Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
Vessünk többféle zöldségmagot Á tavasz közeledtével egyre' több a veteményeskert tulajdonosának teendője. A zöldségellátás és az árak jelenlegi körülményei között feltétlenül érdemes — akinek arra alkalmas területe van — saját zöldségszükségletét házikertjében vagy hétvégi telkén megtermelni. A legfontosabb teendője most ennek a vetőmag beszerzése. Főként azokét, amelyeket közvetlenül szabadföldbe vetünk, így: a borsé, a bab, a hónaposretek, a petrezselyem, a sárgarépa, a hagyma magvait. Olyan zöldfajokhoz amelyeket palántáról nevelünk (saláta, káposzta- félék, paradicsom, paprika) ajánlatosabb a palántát megvásárolni. Ezt elsősorban azért ajánljuk, mert a palánták nevelése különleges termesztőberendezést, nagy szakértelmet és állandó lekötöttséget igényel. Sokkal olcsóbb a vásár lásaik. A vetőmagból mindig csak egy évre elegendő mennyiséget szerezzünk be. Néhány zöldségféle vetőmagja egy év után teljesen elveszti, vagy legalábbis csökkenti csíraképességét. Takaré_ kossági szempontból is jobb a szükséglet szerinti vetőmagmennyiség vásárlása. Különösen gyorsan elveszti a csíraképasse- gét'a póré- és vöröshagyma, .valamint a feketegyökér. Ha tavalyról’ maradt vetőmagunk, akkor felhasználás előtt csírázási próbát ajánlatos végezni. Eiz viszonylag egyszerű, odahaza könnyen elvégezhetjük a következőképpen: M)0 szemet számolunk ki a kérdéses vetőmagból és ezt összehajtott itatóspapír közé helyezzük. Az itatóspapírt tálra helyezve, gondoskodjunk arról, hogy állandóan nedves legyen, A sok nedvesség ugyancsak árt a csírázásnak. A csírázási próbához edényt is használhatunk: nedves földet G®BBs*38B*ae«ea2S3!ss38ss8sa328a**saBeBS3Ssaa! teszünk bele ás ebbe vetjük a magvakat. A csírázási hőmérséklet 20—25 C fok. A magvak ezen a hőmérsékleten folyamatos vízellátás esetén általában. 5—10 nap utón kicsíráznak. Ezután megszámoljuk a kicsírázott magvakat. Ha 100 magot tettünk a csírázóedénybe és ebből 89 mag erőteljesen kicsírá- zot/t, akkor a vetőmag 80 százalékos csíraképességű. Ilyen esetben az eredeti mennyiségnél több magot kell elvetni. Ha; a csw?aképesség egészen gyenge — 50—60 százalék — akkor ajánlatosabb új vetőmagot vásárolni. A laorai zöldségfélék vetőmagja már akkor vethető szabadföldbe. amikor a talajra rá lehet menni, anélkül, hogy a vetési munka a talaj szerkezetét nagyon rombolná. Tuza Sándor | Az egyre szaporodó vfkendtelkekre és háztáji kertekbe, az általános érdeklődés, a nagy ke. resiet folytán nem könnyű a szaporítóanyagot beszerezni. Ahol már van szőlő, de értéktelenek a fajták, nemesekkel való átoltás. sál segíthetünk magunkon. Ennek egyik legalkalmasabb módszere a tőkenyabba végezhető hasítékos ékoltás. Akkor a legcélszerűbb elkezdeni, ha a gyökérzet nedvkeringése már megindult, de a vesszőké még nem (az idén már március végén tapasztaltuk ezt). Az oltáshoz felhasználhatunk ősszel tárolt vesszőket, de akiknek ilyenük nincs, megfelelő a most, frissen szedett vessző is. Az ősszel begyűjtött vesszőket oltás előtt mindig áztassuk be egykét napra! Az oltásra kijelölt tőkéket »«aBBasisBaBSBBEaaaBesaaseaesasaassaaoesoai Szaporítás sáriakról Az amyanövény gyökémyaká- ból, gyökérzetének vagy gyökereinek rejtett rügyeiből előtörő gyökeres hajtásokat nevezzük sarjaiknak. önálló életre képesek, ezért szaporításra használhatjuk őket. E szaporítási módot most tavasszal íg alkalmazhatjuk. A gyümölcsök közül a málna, a ribiszke, a köszméte, a szamóca, a mogyoró, a birs, a füge szaporítható ilyen módon. A sarjakat ássuk óvatosan körül, ügyelve, hogy a gyökerek minél kevésbé sérüljenek meg. A sarjai levágjuk vagy leszakítjuk az anyatőről. A gyökerek sérült részeit levágjuk, a hosszú gyökereket megkurtítjuk. Igyekezzünk úgy vágni, hogy a metszlap lefelé nézzen. Ezután az egész gyö_ gyökérzetet mártsuk agyagpépbe Általában védjük a kiemelt sarjakat a tűző naptól és a széltől. A sarj szárrészét 20—30 cm hosszúságúra vágjuk vissza. Vigyázzunk, nehogy a rajta levő rügyeket letörjük, majd ültessük el végleges helyére vagy „faiskolába”. mintegy 10—15 cm-es mélységig bontsuk ki. A tőkenyakrészt alaposan tisztítsuk meg a talajszennyeződéstől, és később is vi. gyázzunk, hogy a friss vágási felületekre ne kerüljön föld, mert ez akadályozza az eredést. A tőkefej alatt jó ujjnyira válasz- szunk ki egy olyan részt, ahol a kéreg ép, sima feiüieíű és su két nodus (ízcsomó) közé esik. Majd a hossztengelyre merőlegesen élés metszőollóval vagy fűrésszel óvatosan vágjuk le a tőkefejet. A metszési felület alatt mintegy 5—6 cm-re vastagabb fonállal kössük át erősen a tőke- nyakat, mert ha ezt nem tesz- szük, a hasíték készítésekor könnyen mélyen behasadhat. A tőkegyökeret ezután éles, vastagabb pengéjű késsel 3—4 cm mélyen vágjuk be. Az oltócsapot kétrügyesre metsszük, s ennek alsó részén 2—3 cm hosszúságú, kétoldalú éket vágjunk. A tőke hasítékát késsel, vigyázva, tágítsuk ki, majd az ék alakú oltócsapot nyomjuk be úgy a nyílásba, hogy a tőke és a csap kambiumgyűrűi (a háncs és a farész határvonalai) egybeessenek. Ha az alany igen vastag, akkor az ottócsap ékét féloldalra alakítsuk (egyik része vékonyabb, a másik vastagabb maradjon). Az oltóvesszőt ilyenkor úgy illesszük a tőgyökér hasítékába, hogy a vékonyabb oldal befelé essen, s a vastagabb rész kambiuma megegyezzen az alanyéval. Minél jobban sikerül ezt elérnünk, annál eredményesebb, illetve biztosabb lesz az oltás. Ha vastag a tőkénk, két oltócsapot tegyünk bele. A hasítéknál az oltás helyét is erősen kössük át, a levegőtől zárjuk el oltóviasz- szal, majd az oltóvesszőt a tetejéig földdel takarjuk be. csirkéz- zük fel, és jelöljük meg a helyét. Ha erősen melegszik az idő, olykor-olykor ellenőrizzük az oltásokat, nehogy befülledjenek és így károsodjanak. A fakadás után különös gonddal permetez, zünk. Sz. F. 1972. MÁRCIUS 28. Aki fát ültet,,. Kovács Mihály békési nyugdíj' idős kora ellenére is fát ültet. Bízik a jövőben, s abban, hogy ezeknek az almafáknak a gyümölcsében még sokáig gyönyörködhet. Kis kertjében, mely alig haladja meg a 300 négyszögölet, a pihenés éveire új gyümölcsöst varázsol, (Fotó: Márton) Hasítékos ékoltás tőkenyakba Virageserépben nevelt paprikatövek Békés rosszerdei határrészén kertészkedik Szilágyi Mihály. Virágcserépben előnevelte a paprikatöveket, s ezeket ültette ki a hajtatóházi». A hatvani magyar csípős zöldpaprika húsvét kor piacra kerül tőle. (Fotó: Márton) sooeíacQíssoaaeae-EBBoaanfiasaaosacsaaaasaassirasBscaBsaBB.aaasaaEaBccBMacsspneassaBaaa:®» C U ^ ^ €§ © S C- MÄÄ a ^fimölciősben A gyümölcsfákat még olthatjuk, akár idősebb fák átolíásá- ról, akár fiatal csemeték beoltásáról van szó. A nyúlkárt szenvedett fák áthidaló oltását is elvégezhetjük még. Tavaszi oltással az alma és a körte, a csonthéjasok közül a cseresznye ad Íciíogástalan eredményt. A többi gyümölcs“ fajt (például szilvát, kajszit) jobb nyáron beszemezni, de ehhez az átoltadno fákat már most célszerű megifjitani. A tavaszi gyümölcsfa-ültetéseket most már sürgősen fejezzük be! Öszibaraekfáink rügypattanást követő permetezését két jelentős kórokozó, a tafrinás le- vélfodrosodás és a klasztero- spőriumos levéllyukacsoeodás, valamint a kártevők közül a sodrómolyok és a barackmoly hernyói ellen kell végrehajtani. A kombinált permetlébe a kórokozók ellen rézoxiklorid hatóanyagú szert (0,5 0/B-es Réaoxiclcrid 50 WP-i, vagy Vitig ’ rant), a kártevők elleni 0,2 %- os Díírifon 50 WP-t, vagy Métádén 50-et, avagy 1 %-os Poif Metoxot tegyünk; Ha ugyanezzel a permetlévei kajszafáinkat is kezeljük, akkor annak fő kórokozói, a imo- nilia és a levéllyukacsosodás ellen is hatásosan védekezünk, és egyúttal megakadályozzuk a sodrómoly és barackmoly hernyóinak kora tavaszi rügy- éfci hajtáskártételét. Szamőcaágyásaink növényvédelmi munkáit a tőlevelek fejlődésének kezdetekor kell megkezdeni. A fertőzött leveleken áttelelő levélbetegségek és a sodrómoly hernyói ellen kombináltan. szükséges permetezni. Tíz liter vízbe a gombabetegségek ellen 2 dkg Orthoeidoc, vagy Ortho-Phaltání, avagy Bu- vicidet és a kártevők dien 2 dkg Ditrifon 50 WP-t, vagy másfél dkg Lebaydd 48 WP-t tegyünk. Pótoljuk a szőlőtőkék vashiányát! Mest már mindenütt mielőbb fejezzük be a nyitást. E munka megkésése a fedett rügyek befülledése, kipállása folytán —• nagy károkat okozhat Nyitás után azonnal meüsz- szünk! A szál vesszőket is szar badítsuk ki! A metszéssel egyidőben a tő- kepucolást is végezzük el. A tőkefejek megtisztítása elsősorban a beszáradt, élettelen csonkok eltávolításából áll. Magasművelésű és lugasszőlők törzséről és idős karjairól távolítsuk el az .elhalt, faszló kérget is. Fiatal ültetvényben végezzük el a harmatgyökerezést (a talaj felszínéhez egészen közel képződött gyökerek eltávolítását). Ennek elhanyagolása olt- vénytőkék és saját gyökerű szőlők esetén egyaránt veszélyes. Ha szőlőtőkéinkéin az előző év június—júliusa folyamán a kló- rózis jellemző tüneteit, a levélek olyan sárgulását észleltük, amikor csak az erek és a mellettük levő keskeny csík maradt zöld, e vashiányra utaló betegséget kezeljük. A tőkék körül, a tőkefejtől 50 cm-re ásónyom mélységű árkot készítünk, és abba 1© liter vízben oldott 100—150 g Klorofer 3-at öntünk. Az oldat beszivárgása után az árkot betemetjük. A kezelés hatása 2—4 évig tart. Tv-szerviz nyílt Pusztaföldváron a buszmegálló mellett. Gyors javítás, szakszerű szolgáltatás, szolid árak mellett várjuk megrendelését. Autórádióját, háztartási kisgépét is megjavítják! 255730
