Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
A húsipar termékbemutatója Április 24-én a Megyei Művelődési Központban a Bemutatjuk megyénk iparát sorozatban a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékeit lát. háttá és kóstolhatta meg a közönség. A kiállítást Szűcs Péter, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője nyitotta meg, majd Zán András, a húsipari vállalat főmérnöke ismertette a megye húsiparának fejlődését. Elmondta többek között, hogy a vállalat éves árbevétele két és fél milliárd forint, a húsipari termelési érték pedig meghaladja a 650 milliót. Ä gyár két világhírű terméke, a gyulai és a csabai kolbász 35 országba jut el és más árui is egyre kedveltebbé válnak külföldön. A vállalat hazai ellátásra 63 fajta terméket készít, ezek között a legújabb az alföldi csemege A kiállítás és kóstoló — amelynek megrendezése Dékány Ferenc termelési főosztályvezetőnek, Nyíri István főművezetőnek és Born Miklósnénak, a művelődési központ munkatársának az ízlését dicséri x— igen nagy sikert aratott, _, ■— — — !«lffiH»SS®SSJi®l'5«*SiSí®aS»£2S8s:iS*SSg*5SI**B5SSSSS*BS8*«eií«S8S®&S*ie®i8S®Í88i tanacsfeíanoTí voltak nélküle, mik«: a forradalom távolabbi perspektíváit, elvi, programatikus célkitűzéseit kellett pontosan, a megvalósíthatóság feltételével meghatározni. Ebben állt Lenin nagysága: egyszerre ismerte az elméletet és a gyakorlat következményeit, a célt és az utat Össze tudta illeszteni az elmélet és kivitelezés bonyolult szálait. A közel és távol nem ellentétek gondolat- világában: kiegészítik egymást, értelmet adnak egymásnak. Vannak, akik szeretik kiemelni Lenin hétköznapi, emberi tulajdonságait. Természetesen ember volt, mint bárki más; nem dohányzott, de szívesen megivott egy korty sört vagy vodkát; szeretett kirándulni és utazni, alkalomadtán vadászni, szerette a zenét, ha ideje engedte, sok mindent elolvasott — nem volt egyoldalú. Könnyen indulatba jött és nevetését „ragadásnak” mondták. Kimondottan egyéni tulajdonságai mellett magán hordozta a hetvenes—nyolcvanas évek forradalmárainak sok vonását — nem véletlenül volt legkedvesebb olvasmánya a „nihilista,, nemzedék bibliája, Csemisevsz- kij Mit tegyünk-je. De túl a személyes jellemvonásokon — mint Cserni- sevszkij Rahmetovjának — legfontosabb tulajdonsága mégis az volt, hogy az ügy az Eszme érdekében teljesen eggyé tudott olvadni az előtte álló feladattal, feladva egyéni létét, vonzalmait és érzelmeit minden érdeklődését küldetésére tudta koncentrálni. Angelicá Balahonova, aki a Komintern első éveiben Lenin mellett dolgozott, hogy azután kalandos életútját követve visz- szatérjen a szociáldemokrácia táborába, Leninről írott memoárjaiban számos példát hoz fel Lenin teljes személytelenségére politikai kérdésekben; a hivatalos ünnepségeket utálta, de ha szükségesnek ítélte, mozdulatlan arccal végigszenvedte. Maga Balabanova népszerű szónok volt s ezt azzal magyarázza, hogy azonosult a mindenkori hallgatósággal, rögtönzött szükség esetén; csodálkozva tapasztalta, hogy Lenin ugyanazt a beszédet többféle publikum előtt is elmondja, a hatással nem törődik, nem tart szüneteket, hogy tapsolhassanak, mint a legtöbb gyakorlott szónok; egyetlen gondja volt, megértetni gondolatmenetét hallgatóságával. Ezért gyakran nagyon leegyszerűsítette mondanivalóját. A romantikus Balabanova Lenin lényegre-törését túlzottnak tartja, szemére veti, hogy eszközeit és munkatársait hasznosságuk szerint választotta meg. Leninnek hatalomra- jutása után valóban szakítani kellett sok mindenben a régi orosz forradalmárok romantikus etikájával (bár azt nem engedte, hogy hihedt merénylőjét „aki maga is forradalmár” a forradalmi törvényszék halálra ítélje), s a nemzetközi burzsoázia ezért gyűlölte any. nyira: az osztály ellenség ellen saját fegyvereit alkalmazta, megmutatta, hogy a hatalom eszközeivel nemcsak a kizsákmányolok tudnak élni (Folytatjuk) Rendkívüli ülést tarlóit a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (Folytatás as 1. oldatról) sógének megfelelően tárgyaltak a megye egészségügyi helyzetéitől, fejlesztésének tehetsegeiről; a györmeadntézmények bővítéséről; a szolgáltatások javításáról és a megye szervezett dolgozóinak üdültetéséről. Megkülönböztetett gondot fordítottak a munkásvédelemre. A beszámolási időszakban a hatékonyság nö- veüőse céljából intéákedéselret tettek a propaganda munka és az oktatás fejlesztésére. A számok tanúsága szerint SO-am végezték el a munkavédelmi szaktanfolyamot, mintegy 300-an vettek részt az emehiszimtű műn- karvédelmí továbbképzésiben és csaknem 1 200-ma tehető azoknak a szánna, aldk különböző tanfolyamokon és konzultációkon gyarapították ismereteikéi-. Amint a beszámoló második fejezete megállapítja, sokat tettek a termelés, a gazdálkodást segítő tevékenység kibontakoztatásaiban és fejlesztésében. Ennek megfelelően a megye szakszervezeti szervei rendszere - résén figyelemmel kísérték és segítették az üzemi demokrácia fejlődését. Jól szolgálta ezt a beszámolási időszakban a kollektív szerződések, a középtávú vállalati tervek megvitatása, majd pedig a szocialista brigád- vezetők jelentős számú tanácskozása. Az elnökség rendszeresen napirenden tartotta a szocialista mnnkaversieny továbbfejlesztésének feladatait, s közreműködött a verseny továbbfejlesztését szolgáló központi intézkedéseik előkészítésében. Sok erőfeszítést tetter azért is. — derül ki a harmadik fejezett)® — hogy a szakszervezeti, propaganda, agitációs és kulturális nevélőimunlka tartalmában és módszereiben egyre inkább igazodjon a szocialista építés jelenlegi feladataihoz. Többek közt ezt szolgálta és szolgálja az 1971/72-es oktatási évad is, melynek tanfolyamain a szervezett dolgozók 13 százaléka, azaz több mint 13 200-an vesznek részit. Az 570 saakszervezefi propagandista zöme jól felkészült, s így felelősségteljesen dolgozik. A szakszervezet tőle telhetőén segítette a munkás—paraszt szülők tehetséges gyermekeinek taműásált. Erre a célra minden évben 60 ezer forintot fordít. Az 1971/72-es tanévben az általános isíkolákbon 12, a középiskolákban pedig 10 szakkört szerveztek. A téli és a tavasa szünetben pedig ötnapos, bentlakásos tanfolyamokon készítenék fel a pedagógusok 140 fiatalt egyetemi, illetve főiskolai tervétéire az SZMT közreműködésével. A beszámoló részletes áttekintést adott arról az erőfeszítésről, amelyet a munkahelyi testnevelés továbbá szélesítésére tettek. Ebben a mozgalomban jelenleg mintegy 1 800-an vesznek részt. Kevésbé sikerült azonban előbbre lépni a spont- létesítményefc fejlesztésében. Amint a beszámoló megállapította, fedett és szabadtéri létesítményekben jelenleg 'megyénk az ország leggyengébben ellátott megyéje. A nő- és if j úságpoiü tifcai munkáiban elért eredményeket és megtett intézkedéseiket foglalta össze az írásos jelentés negyedik fejezete. Ahhoz, hagy e jelentős határozatot jól végrehajtsák. átgondolt, folyamatos mun3 sMJtiSMm 1972, ÁPRILIS 2C &á»a vön aaökség, $ ezt semmi- j képpen sem lehet kampányfela- : datnafc tekinteni. Az 'eddiginél is nagyobb felelősséget igényel e temakőoben a helyes szemlélőt kialakítása, a nők szakmai, politikai képzése, a béregyesn- lőttenségefc kiküszöbölése, valamint a gyermeketoől való gondoskodás és a szolgáltatások fejlesztése. Ehhez hasonlóan állandóan napirenden kell tartani a dolgozó ifjúság élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítását, a választott szakmák minél eredményesebb elsajátításának segítését. A jelentés az ötödik fejezetben a szervezeti élet. a vezető, irányító munka kérdéseiben elért eredményeket és az ezutámi feladatokat rögzítette. Többek közt megállapítja, hogy megyénkben alapjaiban jól érvényesülnek a káderpolitikái elvek. A korábbihoz képest javult a munka, tervszerűbb a jkiválasztás, az előléptetés, az emberekkel való törődés. Lényeges az is. hogy emelkedett a káderek politikai, szakmai és általános műveltsége, s ennek eredményéként javult a vezetés és az irányítás színvonala, erősödött, fejlődött a vezető szervek tömegkapcsolata. A káderek döntő többsége becsületesen helytáll a munkában, kezdeményező készségük is sokat fejlődött. Mindemellett azonban figyelmeztető. hogy a káderutánpótlás néhány területén még nem kielégítő a munka, hiányzik a tervszerű, tudatos tevékenység. Esetenként túlzott a követelmény, a türelmetlenség a káderekkel szemben. Az SZMT efaxJkséige a beszámolási időszakban megkülönböztetett figyelmet fordított az üzemi, az alapszervezeti tevékenység erősítésére, hogy ezek b szakszervezeti szervek egyre alkalmasabbá váljanak a növekvő feladatok végrehajtására. Ezt segítette elő többek közt az is, hogy a korábbinál több energiái, fordítottak az aktívák és a tisztségviselők oktatáséira és képzésére. Április 24-től ehhez ad igen jó lehetőséget Békéscsabán as SZMT oktatási háza, ahol évenként 600 tisztségviselő és reszortfelélős középfokú oktatása valósulhat meg. Figyelemre méltó a jelentésnek az a megállapítása, mély szerint a szakmaközi bizottságok munkájának elősegítésére szükség volna jogkörük kiszélesítésére és ennek megfelelően személyi és tárgyi feltételeik fejlesztésére, A nemzetközi kapcsolatokról, ad tájékoztatást az Írásos jelentés hatodik fejezete. Amint ; ebből kiderül, tovább fejlődtek a kapcsolatok a Penza megyei Szakszervezeti Tanáccsal, valamint a Román Általános Szakszervezeti Szövetség Arad megyei tanácsával. Mindkét orA tanácskozáson tizenhármán szólaltak fel és mondtak véleményt az elmúlt egy esztendő munkájáról. Többek közt elhangzott olyan megállapítás, hogy még többet kell lenni a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséért, az elhatározott célkitűzések eredményesebb teljesítéséért. Lipták elvtárs elmondta, hogy a szakszervezetek jól dolgoztak a X. pártkongresszus; határozatából adódó feladatok teljesítéséért, s eközben fejlesztették termelést segítő és érdekvédelmi tevékenységüket. Ezután a dolgozók életkörülményeinek alakulásával kapcsolatban elemezte a jövedelemm)e®rén!kbe, tanulmányozta üzemeink munkáját és megyénk szakszervezeti mozgalmát. Ezenkívül a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Vajdasági tartományi Tanácsá val is kibontakozóban van az együttműködés, egymás tapasztalatainak kölcsönös cseréje. És éppen, a nőpolitikái határozat végrehajtásának egyik tényét jelzi, hogy az idei Nemzetközi Nőnap alkalmából megyénkből különvonatot indítottak Prágába. Az úton több mint 300 nödolgozó vett részt, s teljesítette politikai küldetését. S az is elismerésre méltó, hogy megyénkben, a nődolgozók igen aktívan részt vettek a Takarót Vietnamnak akcióban. Nagy István, az SZMT vezető titkára szóbeli beszámolójával kiegészítette az írásos jelentésit. Megállapította, hogy a megye sziaikszervezetj mozgalma az elmúlt esztenlőben is eredményesen és egyre hatékonyabban töltötte be a szakszervezetekre háruló feladatokat. Szólt arról, hogy az egy óv előtti, a VII. megyei küldöttértekezleten megszövegezett tennivalók változatlanul helyesek, reálisak, összhangban állnak a szervezett dolgozók igényeivé!. Ezért arra kell törekedni, hogy ezek eredményes végrehajtásával fejlődjön a termelés, s javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az elnökség megítélése szerint az elmúlt egy év alatt tovább erősödött, színvonalában tovább fejlődött a szakszervezeteik nevelő, tudatformáló és agitációs tevékenysége. Mindemellett sokait kell még tenni az üzemi, a munkahelyi légkör és az üzemi demokrácia fejlesztéséért és hatékonyabb érvényesüléséért. Ennek egyik biztosítéika viszont a tartalmasabb szakszervezeti élet — a szakszervezeti szervek vezető, irányító munkájának állandó erősítése és színvonalának emelése. Arra van szükség — mondotta, hogy a szakszervezeti vezető szervek minden fontos kérdésben a szakszervezeti tagsággal egyetértésben, véleményének birtokában, annak félhaitailmazá- sa alapján cselekedjenek. Ezért is hangsúlyozta a szakszervezett taggyűléseknek, mint a tagság döntési fórumainak jelentőségét. Mint mondotta: nincs üzemi demokrácia széles és érdemi szakszervezeti demokrácia nélkül. Befejezésül megköszönte az SZMT tagjaitól, kapott támogatást és továbbra is igényelte az elnökség nevében a rendszeres segítséget. Ezután Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője tájékoztatta az ülés részvevőit a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére vonatkozó kormány- és SZOT-halározaVbol adódó szakszervezeti feladatokról, majd megkezdődött a beszámoló feletti vita. politika és az árkérdés összefüggéseit. A vitában felszólalók beszéltek arról az igényről, mely szerint a jövőben is szorgalmazni szükséges a munka- és szociális körülmények javítását, a gyermekintézmények fejlesztését, valamint a tudat- formáló munka hatékonyságának növelését. Ugyanakkor arra is kérték az SZMT elnökségét, hogy törődjék többet a gyáregységek dolgozóinak helyzetével. A vitában elhangzott észrevételekre Nagy és Lipcsei elvtárs válaszolt, majd a tanácsülés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett beszámolókat. P. P, szagból küldöttség látogatott Többet kell tenni a határosatok végrehajtásáért
