Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

A Hazafias HSpfrortt nrfücÄ­dósj szabályzatának és a HNF Békés megyei Bi­zottsága intézkedési tervének megfelelően 1972. február 1. és 1972. február 29. között megvá­lasztásra kerültek megyénkben a tanyai, községi, város-körzeti és városi bizottságok tagjai, va­lamint a népfront megyei kül­döttértekezletének résztvevői iát A választási gyűlések előké­szítése és megtartása megyénk nagy belpolitikái eseménye volt) Mindegyik választási gyűlésen kifejezésre jutott, hogy a nép­frontmozgalom az elmúlt négy esztendőben a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XX. és X. kong­resszusa határozatainak, a Ha­zafias Népfront IV. kongresszu­sa állásfoglalásainak, s minden szintű pártbizottságok ajánlásai­nak szellemében végezte mun­káját. Mozgalmunk fő feladatának tekintette és tekinti a párt po­litikájának megismertetését és elfogadtatását, a szocializmus építése során magunk elé tűzött feladatokra való mozgósítást, és a Magyar Népköztársaság nem­zetközi politikájának támogatá­sát. E feladatok jegyében tovább erősítettük a szocialista nemze­tt egységet, fejlesztettük a szoci­alista demokráciát, ápoltuk a hazafiságot. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy politikai tömegmoz­galmunk az elmúlt négy év alatt fejlődött, jól szolgálta a nemzeti célok, a Hazafias Népfront prog­ramjában megfogalmazott fela­datok helyi megvalósítását A mindennapos munkában egyre inkább érvényesült az az elv, hogy a párt szövetségi politiká­ja a népfrontmozgalom kereté­ben valósul meg és beigazoló­dott, hogy e politika gyakorlati megvalósításának alkalmas esz­köze mozgalmunk. A párt szö­vetségi politikája szellemében a népfront hozzájárult a szocialis­ta nemzeti egység erősítéséhez. A tömegek körében végzett munkában nagy súlyt helyez­tünk a munkás—paraszt szövet­ség erősítésére. A megye foko­zódó i párosodási üteme arra késztet, hogy tovább fejlesszük e munkánk hatékonyságát, al­kalmasabb módszereket dolgoz­zunk ki éppen a hatékonyság biztosítására, változatlanul töre­kedjünk lakóterületeinken a munkások fokozottabb bevoná­sára, s ezzel a munkásoknak ® mozgalomban való részvétele növekedését segítsük elő. Közreműködött mozgalmunk a parasztság életkörülményeinek javításában, a falu politikai, gazdasági és kulturális fejlesz­tésében, a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítésében. Munkánk során növekedett a mozgalomban aktívan tevékeny­kedő értelmiségiek, a népfront célkitűzéseit támogató szellemi dolgozók száma. Változatlanul feladatunk a műszaki és agrár- értelmiségek nagyobb tömegé­nek megnyerése a népfrontmoz­galom számára. N épfront-elnökségeink egy­re fokozódó eredményes­séggel irányítják a moz­galom mintegy 80 nőbizottsá­gát, s a szocialista nőpolitikával összefüggő legfontosabb kérdé­sek egyre inkább részévé vál­nak az általános népfronttevé­kenységnek. De az ifjúságpoli­tikai kérdésekkel való törődés is jellemzője volt helyi bizott­ságaink döntő többségének. Szé­les körben ismertették az ifjú­ságpolitikai határozatot, az ifjú­sági törvényt. Lehetőséget te­remtettek — a választások al­kalmával — a7 ifjúság közéleti képviseletének jobb megoldásá­ra, sokat tettek az ifjúság helyes társadalmi megítélésének kedve­ző alakításáért. Az építőmunka segítésében, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesz­tésében bizottságaink eredmé­nyesen munkálkodtak. Támo­gatták gazdasági kérdések meg­oldását, a párt agrárpolitikáját, széleskörű ismeretterjesztést fej­tettek ki a gazdaságirányítási A pót tükrözik a népfront-választási gyűlések Irta: Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára reform érdekében. Állandóan és folyamatosan jelen voltak bi­zottságaink a város- és község­politikában, melynek kimagasló eredményed születtek megyénk­ben is. Részt vállaltak a lakos­ság általános műveltségiének emeléséért kifejtett erőfeszíté­sekben, Megélénkült a mozgalom po­litikai tevékenysége az ország- gyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításá­ban. A választókerületi tevé­kenység körültekintőbb, a kép­viselők, tanácstagok és válasz­tóik kapcsolatainak szervezése eredményesebb lett, de szinte minden népfrontválasztási gyű­lésen elhangzott programot egészséges türelmetlenség jel­lemzett az alkotmányjogi mun­ka javítása vonatkozásában. J jlentős előrehaladás tör­tént abban is, hogy a la­kossággal ne csak a már kidolgozott, kés, község- és vá­rospolitikai célkitűzéseket is­mertessék meg, hanem egyre in­kább igényelték bizottságaink saját részvételüket az elhatáro­zások kimunkálásában. Igényük feltétlenül jogos, mert a megbe­szélésekre nem csupán a testüle­tek véleményét vitték, hanem az adott közigazgatási terület hatá­rain belül élő állampolgárok he- lyes észrevételeit is. Ez viszont feltétele a célkitűzések megva­lósítását segítő társadalmi akti­vitás kibontakoztatásának. Ezt a munkagyakori aitot, az „oda- vissza” beszélgetés szervezését a jövőben még nagyobb haté­konysággal folytatjuk. A megyénkben élő lakosság ezreivel vitatták meg bizottsá­gaink, aktivistáink az alkotó, cselekvő szocialista hazafisáig normáit Sikerült lényegesen magasabb szintre emelni és me­gyei mozgalommá termi a hon­ismereti tevékenységet Nép­front-estéken és más formák ke­retében is évenként szintén több ezer emberrel folytattunk esz­mecserét az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági kérdések­ről. Tapasztaltuk, hogy megyénk lakossága hatékonyan támogat­ja a Varsói Szerződés országai­nak egyeztetett külpolitikai vo­nalát, elitéli az imperializmus agresszív lépéseit, jelentős mér­tékben segíti a magyar nép szo­lidaritási mozgalmát a szabad­ságukért harcoló népek támoga­tására. Bár a népfront nem tömeg­szervezet, mozgalmi munkája mégis szervezett. E szervezettsé­gi állap>ot javulásáról tanúbi­zonyságot tettek a választási gyűlések, amikor a választott testületek munkáját értékelték. Egyre több azon helyi bizottsá­gok száma, ahol a testületi élet állandó, tervszerű és demokra­tizmusa fejlődött. A népfront IV. kongresszusa után megalakított munkabizottságok tevékenysége következtében a munka színvo­nalasabbá, elmélyültebbé vált. Ezt segítették egy-egy célfela­dat végrehajtására szervezett akcióbizottságok is. Fontos fel­adat még továbbra is a minden- szintű községi és nagyközségi népfrontbizottságok munkája színvonalának javítása. Melyhez a legtöbb segítséget a megala­kuló járási bizottságok adhat­ják az elkövetkező négy észté»­dőbem. Szükséges a Hazafias Népfront társadalmunkban el­foglalt helye, közéletünkben be­töltött szerepe tovább erősödjön a választások befejezése után. Békés megyében a februárt gyűléseken megválasztottak 17 tanyai. 75 községi, 9 város-kör­zeti és 4 városi bizottságot. A bizottság tagjainak száma 3605. A választási gyűléseken csak­nem 19 ezren jelentek meg és 656-an szólaltak fel A választási gyűlésiek — egy­két kivételtől eltekintve — a megállapított ütemterv szerint zajlottak le. A megjelenési arány­számmal is elégedettek lehetünk, ha figyelembe vesszük, hogy február hónapban a rendezvé­nyek egész sora zajlott, ami szintén a város, a község min­den lakóját érintette. Az, hogy a megjelentek megyei átlaga a megválasztásra kerülő bizott­sági tagok öt-hatszorosa között mozgott, igazolja megyénk la­kosságának érdeklődését a nép­front-rendezvények iránt, de azt a rendkívül hatékony segítséget is, amit a minden szintű párt-, tanácsi, KISZ és szakszervezett szervektől kaptunk. Ezúton kö­szönöm meg —- megyei bizott­ságunk nevében — a konkrét, eredményes segítségnyújtást. A választási gyűléséken részt­vevők összetétele is megfelelt a város, község társadalmi ar­culatának. Külön öröm szá­munkra, hogy a nők és a fiata­lok még soha nem tapasztalt arányban vettek részt februári rendezvényeinken, kifejezve azt, hogy értik a nópfrontmozgalom jelentőségét, szívesen vállalnak részt a programban megfogal­mazott célok gyakorlati végre­hajtásából. A nagyfokú jelenlét hatással volt bizottsági képvise­letünk alakulására is. A bizottságok kialakításánál arra törekedtünk, hogy azok tagjai köztiszteletben álló emberek legyenek, akik akarnak és tudnak is a közösségért dolgozni és egyet­értenek nagy nemzett célkitűzé­sünkkel: a szocializmus teljes felépítésével. Megállapíthatjuk, hogy bizottságaink ezen alapve­tő elveknek megfelelően alakul­tak ki és alkalmasak lesznek a megnörvekedett társadalmi elvá­rásoknak megfelelni. A minden­szintű helyi bizottságok jól tük­rözik az adott terület társadal­mi összetételét és ennek meg­felelően képviselhetik a két ter­melő osztály és más társadalmi rétegek érdekeit is. A személy- csere magasabb a gondolánál. Negyven százalék felett cserélő­dött a bizottsági tagság, ami be!_ ső szükségszerűségből adódott. Olyan személyi összetétel kiala­kítására törekedett a választási gyűlés, mely alkalmas lesz a színvonalas munkára. Ahol a személyi összetételt nem tartot­ták jónak, a demokratikus jo­gokkal élve módosították azt. A Központi Bizottság 1970 februári határozatai is az egészséges cserélődés irá­nyába hatottak, mert jelentős mértékben növekedett a nők és fiatalok száma, s ez mozgal­ura. március & v murik társadalmi bázfeát tovább szélesítette. Kedvezően alakult a fizikai munkások aránya, jó a képviseleti elv alkalmazása, mely kifejezd mozgalmunknak azt a jellegét, hogy a legszéle­sebb politikai tömörülés. Üj vo­nása volt a jelöléseiknek, hogy a pártalapszervezetek is javasla­tot tettek bizottsági tagságra an­nak hangsúlyozásával, hogy a javaslatba hozott személy párt- megbízatásként kapta a nép­front-testületi munkát. Feltét­lenül a választás demokratizmu­sát biztosította, hogy a bizottsá­gok tagjaira a társadalmi, tö­meg- és rétegszervezetók. továb­bá vállalatok, üzemek, termelő- szövetkezetek és intézmények tették meg javaslataikat, sőt a városi választási gyűléseket kö­vető alakuló bizottsági ülések majd a járásiak is — állástfog- laltak abban is, hogy a megyei küldöttértekezleten kit javasol­nak megválasztani a Hazafias Népfront megyei bizottságába és kit kongresszusi küldöttként. E módszerek — a demokratizmus szélesítése mellett — alkalmas­nak bizonyulnak a javasolt sze­mély felelősségének fokozására, így a népfrontmunka színvonala emelésének hatékony tényeződ lehetnek. A választási gyűlésék beszá­molói és felszólalásai általában konkrétak voltak, így tükörké­pét adták az elmúlt ciklus munkájának, illetve a felszóla­lások a következő ciklus mun­kájához nyújtottak segítséget. Azokon a helyeken volt külö­nösen tartalmas a beszámoló, ahol élt és rendszeresen dol­gozott a népfrontblzottság. Itt inkább az volt a gond, hogy mit sűrítsenek beszámolóinkban. E városokban és községekben nem okozott nehézséget a program felvázolása sem. Ahol a bizott­ságok munkája csak a kam­pányfeladatokra korlátozódott, ott a beszámolók általánosan fogalmaztak a négyévi tevé­kenységről, s nehézségbe üt­között a jó programadás is. A beszámolók kollektív munka eredményei voltak. Sok helyen az nehezítette meg elkészítését, hogy a ciklus időszakában nem vezettek feljegyzéseket az ülé­sek napirendjéről, az elvégzett feladatokról és akciókról. Ahol ehhez még a tisztségviselők sze­mélycseréje is társult, ott az igazán jó emlékezet sem szol­gálhatott alapul a beszámoló elkészítéséhez. Ebből adódik, hogy a felsoroltak nyilvántartá­sát — naplószerűen — már az diaS választott testületi üléstől kezdve folyamatosan kell ve- oetnL A felszólalások Is érzékel­tették a pozitív és nega­tív megállapításokat, mert dicsérték, kritikát mondtak a testületek munkájáról. Általá­ban több felszólalást remél­tünk, azonban a nagytömegű gyűléseken ennék szubjektív akadályai voltak elsősorban. Az elhangzott észrevételek többsé­ge közérdekű bejelentés volt, természetesen foglalkoztak a népfrontpolitika más kérdései­vel is. A résztvevők tudati fej­lettségi szintjének jó bizonyí­téka, hogy a közérdekű beje­lentések megtételekor — az egyébként jogos igények mel­lett — számoltak a települések, így a népgazdaság anyagi lehe­tőségeivel és nemcsak kérések fogalmazódtak meg, hanem ön­kéntes felajánlások hangzottak el a kérés megvalósításának társadalmi megsegítésére. El­sősorban egészségügyi és kul­turális kérdésekkel kapcsolato­sak a problémafelvetések. A felszólalásokat megfelelőeh nyilvántartották és az érdemi intézkedés utárf — mindenütt válaszadásban részesítik. Megyei elnökségünk értékelte a választási munka eddigi ta­pasztalatait. Az elmondottakon túl megállapította, hogy a vá­lasztások eddigi mun Icáját ha­tékonyan segítette á Békés me­gyei Népújság, s ezért köszö­netét fejezte ki. Ugyancsak megköszönte a széles társadalmi aktívahálózat és az apparátus hatékony munkáját A népfrontválasztások soro­zatának legjelentősebb szaka­szát zártuk le 1972. február 29- én. Teendőink természetesen még bőven akadnak, hiszen az V. kongresszusra történő felké­szülés további permanens poli­tikai állapotot igényel minden népfrontbizottságtól. 1972. már­cius 4—15 között kerülnek sor­ra a járási népfrontbizottsá­gok alakuló ülései, ahol nem­csak az alakulását mondják ki, a tisztségviselőket választják meg, hanem értékelik a járási választások tapasztalatait és meghatározzák a következő négy esztendő konkrét prog­ramját is. Sikerük jó alapot teremthet a népfront megyei küldöttértekezlete eredményes munkájához. Ügy gondoljuk, hogy az 1972. március 25-i me­gyei küldöttértekezlet is érdem­ben fogja megtárgyalni Békés megye népfront-munkájának eredményeit és hiányosságait, világosan határozza meg az új ciklus feladatait. S egítséget nyújt a megyé­ben minden szinten funk­cionáló népfrontbizottsá­gok még eredményesebb mun­kájához és útravalóval iátja el a megye küldötteit is a Hazafias Népfront V. kongresszusára. Így fogjuk szolgálni azt, hogy moz­galmunk segítse elő tpég haté­konyabban hazánk felvirágozta­tásának ügyét. Találja meg a mozgalomban valamennyi tevé­keny ember a hazáért végzett eredményes munkálkodás örö­mét; ez az érzés és felismerés kovácsolja még szilárdabbá a nemzeti egységet. Hirdesse moz­galmunk a jó munka, a kultu­rált életkörülmények, a művelt­ség, a jó erkölcs, a társadalmi együttélés normáinak becsüle­teiét, a szocialista haza igaz szeretetét! „Vállalati családi pótlék” háromgyermekes dolgozóknak Az Orosházi Üveggyár érde­kes kezdeményezéssel segíti az üzemben dolgozó sokgyermekes szülőket. A három, vagy ennél többgyermekes dolgozókat janu­ár elsejétől kezdve gyermeken­ként havi 50 forinttal támogat­ja .tehát a hivatalos állami jut­tatáson felül a részesedési alap terhére lényegében vállalati családi pótlékot fizet. A gyár­ban dolgozó 198 anya közül 56- nak van három vagy több gyer­meke. Természetesen nemcsak az anyák, hanem az üzemben dolgozó sokgyermekes apák is részesülnek ebből a „vállalati családi pótlékból”

Next

/
Thumbnails
Contents