Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

Hz Idén érettségiznek először az újtípusú egészségügyi szakközépiskolákban Az űjtípusú egészségügyi szakközépiskolák tanulóinak száma megközelíti a 12 ezret. Ezekben a tanintézetekben az idén lesz először érettségi vizs­ga, mire 72 negyedik osztály­ban 2 240 fiatal készül. A vég­zettek — a nemrég megjelent miniszteri utasítás értelmében — általános rendelő intézeti asszisztensi, valamint csecsemő- és gyermekgondozónői szakké­pesítést kapnak. Ezenkívül — mint gyakoriló egészségügyi dolgozók — húszféle szakterü­leten helyezkedhetnek el. Több­ségük várhatóan az assziszten­si munkát választja, bár itt ke­vesebb a lehetőség az elhelyez­kedésre. Azoknak a fizetése, akik asszisztensként kezdik pá­lyájukat, 1100—1 300 forint kö­zött alakul. Az ápolónői mun­kakörben 1 300—1 500 forint, amihez hozzájön még az ágy melletti pótdíj. Blőreháthatólag az egészségügyi szakközépisko­lákban végzők 60—70 százaléka nyomban érettségi után munká­ba áll. A hagyományosan képző, két­éves időtartamú egészségügyi szakközépiskolákban — ahol az idei tanévben tértek át a tíz­hónapos rendszerű oktatásra — nappali tagozaton 4 370-en, munka mellett pedig 5 300-an, tehát összesen 9 670-em tanul­nak. Az idén 1 820-an fejezik be tanulmányukat nappali ta­gozaton. Csaknem ugyanany- nyian végeznek azok közül is, akik napi munkájuk mellett szereznek szakképesítést. A nappali tagozatosók soraiból 1070 végző betegápolónő, illet­ve gyermekápolónő lesz, a töb­bi egyéb szakterületen helyez­kedik el. Egy kezdeményezés nyomában Csanádapácán Amikor ott jártunk, Tamási Erzsébet sarkad! kozmetikus tar­tott arcápolási előadást és bemutatót. Nyolc héttel ezelőtt nem kis izgalommal lépett Benkó Imre | ÁFÉSZ-elnök irodájába Debre- czeni Józsefné. Mondanivalójá­nak lényege az volt, hogy a szö­vetkezeti asszonyok részére főző­tanfolyamot akar szervezni a szövetkezet nőbizottsága. Mint mondotta, az érdeklődés nagy. S máris hozzátette: Sóid István, né, a vendéglő konyhájának ve­zetője díjtalanul vállalja a fő­zés, a szervírozás és a tálalás mesterségének megismertetését. Mindez azonban nem elegendő. Nincs még helyiség, ahol az asz- szonyok összejöhetnének. Meg aztán anyagi segítség is kelle­ne... Az ÁFÉSZ nőbizottsága elnö­kének javaslata első hallásra ki. sebb kérdőjelet állított Benkó Imre elé, miközben érezte, hogy Debreczeniné javaslata minden­képpen támogatást érdemel. A szövetkezet elnöke csakhamar igen mondott, vállalva az igaz­gatóság nevében a tanfolyam anyagi kihatásait, miközben minden héten kedden este a ven. déglő éttermét és konyháját az asszonyok rendelkezésére bo- csájtotta. És miközben az elnök közölte a kedvező választ, máris rákérdezett a nőbizottság elnö­kére: mi lenne, ha a főzőtanfolya­mon minden alkalommal el- hangzana egy-egy olyan előadás, amely politikai, társadalmi, gaz­dasági, egészségügyi és más irá­nyú ismereteket tartalmazna. A nőbizcrttság elnöke örömmel fo­gadta a javaslatot. S, a részle­tek egyeztetése után derűs arc­cal lépett az utcára Debreczenl- né és látott hozzá a tanfolyam szervezéséhez, amely már ko­rántsem csak a főzés tudomá­nyának elsajátítását foglalta ma. gában. Az első foglalkozáson 19-en vettek részt. A kővetkezőn már csaknem 40-en, később pedig még ennél is többen. És a fő­zőcske már az első alkalommal csak keretet adott ahhoz a tar­talomhoz, amely megtöltötte a minden kedden sorra kerülő foglalkozásokat. Debreczeniné ugyanis «okosan szervezett. Ez azt jelentette, hogy minden al­kalommal más-más nyolc-tíz asszony sütött, főzött a konyhán Sóki Istvánná irányításával, míg 30-an, 40-en az étteremben elő­adást hallgattak. Hogy mikről? Az első foglalkozáson a párt nőpolitikájáról, más alkalommal a községfejlesztésről, majd az ország gazdasági helyzetéről hal­lottak az asszonyok. Megint más alkalommal a község három or­vosa, s az állatorvos ismertette meg a jelenlevőkkel a legfonto­sabb egészségügyi, illetve állat­egészségügyi teendőket. Helyet kapott e tanfolyam ideje alatt az ÁFÉSZ szervezeti és gazdasági helyzetének, valamint feladatai­nak megismertetése is. Különö­sen jók voltak ezek az előadások azért, mert a hallgatóság fórum- szerűen kérdezhetett. A főzésre minden esetben csak az előadás után tértek vissza, amikoris az elkészített ételeket a tanfolyam résztvevői megkós­tolták, Sóki Istvánná pedig is­mertette azok receptjeit, elkészí­tési módját Van ennek a főzőtanfolyamnak azonban egy-két figyelmet ér­demlő tanulsága is. Mindenek­előtt, hogy a nőbizottságok tud­janak okos és minden tekintet­ben reális javaslatokkal előállni. A másik tanulság: legyen érzé­kük jól együttműködni a gaz­daságvezetéssel, elfogadva javas­latukat, ha az előbbre viszi a közös - ügyet. A Csanádapácai ÁFÉSZ nőbizottsága — úgy vél­jük — ezen alapvető ismérveket már felismerte. Sajnos, még nem általánosítható ez mindegyik fo­gyasztási szövetkezetre. Kép, szöveg: Balkus Imre Szarvasi klub-jubileum Egy éve működik Szarvason a művelődési központban az If­júsági Irodalmi Pinceklub. A március 28-i ünnepi összejöve­telükön a klubvezetőség beszá­molója után az Óvónőképző Intézet irodalmi színpada bemu­tatta Simon István Himnusz az értelemhez című oratóriumát, majd Kozák Imre fotóinak kiál­lítását tekintették meg a jelen­lévők. Ünnepi KISZ-gyűlés Okányban (Tudósítónktól) Pénteken este Okány község három KISZ-alapszervezetének fiataljai ünnepi gyűlést tartottak a községi Művelődési Házban, a KISZ újjászervezésének 15. év­fordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelentek a község vezetői, a községi párt- alapszervezetek titkárai, az út­törőcsapat képviselői, és a KISZ- alapszervezetek tagjai. A meg­emlékezés színvonalát növelte az általános iskola úttörőcsapa­tának irodalmi színpada, mely felidézte az 1848-as szabadság- harc és a Tanácsköztársaság eseményeit. Horváth Sándor Telt ház a kötöttárugyár bemutatóján Egy részlet a kiállításból. Március 27-én, hétfőn este Szlávik Lajos, a Centrum Aru­ház igazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, amelyet a Békéscsa­bai Kötöttárugyár termékeiből a Megyei Művelődési Központban rendeztek. A „Bemutatjuk megyénk ipa­rát” című sorozat mostani ki­állításának megnyitóját divatbe­mutatóval kötötték egybe. A ki. állítóterem hét pavilonjában a látogatók a gyár jelenét, jelen­legi profilját reprezentáló ter­(Fotó: Demény) «lékeket tekinthették meg. Ezek között a legváltozatosabb és leg­modernebb összetételű alapanya. gokból kötött kelmék, bébi- és női ruhák szerepeltek. A divatbemutatón felvonulta­tott ötvenöt modell pedig már a legközelebbi jövőbe engedett némi bepillantást. A divatos, ol­csó és szép gyermek, és női ru­hák, a férfi ingpulóverek méltán arattak sikert telt ház előtt. K. E. P. Kevesebb munkáslétszámmal, nagyobb ere... A M?n?82»ortanác3 és a SZOT Vörös Vándarzászlajávad kitüntetett, háromszoros Kiváló Igazgatóság címet viselő Kö- rösvidóki Vízügyi Igazgatóság jelentősen túlteljesítette 1971 évi tervét. Növeli az elért ered­mények értékét az a tény: idő­közben átszervezést hajtottak végre, bevezették a vízügyi szolgálat ágazati rendszerét. Fő tevékenység a hatósági irányí­tó, ellenőrző muníka, a különbö­ző szervekkel való koordinálás. A vízkészletek ugyanis vége­sek, s a vízzel való ésszerű gaz­dálkodás — különösen a mosta­ni száraz időszakban — nagy feladatot ró az igazgatóságra. Az elmúlt évj munkákról be­szélgettünk Takács Lajos igiaz- igató főmérnökkel. A sokrétű tevékenységről oldalakat lehet­ne írni, ezért csak a legfonto­sabbakat emeljük ki. A területi vízügyi felügyeletet főosztályi szinten látják ed. Nem olyan látványos mint a termelői munka, de sokkal nagyobb szak­értelmet, odafigyelést igényéi. A vízkészletgazdálkodási főosz­tály a KÖVIZIG egész területén megszervezte az egységes irányí­tást, koordinál, műszaki szak- véleményt ad a különböző víz­művek, csatornák, mű­tárgyak építéséhez. A vízminősé­gi felügyelet a felszíni vizek tisztasága felett őrködik. Tavaly olyan eredményes volt a mun­ka, hogy vízszennyeződés miatt nem érte károsodás a mezőgaz­dasági üzemeket a KÖVIZIG területén. A hatósági ágazat fe­lülvizsgálta az eddig kiadott ossz vízjogi engedélyt. 15—20 évvel ezelőtt, s még korábban más volt a vízigény, mint most. A felmérés kiderítette: ki hasz­nál vizet engedély nélkül, s kik azok, akiket nyilvántartanak s vizet nem hasznosítanak, ösz- szesen 2 574 érvénytelen vízjogi engedélyt megszüntettek, s a felszabaduló vízkészletből új igénylőket szolgálnak ki. Az elmúl* évben készült el a megyei koncepció® távlati terv, amely a komplex vízrende­zéshez nyújt nagy segítséget. Megkezdték a mezöbarényi bei­vízöblözet rendszerének kiépíté­sét. amely 38 mi' -ó forint be­ruházást igényel s negyvenezer holdnyi területet mentesít a bel­víztől. Készül az NK XIV. ön­tözőrendszer megyénket érintő kiviteli terve, amely a Kétegy- háza-eleki öntözőfürt megépíté­sével kettőezer hold öntözésére ad mesterséges csapadékot. Bé­kés alatt 20 köbméteres fővíz- kivéteu mű és a 15 kilométeres főcsatorna épül. Jó ütemben, ha­lad az új lokalizáló töltés épí­tése, a véd töltések korszerűsíté­se. Nagy feladatok hárulnak a KÖVIZXG-re a vízellátás-csator­názási munkákból is. Megyénk e téren az ország leggyengébben ellátott megyéi közé tartozik s ezen szeretnének — az illetékes tanácsi és egyéb szervekkel együtt — változtatni az új öté­ves tervben. A termelési tervét egyébként 101,8 százalékra teljesítette az igazgatóság. Az igazsághoz tartozik: a termelés másodlagos feladata a KÖVIZIG-nek. Mivel az ár- és belvízvédekezést, a műtárgyak, védtöltések tervsze­rű karbantartását csak állandó dolgozókkal lehet kiválóan meg­oldani, termeléssel is foglalkoz­nak, hogy az ún. „Béke” idő­ben is munkát adhassanak az embereknek. 1971-ben — önkölt­ségi áron számítva — 111,3 millió forintos termelési tervet valósítottak meg. A megrende­lőknek összesen 14,5 millió fo­rint árengedményt adott az igaz­gatóság. A tiszta nyereség elér­te a négymillió forintot. Emlí­tésre méltó, hogy az eredmé­nyeket a korábbinál kevesebb munkáslétszámmal érték el- 69 fővel csökkent a munkáslét- szám, ugyanakkor a műszakiak és fizikaiak részére 2 millió 756 ezer forint nagyságrendű bér- fejlesztést hajtottak végre. Egy év alatt béren kívül — prémi­um, jutalom és többletered- mény címén — 3 millió 183 ezer forintot kaptak a dolgozók. Szo­ciális, kulturális célokra 14,4 millió forintot fordítottak. Töb­bek között új üdülő épült a Dunakanyarban, munkásszállító autóbuszokat vásároltak, kor­szerűsítették a munkásszálláso­kat. ebédhozzájárulást fizettek a vidéken dolgozóknak is. A ku­bikosok a gumicsizmához mel­lesnadrágot kaptak, a dolgozó nők munkaköpenyt. Megtudtuk azt is, hogy 116 brigád versenyzett a szocia­lista brigád cím elnyeréséért, s az ő munkaszervezésük, helyt­állásuk jó példaként hatott. A KlSZ-fiatalok külön tervezői csoportot alakítottak, s a leg- sürgősebb tervezéseknél mun­kaidőn túli feladatokra is vállal­koztak. Az igazgatóság nagy gonddal készült fel az 1972-es évre. A megyében öt év alatt mintegy hárommilliárd forint nagyság­rendű vízgazdálkodási feladatot valósítanak meg, s ebből nagy szerep vár a KÖVIZIG-re. Az ágazatirányítást, a vízminőség- védelmet, a hatósági munka el­látását magas szintre emelik. A munkákban a három szakasz­mérnökségre támaszkodik az igazgatóság, ök tartják számon, a vízi munkálatokat, kiépítik a kapcsolatot a helyi szervekkel, az ipán és mezőgazdasági üze­mekkel, ellenőrzik a vízjogi en­gedélyeket. segitik a különböző munkálatokat. Az idén 190 millió forintos termelési tervet valósítanak meg önköltségi áron számítva a KÖVIZIG területén, amiből a sajáterős megoldás 117 millió forint lesz. Korszerűsitik a kü­lönböző munkafolyamatokat. Üj nagvtel j esítményű gépek köny- nyítik a nehéz fizikai munkát. A Rába-Mann billenő szekré­nyes gépjárművekhez rakodó­gépeket vásárolnak, éjiéi-nappal üzemeltetik, hogy a drága esz­közöket gazdaságosan kihasz­nálják. Az í<7«H^at6gá‘7 vala­mennyi dolgozója érzi a nagy feladatokból a rá eső rész sú­lyát, fontosságát. Elhatározták, hogy 1972-ben is beneveznek az igazgatóságok közötti verseny­mozgalomba, s célul tűzték a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents