Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
Meggondoltabb beruházást, magasabb szintű vezetést Megtartották küldöttgyűlésüket megyénk fogyasztási szövetkezetei Csütörtökön Csanádapácán, az Arany János Művelődési Házban tartották küldött- gyűlésüket megyénk fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetei. Az elnökségben helyet foglalt Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára, Brachna János, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV elnöke, Nagy Józsefné, a szarvasi ÁFÉSZ elnöke, mint a SZŐ”« VOSZ elnökségének tagjai, Dinnyés József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Boros Gergely, a Békés megyei MÉSZÖV elnöke, Bíró István, a megyei szövetség felügyelő bizottságának elnöke. A küldöttgyűlést Sarkad! István MÉSZÖV elnökhelyettes nyitotta meg, majd Boros Gergely megtartotta szóbeli kiegészítését. A MÉSZÖV elnöke bevezetőként a szövetkezetek társadalmi életünkben elfoglalt jelentőségét méltatta, majd a szövetkezeti törvény, illetve a különböző kormányrendeletek betartásának fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa óta eltelt időszak dinamikusnak mondható gazdasági tevékenységet elemezte. Felhívta a figyelmet mindenekelőtt a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére, valamint a szövetkezeti tagokkal való kapcsolat még jobbá tételére, s az áruellátás javítására. Majd néhány számmal illusztrálta azt a fejlődést, amit a megye fogyasztási szövetkezetei 1971-ben elértek. Elismerően szólt a takarék- és lakásszövetkezetek múlt évben elért gazdasági és szövetkezetpolitikai sikereiről. Befejezésként a fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek 1972. évi legfontosabb tennivalóiról szólt. Ezután Bíró István, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke adott számot a múlt évben megtartott vizsgálatok tapasztalatairól. Mint mondotta, a három szövetkezeti ágazat több kereskedelmi, számviteli, munkaügyi, pénzügyi és egyéb szakértői szolgáltatást várt volna a megyei szövetségtől. Azzal folytatta, hogy a MÉSZÖV a fentieken túl segítse jobban a jó munkamódszerek és tapasztalatok elterjesztését. Hangsúlyozta továbbá a gyors információk jelentőségét, amelyek különösen kis szövetkezetek számára lennének kívánatosak. Még mindig nem jutott előbbre a megyei szövetség a kisipari, illetve termelőszövetkezeti szövetségekkel történő kapcsolatok jobb kialakításában. Ezután javasolta a revizori iro da mielőbbi kibővítését, s elismerését fejezte ki a felügyelő bizottság nevében a takarék- és lakásszövetkezeti titkárság által az utóbbi időben elkészített jó ajánlásokért és javaslatokért A küldöttgyűlés következő előadója Hudák Ferenc, a revizori iroda vezetője volt, aki részletesen elemezte a múlt évben végzett ellenőrzések tapasztalatait. Elmondotta, hogy sok a kívánnivaló a szövetkezetek belső ellenőrzésének hatékonyságában. Az említett beszámolók elhangzása után a megyei küldöttgyűlés befejezte munkáját. Ezután került sor a fogyasztási, tgkarék-. és lakásszövetkezetek szekcióüléseire. Az ÁFÉSZ-szekcióülésen dr. Balogh Mihály titkár adott tájékoztatót. Beszámolójának egészéből is kiemelkedett az 1972. évi beruházások csökkentése, úgy ahogyan azt a kormány Békés megyei fogyasztási szövetkezeteitől is elvárja. Itt tette szóvá, hogy az ÁFÉSZ-ek némelyike nem fogadta szívesen a SZÖVOSZ, majd a MÉSZÖV által meghatározott beruházási összeget, mondván, többre lenne szükségük. Az ország bíróképessége azonban ebben az évben a fogyasztási szövetkezeteknél csak 55, míg a takarékszövetkezeteknél 3,5 millió forint beruházást tesz lehetővé. Ennek betartására határozottan felhívta a szövetkezetek figyelmét. A takarékszövetbeXetl szekcióülésen Galambosi László, míg a lakásszövetkezeti szekcióülésen Bohus György elemezte azokat a lehetőségeket és tennivalókat, amelyek ebben az évben megoldásra várnak. A szekcióüléseken 'felszólalt Baukó Mihály, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Brachna János, a SZÖVOSZ elnökségének tagja, továbbá Dinnyés József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. Baukó Mihály hozzászólásának első részében az 1972. évi beruházások ésszerűségét hangsúlyozta. Mint mondotta, a szövetkezetek vezetőinek is kötelességük szem előtt tartani az ország gazdasági helyzetét, az abból adódó lehetőségeket. Ezután a vezetés színvonalának emelésére hívta fel a figyelmet. Javasolta a fogyasztási szövetkezetek vezetőinek, hogy saját területükön vizsgálják ezt meg. A szekcióüléseit határozatok hozatalával fejezték be munkájúkat. Balkus Imre A műszaki fejlesztési hőnap programjából lói sikerült az elektrotechnikai nap — Napirenden a szakosított sertéstelepek üzemeltetése Sok rendezvénnyel folytatódott a műszaki fejlesztési hónap programja. Csütörtökön elektrotechnikai napot rendeztek Békéscsabán, a Technika Házában. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei szervezetének rendezésében először Mancher Endre irodavezető főmérnök előadásában a szabad- vezetékekkel kapcsolatos alumíniumfejlesztési kérdéseket ismertette. Ezután Fridrich János irányító tervezőmérnök előadása Jubileumi ünnepség A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága a területi apparátus 20 éves évfordulója alkalmából ünnepi szakszervezeti taggyűlésen emlékezett meg az eseményről. Az ünnepség keretében átadták a törzsgárda-okleveleket és a vele járó jutalmakat a 20 éve ott- dolgozóknak. hangzott el a Karbantartásmentes kisfeszültségű hálózatok fejlesztési kérdései címmel. Végül Mancher Endre élménybeszámolójában libanoni tapasztalatait ismertette a hatvan1 főnyi hallgatósággal. Pénteken délelőtt elkezdte előadássorozatait a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete is. Békéscsabán, a városi tanács tanácstermében elsőként dr. B. Kovács János, az Állatorvostudományi Egyetem rektora előadásában a szakosított sertéstelepek üzemeltetésével kapcsolatos állategészségügyi problémákat és tennivalókat ismertette. Ezután hangzott él Tibenszki Oszkárnak, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztálya csoportvezetőjének Szakosított sertéstelepek üzemeltetési problémái, technológiai kérdései és a fajtakérdések című előadása A Technika Házában a GTE megyei szervezetének rendezésében a délelőtti órákban Nyíri László okleveles gépészmérnök az üzemfenntartás tervezési irányelveit, Szabó Bendegúz okleveles gépészmérnök pedig az üzemfenntartás helyzetét és távlatait ismertette előadásában ■miMsiiiMiHmaaimr •BaaaaaaasBaaaaBaaaaaaMt Munkában a Vásárhelyi Pál brigád mélyét, minden logika nréfflkül, a hosszú névsorban egyaránt sejtelmes kommentárok kísérik: hát még, amj emögött van... Az átlagolvasó akikor sem keresd fel a megfelelő levéltárakat, ha beengedik. E sorok írója viszont ezzel foglalkozik és így idézheti azt az összefoglaló jelentést Leninről, amely 1917 őszén készült a német vezérkarban és megküldték a szövetséges Osztrák—Magyar Monarchiának. Ez a szigorúan titkos dokumentum egyértelműen megcáfolja a titkos kapcsolatokról 6zóló legendákat. Sőt hangsúlyozza: Lenint még csak németbarát politikusnak sem lehet tekinteni, mert „a német forradalomban reménykedik. amely meggyőződése szerint a német szociáldemokrácia ereje és szervezettsége mellett nem maradhat el.. -A haszon, amit ilyen egyén a német ügynek hozhat, valószínűleg csak indirekt lehet. Éppúgy, ahogy Lenin Anglia és Amerika élten fellép, akár holnap Németország ellen fordulhat.” Már a júliusi naipok után történt, hogy feltűnt Oroszországban F. Moor svájci szociáldemokrata, akit Lenin is ismert, és anyagi támogatást ajánlott fel az üldözött pártnak. A Központi Bizottság jegyzőkönyve szerint „javaslatát elutasítják, miután lehetetlen ellenőrizni a felajánlott összeg forrását.” Ma már, miután megnyíltak a titkos levéltárak kapui, ez is lehetséges: Moor a berni osztrák— magyar követség ügynöke volt Kerenszkij a rágalmak egyik tamásában, eraüékirataibain, azt t i __ ■ is eípanaszólta, hogy „a Szov- 5 jet vezérei el voltak szánva Le- • nán ég barátai letartóztatásának | megakadályozására”, és hallat- j lan módon komoly bizonyítóké- j kát követelték. Kerenszkij sze- j rint a bolsevikek iránti szimpá- j tiából, szerintünk talán inkább 5 azért, mert a vádak érzékenyen S érintették a több száz, szintén I Németországon keresztül haza : tért memseviket. Közben pedig j Lenin Finnországba szökött • Kerenszfldj nem tér ki arra a jj kérdésre: máért nem tudta az S orosz rendőrség közismerten ! nagyszabású spidihálózata meg- • találni Lenint Pétervárra való | illegális visszatérése után? Somerset Maugham, az ismert i angol iró érdekes választ ad ■ erre a kérdésre. Maugham az ed- • ső világháborúban az angol tát- ! kosszolgálat fontos ügynöke “ volt, az Októberi Forradalom ■ előtt és alatt Pétervárott tar- ; tózkodott operatív feladattal: az • új forradalom megakadályozá- j sán. Kerenszkij támogatásán | munkálkodott. „Mr. Harrington jj szennyese” című memoár-szerű • elbeszélésében írja: „Kerenszkij végtelen szónok- S latot tartott. Volt egy pillanat, : amikor lehetségesnek tűnt. hogy ; a németek megrohamozzák Pé- • tervárt, Kerenszkij szónokolt. • Az élelemhiány mind komo- l lyaibb lett, közeledett a tél és nem volt tüzelő. Kerenszkij szónokolt. A háttérben a bolsevikok készülődtek, Lenin Pétervárott rejtőzött, úgy mondták, Kerenszkij tudja hói van, de nem meri letartóztatni. Tovább szónokolt’’ (Folytatjuk) a felsonyomasi Állami gazdaság, telekgerendás megvételre felajánlja az alábbi állóeszközeit: 8 db FT—5 toronyszárító, mely repoesKárftásra is alkalmas. 2 db T—100 M lánctalpas traktor. 1 db DT—75 lánctalpas traktor, 3 db ZMÄJ—2K csőtörő. 10 db CK—1 gabonakombájn, továbbá Rapidtox RSN vegyszerező gépek, ETB-tárcsák, sorművelő kultivátorok .rendfelszedők, fűkaszák, Lipos, Tigar és P—5—35-ös ekék, FBA borsóarató, Vámcfei-ventillátorok, valamint ezek új és bontásból származó alkatrészei. A gépek megtekinthetők és megvásárolhatók a gazdaság központi gépműhelyében. Ügyintéző: S. Petrovszki Mátyás főmérnök Telefon: Telekgerendás L A _Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kerendeltségén dolgozik a Viczián Pál vezette Vásárhelyi Pál brigád, amely legutóbbi gyű. lésen elhatározta, hogy ebben a* esztendőben tervük túlteljesítésével rászolgálnak a szocialista brigád megtisztelő címre. A 13 dolgozóból álló kollektíva Gyula, Gyulavári, Gerla, Békéscsaba, Mezőmegyer, Békés, Mező- berény, Köröstarcsa, Gyoma és Szabadkígyós térségében öntözővizet juttat a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Az Élővíz-csatorna 32 kilométer hosszban szintén felügyeletük alá tartozik, ök biztosítják a csatornán az állandó vízfolyást. Békéscsabán a felső körgát zsilipjénél rozsét, farönköt, kukoricaszárat hordott ösz- sze a viz, amely gátolta a viz útját. A brigádot akkor fényképezte le fotóriporterünk, amikor egy nagy farönk kiemelésén dolgoztak. (Fotó: Demény Gyula)
