Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

Gabi, a KISZ-titkár Fiatal írók és művészek szemléje A Mozgó Világ — a fiatal írók és művészek szemléje. Az újságárusító-helyekre ezúttal a KISZ Központi Bizottsága és a Fiatal írók Munkaközösségének megbízásából szerkesztett orgá­num harmadik füzete keriiL A hatvanas évek második fe­lében pályára lépett ifjú alko­tók első közös publikálási le­hetősége Illyés Gyula ismert versének címét tette fedőlapjá­ra. Kifejezi ez a lap fiatal mun­katársaink az állandóan változó világhoz való tartozását Benne van ebben a realisztikus szán­dék és a jobbítás, a tenni- akarás igénye is. Ez a kiadvány ennek értel­mében akar felsorakoztatni, be­mutatni, elemezni: ilyen a mai legfiatalabb magyar művészet. Lényegében hasonlít — tenden­ciáival, problémaköreivel, for­mai megoldásaival — a magyar művészet egészéhez. Csak: fia­talosabb. Értendő ezen az, hogy még bizonytalanabb, kiforratla­nabb, tapasztalatlanabb, de egy­úttal nagyobb kísérletező ked­ve is. A kísérletezés a folyóirat él­tetője. Műhely kíván lenni a lap: öntisztító, eszmei-esztétikai viták szintere. A szépirodalmi anyagok, versek, elbeszélések, hangjátékok mellé már a kö­vetkező oldalon leteszik voksu- kat, vagy ellenvéleményüket az egy nemzedékbeli kritikusok is. A gondolatcsere — az iroda- dalom anyagcseréje — tehát nyílt porondon, az olvasó előtt folyik, érdemes nyomon követ­ni ezt az alkotó folyamatot. A Mozgó Világ nemcsak iro­dalmi szemle kíván lenni. Iro­dalomtörténeti tanulság van ró, hogy mélyen és sokat hatottak egymásra a különböző művé­szeti ágak és képviselőik. A harmadik füzetben a grafikák mellett tájékoztatót kapunk a fiatal színészek és rendezők munkájáról is, aztán bemuta­tásra kerül néhány pályakezdő iparművész is. valamint egy ér­dekes esszé kíséretében teret kap öt ifjú karikatúrista is. A Mozgó Világ jó alkalom, hogy a legfiatalabb magyar al­kotó értelmiség bizonyítsa te­hetségét, rátermettségét és mun­kaszeretetét. A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­sége az áprilisban Moszkva— leningrádi útra induló szövet­kezeti békevonatra összesen öt személy részére vásárolta meg a Egy hónappal ezelőtt ismer­tem meg Bencsik Gabriellát, a békéscsabai Útépítési és Fenn­tartási Szakközépiskola KISZ- szervezetének csúcstitkárát. Munkájáról, mindennapi tevé­kenységéről, titkári tapasztala­tairól kérdeztem. Okos válaszai, szenvedélyes mondatai hallatán néhány perc múlva tudtam, hogy a tervezett interjút nem írom meg, hanem őt magát ké­rem, vesse papírra mindazt, ami az óriási témából a leg­fontosabb és ami belefér pár tucat gépelt sorba. Abban ma­radtunk, hogy Gabi március­ban újra jelentkezik. Akkor ugyanis, február derekán még előtte volt egy pályamunka, amit a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium felszabadu­lási pályázatára kívánt bekül­deni. Azóta elkészült a dolgo­zat — ötvenegynéhány oldalon mutatja be a Csongrád megyei utak fejlődését 1945-től napjain­kig — s pár nappal ezelőtt Ga­bi is megjelent a szerkesztőség­ben. Sűrűn teleírt papírlapot hozott.,. „1971. március 18-án válasz­tottak az iskolai KISZ-szervezet titkárának, aránylag rövid ideje, nem több, mint egy esztende­je irányítom tehát az iskolai KISZ-bizottság munkáját Az első hetek, hónapok az új feladattal való ismerkedéssel, az azokba való beleilleszkedés- sel, a feladatok megoldási mód­jának kiválasztásával teltek. Óriási ambícióval és tervekkel kezdtem a munkához. Számol­tam az akadályokkal és nehéz­séggel is és ezek nagy részét sikerült leküzdeni — mindenben számíthattam a vezetőség, a tanárok, a pártösszekötő segít­ségére. Kezdettől fogva meggyőződé­sem, hogy fokozott gondot kell fordítani az elsőévesekre: új is­kolába. az esetek egy részében új helyiségbe, új közösségbe ke­rülnek, itt nincsenek még ta­pasztalataik, magukkal hozzák viszont a mozgalmi munkának az úttörőszervezetben megszer­zett lendületeiét. Ha ez a lendü­let megtörik, elvesztik lelkese­désüket, KISZ-munkájuk abban merül ki, hogy fizetik a tagdí­jat. Mi próbáltunk sokat törőd­ni az elsősökkel, hogy lássák, jegyeket Jutalomként küldik a baráti államba a szövetség te­rületén legjobban dolgozó nőbi­zottsági vezetőket, illetve tago­kat. van értelme* tevékenységük­nek, hogy a későbbiekben is ak­tív, tájékozott KISZ-tagok le­hessenek. Sok nehéz kérdés merül fel a tagfelvételek kapcsán. Minek alapján vegyük fel az elsősö­ket? önmagában nem elegendő sem a tanulmányi eredmény, sem az úttörőszervezet ajánlá­sa, sem az illető jelölt néhány- hetes középiskolai munkájának megfigyelése. Mindezek, együt­tesen szükségesek és ezeken kí­vül a gondos, rendszeres patro- nálás. Amit a megbízott alap­szervezetek vezetőjének, tagjai­nak határozott irányításával, lelkiismeretesen kell végezniük. Gond a KISZ-tagok egy ré­szének passzivitása. Még akkor is gyakran csak 6—8 ember dol­gozik egy-egy alapszervezetből, ha mindenkinek van feladata. E tekintetben nagy segítség azért, ha az alapszervezetekre minél több konkrét, valóban tömegek mozgatását, tevékeny­ségét igénylő feladatokat bí­zunk. Olyan mértékben termé­szetesen ,hogy ez ne gátolja a tanulást ,szórakozást, kikapcso­lódást. Iskolánkban az utóbbi időben havonta egyszer tartjuk az alap­szervezetek foglalkozásait, KISZ-délutánjait. Ez a forma sikeresnek bizonyult, különösen, ha összejöveteleink színhelye az Ifjúsági és Üttörőház lehe­tett. Sokkal szívesebben hall­gatnak meg a KISZ-tagok egy- egy előadást ebben a kellemes környezetben, s hangulatosabb itt az előadások utáni kultu­rális program, tánc is És még valami, aminek nagy szerepe van a sikerben: a fiatalokat valóban érdeklő téma és jól fel­készült előadó. Negyedikes vagyok, néhány nap múlva új titkár lép a he­lyemre. Egy év után elmond­hatom, hogy nagyon szerettem és igyekeztem odaadással elvégez ni KISZ-munkámat. Jó lenne, ha legalább még egy évig dol­gozhatnék iskolámban — most már tapasztaltabban. Persze, ez nem lehetséges, így csak azt mondhatom, hogy jó lenne, ha a vezetőségválasztó taggyű­lésen olyan titkár kerülne ebbe a tisztségbe, aki a maga egy- esztendős tapasztalatát egy újabb esztendőben tudná ka­matoztatni, gyümölcsöztetni. S jó lenne, ha az ő lelkesedéséhez a magaméból is hozzáadhatnék valamit.” (Danisa) * Fonodái munkára felveszünk! Fonó szak műn kásnőket, női betanulókat 14—16 éves korig két műszakba^ 16 év betöltése után három műszakba Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. ctM: Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest XI., Bocskai u. 90 Munkaügyi osztály. Nőbisottsági tagok jutalomkirándulása Javítsuk a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulási körülményeit űniuílban három éve lesz már, amikor az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága megszabta azokat a tennivalókat, amelyek a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulá­sát szolgálják. Most, március 3- án újra áttekintette a végrehaj­tó bizottság a helyzetet. Megálla­pította, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását elsősor­ban az egyenlőtlen feltételek, körülmények gátolják, melyek már az általános iskolákban megvannak. Lassan gyarapod­nak a tárgyi feltételek, megre­kedt a tanyai diákotthonok épí­tése, létesítése. Van iákola, mint Vésztőin, ahol a legszükségesebb felszerelések sincsenek meg, emiatt aztán a tanulók második otthona igen sivár állapotban van. Sok gondot okoz, hogy a ta­nulók közül 1570 bejáró. Buszon, vonaton 884-en, kerékpáron, gya­log 686-an, járnak az iskolába. A középiskolások közül 2046 a bejáró, akiknek nincs pihenőhe­lyük, nincs, akik felügyeljenek rájuk. A túl korán induló autó­buszokról sokan lemaradnák, a későn indulóval pedig nem jut­nak el időben, az iskolába. A fizikai dolgozók gyermekei­nek tanulásában sokat jelentő az általános iskolai diákotthon. Ilyet kilencet létesítettek eddig a megyében, ahol 764 tanuló kap helyet. A IV. ötéves tervben hoz­závetőlegesen olyan bővítés vár­ható, hogy még 300 tanuló fér el a diákotthonokban. Amiből következik, hogy a bejárás to­vábbra is gondot okoz majd. Az az igény is erősen kopogtat, hogy 1975-ig befejeződjön a tanyai iskolák körzetesítése, hogy min­den felső tagozatos iskolás szak­szerű oktatást kapjon és lehető­leg diákotthonokban legyen el­helyezve. Valószínűnek látszik, hogy ezt társadalmi erő nélkül elérni nem lehet. Ezért lenne szükséges olyan társadalmi ak­ciókra, melyek a diákotthonok bővítését is elősegítenék. Szorító gond az is, hogy a megye álta­lános iskolásainak csupán 24— 25 százalékát tudják elhelyezni a napközikben, amj azt is jelen­ti, hogy 300 tanulónak nem jut hely a napközikben. S ebben is településenként változó a hely­zet A békési járásban a tanu­lóknak csak 17 százalékát tud­ják elhelyezni napközikben, Bé­késcsabán pedig 50 százalékánál többet. Ezek az okok nagyon is közrejátszottak abban, valamint a tananyag zsúfoltsága, hogy az 1964—65-ben első osztályba be­iratkozott tanulók egyötöde nem végezte el nyolc év alatt az ál­talános iskolát. Pedig a fizikai dolgozó^ gyermekei tanulásának segítésében legfontosabb az ál­talános iskolák feltételeinek a javítása, s a társadalmi erőfor­rások nagy részét is ide szüksé­ges koncentrálni. A fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulását az­zal segítik, hogy a közép- iskolás kollégiumokban elsősor­ban őket helyezik el, de nehezen tudják pótolni azt így is, amit nem kaptak meg az általános iskolákban, melyekről meggyő­ződéssel mondhatjuk, hogy az ott töltött esztendők az alapozás időszaka. És mert az említett okok miatt az alapozás nem ki­elégítő, a középiskolai tanulók 80 százaléka nem tudja tartana az általános iskolai érdemje­gyeit. Ezért csak természetes, hogy a pedagógusok munkájá­nak elbírálásánál elsőrendű kö­vetelmény a fizikai dolgozók gyermekeinek a támogatása, se­gítése. Ezért teszik lehetővé azt is 1972-től, hogy évente két al­kalommal a Szegedi József At­tila Tudományegyetem által szervezett előkészítő tanfolya­mon ötven tanuló vehessen részt, elsősorban matematikai és fizi­kai tantárgyakból. És nagyon jó szolgálatot tettek azok a fiatal műszakiak, akik két év óta tar­tanák előkészítőket a megyében. Mint ahogyan más vonatkozás­ban szintén jó szolgálatot tettek az orosházi járás termelőszövet­kezetei, amikor szemléltető esz­közöket vásároltak az iskolák­nak. Ugyancsak jó szolgálatot tett a békéscsabai forgácsoló Farkas Zoltán szocialista bri­gádja, amikor 40 ezer forint ér­tékű oktatógépet adott a békés­csabai 9-es számú iskolának Hasonlóképpen kell megemlíte­ni a „Tévét minden iskolának” akciót, melynek során 241 ké­szüléket kaptak eddig az isko­lák. Ha más vonatkozású is, ide tartozó az a támogatás is, hogy 1971-ben hetven tanári pályái választó tanulónak adtak ösz­töndíjat, s ebből 49 a fizikai dol­gozó gyermeke. Sajnos azt is meg kell jegyezni, hogy van olyan hely, ahoi a fizikai dolgo­zók nem ismerik az ösztöndíj- lehetőségeket Pedig ez is része annak a felismerésnek, hogy a fizikai dolgozók gyermekei tanu­lásának támogatása nem jóté­konysági akció, hanem társadal­munk jelenlegi történelmi hely­zetéből adódó követelmény. Ezért szükséges a társadalmi erőforrások bővítése, feltárása, mégpedig elsősorban az általá­nos iskolák oktató-nevelő mun­kája feltételeinek a javításához. Ide tartozik a diákotthonok bő­vítése, a szükség-tantermek csökkentése, az iskolai felszere­lések javítása, korszerűsítése. Mindezek ellenére a társadalmi akciók kiegészítő szerepet tölte­nek be, mert a fizikai dolgozóik gyermekeit az iskolákban kell felkészíteni s ezért változatlanul a pedagógusok felelősek értük. Nagyobb gondot kell fordítaniuk egyebek közt a személyiség meg­ismerésére, mert ez a forrása a tehetség, a rátermettség felderí­tésének. V égeredményben erre kék épülnlp a pályára való irányításinak, a pályavá­lasztásnak. Ez eleve háttérbe szorítja azt a veszedelmes szem­léletet, mely egyenlőség! jelet tesz a szellemi munka és a te­hetség közé. Cserei Pál Jó karban levő ga­razsírozott, 1969. évi évjáratú, krémszínű Gyümölcsfa Volga eladó a legkiválóbb fajták­ból szerezhető be az orosházi Üj Elet Tsz Érdeklődni lehet: kísérleti telepén. LENIN MG TSZ ELEK; gépkocsielő­A bogárzói vasútállo­adójánál x más mellett 255622

Next

/
Thumbnails
Contents