Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
A dieneret ereje Kezdő tanítónő koromban ássál a biztonságos érzéssel léptem a tanterembe, a gyermekek közé, amit az a tudat adott, hogy nagy fegyver van a kezemben, ha kell, büntethetek. Ügy gondoltam akkor, hogy a f büntetés lesz munkám legjobb: segítője. Azt reméltem, az ■< ttól * való félelemnek köszönhetem ■ majd, ha fegyelmezettek lesznek S tanítványaim, ha maximális j igyekezettel dolgoznak, hogy ajj teljesítményük a legjobb legyen, 5 Hamarosan rájöttem, hogy a; büntetésnél sokkal, de sokkal! nagyobb ereje van- a dicséret- E nek. Lassan, fokozatosan el is ■ halt pedagógiai módszereim kö- ■ zül a büntetés legenyhébb for-E mája is, is egy új elv sze-5 ránt dolgoztam azután közel ■ négy évtizeden át: azzal bűn- ! tettem, hogy nem dicsértem,5 Igen. Rájöttem, hogy a szere- ■ tetet Igénylő, sikerélményekrejj vágyó gyermek a legnagyobbE erőfeszítésre is képes a jó szó- ■ árt, az elismerésért. Ideges be- ■ szédű, görcsös rángással író E gyermekeket talán sohasem tud- ■ tűm volna nyugodt beszédre, si- « ma mozgású. gördülő írásra ■ megtanítani, ha nem oldom fel5 a gátlásukat egy-egy előlegezett • dicsérettel. Az évék hosszú során át na- E gyón sokszor tapasztaltam, hogy • a fiatal édesanyák, édesapák is ■ megtévednek akárcsak én kezdő E tanítónő koromban: fukarkod- 5 nak a dicsérettel, félnek elds- j merni gyermekük érdemét — E nehogy elbízza magát — és bűn- 5 letnek. büntetnek, ami megszo- ■ kottá válik a gyermek számára, j Meg se hallja a szidást a késé- ' aért, fásultan áll a sarokban a ■ csúnya írásért és legközelebb ■ sem igyekszik jobban. A dicséretnek még nagyobb a E jelentősége a többgyermekes E családban. Egészséges kis ver- " seny alakulhat ki a testvérek 5 között. Megdicsérte anyuka E Marikát, mert szépen eszik? 5 Több sem kell a két öccsének! • Vigyáznak, nehogy lemaradja- í aak az elismerésről. önbizalmat is ad i tehát a dl- * «séret Sok gyermek bátortalan, ; nem bízik önmagában, fél a ku- ! darctóL Az ilyen gyermeket kü- E lönosen jól átsegíthetjük a szó- ; rongáson egy kis biztatással, el-«" ismeréssel A szülőknek is mindig azt! tanácsoltam és tanácsolom most E is: dicsérjék sokat a gyermeket i mind a tanulmányi munkájáért ■ mind azért, ha otthon segít a» házi munkában. Szívesebben, S lelkesebben, és ami a lényeg: E ügyesebben, bátrabban dolgozik, f ha megkapja érte az elismerést ; Helytelen lenne, ha csak ilye-g neket hallana: „Rossz nézni, ; hogy hogyan áll a kezedben az ■ a habverő” vagy „Már megint; lecseppentetted a vizet a virág- ! öntözésnél!” Tanítgassuk tűre- ■ lemmel az élet munkafogásaira. | biztatással kísérjük és igyekeze- ! tét nyugtázzuk elismeréssel, di- E cséreíiei, Nem szeretném, ha valaki E mindezt úgy értelmezné: azt ta- E «ácsolom, hogy ezután a gver- • mek csínytetteit, rosszaságait is • dicsérettel ismerjék ed. Termé-1 szét esen adódik az életben hely- f zet, amikor el kell marasztalni ; valamiért a gyermeket, de ak- ! kor is éreztetni kell vele, hogy : mi bízunk benne, hogy ez töb- ; bet nem fordul elő, képesnek < 1G rnmma m április & 5 Szabad idő: Munka a kertben azért, hogy az elkövetett hibáját valóban jóvá is tegye. Sokkal nagyobbra, mint egy szigorú büntetés után. Dr. Gergely Károlyné Áz élet tovább fejlesztett egy gondolatot: az idő már több mint pénz! A tudomány, a technika századát éljük. Az ember a Holdra tette a lábát és fürkésző szemével vizsgálja azt. Itt a földön a számítógép zenét szerez és robbanásszerűm hódit a műanyag, az autó, a... minden. Gyógyszerfogyasztásban mindenkit megelőzünk a világion. Loholunk, sietünk, rohanunk! „Mi lesz belőled emberke!?” Levegőnk túlszennyezett, fizikumunk gyorsabban kopik, mint valaha a múlt század emberéé kopott, egészségünk állandó ká_ ros hatásokat szenved. A városi ember meglehetősen ingerlékeny, ideges. A szakemberek, orvosok és statisztikusok most kezdenek egy reprezentatív felméréshez: milyen betegség a leggyakoribb hazánkban? Mivel mennek az orvoshoz, milyen betegséggel fekszenek legtöbben a kórházban? És: miért oly gyakori a városi embernél a magas vérnyomás, miért nincs étvágya ? Az idő több mint pénz? Lehet, de az ember egészsége, élete annál is drágább. Ismerünk mi egy másik nagy mondást is. Vissza a természethez! A legjobb, leghatásosabb gyógyszer, gyógymód : a munka, mozgás, tevékenykedés a kertben. Nincs az az idegcsillapító, amely úgy hatna, úgy oldaná a rohanó, agyonterhelt. emberben a feszültséget, mint a korrareggéli, vagy a késő délutáni ásás. locsolás — matatás a földön, később a zöldben^ az árnyas fák alatt Benedek István híres ideg- és elmeszakértői, pedagógus és zsurnaliszta is ezt ajánlotta egészségesnek, de a legsúlyosabb lelkibetegeknek is! Nemcsak ajánlotta, meg is csinálta, ott a pusztán, amelynek életéről felejthetetlen könyvet írt az Aranyketrec — címmel, o3jQB®B8fflBsooűoooBooaaaoooooeia®oaeaBooaaBts»«ííiOc A kerti munkát egész évben, egy életen át végezheti az ember. Most, hogy ilyen tartó® a fö idő, legtöbb helyen mór felásták ■ a kerteket, nyitják a szőlőt,^ ve- jj tik a borsót, szórják a műtrá- g gyát A tartós jó idő árnyoldalai : a tartós szárazság. Szükséges te_ g hét a kertek földjeinek, • ve te- g ményeseinek állandó locsolása.g A kerti munka „rabbá” teszi az ■ embert, akad ott tennivaló, g munka kora tavasztól, késő őszig j — mindennap. E rövid cikk nem ! szolgálhat szakmai tanácsokkal, g nem pótolhatja a szakkönyvek g alapos értő tanácsait. Csupán a E kertimunka „hasznát” próbál- ; tok ecsetelni. Mert a föld, a ■ munka, igaz „rabbá” teszi az ! embert, de busásan fizet e „rab- g Ságért”. Hiszen mi lehet szebb; dolog, jobb dolog a tiszta leve- : gőnél, a szemet, lelket nyugtató • zöldellő kertnél? A hosszabb tá- J von végzett ritmikus fizikai g munka gyógy hatása ismert, ; megjön az étvágy és az édes j álom, azután a derű, a lelkinyu- g galom... Szalonnát pirítani a kert végé- : ben. kihúzni a zöldhagymát a g földből, fehér cipó, friss, hideg g víz agyagkorsóból, megropog.! tatni az egészségesen fáradt de- g rekat — egyszerűségükben is: nagyszerű dolgok ezek. Mennyi- ■ vei jobb így köszönteni, vagy: búcsúztatni a napot, mint tab- • lettával, négy-öt feketével, ka- g rikás szemmel, zúgó fejjeL Az anyagi haszonról nem 5s | beszéltünk, pedig az is jelentős, ! hiszen a zöldség, de a virág ára ; is elég magas, és beszerzése g gyakran gondot okoz, Jó munkát, kellemes fáradt- ■ ságet és jó étvágyat kedves Ol- ! vasó. «8. A.) Receptek Tavaszi zöldtógleves tojással; 2 db sárgarépát, 2 db fehérrépái, 1 db karalábét, 1 db zellert, 1 db burgonyát, 1—2 kelkáposzta levelet (ha van 1 db paprikát és 1 paradicsomot) apróra vagdalunk, olajban vagy zsírban megpárolunk. Majd kevés liszttel, pici pirospaprikával meghintjük és vízzel felengedjük, megsózzuk. Ha a zöldség megfőtt, beleütühk személyenként számítva egy-egy tojást Vigyázzunk, ne forrjon nagyon a leves, mert szétfő a tojás. Ha levesszük a tűzről, bekeverünk egy csomag frissen vágott petre- zselyemzöldjét és ízlés szerint törött borsot Tavaszi saláta: Aprólyukú részeién lereszelünk 1—2 nagyobb sárgarépát üvegtálba tesszük. Adunk hozzá 1 csomag szeletekre vágott hónaposretket 1—2 csomag apróra vágott újhagymát és 1 db széles csíkokra vágott fejessalátát. ízlés szerint elkészítjük a salátaecetet (olaj nélkül) és ráöntjük, összekeverjük. Kevés piros paprikával és ■ törött borssal meghintjük. A te- i tejét kemény tojás szeletekkel g díszítjük. ünnepi hússaláta: A háziasz- ! szony sokszor nem tudja, mit j kezdjen a főtthússal. Vágjuk hi- 5 degen hosiszú, keskeny csíkokra, J öntsük le majonézzel, vagy tar- g tárral. A tál szélét díszítsük pd- g ros hónaposretekkel és uborka- ■ szeletekkeL Gomhás vesepecsenye: Szép! szeleteket vágunk a húsból, ki- jj keverjük és zsírban vagy olaj- j ban hirtelen átsütjük. Utána ■ egy lábosban megpirítunk 1—2 jj apróra vagdalt vöröshagymát, a E hússzeleteket rárakjuk, majd j megszórjuk felszeletelt gombá- * val és puhára pároljuk, egy ke- 5 vés víz hozzáadásával. Ha kész, j 1 Csomag petrezselyemzöldjét, g egy kis borsot és 1 deci tejfölt ! belekeverünk és tálaljuk. Búr- jj jgonyapürét adjunk hozzá. A szabad idő ruhadivatja Frottírból készült a fehér tonikás és sárga nadrágos összeállítás is, amely már a szabad idő ruházatának legújabb divatját követi. Tímea frottír ruhácskájában nemcsak a ház körül játszadozhat, hanem strandra is, és kirándulni is nyugodtan elmehet, (Fotó: De menyi A Békéscsabai Kötöttárugyár e hét eleji bemutatkozásakor 55 modellből álló ruha-kollekciót vonultatott feL A vállalat gyártmányfejlesztési osztályának tervezői már az egyre növekvő szabad időre gondoltak a ruhák tervezésekor. A pamut és műszál keverékekből, frottírból készült divatos kelmékből tetszetős „hétvégi-ruhák” gyárthatók nagy szériában. A bemutatott modellek már a jövő évtől kaphatók méghozzá viszonylag olcsó áron. Közöttük —- legtöbb a nők részére készül, de megtalálhatók a gyermekruhák éppen úgy, mint a férfi pólóingek. Az alábbi két ruha is jól reprezentálja a Békéscsabai Kötöttárugyár törekvéseit. A segítőtárs Orosz mese A Nyuszi egyszer nagy fába vágta a fejszéjét: elhatározta, hogy házat épít. Szorgalmasan munkához is látott, de egyedül bizony nagyon lassan haladt. Megszólította hát a közelben legelésző Csacsit: — Segíts egy kicsit Csacsi barátom! Ha ketten dolgoznánk, gyorsabban is, vígab- ban is menne a házépítés. Ugye, segítesz? — Persze, persze!... Csak... csak nem most, hanem majd máskor. Most rettenetesen fáj a fejem — felelte fájdalmas tekintettel a Csacsi, s mint aki va'óban halálos beteg, lehevere- dett a fűre. A Nyuszi rögtön átlátott a. szitán, így egy szóval sem könyör- gött neki tovább, hanem fogta a kis vödröt, a rnálteroskana- lat, s fürgén folytatta a munkát. Még da- lolgatott is közben: „Répa, répa, sárgarépa, jaj, be finom, 6 be jól Nyuszié a sárgarépa, Mókusé a mogyoró, tülárom, tallárom, — Nyuszié a sárgarépa, Mókusé a mogyoró”. Énekelve, dúdolgat- va dolgozott Nyuszi koma, s a házikó fala egyre nőtt, nőtt, emelkedett. S pontosan délben Nyusziné asszonyság is megjelent az építkezés színhelyén. ízletes, párolgó, finom káposztalevest hozott férjeurának. Az éhes Nyúl jó étvággyal, szaporán kanalazgat- ta a finom ételt, amelynek kellemes illata megcsiklandozta a — még mindig a közelben lustálkodó — Csacsi orrát. Nem fájt már a feje őkéimének! Szaporán talpon termett, s odafutott a Nyuszihoz: — Ugye barátocs- kám, emlékszel — szélt hízeleave. a Szamár, — hogy m&l ígértem én neked? Azt ígértem, hogy majd segítem jogok, ugye? — Igen... ígérted — kanalazta a levest tovább a Nyuszi — emlékszem, hogy azt ígérted. — No, hát akkor, rajta, hadd segítsek! Hadd segítsek neked elfogyasztani az ebédet! Jó? Gyorsabban is, meg kellemesebben is fogy az ennivaló, ha ketten esz- szűk! — Nagyon szépen köszönöm az ilyen segítséget, Csacsi barátom — mosolyodon él a Nyuszi a bajusza alatt —, de ha már á téglákkal, a vödörrel és a malteroskanállal elboldogultam érmédül, gondolom, hogy most, az ebédidő alatt az evőkanállal is csak elboldogulók talán... (Baráté Rózáiig átdolg.) tartjuk arra, hogy hibáját jóvá tegye. Ez a feltételezés is tulajdonképpen dicséretféle, amiért a gyermek nagyon hálás és a legnagyobb erőfeszítésire képes
