Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

MÁRCTffS —9«, szerda Ára: f 8 fiilép XXVn. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM H mezőgazdasági szövetkezetek alkotó kongresszasa Ma keadocfik a mezőgazdasá­gi szövetkezeteik: második or- száigos kongresszusa. Több mint egymillió termeiöszövet'keacyti, szakszövetkezeti és halászati ozövetfkezeü tag megbízásából három napon át tanácskozik az Országháziban 450 titkos szava- zással megválasztott küldött Számiba veszik a tsz-mozgalom ■.minden lényeges kérdését, az első kongresszus óta elteli öt évben végzett mimika eredmé­nyeit, fogyatékosságait, értéke­lik a mezőgazdasági szövetkeze­tek önkormányzati szerveinek eddigi tevékenységét és javasla­tokat tesznek arra, hogy mi­képp lehet még sikeresebbé venni a szövetkezetek működé­sét. Ott lesznek a kongresszu­son a párt, a kormány, a köz­élet és a tudomány 'képviselői ás, A kongresszus tehát jó al­kalom arra, hagy a mezőgazda­sági szövetkezetek sokoldalúan, megvitassák a mai helyzetet, a X. pártkongresszuson, valamint a XV. ötéves tervben megjelölt feladatokat. Gondos és alapos eüökészftéa után került sor erre a kong­resszusra. Minden szövetkezet­ben közgyűlésen mondtak vé­leményt a tagok a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanacsa által még a múlt év végén köz­readott irányelvekről, s arról, hogy ők. hogyan ítélik meg a nagyüzemi társas gazdálkodás mai helyzetét, fejlődési lehető­ségeit. Ezit követően a területi szövetségek küldött választó ér­tekezletein összegezték az adott tájon. termelési körzetben, szerzett tapasztalatokat, indít­ványokat, s választották meg a megújuló TOT tagjainak túl­nyomó többségét és a kongresz- szusi küldötteket. ' Mmdazoik, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy a szövetkezeti tagok kép­viseletében résztvesznek a ma kezdődő tanácskozáson, bőséges és tartalmas kongresszusi út- ravalót kaptak megbízóifctÖL Valamennyi 'küldöttválasztó értekezleten erős hangsúlyt ka­pott a párt jó politikájának, a munkásosztály támogatásának szerepe az elért eredmények­ben. Az a felismerés és szilárd meggyőződés, hogy mint eddig, ezután is csak a munkásosz­tály és a szövetkezeti paraszt­ság alapvetően azonos érdekelt­ségére épülő, testvéri együtt- működ»® lehet az egészséges társadalmi és gazdasági fejlő­dés legfőbb biztosítéka. Ebben a szövetségben a mezőgazdaság iparosodásával egyidőben mind fontosabbá válik a gazdasági tartalom, az áru- és termelési kapcsolatok egyre szerteága­zóbb rendszere. Joggal várja él a munkásosztály, az egész or­szág a termelőszövetkezetektől — saját érdekük is azt diktál­ja —, hogy minden rendelkezé­sükre álló lehetőséget haszno­sítsanak a termelési eredmé- seydfc és jövedelmek növelésére, a költségek csökkentésére, az éléLmiszeréUátás javítására, a népgazdaságnak annyira nélkü­lözhetetlen mezőgazdasági ex­port fokozására. Ezeknek a követelményeknek kizárólag saját erőfeszítéseikkel j nem tudnál? megfelelni a sző- ! vetkezetek. Évről évre több múlik azon a mezőgazdaságban, hogy milyen, mennyi gépet, .! alkatrészt, berendezési, másfé­le, ipari eredetű termelési esz- - közt és milyen áron vásárol­hatnak a szövetkezetek. S nem mindegy az sem, hogy a pénz­ügyi gazdálkodás, a vállalati önállóság és egyenjogúság tör­vényben szentesített élve meny­nyire valósul meg a gyakorlat- ;• ban. Sok" szó esett az eddigi ta- nácsiközásokon, s bázonyánia be- j szélnek a kongresszuson is az . érdekképviseletről, az érdekvé­delemről. Az eddigi tapaszta­latok szerint a szövetkezeti ta­gok és vezetők túlnyomó több­sége azt a helyes felfogást vaS- :>a, hogy az érdekvédelem lét­jogosultságát szocialista terv- .gazdálikodásiunk szolgálata ad­ta. Az a törékvás, hogy min­den szövetkezet a törvényes ke­retek között a lehető legered­ményesebben járuljon hozzá népgazdasági céljaink megvaló­sításához, tagjaik jólétének megalapozott növeléséhez. Eb­ből fakad a szövetkezeti szövet­ségnek, a TOT-nák és a mosta­ni kongresszusnak az a joga és kötelessége is, hogy észrevéte­leivel, javaslataival segítsen el­hárítani minden akadályt, ami a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő előnyök, lehetőségek hasz­nosítása éllen hat. Gátló té­nyezők természetesen nemcsak szövetkezeteken kívüli okok le­hetnék és vannak, hanem olya­nok is, amelyeket maguk a szövetkezetek háríthatnak él, szüntethetnek meg. Megcáfol­hatatlan igazság, hogy az ér­dekvédelemnek a szövetkezet­ben kell kezdődnie. A közös gazdaság erejéhez, hatékony gazdálkodásához nélkülözhetet­len, hogy az alapszabálynak megfelelő, demokratikus rend, öntudatos fegyelem, szorgalmas és hozzáértő munka legyen a szövetkezetekben és ne tűr je­nék meg semmiféle törvényser­tést, szabálytalanságot, vissza­élést. Szocializmust építő mimikánk egyik legnagyobb eredménye a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozása, megszilárdulása. Hogy biztonságosan és még gyorsabban haladhassunk to­vább, ahhoz járulhat hozzá al­kotó munkájával, okos és meg­fontolt tanácskozásával, megala­pozott javaslataival a mezőgaz­dasági szövetkezeteik második kongresszusa. Ezt várja tőle, résztvevőitől nem csupán a szövetkezeti tagság, hanem egész társadalmiunk. 3avult a munkafegyelem és a torisgárda ragaszkodása az építőiparhoz Ülést tartott a megyei tanács Vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 28-án tar­totta ülését Békéscsabán, Klau- kő Mátyás elnökletével. Első­ként megtárgyalta és tudomá­sul vette a megyei tanács épí­tőipari vállalatának 1971. évi tevékenységéről szóló jelentést és elfogadta a területi építő­ipari kapacitás-mérleg és az eb­ből adódó feladatokra vonatko­zó jelentést, melyeket dr. Ta­kács János osztályvezető ter­jesztett elő. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tanács épí­tőipari vállalatánál a központi intézkedések és a korábbi vb­határozatok hatására figyelem­re méltó változás történt. A vállalat eredménye javult. Bár az 1970-es gazdasági esztendő nem kielégítő tevékenysége még mindig érezteti hatását (határ­idő be nem tartás, árszínvonal­növekedés, többlet munka, stb) Az 1970 év 940 ezer forintos veszteséggel szemben azonban az 1971-es esztendőben a válla­lat nyereséggel zárt.' az eredményjavulás 1 millió 540 ezer forint. Ebből következik, hogy javult a munkafegyelem és a törzsgárda ragaszkodása a vállalathoz. A beruházások jobb és időbeni megszervezésével javította a munka ütemét. Ez azonban csak pillanatnyi hely­zet, sok még a tennivaló, hogy a stabil helyzetről lehessen be­szélni. A vállalat gazdálkodá­sán belül fontos teendő to­vábbra is a dolgozóknak meg­felelő anyagi ösztönzésére való törekvés. Ezt követően a végrehajtó bizottság dr. Kertész Márton vb-titkár által — a törvényes­ség helyzete a tanácsi munká­ban — előterjesztett vizsgálati jelentés alapján megállapította, hogy a hatáskörök leadása eredménnyel járt a megyében. Megkívánt mértékben növeke­dett a helyben elintézhető ügyek aránya a községeknél és. különösen a nagyközségeknél. Majd a végrehajtó bizottság hatáskörében hozott tanácsel­nöki döntést vette tudomásul a testület, miszerint a megyei költségvetésből átmenetileg a békési Kossuth, a bélmegyeri Üj Barázda és a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet részére 4 millió 305 ezer forint óvadékot biztosít. Ülését bejelentések tudomásul­vételével zárta. —r. Müs A mi emberünk (3. oldal) Az I. Békekölcsön sorsolása 14. oldal) Kevesebb munkáslétszámmal, nagyobb eredmény Vi. oldal) Telt ház a kötöttárugyár bemutatóján (5. oldal) A Dé/“Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-efc kongresszusi küldöttei kedden délután Budapestre utaztak A mezőgazdsági termelőszö­vetkezetek ma nyíló második kongresszusára népes Békés megyei küldöttség indult útba tegnap délután Budapestre. A Dél-Békés megyei Tsa-ek Te­rületi Szövetségéből a 16 kül­döttet külön autóbusz szállí­totta, a Körösök Vidéke Tsz- ek Szövetségének küldöttsége pedig ugyancsak tegnap, ked­den délután személygépko­csikkal indult el a fővárosba. Mindkét küldöttség a Sza­badság Szállodában kapott szállást. Itt pihenték ki az út fáradalmait, hogy ma dél­előtt 9 órakor az Országház kongresszusi termében friss erővel vehessenek részt % munkában. A két Tsz Szövetség kül­döttségének kommunistáit hétfőn fogadta Supala Pál elvtárs, a párt megyebizott­ságának titkára. Élénk eszme;, cserét folytattak a termelő­szövetkezeti mozgalom Békés megyei eredményeiről, a to­vábbi feladatokról, s azokról a gondolatokról, melyeket he­lyes lenne a mezőgazdasági tsz-ek II. kongresszusának nyilvánossága előtt ismertet­ni. A megbeszélésen ott volt Gajdács György, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője is. Fagy-gyár a város ssélén A Békéscsabai Hűtőház géptermében hideget, fagyot „gyártanak”, hogy a gyorsfagyasztó berendezésben elhelyezett árukat tartóeitásva, miaut* 4® fokra hfitséfc, (Fotó: Oeméoyt

Next

/
Thumbnails
Contents