Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
/ A Szocialista Munka Vállalata lett a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Az építésügyi és városfejlesz-1 tesi miniszter, valamint az Épí-i tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók; Szakszervezetének elnöksége múlt évi eredményei alapján a Szocialista Munka Vállalata címmel tüntette ki a Békés megyei Áilami Építőipari Vállalatot. Ebből az alkalomból tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonában ünnepséget rendeztek, amelyen többek közt megjelent Nagy Pál, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Zsi- linszki András, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa, dr. Takács János. a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára, valamint a városi párt- és KlSZ-bizott- ság, s a társvállalatok több képviselője. Galovicz György, a vállalat szb-titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Nagy Pál, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője mondta el ünnepi beszédét. Elöljáróban átadta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter üdvözletét és elismerését, majd ismertette a minisztériumhoz tartozó vállalatok múlt évi munkáját, közte megyénk építőipari vállalatának tevékenységét. Többek közt elmondta, hogy a2 építőipari vállalat határidő előtt adta át a Kner Nyomdát, eleget tett lakásépítési programjának, eközben négy százalékkal növelte a termelést. Ez azért is figyelemre rojttó, mert a termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Fontos eredményként említette azt is, hogy a vállalat a múlt évben csaknem 9 millió forinttal növelte a nyereséget és igen sokat tett a dolgozók szociális körülményeinek javításáért. Ehhez hasonlóan törődött a szocialista munkaversennyel, ösztönözte a szocialista brigádmozgalmat. Ezután Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára tolmácsolta a szakszervezet elnökségének elismerését, amelyben nagyra értékelte a vállalatnál kibontakozott szocialista munkaversenyt és annak eredményességét. Kneifel elvtárs üdvözlete után Nagy Pál átadta Korek Ferencnek, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést jelképező oklevelet és a vállalat vezetőinek a jutalmakat. Korek elvtárs az oklevél átvétele után megköszönte a kitüntetést, majd ígéretet tett arra hogy a vállalat dolgozói az idén ennek szellemében törekednek terveik minél jobb és eredményesebb teljesítésére. Ezután átadta a kitüntetéseket és jutalmakat a vállalat dolgozóinak. A Kiváló Dolgozó jelvényt és pénzjutalmat 23-an kapták meg. A szocialista bri- gádmozgalomban 40 kollektíva érdemelt ki különböző kitüntetést, közte tíz az aranykoszorús, öt az ezüstkoszorús, 13 pedig a bronzkoszorús jelvényt és pénzjutalmat. Ezenkívül a vállalati munkaversenyben a legjobb három, a munkavédelmi versenyben pedig kilenc kollektíva részesült elismerésben és jutalomban. A Szocialista Építésvezetőség címet a békéscsabai Wábel Ferenc, valamint a gyulai Sztoborán Béla építésvezetőség érdemelte ki. A Szocialista Műhely címet a vállalat szerelőipari részlege érdemelte ki, melynek vezetője Mi- holecz Mihály. Az ünnepségen 165-en kaptak pénzjutalmat. Ä kitüntető cím átvétele alkalmából rendezett ünnepségen Galovicz György, a vállalat szb-titkára tartott zárszót, majd a vállalat dolgozói és a meghívott vendégek részt vettek azon a fogadáson, amelyen Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára mondott pohárköszöntőt, és kíván eredményes munkát, sok eredményt erre az esztendőre a vállalat dolgozóinak. P . P, adat előtt állj először felbomlasztani a régi rendszer seregét, a ki zsákmányolok államának főbb támaszát, azután sietve, a semmiből új hadsereglet szervezni a néphatalom védelmére. Ezekben az első hónapokban a Vörös Hadseregnek vezérkara sem volt, a már felállított egységek „irányítását5’ a Hadügyi Népbiztosság operatív osztálya végezte. Az osztály vezetője Sz. Aralov, baloldali érzelmű fiatal liszt, néhány éve kis kötetben jelentette meg visszaemlékezéseit Leninről, akivel e hónapok, ban szinte minden nap találkozott. Aralov vitába száll Sztálin ismert kijelentésével, miszerint Lenin „nem tekintette magát a hadtudomány ismerőjének”. Egy dolog — írja Aralov —■, hogy ki minek tekinti magát, más kérdés, mi. a valóságban. Számos személyes élményén mutatja be, milyen hatást gyakorolt a régi vezérkari tisztekre Lenin műszaki, stratégiai, földrajzi és egyéb hadtudományi ismereteivel. Lenin természetesen nem vindikálta magárnak katonai döntések meghozatalának jogát, de, fő. leg eleinte, jelen kívánt lenni a lényegesebb elhatározások megvitatásánál, végrehajtásukat pedig szigorúan ellenőrizte. Lenin általában reggel 8—9 óra között felhívta telefonon Aralovot, aki neki és a hadügyi népbiztosnak (Trockijnak) referált az eseményekről. Az intézkedések vitában születtek, a Központ Bizottság, a kormány vagy az ösz- szehívott katonai vezetők értekezletén, rendszerint Lenin elnökletével. Lenin nagyon fontosnak tartotta a fegyelmet, de nem S féltette á nyílt vitától: fegyelem ! és kezdeményezés között nincs £ ellentmondás, hangoztatta, a hatá jj rozat végrehajtásának módját a 5 helyi vezetőkre, a parancsnokok- £ ra kell bízni. M Aralov leírja az első katonai 5 tanácskozások egyikét, még 1918 £ márciusában. Lenin figyelmesen ; meghallgatta a javaslatokat, leg- • feljebb az idő múlására hívta fel : a figyelmet, ha valaki nagyon í belemelegedett a magyarázatba, £ azután a hallottakból leszűrte a £ megfelelő határozatot. így egy, a £ szovjet hatalom oldalára állt tál: £ bomok természetesnek tartotta £ a régi hadsereg-felépítés fenn- £ tartását, tehát a hadosztályok- ; nak egy-egy hadtestparancsnok- : ság által való összefogását. Kü- £ lönböző vélemények hangzottak ; el, majd Lenin közölte: amíg » kevés a megbízható vezérkari ! képzettségű tiszt (és hadosztály £ sincs olyan sok), fölösle- jj ges a hadtesthez hasonló közbe. ; eső fokozat, a tiszteket inkább ! közvetlenül a hadosztályokban s kell hasznosítani. Amikor vi- i szont egy másik tábornok pa- £ rancsnoki tanfolyamok létesíté- * sét indítványozta, ezt lelkesen ; helyeselte és kitartóan sürgette 5 a javaslat megvalósítását. ; Lennit nagy tudásáért, párt- ■ szerűségéért, nyíltságáért, követ. : kezetessegéért tisztelték és sze- jj rették, egyébként azonban, mint ■ katonai munkatársai emlékezé- ■ seiből kitűnik, nem volt „kelle- ! mes főnök”: szigorúan ellen- ; őrizte őket, gyors jelentéseket ; kívánt és szükség esetén ragasz. I kodott a hibát elkövetők meg- ; büntetéséhez. ; (Folytatjuk) ! Alkotmányunk módosításához A szocialista állam fejlődése során politikailag mindig jelentős esemény új alkotmány létrehozása vagy az alkotmány módosítása. Hiszen az állam" által kiadott jogszabályok 'legfontosabbja, a jogszabályok hierarchiájában a legmagasabb helyet az alkotmány-törvény foglalja el. Jelentőségét azonban nemcsak a legmagasabb jogi forma húzza alá, hanem tartalmi okok is magyarázzák. Az alkotmány ugyanis az a törvény, amely röviden a hatalom gyakorlásának egész rendszerét, benne az államszervezet rendszerét is keresztmetszetében határozza meg. Ez a körülmény teszi jelentőssé a mostani alkotmány- módosítást is. Ez az oka annak, hogy más törvényjavaslatoktól eltérőes a napilapok is közzétették az alkotmány teljes szövegét. A mostani javaslat az 1949- ben elfogadott alkotmány módosítását célozza. Az ok egyértelmű: az elmúlt közel 23 év során társadalmunkban, társadalmunk osztályszerkezetében és politikai viszonyainkban igen jelentős változások következtek be. Ezek a változások hatással voltak a hatalom gyakorlásának módjára, a proletárdiktatúra megvalósításának egész rendszerére is. Az alkotmánynak vissza kell tükröznie ezeket a változásokat, ha helyesen akarja meghatározni a hatalomgyakorlás rendszerét, benne az állami szervek funkcióit, szerepét. Ezért helyezi az új alkotmánymódosítás a legnagyobb súlyt a társadalmi rendre vonatkozó fejezetre, itt találjuk a legtöbb és legalapvetőbb módosításokat, amely már a pre- anbulum, a bevezető rész módosításában is kifejezésre jut. E bben a vonatkozásban az alkotmánymódosítás kifejezésre juttatja a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat. Érzékelteti a volt kizsákmányoló osztályok felszámolásának tényét, az egységes szövetkezeti parasztság létrejöttének jelentőségét, az értelmiség soraiban bekövetkezett politikai és más változásokat A társadalom struktúrájának változásait az alkotmány természetesen csak közvetetten fejezheti ki, hiszen fő funkciója nem ennek leszögezése, hanem a hatalomgyakorlás szervezeti rendszerének meghatározása. A társadalom struktúráját, annak változásait különösen a hatalom osztálylényegének, az állam osztálytartalmának meghatározásakor és a tulajdonviszonyok szabályozása során tükrözi vissza az alkotmány. Az 1949. évi XX. törvény a proletárdiktatúra meghatározása során csak a munkásság és a dolgozó parasztság osztályszövetségéről szól, és csak a hatalom gyakorlásának megvalósítását, a hatalom gyakorlásának módját, illetően beszélt a dolgozó népről. A módosítás úgy szól, hogy a munkásosztály hatalmát a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiség és más dolgozó rétegekkel együtt valósítja meg. A hatalom lényegének ez a meghatározása a szocialista demokrácia szélesítésének szükségességét kívánja meg. Űj vonása az alkotmánymódosításnak, hogy a hatalom lényegének meghatározása után viszonylag részletesen szól arról a társadalmi-szervezeti rendszerről, amely ezt az osztálytartalmat kifejezi, azokról a szervekről, amelyek részt veszncV a hatalom gyakorláséBÉKÉS Mimije 3 1972, ÁPRILIS 33, ban. így az állami szervek rendszerét megelőzően szól a módosítás a párt vezető szerepéről, a népfrontról, a szakszervezetekről, de a hatalom gyakorlásának szervezeti rendszerére is vonatkoznak a szövetkezetekről szóló sorok. „A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei..és nem egyszerűen termelési egységek. A tulajdonviszonyok természetesen még közvetlenebbül fejezik ki a társadalom struktúrájában bVcö vetkezett változásokat. 1949-ben az államosítások eredményeként az iparban már megszilárdult az állami szocialista tulajdon. A mezőgazdaságban még uralkodó volt a kisárutermelés és bár az alkotmány megállapítja a szövetkezeti tulajdon létét, mégis a szövetkezetekről, jórészt, csak mint elérendő perspektíváról beszélhet. Az új alkotmány már a bekövetkezett változásokat, a mezőgazdaság szocialista átszervezését tükrözheti vissza. A z alkotmánymódosítás meg kívánja szüntetni a munkával szerzett tulajdon kategóriáját. Talán ebben mutatkozik a tulajdoni viszonyok területén a legszembetűnőbb változás. A munkával szerzett tulajdon kategóriájába az 1949. évi XX. törvény a kisárutermelői tulajdont (az akkor még különösen a mezőgazdaságban uralkodó) és a munkások, valamint az alkalmazottak személyi szükségleteit kielégítő tulajdont (bútorok, ruházat, családi ház, stb.) hozta össze egy tulajdoni formában. Az első pillanatra idegenül hat ez a megoldás, hiszen az egyik tulajdon a polgári magántulajdon fajtája, a másik a fejlődő szocialista személyi tulajdon alapja. Politikailag érthető azonban ez a megoldás, mert az alkotmány ezzel is a szövetségben levő társadalmi osztályok közösségét húzta alá. A határvonalat tehát nem a magántulajdon és a szocialista típusú tulajdoni formák között húzta meg, hanem a tőkéstulajdon és más tulajdoni formák között. A mai alkotmánymódosítás idején erre már nincs szükség. Ezért leszögezi a termelési eszközök feletti társadalmi tulajdont, a szocialista személyi tulajdon létrejöttét és elismeri a kis- árutermelő magántulajdon létét. E változások mögött természetesen ismét a társadalom sruktúrájában bekövetkezett változások húzódnak meg. A módosítások másik része, az állami szervek szervezetét, munkáját, tevékenységét érinti. Ebben a vonatkozásban közvéleményünk már tájékozottabb, hiszen' az az elmúlt években politikai életünk homlokterében egész sor ilyen változás állt. Legismertebbek az új tanácstörvény- / nyel és az új választójogi törvénnyel kapcsolatos módosulások. Itt az alkotmánymódosítás megismétli, illetve az alkotmányba foglalja ezeket. Akár új tanácstörvényre, akár a választási rendszerre gondolunk, ezek fő iránya a szocialista demokrácia kiterjesztése felé mutat. Kisebb mértékben, de más állami szervek vonatkozásában is módosításokat javasol a közzétett alkotmányszöveg. Többek között meg kívánja növelni az országgyűlés súlyát, szerepét. A legfontosabb indítványok azzal kapcsolatosak, hogy az országgyűlésnek meg kell vitatni a kormány programját, felügyelni köteles az alkotmány megtartását (19. §), s az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit törvény formájában csak az országgyűlés szabályozhatja. (54. §). Alapvetően új szabálynak minősíthető az, hogy a bírákat az igazságügyminiszter helyett ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogja megválasztani (30. §), hogy a büntetéseljárás minden szakaszában, tehát a nyomozati szakaszban is* az állampolgárokat megilleti a védelem joga (49. §). Az állami szervek rendszerét tekintve természetesen ezen túl más kisebb jelentőségű módosításokkal is találkozhatunk. P olitikailag is jelentősnek kell minősítenünk az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó módosításokat. Szembetűnő, hogy az alkotmánymódosítás egyes állampolgári jogokat a társadalmi rendről szóló első fejezetbe vitt át. Ennek az a jelentősége, hogy az ifjúság védelmével. a család, intézményének védelmével, az állampolgárok egészségvédelmével, a tudományos munka és a haladást szolgáló művészetek támogatásával kapcsolatos jogosítványokat, mint a szocialista társadalmi rendből folyó tényeket szögezi le az alkotmány. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy az állam- polgári jogot nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem az állampolgári jogok egésze tekintetében a társadalmi rend részének tekinti és nem egyszerűen csak az állam által garantált jogosítványként. Erre utal az állampolgári jogokról szóló 7. fejezet 54. §-a Is. amikor megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Az állampolgári jogok megítélésének új megközelítését mutatja az is, hogy a jogokat az új módosítás nem a dolgozók jogaként fogalmazza meg, hanem az állampolgárok jogaként. Az alkotmánymódosítás ezzel kifejezésre akarja juttatni, hogy ezeket a jogokat mindenki számára garantálni akarja, megszűntek azok a politikai okok, amelyek indolták az állampolgári jogok megadása szempontjából az állampolgárok közötti különbségtételt: Az alkotmánynak ez a vonása ismét a szocialista demokrácia szélesítését kívánja kifejezésre juttatni. K özvéleményünk előtt fekvő alkotmánymódosítás tehát a társadalom fejlődésében bekövetkezett változásokat tükrözi vissza és ennek eredményeként az állami szerveE tevékenysége, valá- mint az állampolgári jogok vonatkozásában a szocialista demokrácia szélesítését tűzi ki célul. Dr. Schmidt Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szövetkezetünk felvess legalább 5 éves szakmai gyakorlattal" motorkerékpárszerelő, sserssámkészítő, festő-fényező, motor tekercselő, TMK-lakatos szakmunkásokat Jelentkezés: Kunos Károly műszaki vezetőnél. Lakatos- és Gépjavító Ktsz, Orosháza, Táncsics u. 34. 255891
