Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszá­molt a kormánynak a magyar— NDK Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Bi­zottság XI. ülésszakáról. A kormány a beszámolót elfo­gadta, és felhívta a minisztere­ket, hogy a bizottság által aláírt újabb Éiegállapodás végrehaj­tására tegyék meg a szükséges ^intézkedéseket. A Minisztertanács a Magyar Tudományos Akadémia és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság közös előterjesztése alap­ján elfogadta az 1971—1985 kö­zötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási ter­vet. A terv tartalmazza az orszá­gos szintű kutatási fő irányokat s célprogramokat. A kormány fel­hatalmazta a tudománypolitikai bizottság elnökét, hogy saját ha­táskörében koordinálja a távlati tudományos kutatási terv végre­hajtását. A kormány a SZOT elnöksé­gével egyetértésben határozatot hozott a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Taná­csa vörös vándorzászlóinak oda­ítélésre az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján „A Minisz­tertanács vándqrzászlajával ki­tüntetett ipari szövetkezet” cí­met és vándorzászlókat adomá­nyozott, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének ja­vaslatéra pedig kitüntette az 1971 évi országos termelőszövet­kezeti gazdálkodási versenyben legjobb eredményt elért mező- gazdasági termelőszövetkezete­ket. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökének előter­jesztésére a kormány jóváhagyta a tanács alapszabályát. A TOT elnöke egyben tájékoztatta a kormányt a mezőgazdasági szö­vetkezetek II. kongresszusáról és az ott elhangzott fontosabb javaslatokról. A kormány felhív­ta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok meg­valósításának lehetőségéről tá­jékoztassák a TOT elnökét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az offenzíva eddigi eredményei Kiterjesztették a népi hatalmat Dél-Vietnamban Hanoi A Quan Dai Nhan Dan, a Vi­etnami Néphadsereg lapja csü törtöki számában megvonja a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők április első felé­ben elért eredményeinek mér­legét. Megállapítja, hogy a fel­szabadító erők rövid időszak alatt offenzívát indítottak min­den hadműveleti területen, kom. binálták egymással a nagy-, kö­zép- és kisméretű akciókat, egye­sítették a katonai támadásokat a felkelésekkel, az offenzívákat az ellenséges csapatok közötti agitációs és propaganda munká­val. A harcot nagy hatékonyság­gal folytatták, és számottevő győzelmeket arattak. " A népi felszabadító erők ered­ményeit a következők miatt te­kinti a lap jelentősnek: 1. Rövid idő alatt tették harc- képtelenné és morzsolták fel az ellenséges katonai erők egy je­lentős hányadát. 2. Több térségben összekuszál­ták az ellenség védelmi állásait, erőinek átrendezésére kényszerí­tették az ellenséget, rést ütötték az amerikai—saigoni védelem számos stratégiai pontján; meg­hiúsították a népi erők vissza­szorításra szőtt terveiket; arra kényszerítették az amerikaiakat és bábcsapatokat, hogy már az offenzíva első napjaiban szétfor­gácsolják és harcba vessék a stratégiai tartalékok legnagyobb részét — ezzel az eddiginél is sebezhetőbbé vált belső védel­mük; S. Szétzúzták a „pacifikációs” rendszert, és sok területen ki­terjesztették a népi hatalmat; újabb hanyatlás következett be, a kormánycsapatok hangulatában, az alakulatoknál háború-ellenes akciókat kezdeményeztek, a ka. tornák fegyvereiket parancsno­kaik ellen fordították, teljes ala­kulatok adták meg magukat harc nélkül vagy álltak át a népi erők oldalára. Közös közlemény az MSZMP küldöttségének az EAK-Ikiii tett látogatásáról Kairó A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága küldöttsége, Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével az Arab Szocialista Unió Központi Bi­zottságának meghívására 1972. április 16—21 között látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztár­saságban. Az Arab Szocialista Unió ré­széről a megbeszéléseken Sza- jed Maréi, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével vet­tek részt a küldöttség tagjai. A megbeszélésről közös közleményt adtak ki. A két küldöttség szívélyes, ba­ráti légkörben tartott megbe­széléseken véleménycserét foly­tatott az MSZMP és az ASZÚ (kapcsolatairól, a két ország helyzetéről, valamint a nemzet­közi politikai élet időszerű kér­déseiről. 1972—73-as évekre együttmű­ködési megállapodást írtak alá a két politikai szervezet között már kialakult kapcsolatok to­vábbfej lesztésérőiL A Magyar Szocialista Munkás­párt és az egész magyar dol­gozó nép — híven elveihez és politikájához — teljes szolidari­tásáról biztosítja Egyiptom né­pét antiimperialista küzdelmé­ben, támogatja az Egyiptomi Arab Köztársaságnak a közel- keleti válság igazságos politikai rendezésére irányuló erőfeszíté­seit— nyilvánítja ki többek kö­zött a közlemény. Történelmi lehetőség Az SZVSZ május elsejei felhívása Prága A Szakszervezett Világszövet­ség testvéri üdvözletét küldi a világ valamennyi munkásának és szolidaritását fejezi ki velük, — hangzik az SZVSZ Prágában nyilvánosságra hozott május el- t' sejei felhívása. Legyen május 1. a munkásság ~ nemzetközi szolidaritásának, bolygónk valamennyi haladó erő­je egységének ünnepe, — mond­ja a továbbiakban a felhívás —, azoké, amelyek küzdenek az im- s perializmus, az új gyarmatosítás, ! a fajüldözés ellen, a szabadsá- ’ gért, a függetlenségért, a demok­ráciáért és a békéért. A Szakszervezeti Világszövet- ■ ség felhívja tagjait, hogy erősít- ’ sék szolidaritásukat az indokí­nai népek hősies harcával, köve­teljék az e népek ellen irányuló valamennyi háborús cselekmény azonnali beszüntetését, A felhí­vás kiemeli az arab népek támo­gatásának fontosságát az izraeli agresszió ellen. Az enyhülés politikájának elő­mozdítása ma már az európai politika meghatározó tényezőjé­vé vált. Az NDK, mint a szocia­lista államok közösségének tag­ja, őszinte és konstruktív poli­tikájával jelentősen hozzájárul a békés együttélés szellemének megfelelő politika megvalósítá­sához. Erich Honeckemek, a Német Szocialista Egységpárt el­ső titkárának, a Bolgár Népköz- társaságban 1972 áprilisában tett látogatásakor elhangzott kijelen, tései ismét világosan bizonyítot­ták a nemzetközi közvélemény előtt, milyen nagy erőfeszítése­ket tesz az NDK, hogy előmoz­dítsa az Európa-szerte kibonta­kozóban levő új politikai lég­kört. Az NDK kormánya jóakaratá­ról tett tanúbizonyságot az idei húsvét napjaiban is amikor a maga részéről egyoldalúkig ér­vénybe léptette mindazon rend­szabályokat, amelyek tulajdon­képpen csak a moszkvai és a varsói egyezmény ratifikálása, valamint a Nyugat-Berlinre va- natkozó, négyhatalmi egyezmény érvénybelépése uán lépnének ha­tályba. Az NDK kormányának ez a gesztusa több mint félmil­lió nyugat-berlini és nyugatné­met polgárnak szemléletesen bi­zonyította a szocialista Németor­szág jószándékát és békeakara­tát. Ez a gesztus bizonyította azt is, hogy az enyhülés folyamatát hogyan lehet elősegíteni és előbbrevinni reális tettekkel. Re. ménytkeltő módon haladnak úgyszintén azok a tárgyalások, amelyek az NDK és az NSZK között a közlekedés kérdésében folynak a két állam képviselői részvételével. Ezeket a békéért és biztonsá­gért folytatott erőfeszítéseket ak­kor fogja siker kísérni — mon­dotta Erich Honecker Szófiában — ha a moszkvai és a varsói szerződéseknek az NSZK által történő ratifikálásával egy jelen­tős akadály elhárul az enyhülés útjából. Ezzel szabaddá válik az út új, reményteljes fejlemények felé. S hogy milyen fejlemé­nyekre gondolt, azt Erich Ho- necker így magyarázta: „A Szov­jetunióval és a Lengyel Népköz- társasággal kötött szerződések ratifikálása után a Német De­mokratikus Köztársaság készen áll eszmecserét folytatni a Né­met Szövetségi Köztársasággal a normális kapcsolatok helyreállí­tásáról. Olyan fejlődés bevezeté­se lenne ez—, s ezt igen hang­súlyozottan szeretném megismé­telni —, amely végül az NDK és az NSZK békés együttélésének útjára vezet, olyan normális, jó. szomszédi viszonyhoz, amely megfelel a béke és mindkét ál­lam polgárai érdekének”. Viszont nem kétséges, hogy ilyen fejlődésre nem számítha­tunk — ezt Erich Honecker vi­lágosan kifejtette —, amennyi­ben a két szerződés ratifikálását. megakadályozzák, vagy elodáz­zák — húsz éven át főleg a CDU —CSU vezetői szították a gyűlö­letet az NDK és a szocialista‘ál­lamok iránt, de ez a politika az NSZK fokozódó elszigetelődés­hez vezetett magában a NATO- ban is. A szerződés ratifikálása ellen — kétes dokumentumokkal — folytatott mostani hadjárat­nak az a célja, hogy a Barzel és Strauss vezette szélsőséges jobb­oldal felszítása a revansisita-étv. zelmeket „Barzel és Strauss mindenkor a bajkeverés politi­kusai voltak, — azok is marad­nak” — mondta Honecker, majd rámutatott, hogy a szerződések ratifikálásának megakadályozá­sa nem egyszerűen visszavetné a kapcsolatok fejlődését a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság között, hanem sem­mivé tenné azt is, amit az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok fejlődiisének kiinduló pontjaként eddig már sikerült elérni. aaaaaaaaaaBaBaaBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Lakáskarbantartást kedvező áron, rövid határidőre végezzük a lakosság részére OTP-hitelre is RAGASZTOTT MŰANYAGPADLÓ 1,5 cm vastagságig. Betonaljzat, mozaiklap és csempeburkolatok ké­szítése. Parkettázás, hajópadló-készítés. PARKETTACSISZOLÁS. Homlokzati és belső bepueolások. Bádogosmun­kák. műanyagcsatomák felszerelése. Szobafestés, mázolás. TAPÉTÁZÁS. * Aláfalazások, helyiség-leválasztások. Vegye igénybe szolgáltatásainkat Megrendeléseket felvesz és felvilágosítást ad: ,,FÉSZEK” Lakáskarbantartó Részleg Békéscsaba, Csaba utca 2. Szabálytalan vázlatok Lenin portréjához írta: Hajdú Tibor Kerenszkij és Somerset Maugham © Mikor Lenin 1917 áprilisában hazatért az emigrációból, való­színűnek tartotta, hogy otthon letartóztátják, de biztosra vet­te, hogy a forradalmi, munkás­ság kiszabadítja. Bebörtönöz­nék minket? Ez volt első kér­dése az eléje utazó Kamenyev- hez és Sztálinhoz. Azok csak mosolyogtak. Mint köztu­domású. a „hazaárulót” a péter- vári pályaudvaron dísszázad és hivatalos szónokok fogadták. Ha a német vezérkar megtette a maga nagy sakkhúzását Lenin hazaengedésével, az Ideiglenes Kormánynak . is volt még egy dobása: ünnepléssel, hízelgés­sel, miniszteri szélükéi elszédí- teni azt. aki az emigráció és üldöztetés éveiben más fogad­tatásokhoz szokott. Lenin már ott, a pályaudva­ron tisztázta viszonyát az Ide­iglenes Kormányhoz. Kemény politikai harc kezdődött, de az utazás kérdését egyelőre nem használták fel ellene, annál ke­vésbé, mert végül a svájci men- sevikek is kénytelenek voltak az ellenséges Németországon át hazatérni — a bolsevikokhoz hasonló módon. 1917 tavaszán még csak a munkásság elitje tartott Lenin­nel, a júniusi szovjetkongresz- szuson kisebbségben maradt. Mikor július elején a legelszán­tabb pétervári. munkások, a bol­sevik párt akarata ellenére, fel­kelési kísérletnek is tekinthető demonstrációt hajtottak végre, a párt és Lenin illegalitásba szorult. A júliusi eseményeket a kormány szerette volna fel­használni a bolsevizmus meg­semmisítésére, Lenin és más ve­zetők ellen elfogató parancsé* adtak ki. Az elhatározott ítélet­hez megvoltak a vádlottak, de hiányzott a bűncselekmény. Hogy Lenin túlságosan radiká­lis, az ok lehetett leszavazására a Szovjetben, de nem képezhet­te vádirat tárgyát. Ekkor vették elő a nyugati propagandisták által azóta is emlegetett rá­galmat, amelynek ..enyhébb” verziója szerint Lenin titkos egyezményt kötött a németekkel, a másik verzió szerint nagy­mennyiségű pénzt is elfogadott tőlük. A politikai rágalom olyan mint a szardínia: tálalás után azonnal fel kell használni, mert némi idő elteltével már gyanús bűzt áraszt magából. Lenin el­ső mérgében jelentkezni akart, hogy a nyilvánosság előtt tisz­tázza magát, azután meggondol­ta; ki tudja, élve kerül-e a bí­róság élé? Garanciát kért a Szovjettől, a mensevik vezetőik zavarba jöttek. így inkább várt. Finnországban, Razlivbam jól elrejtették, mire vissza/tért Pé- tervárra, már senki sem hitt a kémmesének. Mint említettem, bizonyos nyugati ' „tudományos” körök megpróbálkoznak a legenda felelevenítésével. Kiadtak pél­dául egy német dokumentum- gyűjteményt, amelynek fő tromfja egy korlátolt német bürokrata egykori levele; a breszti béke után megpróbálta előírni a szovjetek végrehajtó bizottságába választandóik:

Next

/
Thumbnails
Contents