéi- Ha viszont a gazdaság élet hullámzása, változása, fontos tervcélok végrehajtását vészé, lyezteti, az intézkedéseket nem szabad elodázni. A stabilitásra való törekvés tehát nem eredményezheti a szabályozó eszközök fetisázálását s nem veszélyeztetheti a szocialista tervgazdálkodást Elkerülhetetlen volt például a legutóbbi beavatkozás a népgazdaság beruházási egyensúlya érdekében. Ez a beavatkozás — ahogy Nyers élvtárs megjegyezte — körülbelül egy esztendőt késett, vagyis a szabályozó eszközök az indokoltnál tovább stabilak voltak.

A vállalati szakemberek azért is a biztonság, a stabilitás hívei, rrert a rugalmas intézkedések többnyire szigorították gazdái kodásuk feltételeit. Szóvá is tel szik, hogy a vállalati tiszta jövedelmeknek túl nagy hányadát vonja el jelenleg az állam. A nagyfokú elvonás kétségtelenü mérsékeli a vállalati érdekeltséget, korlátozza a gazdaság önállóság körét De az is igaz* hogy a szigorításból eredő bévé. telek nagy részét különböző kedvezmények és juttatások (ár- kiegészítés, állami visszatérítés sitb.) formájában vissza is kapják a vállalatok.

Vagyis a nyereségérdekeltség elvének fokozása nem csupán az állami elvonások, hanem a központi kedvezmények & engedmények mérséklését is feltételezi. A nyereségérdekeltség elvének határozottabb érvényre, m(m juttatása a szabályozó eszközök | esetleges módosításán túl a vál- ! Lalátok hatékonyabb gazdáik»- • dását a jövedelmezőség követ- ; kezet.es fokozását, többek között ' például a nem gazdaságos tér- : melés csökkentését igényli. A1 vállalati önállóság és anyagi ér- ; dekeltség, valamint a központi ■ irányítás hatékonyságának foko- ■ zása ugyanúgy egymástól elvá- j laszthatatlanok, mint a szabá, • lyozó eszközök stabilitása ás ru- : galmassága. Csakis a korszerű S reformmódszerek teszik lehetővé ■ népgazdaságunk intenzív fejlő- 5 dését, a faelső tartalékok törne- S ges feltárását, a dolgozók akti- S vitásának és kezdeményezőkész- • ségénék fokozását.

Kovács löset S

Nagyszabású

antikvár könyvvásár

a

lesz Gyulán! Olcsó árak! Nagy választék! Szabad jj böngészés! ■

Felesleges könyveit készpénzért megvásárolják.

Ne mulassza el megtekinteni május 3—4—5-én a 5

JÁRÁSI KÖNYVTÁRBAN. 358 ■

■

Autósok!

A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet

autószervize ügyeleti szolgálatot

tart 1972 május 1-től:

szombatonként 7—18 óráig, vasárnaponként 7—14 óráig.

SZERVIZ. FUTÓJAVÍTÁS. MŰSZERES DIAGNOSZTIKAI VIZSGALAT

Bolthálózat-fejlesztés a tagság segítségével

A megye egyik legszebb szövetkezeti vendéglátóipari egységét

nyitották meg Sarkadon

Az utóbbi néhány év nagyarányú változást hozott a 12 és fél ezer lakost számláló Sarkad nagyközség bolti kiskereskedelmében. Az ABC-, a ruházati és a vas-műszaki áruház megnyitásával nemcsak a helyi, hanem a környékbeli községek — Űjsza- lonta, Méhkerék, Kötegyán és Sarkadkeresztúr — mintegy 20 ezret számláló lakosságának lett korszerű bevásárló központjává. Hogy e három kereskedelmi egységet a szövetkezet ki tudja alakítani, fel tudja építeni, a saját anyagi erőn túl jelentős banki hitelre, sőt a tagságtól kapott segítségnyújtásra is szükség volt. A tagság az ABC-, a ruházati és a vas-műszaki áruház létrehozásához 1 miliő 800 ezer forintot adott kölcsön célrészjegy címén a szövetkezetnek.

A fogyasztási és értékesítő szövetkezet igazgatósága miközben az említett nagy egységek létrehozására igen sok milliót költött, nem feledkezett meg a működési körzetébe tartozó községek boltjainak korszerűsítéséről sem. E nagymérvű hálózatfejlesztés tette lehetővé, hogy 1971-ben 143 millió forint forgalmat érhettek el a szövetkezet dolgozói, miközben az év végi tiszta eredmény meghaladta az 5 millió forintot.

De miközben a már említett nagy kereskedelmi egységek Sarkadon néhány év alatt megnyitásra kerültek, mindinkább tarthatatlanná vált a községben a vendéglátóipari ellátás helyzete. A kulturáltságot és higiéniát nélkülöző bérelt étterem, s a község központjában levő presz- szó ugyanis már régen nem felelt meg a kulturált szórakozás legelemibb követelményének sem. E sok éves felismerésből jutott el az ÁFÉSZ igazgatósága ahhoz az elhatározáshoz, hogy vállalni kell egy olyan vendéglátóegység kialakításának anyagi kihatásait, amely Sarkad nagyközség 12 és fél ezres lakosságának, de a környékbeli helységek szórakozni vágyóinak is kulturált környezetet biztosít. Az elhatározást tett követte.

És néhány nappal ezelőtt egy újabb nagy esemény színhelye volt Sarkad. Ekkor került sor a község központjában, a volt cipő- és kötöttáru bolt, valamint a régi presszó helyén kialakított nagy sarki vendéglátóipari kombinát átadására, amelynek a Pelikán nevet aidták. A három rész. bői álló, de összenyitható étterem és presszó nemcsak méretét, hanem kialakítását tekintve is a megye egyik legszebb és legnagyobb szövetkezeti vendéglátóipari egysége.

Sajti Sándor, az ÁFÉSZ ügyvezető-igazgatója a megnyitó ün. népségén azt i& elmondotta, hogy a csaknem 3 és fél millió forint költséggel kialakított és több mint 350 személy befogadására alkalmas, impozáns étterem és presszó létrehozásában nem maradtak magukra a szövetkezet vezetői. A MÉSZÖV 2,5 millió

casaasnaasEaaa

forinttal segítette kölcsönös fejlesztési alapjából a kombinát létrehozását. Ezt az összeget a szövetkezetnek nem kell visszafizetnie.

Elismerés illeti a szövetkezet házilagos brigádját, a cukorgyár, s az építőipari ktsz dolgozóit, akik e vendéglátóipari egység kialakításán szorgoskodtak. Az építési megoldásokért Bihari Ferenc technikus, míg a belső tervezésért Hanák Sándorné érdemelte ki a vendégek és a községe beliék elismerését. Kiss Lajos, a szövetkezet osztályvezetője viszont azért kapott sok gratulációt, mert szakmai tanácsaival — amelyek jól kifejezésre is jutnak — sok segítséget adott a tervezéshez és kivitelezéshez.

A Pelikán vendéglátóipart kombináttól — melyet Boros Gergely MESZÖV-elnök adott át —•, évenként 6 millió forint forgalmat vár az ÁFÉSZ igazgató* sága.

Balkus Imre

Hatvani

Dániel:

Előre megfontolt szándékkal

Berta János elindul.Mindkettőjüknek Robi vált jegyet. A fiatal kalauznő, Pandur Istvánné, fel sem néz. amíg a jegyeket lyukasztgatja.

— Mi az, Kati, már meg sem ismered a kisebbet? — kérdi Zoli évődve. Ismeri jól a fiatalasszonyt, tanyájuk nem egészen egy kilométerre van az övékétől. Az mond valamit, aztán előre libben és a sofőrrel lekapcsoltatja a belső világítást. Kevés az utas, hatan, vagy heten vannak összesen.

. ök leghátul ülnek és suttogva beszélnek. Először arról, hogy ki vezeti a kocsit. Zoli azt hazudja, hogy ő ahhoz jól ért. De Robi a fejét ingatja:

— A kocsiban én leszek a parancsnok és én is vezetem. A többi a te dolgod, a szervezés, meg minden. — A másik belenyugszik és elmondja, hogy ő már ki is nézte a Volgát, az kényelmes, stabil kocsi, és a vezetőjével is könnyen ei lehet bánni. — De mikor láttad te azt a kocsit? — kérdezi Robi elkomolyodva. — Ma délelőtt is. — No, akkor arról lemondhatunk. az már ilyenkor nincs szolgálatban. De nem baj választunk Zsigulit, azok jó kis fürge kocsik. — Zoli erre azt mondja, hogy ilyen taxi még nincs is. — Ne hülyéskedj, lát11.

tam Pesten is meg Kecskeméten is. Tudom, hogy van.

Aztán megbeszélik, hogy a sofőrt hogyan kapják el. Zoli azt mondja, ő tud egy elhagyott helyet Agasegyházán, erdőben, ahol van egy tanyabejáró is, és ez azért kell, hogy a sofőr ne fogjon gyanút. Robi elmondja, hogy ő már megfigyelte: megállás után a sofőr kicsit oldalt hajol, fejét is teszegi. így tudja leolvasni a taxiórát. A cselgáncs-tanfolyamon a srácok, persze csak úgy, edzésen kívül mutatták a karate-ütést: a kisujj felőli kézéllel kell a tarkó és a nvaki ütőér közötti részre sújtani. Ez, ha pontos az ütés, eszméletvesztéssel jár, de ha csigolyát ér és az kiugrik, akkor kampec. Robi elmondja, hogy ugyanígy lehet halálos ütést mérni a gégére és a szívgödörre is. No most a másik figura ... Szintén csak „maguk között” nevezték „mandula-műtétnek” azt a fogást, amikor jobb kézzel nyúlnak át az ellenfél válla fölött és ragadják meg a kimonó szélét úgy, hogy az a nyakra tekeredjen, eközben bal kézzel az áll alá betámasztanak. Ha lent, a gyomor tájékán sikerül megfogni a ruha szélét, akkor az a nyakon szinte kÖröltekerh'etö, s elszorítja a fő ütőereket, így az ellenfél elszédül... Verseny közben ez nemigen következik be, mert ilye® helyzetben az ellenfél, mielőtt elveszítené az eszméletét, kopogtat a szőnyegen és akkor el kell engedni Ha mégis, akkor a fej néhány erőteljes mozdításával és?<-e téríthető.

Felelevenednek benne a tatami-szőnyeggel kapcsolatos összes emlékek.. „ Aztán a feladatra koncentrál: a sofőrt, ha zakóban lesz, a „mandula-műtéttel” kell ártalmatlanná tenni. Mert a zakó erre épp úgy alkalmas, mint a kimonó. A ka- raté-t sem kell végleg elejteni, attól függ, mennyi hely lesz a pontosan kimért ütéshez. Ö ül a sofőr mögé, Zoli meg mellé. Zoli gyomorszájon vágja, rúgdossa, de a legfontosabb az lesz. hogy lefogja a kezét. Hogy ne . tudjon ellenkezni. Különben attól függ minden, milyen fizikumú a sofőr. Az lesz a jel, ha fizetésre kerül a sor, Zoli hátranéz.

Közelednek Kecskeméthez. Megint elábrándoznak, hogy mi lesz majd akkor, ha átérnek a határon. — A pénzt beváltjuk — mondja Zoli. — De Robi felemeli az ujját: — Előbb megharmadoljuk. Egy részt kapok én, egyet az öcsém, a többi a tiétek. A másik rábólint, hogy ez így jó lesz.

A Bányai Júlia Gimnázium előtt szállnak le.

... A főtéren kevesebb a járókelő, mint máskor. Háromnegyed kilenc van. Sötét is most ez a tájék, a taxiállomás környéke, áramszolgáltatási. zavar lehet, a nagy esemegeöoíífaari