Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
Aszály veszély 1972 Beszélgetés a megyei Öntözési Operatív Bizottság titkárával Késsül a kelme Aszály. Ennek a szénáik: a hallatán minden parasztembernek, minden mezőgazdásznak a hátán végigfut a hideg. Nem csoda, hiszen, egy aszályos esztendő több év mezőgazdasági eredményét teheti tönkre. S ha ma még nem is beszélünk aszályról, de a veszélyéről annál több sző esik mostanában szakemberek körében és azon túl is. Érthető, ha sokat foglalkoznak a szárazsággal, mert jelenleg az aszályveszély — nem kívánt — valóság. S hogy ez mennyire igaz Békés megyében is, erről beszélgettünk a minap Arató Istvánnal, a megyei tanács mezőgazda- sági szakfelügyelőjével, az öntözési operatív bizottság titkárával. Aki a következőket momcL ta: — A lehullott csapadékmeny- nyiségeket figyelemmel kísérve már tavaly ősszel érzékelni lehetett azt, hogy a csapadékmérleg negatívummal zárul. Az év elején mért téli csapadékmeny _ nyiség azt mutatta, nem lesz elegendő a tenyészidőszakban a vízmennyiség. — Ezek szerint már tavaly számolni lehetett azzal, hogj fel kell készülni az öntözésre? — Igen. A lehullott csapadék- mennyiség megyénkben az 50 év átlagának csak 55 százaléka volt. Ez januártól napjainkig tovább romlott Az első negyedévben a sok évi átlagosapadék- nak csak 48 százaléka hullott le. Februárban és márciusban még reménykedtünk. Most már tudjuk — hiába. A múlt hónapban csak 9 milliméter eső esett megyénkben, ami 27 százaléka az 50 éves átlagnak. Ez a jelenség már erősen figyelmeztetett bennünket arra, hogy az idén korábban kell megkezdenünk az öntözést. A gazdaságok figyelmét fel is hívtuk erre. A vízügyi szolgálat is minden tőle telhetőt megtett. A békésszent- andrási duzzasztó hetek óta maximális duzzasztás! szinten tartja a Körösök vizét. Jelenleg az öntözőgazdaságok részére bőven, van víz. Az elosz- tócsatomák és a vízkiszolgáló művek jó állapotban vannak. — Mennyi a már megkezdett } öntözött terület hektárban? — Ügy számoltuk, hogy a 33 ezer hektár öntözési kapacitásból, mintegy 3 ezer hektárt öntözünk meg, vagyis a rendelkezésre álló terület 10 százalékát Sajnos ez a tervünk nem valósult meg Jelenleg csak mintegy 1200—1300 hektárnyit öntöz, tek meg a gazdaságok. — Mi ennek az oka? — Az öntöző üzemek vezetői még nem érzik úgy az aszályveszélyt, mint ahogyan, kellene. « Több gazdaság csak a napokban vonult fel az öntözéshez. így jóval kevesebb az eddig megöntözött terület, mint ahogy azt mi szeretnénk. — Tervek szerint hány hektárt öntöznek az öntözés teljes időszakában? — Ügy gondoljuk, hogy az öntözési kapacitás iihasználtság az előző évieknél a* az 1 JOB-as esztendőt —ez veit a maximum — meghaladja. Mi szeretnénk a 33 ezer hektár kapacitásnak legalább 80—90 százalékát megöntöztetek — Milyen állapotban vannak a gazdaságok öntöző, esőzteíö berendezései? — A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 340 hordozható öntöző és esőztető berendezéssel rendelkeznek. Ebből mintegy 120 az amely műszakilag elavult, illetve tönkrement Első feladat tehát ezeknek a lecserélése. Ez is szerepelt az öntözési operatív bizottság első ülésének napirendjén, amely után kéréssel fordultunk az Országos öntözési Operatív Bizottsághoz, tegye lehetővé a termelőszövetkezeteknek, hogy az AGROKER-nél meglevő 79 hordozható öntözési berendezést az üzemek megvásárolhassák. — Tudnak-e arról a gazdaságok vezetői, hogy az AGRO- KER minden öntöző berendezést és felszerelést 20 százalék árengedménnyel hoz forgalomba, s ha igen, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel? — Igen, tudnak erről. Éppen ezért március elején az operatív öntözési bizottság ülése után a megyei AGROKER-nél levő 79 berendezésből kétharmadot már meg is vásároltak. Sőt az öntöző- csövekből jelentős készletet is elvittek olyannyira, hogy a napokban a szekszárdi gépgyárhoz kellett fordulni, újabb öntözőcsövek szállítása ügyében. — Ezek szerint az AGROKER- nek is van még további teendője azért, hogy megyénkben a* aszályveszély csökkenjen? — Feltétlenül. A kapcsolat az öntözési szervek között jó, ezért reméljük, hogy mint eddig a jövőben, is menetközben segíteni tudunk a jelentkező gondokon. — Vannak-e akadályok az öntözővíz elosztásában? — Nincsenek. A gazdaságoktól ilyen jelzést nem kaptunk. Arról azonban tudunk, hogy a termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt kémek öntözési berendezések vásárlásához. Ezzel kapcsolatban meg is történt az intézkedés a megyei bankigazgatóságon keresztül — A megye évi vízhiánymutatója meghaladja a 175 millimétert. Vajon a gazdaságok nem késtek-e el már jelenleg is az öntözéssel? — A talajban rendelkezésre álló vízkészlet csak a, tenyész. idcszak kezdetén tudja biztosítani a minimumot. Meg lehet állapítani, hogy azok a gazdaságok, akik csak most kezdik a tározó öntözéseket, bizony kicsit elkéstek és számolniuk kell nagyobb mértékű szárazsági kárral. — Hogyan ítéli meg jelenleg az aszálykárhelyzetet megyénkben? — A növénytermesztés vízellátásával kapcsolatos adatok alapján úgy gondolom nem túlzás már most kimondani: a tény észidőszak elején kisebb aszálykárokkal számolni kell, a tenyészidőszakban súlyosabb károk is bekövetkezhetnek. Még abban az esetben is, ha az elkövetkezendő hónapokban esetleg kedvezőbben alakul a csapadék. — Hogyan foglalná össze a gazdaságok jelenlegi és jövőbeni feladatait? — Minél előbb állítsák üzembe az öntöző-berendezéseket, a felületi öntöző telepeket Nagyon fontosnak tartam, hogy az elmúlt években széthullott öntöző brigádokat újjászervezzék és gyorsan munkába állítsák. Vízkészelthián-y jelenleg nincs a megyében és úgy néz ki május végéig nem is lesz. így bőven van lehetőség, hogy még olyan területeken is öntözzenek a gazdaságok, amelyre nincs vízjogi engedélyük. Hiszen a vízügyi szolgálat olyan csatornákba is elvezette a vizet, amelyek nem kimondottan öntözési célt szolgálnak. Azok az üzemek, amelyek még most hozzáfognak az öntözéshez, sokat meg tudnak menteni, enyhíteni tudnak az aszálykárokon. Botyánszkl János A Békéscsabai Kötöttárugyár lánckötő üzemrészének gépein nyers és festett pamutkelméket gyártanak. Ezekből az anyagokból női blúzokat, férfi pólóingeket és trikókat készítenek. (Fotó: Demény Gyula) Még mindig nőnek a sorok? A takarmányra várók hoez- szú sorára először februárban figyeltünk fel. Akkor a gabonafelvásárló vállalat illetékeseivel együtt úgy találtuk, indokolatlanul nőnek a sorok. Hiszen januárban sem osztattak ki kevesebb takarmányt a kistermelők között, mint a korábbi hónapokban, amikor még egyáltalán nem volt sorbanállás. Megnyugtattak bennünket afelől is, hogy februárban, sőt előreláthatóan márciusban is már túllépik a szokásos hónapos átlagot néhány vagonnal. Azután március közepén kezünkbe került az itt közölt, akkor még friss felvétel: a békéscsabai takarmányraktár előtt gyülekezők egy csoportjáról. Azokról, akik talán némi kétkedéssel fogadták a megnyugtató szavakat. — Volt-e, van-e alapja a kistermelők még mindig élő aggályának? — Csak azt tudom mondani, amit februárban is — válaszolja kérdésünkre Szabados Ferenc, a gabonafelvásárló vállalat termelési igazgatóhelyettese —, il(Fotó: Demény) letve a februári és a márciusi adatok birtokában most már többet mondhatok. Azt, hogy e két hónapban nemcsak hogy ugyanannyit, hanem még 250— 250 vagonnal többet is osztottunk a megyében, mint januárban. — Miért volt mégis ez a helyzet március közepén — kérdem a képet mutatva? — Ügy látszik, ez idő tájt tetőzött „a takarmányvásárlási verseny”, mert mostanában már kissé mintha alábbhagyott volna. — Ez utóbbi is magyarázható? — Igen, tudniillik a számok is mutatják, hogy a termelők megbízhatnak^ vállalat feléléseinek — fogalmazzunk úgy — ígéreteiben. — Ennek alapján mit ígérhetünk az elkövetkező hónapokra? — Hasonlóan a februárihoz azt, hogy áprilisiban sem osztunk kevesebbet a megelőző hónapinál. Sőt, a további hónapokra is biztosított az 1000—1000 vagon takarmány a kistermelők részére. (köváry) Tisztelettel.., Még Szabó László bűnözőkhöz szokott fülét is megütötte annak a 17 éves fiatalembernek a vallomása, aki az egyik volt a kecskeméti taxisofőr gyilkosai közül, * ténykedéséről a Kék fény legutóbbi adásában nyilatkozott. Nyilatkozott és nem is akárhogyan, hanem „tisztelettel”, s a nyomaték kedvéért ez a szó szinte egyetlen mondatából sem hiányzott. Ezt tűnt fel Szabó Lászlónak is, aki nyomban ki is elégítette kíváncsiságát, s megkérdezte riportalanyát, miért mondja állandóan azt, hogy „tisztelettel”? A válasz világos és egyértelmű volt: — Mert ezt itt, így követelik meg! Bennem, mint szürke nézőben is megfogálmozódott egy kérdés ennek kapcsán, amit most tisztelettel a nyilvánosság elé tárok, s mely summázva így hangzik: — Nem lenne-e helyesebb, jobb, eredményrevezetőbb, ha erre a kötelező tiszteletre már korábban és más körülmények között tanítanánk meg a fiatalokat? Például, az eddiginél sokkal többet tennénk ennek érdekében az iskolákban, a családban, az első munkahelyen. A munka tartalmát illetően, mindenképpen úgy kellene ezért fáradozni, hogy a fiatalok valóban megértsék, hogy közösségben, társadalomban élni elképzelhetetlen az egyének kölcsönös tisztelete nélkül. És itt nem a sokszor rosszul értelmezett rangok, címek „tekintély” tiszteletére gondolok elsősorban, mely az esetek többségében formális, automatikus — hanem, „egyszerűen” az ember tiszteletére, aki a világ számos csodálatra méltó teremtménye között a legcsodálatosabb, mert munkájával, értelmével maga teremt maga köré csodálatos dolgokat. Jó lenne, ha ez az egyetemes „em- ber”-kultusz, egyre szélesebb tömegeket hódítana magával, mert akkor a ..tisztelettel” szó nem lenne elkoptatott, üres, s nem csengett volna olyan disz- szonánsan a rideg börtönfalak között sem, mert kimondója nem is jutott volna oda, hiszen, aki érzi is ezt a szól, nemcsak használja, az képtelen arra, hogy aljas, egyéni érdekektől vezérelve halálra rugdosson egy embert, akiben az ember testesül meg, az élő, az alkotó, a máért és a holnapért munkálkodó. Szilárd Adtam Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a GYULAI VASIPARI SZÖVETKEZET vállalja a RAMOVILL garanciális HÍRADÁSTECHNIKAI GÉPEK: rádió, televízió, háztartási gépek: hűtőgép, mosógép, centrifuga, porszívó, valamint minden gyártmányú és típusú rádió, televízió és elektromos háztartási gépek, olajkályha, kerékpár készpénzes javítását. Javító részlegünk: GYULA, Blanár László u. 3. Telefon: 248 VARJUK MEGRENDELÉSEIKET! 366386
