Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

Oltvány-vásár A málna metszése A TERMŐ VESSZŐK KT ősszel, a letermett vesszők eltávolítá­sával egyidőbem vagy tavasszal a vesszők visszametszésekor rit­kíthatjuk. Az ilyen metszés cél­ja kettős: egyrészt a termőfelü­let szabályozása, a nagy termés­hozamok elérése, valamint az ültetvény kondíciójának fenn­tartása, másrészt a betegségek elleni védekezés, a fertőzött vesszők eltávolítása, illetve a megfelelő tenyészfeltételek biz­tosítása. A termővesszők optimális szá­ma közepes kondíciójú ültet­vényben — a külföldi és hazai kí_ sértetek eredményei alapján — négyzetméterenként öt-hat. Szá­muk további növelése —a jelen­leg alkalmazott művelésmódok­kal — már nem növeli jelen­tősen a terméshozamot, sőt bi­zonyos határon (10—12 vesszőn) túl terméscsökkentő hatású le­het és kedvezőtlen az új siarjak fejlődésére. A meghagyható ter­mőfelület az ültetvény növeke­dési erélyétől, kondíciói ától is függ, amelyet a talaj víz- ésj tápanyagellátottsága, valamint al növényápolás színvonala határoz meg. Gyenge növekedésű ültet­vényben az említettnél kevesebb (4—5), erős fejlodésű növény- állományban több (7—8) vesszőt hagyhatunk meg. AZ ŐSZI RITKfrŐ MET­SZÉS alkalmával ajánlatos a szükséges vesszőszámnál 1—2- vel többet meghagyni, a tél fo­lyamán bekövetkező vesezőpuszt tolásra számítva. A termővesszőket tövenként egy csoportban vagy a soron belül egyenletesen elosztva hagyjuk meg. Az utóbbi, „sö­vényszerű” művelésmódot a szé­les sor- és kis tőtávolságú ültet­vényekben, különösen huzalos támaszberendezés esetén célsze­rű alkalmazná. A sövénysorok j szélessége lehetőleg minél keske­nyebb legyen, ne haladja meg a 30—40 cm-t. A ritkító metszés elvégzésekor nagy gondot kell fordítani a meghagyott termővesszők minő­ségiére. A legjobb termést nem a legvastagabb, hanem a közepes vastagságai vesszők adják. A leg­A virág kertész ír ja • Milyen virággal diszitsük A kertünk fő dísze a virág. Az egy-, kétnyári és évelő dísz­növények sok szín- és forma- változatai között válogathatunk. Az ültetésnél sokan csak a színhatást nézik, nem veszik figyelembe a növénytársuláso­kat, a növények igényeit. ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a magasabb növény az ágyás közepére, az alacsonyabb a szélére kerüljön. Vigyázzunk a színek összeválogatására is. Nagyon szép hatású a rózsaszín Verbéna, kék boltocskával (Age- ratum) szegélyezve. A sárga bársony ka (Tagetes), piros petú­nia és a lila verbéna (Verbena venosa) mozaikfoltosan kiké­pezve. Évelő növényekkel együt­tesen használhatjuk az egynyá- riakat. Ügy válogassuk össze virága­inkat, hogy kora tavasztól a fagyokig díszítsék kertünket. Amellett gondoljunk arra is, hogy vázáinkba mindig tudjunk friss virágot tenni. Az ilyen vi­rágágy növényeinek megválasz­tásához és összeállításához ala­pos növényismeret szükséges. Nagyon hálásak a következő virágok, melyeket szabadföldbe lehet vetni és a fagyokig vi­rágzanak, vágásra is alkalma­sak. Az őszirózsák sok szép faj­tája (Callistephus), a köröm­virág egyszerű és telt virágú változatai (Calendula), egynyári margaréták (Chrysanthemum), lepkevirág (Cosmos), kínai szeg­fű egyszerű és teltvirágú válto­zatai (Dianthus chinensis), nyá­ri viola bokros és egyszálas, ala­csony és magas fajtái, bársony­virág sok szép változatban. (Tagetes), rézvirág (Zinnia) vál­tozatos színeivel. Ezeknek a nö­vényeknek a vetési ideje már­cius. A következő virágfajtákat üvegházban vagy melegágyban kell előnevelni. Ezeket legjobb kertészetekből beszerezni. Az Ageratum nagyon szép szegélynövény. A Tátika (An­tirrhinum) az alacsony fajtáik szegélynek, a magasabb fajták ;»ásásra és vegyes ágyakba használjuk. A Kakastaréj (Ce- losia) • virágágyak élénkítésére, nagyon tartós virágú. A Cha- baud szegfű legértékesebb egy­nyári virágunk. Kitűnő vágóvi­rág, de vegyeságyakban is szé­pen díszük. A Petúnia-fajták a legkedveltebb virágok egyike, nagyon gazdagon és tartósan virágzik. Virágágyai!, erkély­ládák beültetésére kiválóan al­kalmas. Salvia vagy paprika­virág a virágágyak legszebb dí­sze. A Vasfű (Verbena) népsze­rű, elterjedt, változatos színe miatt, folyamatoson és gazda­gon virágzik. És még néhány növény, me­lyek leveleivel teszik változa­tosabbá kertünket. Ilyen a nyá­ri ciprus (Kochia), nagyon el­terjedt. Sövényneik is kiválóan alkalmas. A Fekete csalán (Pe­rina) rendkívül szép hatást kelt sötét feketés bordó levelével. A Cineráris maritima ezüstszürke levelei alkalmassá teszik virág­ágyak szegélyezésére, színfolt­képzésre, sötétebb lombok vagy virágok kontrasztjaként. Néhány szót a Begónia-fé­lékről, melyeik cserepes növé­nyek ugyan, de a B. semperflo- rens és a B. tuberhybrida fél­árnyékos helyen, szabadban is szépen ■virít. Erkélyládákban lobéliával együtt ültetve rend­kívül szépen díszít, A vegyeságyakban egy-egy fajtát kisebb-nagyobb csoportba ültessük, így változatos, szép hatást érünk el. A keskeny sza­lagágyat, melyet mindkét ol­dalról látunk eevséges növény­nyel ültessük be. 4—10 virág, fajból összeválogatott úgyneve­zett millflőr-ágyat készíthetünk. Itt a növények ritmusban kö­vessék egymást. Ha sikerül szé­pen összeválogatni növényein­ket, örömünkre szolgálnak. Né­hány éves tapasztalat, ha gon­dos megfigyeléssel párosul, ele­gendő ahhoz, hogy kertünkben szép, vegyes virágágyat alakít­sunk ki. Gábor Károly községi kertész Köröstargsa erősebb vesszők rendszerint a: tavasszal elsőnek megjelent sar_ • jakból fejlődnek, s kérgük —! — feltehetően az erőteljes vasta. ! godás következtében — már a nyári hónapokban felszakadozik. « Minél korábban következik be S ez a fajtákna többé-kevésbé jel- 3 lemző folyamat, annál több le- • hetőség nyílik a vesszők rovar- S és gombafertőződésére. Vizsgája- J taink szerint a vastag termő- jj vesszőkből 20—60 százalékkal s több pusztul el tavasszal, mint ; a vékonyabbakból. i A letermett és a ritkítás során 1 kivágott vesszőket meg kell ; semmisíteni, el kell égetni. A JÓL FEJLETT termővesz- S szők a term és súlya alatt behaj- • lanak a sorokba, többé-kevésbé, 5 akadályozzák a művelést és £ könnyen meg is sérülnek. A túl ■ hosszúra (olykor 2—3 m-re) nőtt» termővesszők a betakarítást is i megnehezítik. Agrotechnikai ; szempontból a visszameiseés te. ] hát előnyös. Kérdés: rnehnyiben jj befolyásolja' a terméshozamot? 3 A visszametszéssel kapcsolatos » problémák jobb megértéséhez 3 vizsgáljuk meg a termésképző- g dés jellegét a vesszőkön. Az íz- » közök hossza a vessző aljától a » csúcsáig fokozatosan csökken, 5 ezért a termőrügyek is egyre sű- i rűbben helyezkednek éL A tér- » mórügy ek fejlettsége, termőiké-1 pessége — amelyet a fürtönként! ' bogyók száma és súlya határos meg —■ ezzel szemben a csúcs felé haladva fokozatosan csök­ken. Kivétel a vessző aljától szá­mított 5—-7 rügy: ezek kevésbé fejlettek, egy részük ki sem hajt vagy csak leveleit fejleszti. A legtöbb és á legjobb termés a vesszők középső részén várható. Ha a vessző felső részét eltávo­lítjuk, jobb fejlődési lehetősége!! teremtünk vele a középső részen megmaradt, legfejlettebb termő- rügyeknek, és kihajtásra kész­tetjük a vesszők alsó részéin el­helyezkedő rügyek nagy részét is. A visszametszett töveken így nagyobbak lesznek a fürtök, éa megnövekszik a bogyók átlagsad. lya is. A visszameisaetó töveken kí­sérleteinkben 40 százalékkal nőü a fürtöníkénti bogyók száma és 35 százalékkal a bogyók súlya. E növekedés természetesen nagy- lését abból származik, hogy el tá­voli tottuk a fejletlen termőrü­gyeket, de vizsgálataink szerint a megmaradt rügyek is jobban fejlődtek. A VISSZ AMETSZÉ3S kedvező hatása különösen száraz időjá­rás esetén, illetve beteg vessző- jű állományban mérhető le, ami­kor — a viszonylag jobb vízellá­tás következtében — azok a für­tök és bogyóit is kifejlődnek, amelyek metszés nélkül elszá­radtak volna. Kísérleteinkben azonos vess-zőhosszon körülbelül 10 százalékkal több fürt fejlő­dött ki a visszametszett töve­ken, mint metszettleneken. A metszési kísérletek nagy ré­sze azt bizonyítja, hogy a vesz- szők felső részén elhelyezkedő termőrügyek eltávolításából ere­dő terméskiesést — bizonyos ha­tárokon belül — kiegyenlítheti a megmaradó, termőrügyek erő­sebb fejlődése. A külföldi és a saját kísérleteink egyaránt azt mutatják, hogy mérsékelt visz- szametszés hatására nem csök­ken számottevően a termésho­zam. A művelés könnyítésére és a gyürnölcsnagyság növelésére célszerű a vesszők csúcsát — a művelésmódtól és a fajtáktól függően — 130—160 cm magas­ságban vissza metszeni. Ezt min­dig tavasszal, a rügylaliadás előtt végezzük el. Kollányi László KX1 Kutató Állomás, Fertőd Hatvanezer forint értékű gyümölcsfa oltvány forgalmazására készült fel ez év tavaszán a békési lerakat. A kerttalajdo- nosok különösen a kajszibarack és m őszi körte fajtákat ke­resték. Vásárlás közben Szász Gábor szaktanáccsal is ellátta a vevőket. (Fotó: ifj. Márta») aaoooooöoööfiöaoai Zárkózzon íe! a iá zöldségtermesztő községek közé Nagyszénás is Nagyon rossz szemléletre vall, hogy sok házikertben még most is ott díszük a tavalyról vissza­maradt gyom, pedig a zöldség- eüátás javítására kis szorga­lommal lehetne jobban is hasz­nosítani a kerteket. Már az is jó eredmény, ha ki-ki a saját szükségletét megtermeszti, de érdemes eladásra is kertészked­ni. Sok lehetőség van a gyü­mölcsfákkal beültetett területe­ken is a zöldségtermelésre. A. saláta, a hagyma, a spenót ko­rán értékesíthető. Jól haszno­sítható a gyümölcskert talaja olyan növényekkel is, melyek mire a fák árnyékolnak már kifejlődnek, jobb esetben fo­gyasztásra vagy értékesítésre is kerülnek. Korai borsó, korai re­tek, zöldbab, petrezselyem, esetleg még előcsírázta^ott bur­gonya. Nagyon sok kertben már alig vagy egyáltalán nincsen gyü­mölcsfa. így még nagyobb le­hetőség van a zöldségtermelés­re, itt lehetne kétlépcsős ter­melést is szervezni. Elővete- ménynek korai borsó, korai re­tek, zöldbab, újburgonya, a má­sodik lépcsőben őszi karfiol, őszi kelkáposzta, cékla, őszi karaláb, feketeretek kerülhetne. Ezek a cikkek nagy szerepet játszanak a zöldségellátásban és jól is jövedelmeznek. A másodvetésű növényeket, ha szükséges, ér­demes öntözni. Ugyancsak lehetőség van a napenergiás fólia alatti terme­lésre is nem naev beruházás­sal. Házilag is ínyen elké­szíthető a fóliasátor vagy a fóliaház. Ezen a téren is sok a kihasználatlan lehetőség. Fó­lia alatt is érdemes kétlép­csős termesztést kialakítani. Rá lehet helyezni a fóliát az ősszel kiültetett növényekre: salátára, parajra, sóskára, zöldhagymá­ra. Ezek a cikkek 2—3 hétteS előbb jelentkeznek a hagyo­mányos termeléssel szemben., így jól is jövedelmeznek. A má­sodik lépcsőben lehetséges pap­rika vagy paradicsom termelése, melyhez a szükséges palántát meg lehet neveltetni az oros­házi Petőfi Tsz-szel. Sajnos, ez­zel a lehetőséggel már meg­késtünk, ezért helyes lenne, Nagyszénáson is, az ÁFÉSZ ke­retén belül megalakítani a szak­csoportot. A benne tömörült ter­melők igen sok előnyben része­sülnek. Jövedelmi adó mérsék­lés, kedvezményes fóliabeszer­zés, szükséges palántanevelés, szaktanács és így tovább. Sok lehetőség van a ház kö- rüü zöldségtermesztésre itt, Nagyszénáson is. Több község­ben, Méhkeréken, Medgyesegy- házán, Csanádapácán felismer­ték ennek jelentőségét és hasz­nosságát. Ne késlekedjünk ezzel a felismeréssel mi, nagyszénásn­ak sem! Meggyőződésem, hogy a medgyesegyháziakhoz hason­lóan mi is sokra vihetnénk a szénási kertek hasznosításával. Gorái Mihály Nagyszénás MÉK-felvásárló A Békéscsabai ÁFÉSZ felemelt áron vásárolja a vágógalambot 65,— Ft/kg egységáron. Átvételi hely: Békéscsaba, Jókai u. 28. ÁFÉSZ Békéscsaba. 349728

Next

/
Thumbnails
Contents