Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

Indulás előtt Beszélgetés Bagyinka Györggyel, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség kongresszusi küldöttjével Még néhány óra és a kocsik elindulnak Budapest felé Bélkés megye küldötteivel a termelő­szövetkezetek * II. országos kongresszusára. A Körösök Vi­déke Tsz Szövetség 18 delegált­jának egyike — aki a holnap kezdődő háromnapos tanácsko­záson részt vesz — Bagyinka György, a békéscsabai Szabad­ság Tsz elnöke. — Felszólal majd? — Ha szót kapok, minden­képpen. — Mi az, amit feltétlenül el­mond? — Nehéz lenne erre így „ka­pásból” választ adni. A legfon­tosabb talán mégis az, hogy ideje lenne az úgynevezett nem gazdaságos ágazatok kérdését véglegesen és megnyugtatóan rendezni. Eddig ugyanis — kár lenne tagadni — csak foltozga- tás ment e téren. A zöldségter­mesztésben ugyanúgy, mint a cukorrépa, a dohány vagy a szarvasmarha-ágazatban. —• Azt hiszem ezekkel a kér­désekkel minden szakember foglalkozik, ön milyen megol­dást lát célravezetőnek? — Meggyőződésem, hogy csak úgy érhetünk el sikert, ha ugyanazt tesszük minden nem gazdaságos ágazattal, amit ko­rábban a kenyérgabonával: kon­centráljuk az állami és az üze­mi erőket. De csak szép sor­jában, előrelátóan, meggondol­tan éh nem mindent egyszerre akarva. Annyi pénzünk és energiánk úgysincs, hogy az utóbbi években elkezdett nagy beruházásokat is befejezzük és lecseréljük az egyre elavultab­bá váló gépparkot is. — Tapasztalataim szerint 8 termelőszövetkezeteknek ez az .atóbbi a legáltalánosabb prob­lémája. Mi az ami sürgeti, il­letve hátráltatja a gépesítést? —- Ami hátráltatja, az az, hogy a mezőgazdaságra háruló kötelességek teljesítésére anya­gi eszközeinket a „nagy beru­házásokba” fektettük. Így a gé­pekre kevés maradt. Ami sürgeti, az pedig már ahhoz a problémakörhöz tarto­zik, amit szintén el kell mon­dani a kongresszuson. Arról van szó tudniillik, hogy a „ré­giek” közül mind többen men­nek nyugdíjba. Akik még dol­goznak, már — talán jogosan — abban reménykednek, hogy leszállítják a nyugdíjkorhatárt. Tovább csökken tehát a mun­kaerő. A fiatalok pedig csak gépeken, méghozzá csak modern gépeken és az ipari üzemekhez hasonló szociális ellátottságú munkahelyeken akarnak dol­gozni. Ha ezt nem találják meg a termelőszövetkezeteiben vagy elmennek, vagy oda se jönnek. Őket már nem köti a föld. — A négy békéscsabai közös gazdaság tagjai közül egyedül ön vesz- részt a kongresszuson. A feltárandó gondok között sze- repel-e olyan, ami elsősorban csak e négy közös gazdaságra vonatkozik? — Mind a négy tsz a város körül gazdálkodik. Az előbb említett munkaerő-gondot itt súlyosbítja a városi ipar elszí­vó hatása. Ez nálunk bérfe­szültséget okoz, illetve azt, hogy a munkahelyi szociá­lis feltételekkel szembeni igé­nyek kielégítésére törekedjünk annak ellenére, hogy erre alig van pénzünk. — Sajátos Körös-vidéki prob­lémát megemlít-e, ha majd fel­szólal? — Feltétlenül, mégpedig a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban. Ugyanazt, amit a nem gazdasá­gos ágazatok esetében, hogy tudniillik az évről évre történő „helyreigazítás” helyett meg kell keresni az egyszeri s minden­kori megoldást. — Ennyi mindent megvitat­ni elegendő lesz a kongresszus három napja? — A feladatok kijelölésére igen, a munka meg majd aztán kezdődik. — Akkor nincs más hátra, mint jó utazást, eredményes ta­nácskozást és jó munkát kí­vánunk. Kőváry E. Péter Rongy gyűjtő hetek április 29-ig Minden 1 kg tiszta, színes vagy fehér háztartási pamutrongyért, valamint minden 5 kg vegyes háztartási rongyért az ellenértéken felül ajándéksorsjegyet is ad a MÉH. Főnyeremény: 3 szobából és teraszból álló „Pili6” típusú nyaralóház. További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, ORION televíziók, vásárlási utalványok és még ezernél több értékes nyeremény. 2994 BÍKÍS HECmSzr, g 1972. MÁRCIUS 28. ** Mária Magdolna templom az egyik oszlopcsarnokból nézve. dön, ahol ez történt, s különös érzés fogott el bennünket. A gyűlölet és a rombolás elleni ösz­tönös tiltakozás érzése. Felkiáltó jelként áll az emlékmű: Soha többet ne forduljon elő ilyesmi! S mi arra gondoltunk, hogy ez így legyen, nekünk a több mint 400 Békés és Szolnok megyei asz. szonynak, lánynak, akik koszorút helyeztünk az emlékműnél, van ebben tennivalója. A múzeum­rális életnek pedig egyik bázisa. Kétévenként itt rendezik meg a nemzetközi filmfesztiválokat. Télen-nyáron lüktető élet folyik tehát Karlovy-Varyban. Ezt ta­pasztaltuk látogatásunk során, Amikor a lanovkával felmen­tünk a kilátóba, gyönyörű pa­noráma tárult elénk. S az egyik asszony kimondta mindnyájunk gondolatát: szívesen jönnénk ide nyáron, hosszabb időre. Épül az új kultúrpalota. hogy amelyiken áthaladtunk, az kanyargós. Idegenvezetőink sem feledkeztek meg arról, hogy egy- egy magyar vonatkozású ese­ményt megemlítsenek. Apró, de kedves figyelmesség volt ez. Így tudtuk meg, hogy a Székesegyház egyik zenei eseményén lö&O-ban Liszt Ferenc személyesen vezé­nyelte az Esztergomi misét, hogy az 1348-ban alapított egyetemen magyar diákok is tanultak... és így tovább. A mi csoportunknak volt egy önkéntes idegenvezetője isi Ked­ves buszvezetőnk jóvoltából 30 asszony ismerhette meg Prága új, modem repülőterét, amely vetekszik a rómaival vagy bár­melyik más világváros repülő­terével. Különösen tetszett a pá. ban látottakat és a levetített fil­met soha nem felejtjük el. Csak azt sajnáltuk, hogy a közelben felépült új Lidicét nem ismer­hettük meg, pedig itt pezseg az élet, hirdetve, hogy nincs meg­állás, a romok mellett is kisar­jad a fű, új nemzedék születik, új reményekkel, vágyakkal, örö­mökkel... Lidice újra él. Napfényes idő köszöntött ránk, amikor elindultunk Karlovy- Vary, a világhírű fürdőváros felé autóbuszainkkal. Útközben ide­genvezetőnket faggattuk, mit je­lent ez a szó: Teplá, ugyanis a térképen ilyen folyócska nevét fedeztük fel Kariovy-Vary mel­lett. Azt jelenti: meleg, — hang­zott a válasz. • Valóban, meleg a vize, nem csoda, hiszen 12 me­legvizű forrás-táplálja, amelynek némelyike 72 fokos. A gyógyvíz kitűnően alkalmas gyomor-, máj- és epebántalmak gyógyítá­sára. Milliók kapták vissza itt már egészségüket. A rossz nyel­vek szerint van a városnak egy 13. forrása is: a likőrgyár. Ez is hírnevet szerzett Karlovy-Va. rynak, akár a gyógyforrások. Bár az utóbbiak miatt jóval többen keresik fel a várost, évente ez­ren és ezren jönnek ide üdülés, gyógyulás céljából. A gyönyörű oszlopcsarnokokhoz, melyek a forrásokat ölelik körül, összhang, ban vannak a csipkés, régi épü­letekkel és a modem vonalú újakkal. Ipara is híres, különö­sen porcelánja ismert. A kultu­Séta a városban (Kép, szöveg; Kasnyik Judit) Indulás Karla vy-V ary ba. lyaudvar belső kiképzése, mely csupa üveg, és a fotocellával működő bejárati ajtó. Sokat adtak a szakmai talál­kozók is, amelyeken megismer­hettük a csehszlovák nők életét, munkáját, gondjaikat, vágyaikat. Ezeken tartós barátságok szület­tek, s ajándékok cserélődtek. Ütünk második állomása bo- rcmgós .esős időben — talán az al italomhoz illően is — Lidice volt, ez a tragikus sorsú falu, ahol a német fasiszták 1942-ben megölték valamennyi férfi lakó­ját a 15 évestől az aggastyánig. Az anyákat elszakították gyer­mekeiktől, s haláltáborba vit­ték. Megöltek 82 gyermeket is. Lidicét pedig leégették, a földig rombolták. Jártunk azon a föl­A prágai városnézés során több hasonlóságot is felfedeztek a magyar vendégek. A pályaud­var csarnokát a budapesti Kele­tihez hasonlították. A Moldvát átszelő hidakat a dunaiakhoz, csak mint mondották, ezek jó­val kisebbek. Még az alagút is megegyezett a Lánchídnál le­vőhöz, azzal a különbséggel, Lidice — Kar

Next

/
Thumbnails
Contents