Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

Megkezdte munkáját a népfront V. kongresszusa folytatás az 1. oldalról) fosott, hogy fórumokat létesített, lameäyefeen a különböző osztá­lyok és rétegek nyíltan szólhat­tak problémáikról. E véleménye- íeeií, álláspontunk kifejezésével, éiguttattofe illetékes szervekhez, és a lehetőség szerint igyekez­tünk mindenkinek válaszolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. A vita akkor jó, ha a döntést nemcsak elhatározás kö­veti. hanem azok, akik tanács­koznak és káailakítottáfc a helyes álláspontot ,részt vesznek a imegvalóarasaarn is. Mert a szo­cialista demokrácia nemcsak kötetlen eszmecsere, hanem fe­gyelmezett cselekvés is. Így kap­csolódik össze a jog, a felelősség és a kötelesség. A beszámoló ezután, csupán néhány főbb feladatot tanait: — Népgazdaságunk egészsége­sem fejlődik, az életszínvonal egyenletesen emelkedik. A gaz­dasági reform megfelel szocia­lista gazdaságunk általános tör­vényszerűségeinek, s azsom fejlő­dési szakasz sajátosságainak, amelybe elérkeztünk. — A fejlődés, népgazdaságunk negyedik ötéves tervének meg­valósítása jó irányban halad előre. Ugyanakkor látjuk a fo- gyatéknssáigokail; is és megálla­píthatjuk: sok még a teendő, amelyekben a népfront-mozga­lom is segíthet. Tapasztottjuk, hogy az egyéni, a csoport, a társadalmi érdekek összhangja nem mindig érvnyesül helye­sein. Nem ritka az önzés. Akad­nak olyanok, aíkifc úgy képzelik, .hagy az egyén boldogulása in­dividualista alapon történik. Ho­lott a szocialista társadalom stem töri az „aki bírja, marja elvének érvényesülését, hiszen « szocializmust az egész népnek építjük. _ Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fél a fejüket, mert sdkszor egyoida- lúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentőségéi. Nem kap­tak elég nagy nyomatékot ugyanakkor az emberi munká­nak azok az eszmei és érzelmi vonásai, amelyek tulajdonkép­pen az egyén szellemi és érzel- :mi világának egyik legszebb^ él­ményét jelentik: az alkotás örö­mét. A tisztességgel elvégzett munkáiban még sofc más nagyon is emberi jelenség közrejátszik, olyan, ami olykor a pénznél is fontosabb. Ilyen a becsület, a felelősség, még a jóra sarkalló hiúság is. Szép példáját adja ennek a szocialista brigádmoz- galoan, amely most késziül se­regszemléjére. A téves nézetek elburjánzásá­nak másik oka, hogy az állam­polgárok nincsenek kellően tá­jékozódva a társadalom az ál­lam, a líisebb közösségek lehe­tőségedről. Ilyenkor fordul elő, hogy minden kérdés megoldá­sát felülről várják. Mozgalmunk feladata, hogy javítsuk a dol­gozók tájékoztatását. — A Hazafias Népfront sokat tehet a közgondolkodás alakí­tásáért. Mozgósítsuk a közvé­leményt alkotó, termelő, tisz­tességesen élő és dolgozó em­berek tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket, akik a közösség kárára akarnak megtollasodni. A tisztéletet, a megbecsülést nem lehet megvásárolni! Állít­suk pellengérre azokat az ele­meket, akik korrupcióval, ösz- szeköttetésekkel, gyanús mani­pulációkkal akarnak magasabb jövedelerúhez jutni, szigeteljük el a munkafegyelem lazított, a közvagyon herdálóií. Ne tűr­jük a közömbösséget az effaj­ta jelenségekkel szemben. De azt se engedjük, hogy a nép érdekében alkotott törvények paragrafusait a nép kárára csűrjék-csavarják holmi ügyes­kedők. Emeljünk szót az álhu- manista szemlélet, az ilyen cí­men megnyilvánuló liberaliz­mus ellen is. A népfront művelődéspolitikai teendőit vette sorra ezután Bencsik István. Azzal is foglalkozott, hogy az igaz hazafiság és a nemzet­köziség érzésének elmélyítése, a béke erőinek gyarapítása, a szabadságukért küzdő népek iránti szolidaritás érdekében mi mindent tett a népfront- mozgalom, s e munkájában milyen nagy és értékes segít­séget kapott az Országos Bé- ketanácstól, a Magyar Szolida­ritási Bizottságtól, a társadalmi és tömegszervezetekíől, az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés magyar nemzeti bizott­ságától. — A népek közötti barátság erősítéséért folyatatott tevékeny­ségünkben a legfőbb súlyt a Szovjetunióval való barátság és testvériség elmélyítésére he­lyeztük. Célunk az volt, hogy minél sokoldalúbban megismer­tessük a szovjet nép életét, impozáns építő munkáját, ha­talmas erőfeszítéseit a világ békéjének megvalósítására. Nemzetközi politikai kérdé­selvről szólva Bencsik István kifejtette: — Kongresszusunk olyan idő­ben ülésezik, amikor a világon előrenyomul a népek szabadsá­gának, a világ haladásának gondolata, és ugyanakkor a re­akció, az elnyomás erői min­dent megpróbálnak, hogy ere­jüket összeszedjék és fékezzék a haladást. Noha ezek az erők csökkennek, még mindig nem jelentéktelenek; hiba lenne le­becsülni őket. Az Amerikai Egyesült Államok nixoni ad­minisztrációja, amely a viet­nami béke hirdetésével került hatalomra, fenntartja, folytatja, még erősíti is a pusztítást Vi­etnamban. Jogos felháborodást vált ki világszerte a terrorbom­bázások felújítása, ártatlan em­berek, asszonyok, gyermekek meggyilkolása, a polgári la­kosság esztelen pusztítása. A magyar nép is követeli a bom­bázás beszüntetését, az imperi­alista csapatok kivonását! — Változatlanul folyik a harc a Közel-Keleten és Latin-Ame- rikában, Afrikában az imperia­lizmus erői éllen, hogy biztosít­sák függetlenségüket, gazdasági önállóságukat, szabad jövőjüket. — Az utóbbi években a nem­zetközi politika homlokterébe került az európai kontinens, amelyen érik a realitások elfo­gadásának termékenyebb gondo­lata. A nyugat-német ellenzék, a revansista körök azonban még a hidegháború felélesztésétől sens riadnak vissza, hogy megakadá- lyczzák a szovjet—nyugatnémet és á lengyel—nyugatnémet szer. ződés ratifikálását. — Az S2KP XXIV. kongresz. Bzusán meghirdetett politika., a tárgyaláson alapuló európai biztonság gondolata a szívós el­lenállás ellenére előrenyomul. Hazánknak Is része van ennek az ésszerű politikának az előre­áUUZimil<U£ i gyan bomlott fel száműzött-kol- lektívájuk, mert egy, a rabságba félig beleőrült elvtársuk esztelen vádakat ©nett Martot!- ellen. Julij most egyedül él. meg­betegedett, idegei kikészül-- tek, nem képes dolgozni. Ments meg, Uram, a „száműzött-kolániáktól” és a száműzött „históriáktól”.! A szabadulás után három ba­rát: Lenin, Potrészov és Matov alakította meg az Is2kra „kezde­ményező bizottságát”. A párt- kongresszuson Martovék Lenin ellen fordultak, heves politikai harc indult közöttük. A kong­resszus után írásban biztosítot­ták egymást személyes nagyra­becsülésükről, de a barátságnak végeszakadt... Az Októberi For­radalom után Martov égy ideig a „belső ellenzék” szerepét ját­szotta, tagja volt a szovjetek vég­rehajtó bizottságának, Lenin hiá­ba remélte az ellentétek enyhü­lését; végül Martov az ő segít­ségével emigrált. A régi pétervári körből (ter­mészetesen Krupszkáján kívül) egy barát maradt meg: Krzsizsa. novszkij. Ö részt vett a Bolsevik Párt megalakításában, de az 1905-ös forradalom után kapcso­latuk Leninnel megszakadt. 1919- ben viszont a Népbiztosok Ta­nácsának elnöke örömmel fe­dezte fel, hogy ifjúkori barátja nemcsak forrtonlmárnak-ener­getikusuk is kitűnő. „Megkaptam és elolvastam nagyszerű cikkét” — írja neki és Krzsizsanovszkij nemsokára a GOELRO-bizottság, maid egy évtizeden át (1930-ig) a Szovietunió Állami Tervbizott­ságának elnöke. (Az olvasó sze­mét pedig megüti egy apróság Lenin és Krzsizsanovszkij leve- teésében: a száműzetésben te­»iiftaiiiimiissiHitffiismimiiSiiBiimr a gézed tek. a 20-as években ma-; gázódnak, bár igen közvetlen, barátságos hangnemben). Akik később csatlakoznál! a bolsevikokhoz, általában jóval fiatalabbak ^Leninnél, az elv­társi együttműködés ritkán válik baráti kapcsolattá. Gorkijjal nagyra becsülték egymást, még­sem beszélnék a szó köznapi ér­telmében barátságukról. Lenin nagyon szerette Inessza Arman- dot, ezt a művelt, megnyerő kül­sejű, vidám kedélyű hivatásos forradalmárt. Közös volt Beetho­ven imádatuk — „Inessza elv- társnő” szépen zongorázott. A leplombált vagonban együtt tért haza Lenin . csoportjával. Egy agitációs úton szerzett tífusz ölte meg. „Sohasem láttam emberi lényt ennyire teljesen elmerülni bánatában, az erőfeszítésben: magában tartani... „Egyedül szenvedni: ez volt Lenin „érzé­ketlensége”. Ha barátaival nem volt sok szerencséje, családjában szilárd támaszra talált. Elsősorban fele­ségében : ilyennek képzelte Cser. nisevszkij nőalakjait vagy Nyék. raszov dekabrista isszonyait, akik nem lemondással; büszkén hagy­ták ott a fényt és jólétet, hogy önként kövessék férjeiket „Szi­bériába, bányamélybe”. De az orosz századvég kivételes jelen­sége az is, ahogy testvérei, haj­lott korú édesanyja azonosultak Lenin sorsával. Anyja 75 éves korában Stockholmba utazott, hogy fiával találkozhasson, élete évtizedeken át „kóborlás” volt, mint maga írja, egyik emigráns vagy száműzött gyermekétől a másikhoz — valamelyik mindig segítségre szorul. ■ (Folytatjuk) haladásában. — OrszágépítS munkánkkal, boldog jövőnk építésével szoro­san összefüggő ügynek tekintjük a népek közötti barátság ápolá­sát, részvételünket a békéért folytatott világméretű küzde­lemben, a vietnami és móa, a szabadságért és függetlenségért harcoló népek iránti szolidari­tást és a mozgalom nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését Beszédét így summázta a fő­titkár: —• A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében kérem, hogy a kongresszus mélyreható­an vitassa meg javaslatainkat, előterjesztéseinket, s a vita eredményeként alakítsa ki ál­lásfoglalását Fogadja el az Or­szágos Tanács írásos jelentését a négyéves munkáról. Fogadja el a szóbeli beszámolót. Foglaljon állást a Hazafias Népfront fel­adatainak meghatározásában. Fogadja el a működési szabály­zat írásban előterjesztett módo­sított új szövegét Fogadja el az Országos Tanács javaslatát a népfrontmunkában kiemelkedő teljesítményt jutalmazó kitün­tető jelvény alapítására. Befejezésül Bencsik István ezt mondta: — További százezerekhez sze­retnénk eljutni, olyanokhoz, akiket ezután akarunk megke­resni és meggyőzni: érdemes ve­lünk dolgozni, a jó munka Örö­mét találják mozgalmunkban. Szilárd meggyőződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezeréi, milliói hallják meg hívó szavun­kat és jönnek velünk tiszta és nemes céljaink munkálására, mozgalmunk erősítésére, hogy építő munkánkba» kovácsoiód- jék a nemzeti egység, és épül­jön szép jövőnk: a szocializmus. A kongresszus ma folytatja munkáját Készülődés május I-re Szép parkok, tisztábbak az utcák Díszfát ültettek, fűmagot vetettek A víztorony környékét hozzák tisztasági Vállalat Békéscsabán — amint arról lapunk március 5-i számában már írtunk — hadművelet in­dult a város tisztaságának megteremtéséért, parkosításá­ért, Nem kevesebbről volt szó, mint hogy a város lakosságá­nak, az üzemek és intézmé­nyek dolgozóinak ki kellett ta­karítaniuk a várost. Természe­tes, hogy ebben a Köztisztasági Vállalatnak, a városi tanács­nak is megvolt a maga fela­data. Ezt a munkát fogták össze a Hazafias Népfront, a KISZ városi bizottságai és a Vöröskereszt. Felhívással for­dultak a város lakosságához, az üzemek, intézmények dolgo­zóihoz, amelyben azt kérték, hogy április 4-ig seperjék ki a szemetet a városból, május 1-re pedig öltöztessék zöldbe a parkokat, a házak előtti zöld területeken. A kezdeményezés — amint arról a Békés megyei Népúj­ság március 26-i számában be­számoltunk — megértésre ta­lált, elsősorban a lakosság kö- rébeo. Igazságtalanság lenne azonban kategorikusan kijelen­teni, hogy a vállalatok, intéz­mények dolgozói nem hallgat­tak a felhívásra. Jóné- hény üzemünk tette rendbe a portája előtti területet, szép parkokat építettek és építenek jelenleg is. És az időjárás is kedvezően alakult. Az utóbbi hetek esőzései zöldbe borítot­ták a füvesített területeket — olyannyira, hogy ma már a fű kaszálása Jelent gondot, illet­ve feladatot. Az útburkolatok­ról is lemosta az eső a port, se­gítve a Köztisztasági Vállala­tot. Mindent egybevetve nyugod­tan mondhatjuk; Békéscsaba rendbe a Kertészeti és Köz­dolgozói. tisztább lett, lakóinak patrio­tizmusa tettekben is kifejező­dött az utóbbi két hónapban. S hogy ez mennyire igaz, bi­zonyítja az, amit Nagy Mária, a városi tanács építési és mű­szaki osztályának technikusa mondott el r a város hat kerü­letében a lakosság, vállalatok és intézmények dolgozói ezer­száz díszfát, csaknem ötszáz díszcserjét ültettek el és elve­tettek fjúromszaz jäiö fűmagot Azt azonban nem mondhat­juk. hogy megpihenhetünk ba- bérainkon. Van még tennivaló és jónéhány vállalat példát vehetne a DÁV-osoktól. a hon­védségtől. a hűtőháziaktól, tég­lagyáriaktól, az építőktől, a Kauer nyomda soktól, konzerv­gyáriaktól, pamutszövósöktől stb. Így például jobban odafi­gyelhetne a mozgalom célkitű­zéseire a Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat is, hi­szen fia Jaminában a tégla­gyár előtt be lehetett temetni azokat az árkokat, amelyekbe a gázcsöveket fektették, úgy gondoljuk, nincs különösebb akadálya, hogy máshol is meg­tegye a vállalat. A gázosoknak sem lehet közömbös, hogy eb­ben a nemes versengésben az V. kerület milyen helyezést ér el és 1973-ban hány méter többletjárdát építtet a tanács a munkáslakta kerületben. A felhívás nyomán Békés­csaba lakossága az üzemek és intézmények dolgozói megte­remtették az alapokat ahhoz, hogy a város valóban tiszta és rendezett legyen. Most már az a feladat, hogy a parkokat közterületeket mindennap gon­dozzák Boiyánszki János A BÉKÉS MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT értesíti a kedves vásárlókat, hogy kijelölt árudáiban korai, középkorai és későbbi érésű hibrid kukorica­vetőmagvat árusít 1, 2 és 5 kff‘ös csomagolásban Gyulán a Szuperauarketban; Orosházán, a Győri Vilmos tér 2. sz. alatti és Dózsa György úti árudájában, Szarvason, Szabadság úti zöldség, és vetőmag- boltjában, Békéscsabán, Lenkei úti, Corvin utcai tó Felső­körös sori árudájában. Vásárolja meg mielőbb kűkoricavetőmag- szükségletét. 5

Next

/
Thumbnails
Contents