Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

ms, március n., szombat Ara; I forint XXVII. ÉVFOLYAM, 6«. SZÁM világ proletárjáig egyesüljetek í NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÜU ÉRDEMI VITA OROSHÁZÁN (3. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) HETI RADIO- ÉS TV­MŰSOR (10. oldal) Á földtől a pultig IfeymffQSó barma, szótő, másfél­szer aranyi gyümölcs, 1,8 millió tonna zöldség, 340 ezer torma vágómarha, kétszer annyi vágó­sertés, 345 ezer tonna vágóba­romfi, 18 millió hektoliter tej, 2,6 milliard tojás: ezek a szá­mok mutatják, hogy évente mennyit termed a magyar me­zőgazdaság. Sorolhatnánk ter­mészetesen a búza, a kukorica, a cukorrépa és más növények, valamint jó néhány, iibt nem em­lített állati termék adatait is. Maradjunk azonban azoknál a cikkeknél, amelyek legalkalma­sabbak arra, hogy lássuk, mi­lyen az áru útja a földtől az üz- letpultig? A zöldség, a gyümölcs, a ba­romfi és a tojás tartomk az éleX- miszeréknek abba a csoportjá­ba, amely ebből a szempontból a legnagyobb érdeklődésre tart­hat számot. Egyáltalán nem kö­zömbös például a hús és a tej útjának alakulása sem, a leg­több szó azonban feltétlenül ar­ról esik, hogy az előbb kiemelt áruk hogyan jutnak el a terme­lőktől a fogyasztókhoz. Sokan hajlamosak rá, hogy ezt az utat könnyedén megrövidíthetánek tartsák. Javaslatuk rendszerint az, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok létesítse­nek a mainál sakká} több efóru- sítóhelyet, ahová közvetlenül szállíthatják portékájukat. Így — mondják — kiküszöbölhetők a közbeeső állomások raktáro­zások, g ennek következtében számottevő költségek maradnak ét, kisebb lesz a minőségromlás­ból eredő veszteség, frissebb, szebb, jobb árut, olcsóbban vásá­rolhat a fogyasztó. Kétségtelen, hogy a közvetlen értékesítésnek vannak ilyen elő­nyei. Budapesten, más városok­ban és községekben is találunk erre meggyőző példákat. Sőt, a legutóbbi években létesített több száz termelőd árusítóhely tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy ez a módszer ésszerűsítésre, jó ér­telemben vett versengésre is készteti az azonos tevékenységű kereskedelmi hálózatot. (A SZÖ- VÉRT szervezetébe tartozó MÉK-vállálatók és a fővárosi Zöldért jórészt a termelőszövet­kezeti közvetlen árusítás hatá­sára honosítottak meg olyan ke­reskedelmi módszereket, ame­lyeknek mind a termelők, mind a fogyasztók hasznát látják.) Tévedés lenne azonban felté­telezni, hogy a közvetlen ter­melői értékesítés általánossá vagy uralkodóvá tétele minden problémát megszüntetne. A nagyüzemi termelést nem lehet elaprózott tételékből álló érté­kesítéssel párosítani. Ahol navr mennyiségű áru kerül le a £öid­T&l, ott feftóHemül szüksége®, hogy amit megtermelnek, azt biztonságosan és ne csip-csup részletekbe« adhassák el A gyorsan romló áruk egyébként sem tartogathatok sokáig. Nem is szólva más jellegű gondokról, amelyek a csak saját elárusító- helyekre alapozott forgalmazás esetén jelentkeznének. Számításba kell venni att is, hogy egy-egy gazdaság önmaga még a zöldség-gyümölcsboltót sem képes ellátni mindenféle szükséges áruval. Minél inkább szakosodnak a nagyüzemek, ez a tény annál lényegesebbé válik. Több termelőszövetkezet együtt­működése, társulása kell tehát ahhoz, hogy gazdög választékú, jól ellátott üzletet, árusítóhelyet lehessen fenntartani. Erre kü­lönben van mód; sok termelő­szövetkezet csinálja is. Ha vi­szont belegondolunk, milyen szállítási, szervezés feladatokat jelent a* üzlet rendszeres ellá­tása megfelelő árucikkekkel, nem nehéz belátnunk, hogy a közvetlen értékesítés sem olyan egyszerű dolog, mint első pilla­natban látszhat. Akármerről közelítjük meg a kérdést: miképpen rövidíthető meg az áru útja, ugyanarra a következtetésre jutunk. Ennek pedig az a lényege, hogy a köz­vetlen értékesítésnek csak ki­egészítő szerepe lehet. Gazda­ságossági számítások alapján kell eldönteni, hogy milyen esetek­ben ésszerű a forgalmazásnak ez & módszere. Vitathatatlanul jó, ha helyben, vagy a közeli város­ban a szövetkezet fenntart — egyedül vagy társas alapon — sajáit üzletet, standot. Körülte­kintő, gondos szervezéssel »ke­res lehet az is, hogy nagyobb távolságokra szállít rendszere­sen árut A fő forma ezentúl azonban is a szerződéses értéke­sítés lesz, amelynek viszont ve­lejárója, hogy a* átvevő keres­kedelem telepein, raktáraiban gyűlik össze az áru nagy része, s ezután juttatják el az üzletek­be. A múlt évben befejeződött a MBK-váUaiatok korszerűsítése. Ma már termelői érdekeltségű a zöldség- és gyümölcskereske­delem egész szervezete. Irányí­tásában a termelőszövetkezeteké a főszerep. Végeredményben te­hát főként rajtuk múlik, hogy az adott keretek és lehetőségek között hogyan rövidítik meg az áru útjait, s milyen arányú lesz a közvetlen termelőszövetkezeti értékesítés, mennyire tudják összhangba hozni a nagyüzemi termelést a megfelelő értékesí­téssel. Gulyás Fái Holnap időközi tanácstag-választás — Szavazás kezdete reggel hat óra Mint arról már hírt adtunk; megyénkben azokban a válasz­tókerületekben, amelyekben a legutóbbi választás óta elhalá­lozás, elköltözés és egyéb okok miatt megüresedett a tanácstagi hely, ott március 12-én időközi választást tartanak. A Hazafias Népfront helyi bizottságainak szervezésében lezajlottak az idő­közi választásokat megelőző je­lölőgyűlések. A március 12-én, 6 órakor kezdődő választásokra tanácstagnak jelölték: Oroshá­zán Rucz Mihály vasúti mun­kást. _Mezőhegyesen ifj. Hódi Sándor állattenyésztőt, Batto- nyán Gulácsi Mihály kovácsot, Dombegyházán ifjú Mikoly Ist­ván növénytermesztőt, Kever- mesen Kocsor Sándor mezőgaz­dászi:, Dombiratoson Bessenyei Jánosné tanítónőt. Magyarbán- hegyesen Gyepes Istvánná nö­vénytermesztőt. Pusztaottiakán az V-ös választókerületben ifjú Filyó János egyéni kertészt, a X-es választókerületben ifjú Ár- gyelán János zetorost, Csanád- apácán Farmosi Ferenc iskola- igazgatót, Békésszentandráson a IV-es választókerületben Bagi Mihályné szövőnőt, a Xl-es vá­lasztókerületben Révész Imréné diákotthoni gondnokot, Örmény. kúton Tóth István tsz-elnököt. Tegnap a megyei választási elnökség dr. Fekete Antal elnök­letével tartott ülésén értékelte a választási előkészületek rendjét és megerősítette a tanácstagság­ra jelöltek névsorát. A helyi vá­lasztási elnökségek mindenütt megalakították a szavazatsaedő bizottságokat és kijelölték a s zavazóhel yiségeket. Így Oros­házán a Középlaki iskola, Me­zőhegyesen a 47-es számú Ma­jori általános iskola, Battonyán a Fehértói iskola, Dombegyhá­zán a tanácsháza, Kevermesen I és Dombiratoson ugyancsak a I tanácsháza, Magyarbánhegyesen a CITÉV-telep. Pusztaottlakán a kultúrterem, Csanádapácán az új iskola, Békésszentandráson a Kálvin utcai iskola, örménykú- ton pedig a Petőfi Ts? központ­ja lesz a választás színhelye. Az időközi választás rendje ugyanaz, mint az általáinos vá­lasztások idején. Egyébként a választásban részt vevők név szerinti értesítést kaptak a ta­nácsoktól. Ezen az is rajta van, ki hol szavaz, s milyen sorszám alatt szerepel neve a választók listáján. Helyes, ha ezt a cédu­lát a szavazópoígárok magukkal viszik, mert ez meggyorsítja a szavazatszedő bizottság munká­ját, valamint a szavazást. Impozáns díszünnepség a Hotel Internacionalban Kiküldött tudósítónk Jelenti Prágából Prága legnagyobb szállodájá­ban talán még soha nem volt ennyi női vendég, mint március 8-án. Itt ünnepelték ugyanis a magyar különvonat utasai a csehszlovák asszonyokkal együtt a nőnapot. Az ünnepeiteket Stanislav Né­meth dr.,aCEDOK vezérigazga­tója köszöntötte elsőnek, majd Marta Ludovska, a csehszlovák szakszervezeti nőbizottság elnö., ke lépett a mikrofon elé, s arról a barátságról beszélt, amely a két ország szakszervezetei között kialakult A találkozók tovább segítik e barátság erősítését. Re­ményét fejezte ki, hogy az ilyen találkozók a jövőben hagyomá­nyossá válnak. A magyar ven­dégek nevében Bocskai Mihály­né, az SZMT megyei titkára kö­szönte meg a nőnap megrende­zését. Kedves epizódja volt az ünnepélynek, hogy Hursán Györgyné éppen március 8-án ünnepelte születésnapját, e az IBUSZ prágai irodájának igaz­gatója Zues Miklós egy csokor szegfűt adott át ebből az alka­lomból. Az ünnepségen ott volt Zsilinszky Gyula, a Magyar Népköztársaság prágai nagykö­vetségének konzulja is. Záróak­kordként a prágai nemzeti szín­ház neves művészei ismert ope­rákból felejthetetlen élményt nyújtó és nagy sikerű műsort adtak. A díszebédet a CEDOK a Ho­tel Internacionalban szolgáltatta a vendégek részére. Délután a magyar asszonyok ellátogattak Lidicébe, ahol koszorút helyez­tek el a második világháború ál­dozatainak tiszteletére emelt em­lékművénél. Másnap ismét szép élményben volt részük a magyar vendégek­nek. A 126 kilométerre levő Kar­lovy-Variba vitték a különautó- buszaik a 400 magyar lányt és asszonyt. Ragyogó napsütésben érkeztek a híres fürdővárosba. Megcsodálták a hatalmas kul­túrpalota építkezését, melynek modem vonalai harmonikusan illeszkednek a patinás környe­zetbe. A bátrabbak kipróbálták a lanovkát, s nem bánták meg. A Idlá tó toronyból csodálatos pano­ráma tárult eléjük. Kasnyik Judit Nagyüzem a kisüzemben A Hidasháti Állami Gazdaság forgácsoló mű­helye másfél éve üzemel. A két műszakban Itt dolgozó négy ember elsősorban főtengely-köszö­rülést végez. A személygépkocsitól a különböző típusú traktorokon át, egészen a hatalmas hűtő­gép-kompresszorokig mindenféle gép, motor, Jármű főtengelyének köszörülését vállalják. &■ zei a „hiánycikknek” számító alkatrésszel ellát­ják egész Békés és Csongrád megyét. Bérmun­kájukat mi sem dicséri jobban, mint az, hogy még Salgótarjánból is megbízással keresték fel a köszörűsműhelyt. Képünkön: Hegyes György méretet vesz a pót­láshoz (Fotó: Demény)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents