Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

Kevesebbet) — a többért A statisztikát forgatva, szinte meghökkentő adatok igazolják, hogy a földekre is „betört” a műszaki forradalom. Negyven évvel ezélőtt még 2 031 000 aktív kereső élt a földből, mára ez a szám 1 480 000-re csökkent. En_ nek ellenére adatok és számok tucatjaival lehetne és lehet bi­zonyítani, hogy ez a létszám sze­rint egyre kisebb tábor, a tech­nika és a tudomány eredményei­nek felhasználásával évről évre növelni tudja a termelési ered­ményeket .Egyetlen tény a sok közül: Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek együttes átlagát véve alapul. 1965-ben az egy keresőre jutó bruttó terme­lési érték: 19 100 forint volt. Ta­valy pedig: 68 ezer forint. De — és ez a lényeg: a szám­ban egyre kevesebb ember, egy­re több tudás birtokosa. De ez a „több’ és ez nem szójáték, ha­nem szigorú valóság: már ma is kevés ! Az egyik dunántúli állami gaz­daság négyezer holdas üzemegy­ségében 26 ei’őgép és 4 kombájn végez el minden munkát. A sza­kosított tehenészeti telepen tí­zen, a sertésfarmon tizenöten dolgoznák összesen. Hozzá is te­szem mindjárt, hogy fehér kö­penyben. Tíz évvel korábban még két puszta, és egy kisebb falu lakóinak adott munkát a kerület. Ekkora változást hozott egyetlen évtized! S hogy mit hoz a jövő? Még többet Az állami gazdaságok döntő többségében már a hatvanas évék elején számoltak a holnap­pal, és nagy gondot fordítottak a szakmunkásképzésre. Nincs is különösebb gondjuk vagy bajuk, miért az új gépeik, techniikáik al­kalmazásával egyidőben becsül­ni is megtanulták a szakmunká­sokat. A termelőszövetkezetek — érthetően később ismerték fel a szakmai tudás jelentőségét. És sajnos aránylag még ma is ke­vés helyen. A járási és megyed szervek agitálására teljesítették ugyan a beiskolázási tervet, de a tényleges foglalkoztatást már nem vették komolyan. „A szán­tani, vetni, meg aratni iskola nélkül is lehet” —szemlélet oda vezetett, hogy az utóbbi tíz év­ben végzett szakmunkások öt­ven százaléka mindössze egy-két hetet vagy hónapot dolgozott tanult szakmájában. A kár pénzben talán ki sem fe. jezhető. A megbecsülés lépten- nyomon tapasztalt hiánya »pedig 'odavezetett, hogy szinte teljesít­hetetlen a beiskolázás. Az álta­lános iskolából kikerült fiatalok mindössze 15,2 százaléka válasz­totta munkahelyéül a mezőgaz­daságot. Az iskolák negyvenezer jelentkezőt vártak, de alig har­mincezer akadt. Vannak persze szép számmal nemcsak a gazdálkodáshoz, de a szakmunkások eredményes fog­lalkoztatásához is értő, vagy ér­teni akaró szövetkezetek. Török, szentmiklőson például irigylés­re méltó módon bánnak a ker­tészekkel. Alsógödön szarvas­marha-tenyésztő osztályt szeret­ne indíttatni a tsz. A balatonke­nesei Egyetértés Tsz közgyűlé­sen hozott határozatot arról, hogy három év múlva csak szakmun­kások dolgozhatnak a szakmun- kaikörökben. 1972. ÁPRILIS 19., SZERDA Ant: M fillér XXVIL ÉVFOLYAM, 91. SZÁM A műszaki fejlesztési hónap programjából? Megnyílt a szakkönyv-kiállítás — Elkezdődtek a szakmai előadások Ax első érdeklődök a A múlt hét végén dr. Gergely István mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes elő­adásával, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezetének jubileumi taggyűlésével megkezdődött a május végéig tartó műszaki fej­lesztési hónap. A gazdag program hétfőn foly­tatódott. Ekkor nyílt meg Békés­csabán, a Technika Házában az a műszaki szakkönyvkiállítás, amely ízelítőt ad a Beruházási Vállalat, a Békés megyéi Ta­nács Tervező Vállalata és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szafckönyveinek sz,íne- javából. A kiállított könyvek tíz témakört ölelnek fel, közte olyan figyelmet érdemlőeket, mint az építészet; a mélyépítési és ma­gasépítési szerkezetek; az épü­letgépészet és építőanyagok; va­lamint a lakáspolitika. Helyes kezdeményezés, hogy a kiállítá­son bemutatják az Építésügyi Tájékoztatási Központ legújabb kiadványát is, melyeket a szák­Parlamenti tudósítás a rádióban és a televízióban műszaki szakköny-kiállításon. (Fotó: Demény Gyula) emberek a helyszínen megvásá­rolhatják. A kiállítás április 24- ig tart nyitva. Hétfőn elkezdődtek a szakmai előadások. Az elsőt az Orosházi Vas-Műanyag Ktsz-ben Róta Er­nő, a Békéscsabai Hűtőház fő­mérnöke tartotta Gyártás—ter­vezés —programozás- címmel. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete tegnap, ked­den délután újabb előadást ren­dezett Békéscsabán, a Technika Házában. Ekkor Győr ke Zsolt okleveles gépészmérnök ismer­tette a hallgatósággal a fogas­kerék-ellenőrzés módszereit. Ugyancsak tegnap tartotta meg első előadását a Magyar Élel­mezésipari Tudományos Egyesü­let megyei szervezete Békéscsa­bán, a Technika Házában. Kor­szerű légtisztítási eljárások a KGST országokban címmel dr. Vukov Konsztantyin, a Cukor­ipari Kutató Intézet osztályve­zetője mondott előadást. Ma. szerdán délután IVlezőberényben hangzik el szakmai ismertető. A Textili]»ri Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület szervezésében a szövőgyárban Szentpály Tibomé a kordbársony szövetek flárhud- lásának vizsgálati módszereiről tájékoztatja a részvevőket. A rádió és a televízió folyama­tosan tájékoztatja hallgatóit, il­letve nézőit az országgyűlés kö­vetkező ülésszakáról. Április 19- én a Kossuth adón a Déli Króni­kában kapcsolják először a Par­lamentet, majd a 15 és 17 órás hírekben ismét tudósítást adnak. Az Esti Krónika ezen a napon 18 órakor kezdődik, és részlete­sen beszámol a parlament az­napi tanácskozásáról. Csütörtö­köd, 20-án 10 órákor a Kossuth, illetve 11 órai Petőfi-híradás- ban, továbbá a Déli Krónikában, a 15 és 17 órás híradásban je­lentkezik a parlamenti tudósító, a 19 órás Esti Krónikában pedig részletesen összefoglalják a nap eseményeit. A televízió 19-én 21.10 órákor 45. perces külön adással jelent­kezik „Az Országházból jelent­jük” címmel. Magyar kormánydelegáció utazott Luzern-be, a Meteoroló­giai Világszervezet európai ré­giójának rendkívüli ülésszaká­ra. A tanácskozáson megvitat­ják a meteorológiai világrend- szer Európára vonatkozó szer­vezési kérdéseit, a távközlés, a megfigyelőhálózat és az adat- feldolgozás aktuális problémá­it Békés megyeiek kitüntetése a GTE küldöttközgyűlésen Az elmúlt héten a Gépipari Tudományos Egyesület Budapes­ten megtartott XI. küldöttköz­gyűlésének 560 résztvevője 12 ezer tag képviseletében értékelte azt a gazdasági eredményt, ame­lyet az egyesület az elmúlt két évben társadalmi munkájával elért Ezen a kétnapos országos ta­nácskozáson, amelyen a Békés megyei szervezetet 11 küldött képviselte, megfogalmaztak azt a határozati javaslatot, amely a következő két évre megszabja az egyesület társadalmi tevékenysé­gének irányelveit, munkamód­szereit A vitát követően került sor az elmúlt évben kiemelkedő társadalmi munkát végtó aktí­vák kitüntetésére. Az „Egyesü­leti érem L fokozat”-át Baka Imre, a gyula csoport tagja kap­ta az univerzális hagymabetáka. rító és magágyelőkészítő gép tervezéséért és kivitelezéséért. A kohó- és gépipari miniszter „Elismerő • oklevél”-lel tüntette ki a Békés megyei szervezet há­rom tagját: a Békéscsabai For­gácsoló Szerszámgyár osztályve­zetőjét, Hagyó Gábort, a 611. sz. ipari szakmunkásképző intézet tanárát, Háló Ferencet és a Bé­késcsabai Forgácsoló Szerszám- gyár csoportvezetőjét, Miklya Lászlót. A munkaügyi miniszterhelyettes előadása Hidasháton Tegnap, április 18-án délután a Hidasháti Állami Gazdaságban dr. Buda István munkaügyi mi­niszterhelyettes tartott előadást. Előadásában á miniszterhelyet­tes a hidasháti és a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság vezetői előtt a gazdasági szabályzók fel­adatáról, a gazdasága szabályzás problémáiról, a munkerőhelyzet- ről, és a bérpolitika kérdéseiről beszélt. Tájékoztatója része an­nak az elméleti konferenciának, amely a két állami gazdaságban elműt év decemberétől ez év jú­niusáig tart. Értékelték a pályafenntartási szocialista brigádok munkáját 53 exer forint jutalom A MÁV Békéscsabai Pálya­fenntartási Főnökségénél ér­tékelték a 31 szocialista cí­mént versenyző brigád 1971. évi munkáját. Eszerint egy kollektíva arany-, három ezüst-, 12 bronz- és 8 zöldkoszorús lett. Az aranykoszorús jelvényt a békéscsabai IV-es szakasz, az ezüst jelvényt a sarkadi VÍ-os, a dévaványai IX-es és a békés­csabai XV-ös szakasz szocia­lista brigádja érdemelte ki. A szocialista brigádok között 53 ezer forint jutalmat osztanak szét. Boldizsár Gyula Vietnami sebesülteket lát vendégül az OKISZ Az Országos Béketanács leg­utóbbi ülésén bejelentették, hogy a magyar társadalmi szer­vek vállalták 50 sebesült viet­nami harcos gyógykezeltetését. Kedden reggel az Aeroflot me­netrendszerű járatával az OKISZ vendégeként megérke­zett Budapestre 14 vietnami hazafi. A repülőtéren Kovács Dezsőné, a Béketanács alelnöke, Kossuth-díjas pedagógus és Fe- renczi Tibor, az. ipari szövetke­zetek országos tanácsának el­nökhelyettese köszöntötte a vietnami harcosokat ,akik né­hány hetes kórházi kezelés után szanatóriumi ellátást kap­nak. A kohó- és gépipar négyszáz új terméke az idei BHV-n — A kohó- és gépipar az idei BNV-n csaknem három­ezerféle terméket állít ki, s ebből körülbelül 400 új konst­rukció — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján dr. Szabó Tibor, a KGM főosztályvezető­helyettese Az új gyártmányok megjelenése a termékstruktúra folyamatos átalakulására, s egyben a nemzetközi integráció kibontakozására is utal. A KGM vállalatok ugyanis egész sor olyan cikket vonultatnak fel az idei BNV-n, amelynek gyártását a KGST Magyaror­szágra szakosította, vagy amely­nek közös fejlesztésében vala­mely más országgal megálla­podtunk. Mindenekelőtt a többi szocialista országgal kialakult együttműködésünk eredményei­ről, produktumairól van szó, aminek az a magyarázata, hogy a magyar gépipar exporttermé­keinek 86 százalékát a szocia­lista országok vásárolják, en­nek is körülbelül felét a Szov­jetunió, amely továbbra is a KGM termékeinek legfőbb pia­ca lesz. Ezért az idei BNV-n az első magyar—szovjet államközi kereskedelmi egyezmény aláírá­sának 25 évfordulója alkalmá­ból külön áttekintést adnak az együttműködés negyedszázados eredményeiről, előrevetítve a perspektívákat is.

Next

/
Thumbnails
Contents