Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
Ne a dolgozók rovására Középtávú terv az öntözésfejlesztés megalapozására Hasznosítják a felduzzasztott Kettős-Körös vízét — Meliorációs program a Gyulai Állami Tangazdaságban Á néhány évvel ezelőtt üzembe helyezett békési duzzasztómű több millió köbméter vizet tárol a Kettős-Körösön. Ennek hasznosítását szervezi megyénkben a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodája. Lényegében bét nagy öntöző fürt táplálkozik majd a Békésen felfogott vízből, mégpedig Gyula—Etók—Kétegyháza és Békéscsaba—Újkígyós térsége. A Gyula—Elek—Kétegyháza-i öntözőfürtből mintegy 1500 hold korszerű öntözőtelep valósul meg a Gyulai Állami Tangazdaság területén. A felszín alatti nyomó<*ő-hálózatú ÁC-telep gazdaságos üzemeltetése nyomán 30—40 százalékos bruttó hozamérték növelésével számolnak. Máreius 8-án e középtávú öntözésfejlesztési terv került vitára Gyulán. A tanácskozáson ott volt Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Szakáll György, a TMI megbízottja, ^ a Békés megyei öntözésszervezés felelőse, dr. Szűcs 'Lajos, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi Meliorációs Főiskola tanára, mint tervező, Csomós István, a gazdaság igazgatója és Pepó Pál, a gazdaság termelési igazgatója. Dr. Szakáll György kérésünkre elmondta, hogy a TMI által szervezett Békés megyei öntözésfejlesztésben a Gyulai Állami Tangazdaság terve készült el elsőnek. Egy másik tervező- csoport jelenleg a gyulai MunA közlekedéspolitikai koncepció és a közúti közlekedés ösz- szefüggéseivel, eredményeivel és további tennivalóival foglalkozik az érintett társadalmi és állami szervek, a közlekedés mintegy 350 vezetőjének részvételével a KPM kétnapos közúti közlekedési munkaértekezlete. Az országos tanácskozást csütörtökön dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg az ÉDOSZ-székházban. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi mi. niszterhelyettes bevezető előadásában kiemelte a közúti közlekedés mindinkább növekvő társadalmi szerepéit, népgazdasági jelentőségét. Az országúti, a közúti közlekedés eddig a közlekedés-politikai koncepció előírásainak megfelelően fejlődött. A múlt évben a hazánkban elfuvarozott 581.5 millió tonna áruból 442.8 millió tonnát a közutakon — körülbelül fele-fele arányban a Volán és a célfuvarozási vállalatok, illetve a közületék járművein — továbbítottak. A megfelelő munka- megosztás nyomán a vasúti és a közúti közlekedés ma már képes a népgazdaság fuvarozási igényeinek kielégítésére. A közúti közlekedés nemzetközi kapcsolata, tranzitforgalma is fejlődött az elmúlt esztendőkben. Évente most már mintegy 40 000 külföldi kamion, ugyanannyi autóbusz, egymillió személygépkocsi közlekedik a magyar utakon, s ez megnöveli egyebek közt az úthálózatért felelős szervek munkáját. A javuló szállítási teljesítmények mellett a közúti közlekedéshez kapcsolódó ágazatok, az úgynevezett infrastruktúra fejlesztése elmarad a kívánatos szinttől, s ez sürgősen pótlásra szorul. Ellentétes a koncepció céljaivál — amely a biztonságos közlekedést írja elő — az elmúlt években kialakult baleseti helyzet. A viszonylag alacsony személygépkácsy Tsz és az eleki Lenin Tsz középtávú öntözésfejlesztési tervét készíti. Néhány héten belül ezeket is vitára bocsátják. A Gyulai Állami Tangazdaságban a IV. ötéves terv idején állami célcsoportos beruházásból valósul meg az előbbi beruházás. A tervező és a kivitelező több alkalommal kicserélte véleményét, javaslatát, hogy minél eredményesebben készíthessék el a programot. Különben egy meliorációs terv is készül — belvízrendezés, talajjavítás, fásítás — melyet a TMI finanszíroz. Az öntözési program elkészültével az állatállomány mérsékelt fejlesztésével számítanak a tangazdaságban — mondotta Csomós István igazgató. Jelenleg is a területhez képest nagy állatállományt gondoznak. Így elsősorban a takarmányellátás színvonalának javítására törekszenek. Ezért is vették tervbe, egy forrólevegős lucernaszéna- szárítóüzem építését 1973-ban. Legnagyobb gond a középtávú öntözésfejlesztési terv pénzügyi fedezetének előkerítése. A gazdaságnak ugyanis évente mindösz- sze csak 3 és fél millió forint fejlesztési alapja van. így feltétlen szükséges különböző hitelek igénybe vétele. A munkabizottság részletes vita után elfogadta a Gyulai Állami Tangazdaság öntözés- fejlesztésére készített középtávú tervét, így most már elkezdődhet a gyakorlati munka. D. K. kocsi-forgalom mellett a múlt évben 1800 halálos áldozata és 40 000 sérültje volt a közúti közlekedési baleseteknek. A forgalom rendszeres és szigorú ellenőrzése, amely éppen az elmúlt hetekben szolgáltatott jó példát a balesetek elleni hatásos védekezésre; Budapesten egy hó. nap alatt 25 százalékkal csökkent a balesetek száma. A gépkocsi-állomány növekedésével összhangban gondoskodni kell az autó. és alkatrészkereskedelem, az üzemanyag-ellátó hálózat, a karbantartó és javító ipar, a közúti hálózat és a közúti közlekedéshez kapcsolódó valamennyi egyéb népgazdasági ágazat arányos fejlesztéséről. A IV. ötéves terv meghatározta az ezzel kapcsolatos teendőket. Egyebek között 1975-ig 41,7 milliárd forintot fordítanak járműbeszerzésre, 41,3 milliárd forintot az úthálózat építésére, korszerűsítésére és fenntartására, 8,3 milliárd forintot az autófenntartás és karbantartás, az üzemanyagellátás, a gépkocsitárolás fejlesztésére. Mintegy 30 000 teherautó érett meg például a kiselejtezésre, s ez a gépjármű-állomány nagy javítási kapacitást köt le. A rossz járművek gyors cseréjével a számítások szerint például 10 000 ember szabadulhatna fel a javítási munka alól. A munkaerőgazdálkodás javítását segíthetné annak a régebbi javaslatnak a megvalósítása is, amely szerint az állami személyautókat. a kis teherautókat azokra bíznák, akik használják. Sok a tennivaló, s ugyancsak sok a lehetőség arra, hogy a közlekedés-politikai koncepciónak a közúti közlekedésre háruló feladatait a kívánt szinten valósítsák meg. A kétnapos országos munkaértekezlet is azt a célt szolgálja, hogy az érdekelt vezetők egvséges szemléletet alakítsanak ki a végrehajtás módozataira, eszközeire. Amikor a Békés megyei Ga-j boniafelvásárló és Feldolgozó j Vállalat mező'kovácsházi keve-1 ró üzemében nemrég elkészüli az új szociális létesítmény, egysze-' riben megváltozott a dolgozók hangulata. Igaz, nem ment minden simán. Kezdetben egyesek az étkezdében továbbra is eldobálták a kenyérdarábokat, a diinnyehéjat és a padlóra löty- tyintették a- vizet. Mint azelőtt, a régi helyen. A WC tisztaságára sem ügyeltek. Sokszor kellett az embereket oktatná, figyelmeztetni, amíg megszokták a rendet.A fehér-fekete férfi és női öltöző. a fürdő, valamint az étkezde egy épületben van az ugyancsak központi íűtéses irodákkal. Ezek egyikében dolgozik Lőrinci György körzeti üzemvezető. Tőle tudom meg, hogy a keverőüzemben évenként 3050 vagon takarmánytáp készül. Ezt a mennyiséget — természetesen gépek segítségével — tulajdonképpen négyszer kell megmozgatni. Kezdődik a munka a beérkező nyersanyag átvételével, folytatódik a feldolgozással, majd a raktározással, végül pedig befejeződik a takarmánytáp gépkocsikra, vagonokba való rakásával. A feladat 38 munkásra hárul, ami nem kis erőfeszítést igényel. Alaposan meg keli dolgozniuk. Egy-egy műszak után izzadtakká és porosaikká válnak. Jólesik utána a fürdés és az is, hogy tiszta ruhát vehetnek magukra. Schrankó Béla, a műhelybizottság titkára igen hasznos, gyorsan visszatérő befektetésnek tartja az új szociális létesítmény építésére fordított összeget: — Az emberek jobb kedvvel dolgoznak, csökkent a muntka- erővándorlás, javult a gazdasági eredmény — mondja; Azt is észrevette, hogy a dolgozók a megváltozott viszonyok között a munkahelyükön is jobban ügyelnék a rendre, pontosságra, tisztaságra. Anélkül nevelődtek át, hogy erre különösebb magyarázatra lett volna szükség. Önmagukra is többet adnak és talán csak most alakul ki bennük igazán az együvé tartozás érzése. A szociális létesítményt „törölték” A vállalat orosházi malomüzemében elkészült a 2 ezer vago- nos gabonasiló. Már tele is van búzával, amit a malomban fél év alatt dolgoznak fel. A megye legnagyobb gabona- silója kívülről óriási betonerődítménynek látszik, amely 40 méterre magasodik a környezetében levő házak fölé. Még az a villa is eltörpül az aljában, amelyben — úgy tudom — egykor a malomtulajdonos lakott, a felszabadulás utáni években pedig irodaépületté alakították át. Az egyik részben kapott helyet a férfi és női öltöző, fürdő, ami ma már egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Hasonlóan az étkezde különálló épülete sem, amely régen megérett a lebontásra. A gabonasiló létrehozásával egyidejűleg 4 millió 111 ezer forint költséggel új szociális épületet is tervezték. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat azonban — kapacitás hiányában — a mun kát "csak később tudta volna megkezdeni. Más kivitelezőt nem találtak. Az idő múlott, közben — bár a vállalat a BÉKÉS 1972. MÁRCIUS 10. munkakörülményeit és a létezőin alapján indokoltnak tartotta volna a szociális épület létrehozását — a Gabona Tröszt a 4 millió 111 ezier forintot törölte a létesítményjegyzékből. Éppen ezzel csökkentette a beruházási összeget. „Nézze, milyen poros vagyok” — A dolgozók egy ideig türelmesek voltak, mert reménykedtek, hogy lesz új szociális létesítmény. A remény most szertefoszlott — mondja keserűen Veress Károly, a malom- üzem vezetője, áfci tudja jól, hogy ilyen viszonyok között nemigen lehet a munkaerőhiányt pótolni. Amúgy sem vonzó a 3 műszakos üzem. ami ráadásul poros is. Tavaly, amikor épült a siló és a raktár, sok volt a gond és baj, de az üzem állandó létszámhiánnyal küszködve is eredményesen teljest tette a feladatát. A dolgozók derekasan helytálltaik. De mi lesz most majd? Szemenyei József, a műhelybizottság titkára a hangulatot — érthetően — nem tartja kielégítőnek: — A dolgozóik termelési tanácskozásokon a vállalattól ígéretet kaptak arra, hogy megépül az új szociális létesítmény. Most már tudják, hogy nem lesz belőle semmi. Becsapva érzik magukat — állapítja meg. Szűk Dániel almtílnár régi ismerősöm. Az udvaron megy át, közelebb jön, megszólít és tenyerével a munkaruhájára csapva mutatja: . — Nézze, milyen poros vagyok. Amikor átöltözöm, beteszem a szekrénybe. Másnap, műszak előtt kiveszem és helyére kerül az utcai ruhám. Az is csupa por lesz. Műszak után nyákig koszosán megyek haza. Mit tehetek? Nehéz elviselni a csalódást. Amit utasítás ír elő Haisznos-e az olyan „befektetés”, amely a dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítását szolgálja? A mezö- kovácsiházi példa arra ad választ,. hogy az ilyen célra fordított összeg elég hamar visszatérül. Nem arról van szó, hogy valami kacsalábon forgó, luxuskivitelű fürdőre, öltözőre, étkezdére van szükség, hanem csak olyanra, amilyet ma már- joggal elvárhatnak a dolgozók. Nyilván ez indokolja, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 37/1988. (MÉM É. 19) MÉM számú utasítása többek között elrendeli: „Az öltöző-, mosdó-, fürdő-, valamint egyéb szociális és egészségügyi helyiségek létesítésére vonatkozó előírásokat a MOTI szociális és egészségügyi előírásai határozzák meg. Üj üzemek, rekonstrukcióik, üzem- bővítések esetében e helyiségek elkészítését és rendeltetésszerű használatát az üzembe helyezés időpontjáig biztosítani kell.” A beruházások csökkentésére vonatkozó központi intézkedéseket aligha ésszerű a dolgozók rovására végrehajtani. Abból — mint az orosházi példa mutatja — nem sok haszon származik. Indokolt tehát az a kívánság, hogy a Gabona Tröszt pótlólag hajtsa végre a miniszteri rendeletet, még ha a 4 millió 111 ezer forintot máshonnan is kell „vússzavonniiá Pásztor Béla Veszélyes foglalkozás Ütközők között vagonokat összekapcsolni, a veszélyes foglalkozások közé tartozik. Elég egy hibás mozdulat, s máris végzetes baleset származhat belőle. Nagy figyelmet igényel a MÁV-nál a kocsirendezők, munkája, (Foto; Demenyi Országos közúti közlekedési munkaértekezlet
