Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
Világ proletárjai» egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, TO. SZÁM A MEGYEI PÁPTRIZOTTSÁG 1$ A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1972. Március 25-én tarifa megyei klMittértekezletit a Hazafias Népfront Tavaszi szíinef: április 2-től 13-ig Május ll-éu kezdődnek az írásbeli érettségik A közelmúltban lezajlott városi, községi és járási népfrontbizottsági tagok választásakor a gyűlések résztvevői megyei küldötteket is választottak. A minden településből delegált népfront-küldöttek március 25- én délelőtt 9 órai kezdettel I tartják megyei értekezletüket' Békéscsabán, az Ifjúsági és j Üttörőházban. A küldöttértekezletnek amellett, hogy számot ad a megyei bizottság munkájáról mindazoknak, akik az elmúlt négy esztendőben részvételükkel, alkotó kezdeményezésükkel, munkájukkal segítették a politikai munkát, a működési szabályzatban lefektetett feladata is lesz. Most jár ' le a megyei bizottság tagjainak i négyéves megbízatása. A küldötteknek legjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint dönteniük kell: kik kerüljenek a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottság tagjainak sorába. Az ötödik napirendi pont éppen a megyei bizottság újjáválasztása lesz. Ez a tanácskozás egyben felkészülés a népfront V. kongresszusára . is, olyképpen, hogy a küldöttek közül a legmegfelelőbbeket a Hazafias Népfront V. kongresszusa küldötteinek is megválasztják. Ezen a napon tartja alakuló gyűlését a megyei küldöttértekezleten megválasztásra kerülő megyei népfrontbizottság is. Megyénk belpolitikai életében fontos eseménynek számító értekezletre a meghívókat név- szerint megküldték a küldötteknek. A meghívó első oldalán‘a kongresszusi levélből idézett szöveg érzékeli e tanácskozás igazi célját: „Mozgalmunk szolgálja még hatékonyabban hazank felvirágoztatását. Találja meg a közöst munkában valamennyi tevékeny ember a hazáért végzett eredményes munkálkodás örömét. Ez az érzés és felismerés kovácsolja még szilárdabbá a nemzeti egységet.” KISZ-aktivisták és szövetkezeti vezetők baráti találkozója Békéscsabán A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében szerdán Békéscsabán a KuLich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban rendeztek baráti beszélgetést kisipari szövetkeze, ti vezetek és KISZ-aktívák részébe. Megyénkben, ugyanis hatezer KISZ-fiatal dolgozik az ipari szövetkezetekben. A róluk való gondoskodás, a fiatalok helytállása került megvitatásra. A gyakorlat azt igazolja: ahol törődnek a fiatalokkal, komolyan veszi a KISZ-t a vezetőség, a termelésben is meglátszik az eredmény. Gyulán például a munkásfiatalok klubja,— amely a közelmúltban Aran|'koszorús jelvényt1 kapott — sok anyagi, erkölcsi támogatást kap a szövetkezetek -vezetődtől. Kihelyezett tanácskozásokat rendez a klub a ktsz-ekben s a vezetőség segíti gondjaik, problémáik megoldását. Követésre méltó a gyulaiak segítőkészsége. Ebben a tanévben április elsejére, szombatra esik a tavaszi szünet előtti utolso tanítási nap. Hazánk valamennyi általános iskolájában, gimnáziumában és szakközépiskolájában április 2-án kezdődik a tanítási szünet, s 13-ig, csütörtökig tart. . Az érvényben levő rendelkezések szerint a tavaszi szünet idején is kijelölnék az iskolák egy-egy napot, amelyen irodai ügyeletet tartanak. A húsvéti ünnepnapokat és április 4-ét kivéve a napközibe járó 221 ezer általános iskolás ugyanúgy igénybe veheti az iskola gondoskodását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógus felügyelettel folyik a szakszerű foglalkozás. Azok a szülők, akik egyébként nem íratták napközibe a gyerekeiket, de a szünet idején nem tudják felügyeletüket megoldani, jelezhetik kérelmüket az iskolák igazgatóságain. A pedagógusok, az ifjúsági: szervezetek minden előkészüle-: tét megtettek, hogy a több mint egymillió általános iskolás és csaknem 230 ezer középiskoláig színvonalas pihenéssel tölthesse a szünidőt. Több kirándulást, sportrendezvényt, mozi- es tárlatlátogatást szerveznek. Mint a Művelődésügyi. Minisztérium illetékesei hangsú- { lyozzák: a tavaszi szünet első- \ sorban az aktív pihenést szol- i gálja. Tehát minél több szabad levegőt, kikapcsolódást, pihe-; nést kell . biztosítani, a gyerekeknek, hogy ismét felfrissülve 1 kezdhessék meg tanulmányai- j kát április 14-én, pénteken. <«aMaasssM«B9*aMaMia»ssBaasa>sa9BBasBseBTCsaa«e9SB*eaaaa£iBe<g9«eesas!9seBaaaaaBazBeeBDttac*fleaa9aaaasaa»aBC»aB Óvják a talaj iiediességét A középiskolák negyedik osztályaiban egyébként május 8-a lesz az utolsó tanítási nap, s ékkor tartják a ballagásokat, is. Az írásbeli érettségik ideje: május 11—19. Május 11-én magyarból, május 12-én matematikából — az egyéb tantárgyakból pedig május 15 ,és 19 között írásbeliznek a diákok. A szóbeli érettségik országszerte június 1-én kezdődnek. Most, a tanulmányi kirándulások időszakának kezdetén a minisztérium ismételtén felhívja a figyelmet: az osztályok szülői munkaközösségeivel közösen úgy kell megállapítani a kirándulások költségeit, hogy azok a szülőket csak a legkisebb, a legszükségesebb mértékben terheljék. A rendelkezések szerint a [kirándulásoknak a szülőkre egyénileg hárítható költségei nem haladhatják meg a szállásdíj és a 300 kilométeres távolságra szóló félárú gyorsvonat másodosztályú menetjegy árának összegét —• vagyis jelenleg 50 forintot. Gondoskodni kell a kirándulásokon a pedagogus-kiserok- ről is: annyi tanár-kísérőt kell biztosítani, amennyi a kirándulás zavartalanságát garantálja. Önkéntes alapon szülők és ifivezetők is bevonhatók, de nem helyettesíthetik a pedagógusokat. Az érettségizők figyelmébe ajánlják: a tablók, a bankettek, s egyéb kiadások terén legyenek mértékletesek. Bár ezeket a költségeket rendeietek nem korlátozzák, szükséges, hogy a kiadások mértékét a diákok a szülőkkel teljes egyetértésben határozzák meg. (MTI) Színes Az orosházi Dózsa 'Dsz határában hengerezik a gabonavetéseket. A talaj tavaszi nedvességét őrzik e művelettel. Szükség is van erre, mert ennek a közös gazdaságnak nincs lehetősége az öntözésre. Ezért a rendelkezésre álló eszközökkel a talaj tömörítésére, nem pedig lazítására tö- iw&Eaeaek, (Fotó: Deméay) iskola-nap (Tudósítónktól) A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói színes iskola-nappal ünnepeltek mártó, us 21-én. Kilenc órakor kezdőu dött a közös megemlékezés az iskola udvarán. A Himnusz és Lányi Sarolta: 1919 című költeményének elhangzása után dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, és szólt 1919 dicső tavaszáról. Az osztályok alapszervezetei szintén tartottak rövid ünnepségeket, amelyeken megünnepelték a három tavaszt és a KISZ megalakulását Veterán elvtársakat is meghívtak, akik ma már történelemnek számító élményeikről meséltek. Az ünnepséglek után peregtek a színes és színvonalas kultúrműsorok. Méltán nagy sikert aratott az iskola irodalmi színpadának bemutatója. , A pályán egymást érték a sportműsorok. Kézilabda-mérkőzés, tornász, csapat bemutatója és a kellemes napra tanár-diák labdarúgómérkőzés tette fel a koronát. U. fi Pályaválasztás — Iskolaválasztás A Munkaügyi Minisztérium Országos Pályaválasztási Szolgálata nagyszabású felmérés során tizenötezer idén végző általános iskolást és szüleiket kérdezte meg arról: milyen az elképzelésük, milyen iskolában kíván a gyerek továbbtanulni? Ä válaszok feldolgozása során elsőnek azt a tanulságot vonták le a szakemberek, hogy a szülők nagyon komolyan veszik gyermekük jövőjét s a családi otthon és a tanulók elképzelése örvendetesen összecseng. Az egymástól függetlenül adott válaszokban nincs lényeges különbség a gimnáziumi, a szakközépiskolai, illetve a szakmunkásképzésben történő továbbtanulást illetően. Eltérés csupán egy kérdésben adódott: á szülők 10 százaléka nem szándékozik továbbtaníttatní gyermekét, ugyanakkor zömükben ezek a fiatalok sem akarnak lemondani a továbbtanulásról. A főpröbléma a választás és a lehetőségek közötti eltérésben mutatkozik. Összegezve az ide pályaválasztásról kialakult adatokat: gimnáziumokba 14 százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint amennyi a befogadóképességük, a szakközépiskolákba viszont 27 százalékos a túljelentkezés. A szakmunkásképző-intézetekben — az előjelek szerint — minden negyedik hely üresen marad. A szakközépiskola 30 ezer helyére 38 ezren pályáznak, sajnos, igén nagy végletekkel, szóródással: az ipari szakközépiskolákba 91 százalékos a jelentkezés, a kereskedelmiekre 336, a vendéglátóipariakra 667 (!) százalékos. A gimnáziumok 27 ezer helyének 14 százalékára nincs pályázó,, az előzetes mérések szerint. Ugyanakkor túljelentkezés tapasztalható a tagozatos osztályok között a matemaikai— fizika, a biológia—kémia, valamint a rajz, az éneik és á zenei tagozatokon. A fizika—kémia tagozatra viszont csak 80 százalékos az irányulás ,a nyelvi tagozatos osztályokba pedig csupán 70 százalékos. Nagy gond, hogy gimnáziumi továbbtanulás helyett szakközépiskola mellett dönt a 4,7 feletti ta- nuliT^myi eredményű diákok 9 százaléka! Ennek oikát az Országos Pályaválasztási Szolgálat szakemberei abban látják, hogy a kiváló képességű tanulók sem kapnak megfelelő és elegendő biztatást a gimnáziumi továbbtanuláshoz, sem szüleiktől, sem tanáraiktól. Szó sinejj arról, hogy a szakközépiskola kedveltsége tóba lenne. A jól tanuló gyerekeket azonban országszerte sokkal határozottabban kellene a7 egyetemekre előkészítő gimnáziumokhoz irányítani. A szakmunkáspaiya választásának legnagyobb problémája változatlanul az, hogy nem eléggé ismertek a lehetőségek. A Pályaválasztási Szolgálat felmérése szerint a 180 szákmálból mindössze 40-et jelöltek meg áz előzetes felmérés idején. A szolgáltatóipar változatlanul kedvelt 260 százalékos a jelentkezés a fodrász, kozmetikus, fényképész szakmára. Ugyanakkor az élelmiszeripari szakmunkás-helyek felére nincs igény; a vegyipari-műanyag- ipari szakmák csak 15 százalékban, a fa-, papír- és nyomdaipari szakmák pedig csupán 4,4 százalékban keresettek. Ez a felmérés szerencsére még nem végleges, csak minden kötelezettség nélküli, előzetes szándékot tükröz. A tapasztalatok alapján még lehet módosítani a hibás elképzeléseket. Á szülőkön, a pedagógusokon, pályaválasztási szakembereinken a sör, hogy ezt éppen a pályaválasztás előtt álló fiatalok érdekében megtegvék. K.É
