Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

Kiszgiijik DépfniiissaiÉai Ebben az időszakban kiemel­kedő eseménye volt a népfront- mozgalomnak a helyi bizottsá­gok megválasztása. A választá­sok során javult a társadalmi és állami szervek együttműködé. se. Növekedett a Hazafias Nép­front szei-epe, önállósága és kez_ deményezőkészsége. Az újonnan választóéi; nép- feontbizottságoknak máris sok­rétű tennivaló, számos helyi fel. adat megoldása szerepel ez évi terveikben. Előtérbe kerül a népfront munkájában az a tö­rekvés, hogy olyan fórummá vál­jon a mozgalom, melyben a tér. rtiékeny vitát még termékenyebb tett követi. Vagyis: a kölcsönös gondolatközlés együttes cselek­véssel párosuljon. Főbb vonásaiban már kiala­kult a népfront helye és szere­pe politikai életünkben. Tevé­kenysége állandó tényezővé vált. A párt-, a tanács- és más szervek igénybeveszpk a népfront közreműködését, a helyi politika, ban, a közéletben. Nemcsak ak­ciók alkalmával számolnak a Hazafias Népfront munkájával. Azonban új módszerek kialakítá­sát is sürgeti, fejlődő életünk. Túlzás nélkül mondhatjuk: a Hazafias Népfrontnak terjeszte­nie kell a szocialista iiazafiság eszméjét, és a béke, hazánk füg. geüenságe és szabadsága meg­védésére irányuló harc fontos tényezőjévé kell válnia. A ho­gyanját éppen a ma összeülő megyei küldöttértekezlet hivatott gazdagítani. Akik ma Békéscsabán tanács-, koznak a népfrontmozgalom de­rékhadát képviselik. A több mint 300 küldött a választott tes­tületek és munkabizottságok kö­rülbelül 4- ezres tagságát képvi­selik, s rajtuk keresztül megyénk minden becsületes polgárát. Ök hívják, várják a különböző te­rületek, a szocializmus építésé­ért alkotni, cselekedni akarók sokaságát j A bizottságok munkájáról be. szélnek majd az értekezleten. De ha a bizottságok jól dolgoznak, kellőképpen reagálnak az élet napi jelenségeire az azt jelenti, hogy a jó tájékoztatás továbbí­tása révén sok ezer emberhez jutunk el. Hisz mindig népes hallgatósága, közönsége van a népfront-rendezvényeknek, sok résztvevője akcióiknak. A megyei népfront küldöttér­tekezlettől azt várjuk, hogy az ott kialakult nézetek és állás­foglalások maradandó nyomokat hagyjanak egész közéletünkben és hasznosan befolyásolják a népfrontbizottságok további munkáját. A most felszínre ke­rülő tapasztalatok sokaságából külön-külön is szerezhetnek olyan módszereket, melyek hasz­nosíthatók munkájukban. Napi­rendre kerül a népfrontban a politikai ismeretterjesztő munka értékelése, hatékonyságának fel­mérése. Azt várjuk: az értekez­let útmutatást adjon minden népfrontosnak, hogy helyesen tudjon tájékozódni a napi élet­ben és értelemmel és érzelemmel végezze azt, amivel őt választói megbízták. Ügy gondoljuk, a tanácskozá­son annak a vizsgálata legyen a legfőbb törekvése a küldöttek­nek, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését miként szolgál­hatjuk legjobban megyénkben is. Felelősségteljes szerep vár e tekintetben a küldöttérttekezlet minden résztvevőjére. Rocskár J&aes 1978. MÁRCIUS 85., SZOMBAT Ara: I forint XXVH. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Kiegyensúlyozott hús- é$ húskészítmény ellátást ígér fl húsipar a szarvasi és a szeghalmi járás községeinek Az eddiginél nagyobb szerepe lesz az ifjúsági réleglanácsolenale Ülést tartott es KISZ megyei bizottsága Ebben az esztendőben 4 szá­zalékkal több hús kerülhet az üzletekbe, mint 1971-ben, vagy­is a húsgazdálkodásban tovább­ra is érvényben van a keretgaz­dálkodás a központi elosztás él­ve. A nagyobb városokban és j községekben — a Békés megyei j Állatforgalmi és Húsipari Vál- j lalat közelségében — az éves húskeretből már korábban is kiegyensúlyozott ellátást biz­tosítottak. A szarvasi és a szeg­halmi járás 13 községére mind­ez nem mondható él jórészt azért, mert a vállalat működé­si tertiletének itt húzódik a kül- eő határa. Bucsa, Ecsegfalva hús- és töltelékáru-ellátásának gond­ja a többi szarvasi, illetve szeg­halmi járásbeli községgel együtt ezért is került & megoldandó nak. Ez a tétel kötött, viszont a heti keret megszűnt, így a szükségletekhez mérten igé­nyelhetnek az éves keret meny- nyiség'éig a keretgazdálkodásba vont készletekből. Viszont több húskészítményből és azokból a cikkekből, amelyek nem tartoz­nak keretgazdálkodás alá a ko­rábbinál Jobb ellátás várható valamennyi falusi boltban. Tekintettel arra, hogy a leg­több falusi húsboltban nincs hűtőszekrény, így a vállalat fi­gyelembe veszi a húsboltveze­tők azon kérését, hogy a tölte­lékárut a hét második felé­ben, a tőkehúst pediig a hét el­ső felében kapják meg. Az igény a szarvasi és a szeghal­mi járás 13 községében így ala­kul Péntek délelőtti békéscsabai ülésén egyetlen napirendi ponttal, a rétegtanácsok sze­repével, működési rendjével, kinevezésével, munkatervével foglalkozott a KISZ Békés me­gyei Bizottsága. A végrehajtó bizottság írá­sos javaslata és Mihalik György első titkár szóbeli ki­egészítője a Központi Bizott­sága Intéző Bizottságának ha­tározata alapján foglalkozott a KISZ rétegtanácsainak felada­taival, melyek közül a legfon­tosabbak: javaslattevés és vé­leményezés az adott ifjúsági rétegekkel kapcsolatos kérdé­sekben; a KISZ vezető testü­letéi határozatainak a helyi sa­játosságoknak megfelelő értel­mezése, alkalmazása a végre­hajtás értékelése; az állami és társadalmi szervek előtt az il­lető ifjúsági réteg megbízatás alapján történő képviselete; az ifjúsági törvény végrehajtá­sának segítése és figyelem­mel kísérése; közreműködés a különböző ifjúsági akciók, mozgalmak szervezésében. A KISZ megyei bizottsága elfogadta az ifjúmunkás, a mezőgazdasági és az iskolai ré­tegtanács létrehozására vonat­kozó javaslatokat s megbízta e rétegtanácsok elnöki tiszté­nek betöltésével Vagyon Fe­rencet, az épülő orosházi síküveggyár operatív bizottsá­gának titkárát, Fórján Mihályt, a battonyai Dózsa Tss tagját, a KISZ Központi Bizottsága tagját és Kelló Istvánt, a Gyu­lai 613. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiumá­nak igazgatóját. A rétegtaná­csokon belül munkabizottsá­gok foglalkoznak majd az if­júság különböző korosztályai­nak, rétegeinek sajátos helyze­tével, igényeivel, a körükben jelentkező társadalmi, politi­kai, szociális kérdések tanul­mányozásával. A tanácskozáson a KISZ megyei bizottsága tagjain kí­vül részt vettek a KISZ Köz­ponti Bizottságának Békés me­gyei tagjai. 1 tavalyinál 300 holddal több a vöröshagymatermö terület Jó ütemű a fejlődés a gépesítésben és a vegyszeres növényvédelemben feladatok közé — mondotta Kardos Pál, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat kereskedelmi igazgatója. Március 22-én Gyomén meg­beszélést tartottak az ÁFÉSZ- ek és a húsboltvezetők, vala­mint a húsipari vállalat keres­kedelmi, pénzügyi szakemberei, hogy az említett két járásban ás a korábbihoz képest kiegyen­súlyozottá tegyék a hús- és hús- készítmény ellátást. A húsellátás kiegyensúlyo­zottabbá tételének alapja: az éves húskontingenssél az ÁFÉSZ-ek önállóan gazdálkod­Befejeződtek ai ntlorő?ersenyek A március l€-í versenyek után március 23-án folytatódott Békéscsabán az úttörők megyei szaktárgyi vetélkedője. A nyol­cadikos fizikusok küzdelméből Berki Ferenc, a csanádapácai Petőfi Sándor, a történészeké­ből Mihálik György, a kondoros! Zrínyi Ilona, az élővilág ked­velőiből Kiss László, a gyulai Zrínyi Ilona úttörőcsapat tag­ja került ki győztesen. Az ál­talános, illetőleg szakosított tan­tervű 8. osztályok tanulói kö- ’ zül Géilai Béla, a dévaványai I Gábor Áron és Varjú Irén, azi endrődi Zrínyi Ilona, a 7. osztályosok közül Juhász Ibo­lya, a dévaványai Gábor Áron és Laukó Pál, a tótkomlósi Toldi Miklós csapat tagja az orosz nyelvi versenyen bizo­nyult jobbnak társainál. A megyei szinten elsőízben rende­zett szlovák nyelv és irodalom vetélkedőn Szabó Ilona, a bé­késcsabai Kapitán Ján Nálep- ka úttörőcsapat hetedikese győ­zött. Az első három helyezett ver­senyző, valamint tanáraik a j Magyar Úttörők Szövetsége Bé­kés megyei Elnökségének | könyvjutalmait, az első hat he­lyezett az elnökség oklevelét kaptáik. A legjobbak júliusban csillebérci szaktáboron vesz-1 nek részt, ahol más megyék j első helyezettjeivel országos | versenyen mérik össze erejüket.1 A zöldségtermesztés! prog­ramban igen jelentő6 helyet foglal él a vöröshagyma. Ta­valy 1100 holdon díszlett ez a növény megyénk nagyüzemei­ben. A gépesítés és a vegysze­res növényvédelemben biztosí­tott fejlődési lehetőség hatására, nem utolsósorban a felvásár­lási árakban beállt változás kö­vetkeztében növekedett a ter­melési kedv. Egy évvel koráb­ban az étkezési vöröshagyma 20 százalékát termesztették kor­szerű nagyüzemi módon. Az idén az 1400 hold vetésterület 80 százalékát A Békés megyed MÉK közvetítésével PUMA tí­pusú dughagymapergető gépek kerültek a megyébe^ melyeket 7 közös gazdaságban üzemeltet­nek. összesen 800 holdon per­getik el ezekkel a dughagymát, A múlt esztendőben mindösz- sze két termelőszövetkezetben használták gépet, de nem az előbb említett korszerű beren­dezéseket. A zöldségtermesztés fellendí­tésére meghirdetett kormány- program tehát jó mederben ha­lad a megvalósulás útján me­gyénkben. Mondjuk ezt azért is, mert vöröshagyma termesz­tésére olyan gazdaságok is kö­töttek szerződést, melyekben korábban felszámolták ezt az ágazatot. Ugyanakkor 4 ter­melőszövetkezet pótszerződést kötött a MÉK-kel, így 1972-ben a korábbinál nagyobb területen termeszti’ majd a vöröshagy­mát. A megnövekedett termelési kedv fenntartására, fokozására tegnap igen jelentős növény­védelmi tanácskozás volt Bé­késcsabán. melyet a MÉK szer­vezett. A vöröshagyma termesz­tés gépesítése és vegyszeres nö­vényvédelme került vitára. Az utóbbi években a Békés megyei Növényvédő Állomás különbö­ző kísérleteket folytatott e té­mában igen jó eredményekkel. Tulajdonképpen ezek tudatosí- «ásárőL elterjesztéséről volt szóé Kovács Gábor, a növényvédő állomás főmérnöke figyelemre­méltó előadást tartott a tapasz­talatok összegezésével. Fabriczi Elemémé, az AGROKER Bé­kés megyei Vállalatának osz­tályvezetője Afalonból és Ram- ród növényvédőszerekből vala­mennyi vöröshagyma-termesztő gazdaságnak maximális ellátást ígért. MACVAR ASSZONYOK A CSIPKÉSTORNVÚ PRÁGÁBA Képes tudósítást közlünk a vasárnapi és keddi lapunk; baü (Fotó: Kasnyik)

Next

/
Thumbnails
Contents