Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

I Csehov lakóházában

magának

hogy manapság Igenis feltűnési : viszke’egségben szenvedünk. Ki ■ a napfényes oldalon, ki a kék- * fényes oldalon tűnik fel. De 3 most hagyjuk a „nem tudom, 3 miből’1 gépkocsivásárlásokat, ; meg miegymást. Van ennél má- ; sabb valami is-' a történelmi j emlék, a jubileumra való őrien- : táció. Hallottam egy esetet, meg ; olvastam is róla, de úgy inon- ; dóm el, mintha én lettem r.ol- | na ott.

Rábaköcsoge községben tör- : tent. A nevét onnan kapta. : hogy köcsögöt találtak tyúkláb- bal és kimutatták, hogy a szarmata világ egyik vadtyúkjának a lábai, de azért Lábaköcsögnek nem nevezhették, így lett Rába- köcsöge. A fotófelvételek tíz és százai kerültek el a lapokhoz, de azok nem közölték — így a hírnév bizony elmaradt.

— Valamit tenni kellene — így az elöljáróság, összeültek hát étlen-szomjan, s már három napja azzal küszlcödtek, hogy mivel váljanak híressé Egyre azt hajtogatták: „csak mi legyünk az a település ebben az országban, amelynek nincs elfogadható történelmi nevezetessége?” Lám, már a szomszédban szalmamutykót égettek, ami bevilágította lévén keresztül az egész országot. pedig tavaly még azt sem tudták, mi az a mutykó.

— Nekünk úgy látszik, semmi sem marad.

— Nem a fenét — ugrott Jel ültéből kacskaringós bajuszáról hires pásztor f iatalosan a maga 90 évével. Mindenki felé fordult — egyikük-másikuk már az interjú szövegét passzltották gondolatban, amit majd a tévének, rádiónak, meg a megyei sajtónak mondanak.

— Hát malomkőre nem gondoltak tisztelt tanácstagtársaim? Szájhagyomány az igaz. de hogyha nagyapám nagyapjának a nagyapja élne, tanú volna rá, hogy a gőbőhajtó részen ott árvuló malomkövet Toldi Miklós dobta a királyi tányérnyálók közé, És hogy milyen értékes, az is' bizonyltja, hogy á már hatszor börtönben ült italboltos sem lopta még el. Mit? Azért, mert nem bírta el? A... dehogy. 5 el akarta ő vinni, de Toldi sze- 5 relmének, késői leszármazottja- 5 nak szerelme, egy karóval hó-! kon ütötte. Ehun a karó-e!

— Most már csak egy írastu-; dó helytörténész kell — leiken- • dezett a lódoktor.

— De nem is járt erre Toldi; Miklós — szólt közbe valaki. ;

— Hiszen ez a pláne benne, 5 mert ha itt járt volna, azt mon- • danák a kutatók, hogy csak el- ! ejtette. De így...

Hiteles történetet lehet hozzá • ír ni, meg pénzt kell gyűjteni. S sokat, nagyon sokat.

— Ez mind szép es dicső, de ! vizünk sincs, villanyunk sincs, 3

— Csönd, ott az alvégen —3 hurrázták le a szószólót. Viz. S meg villany, már a tanyákon it : van, de Toldi Miklós köve csak • egy van, az is Rábaköcsögén. • Hurrá, éljen a történelem.

Mondanám tovább, de megbocsát, most jövök a malomkő avatásáról... he ... he... hukk ...hát nem angyali!.

Ma esle mutatja bt a jókat színház Csehov A manó című komédiáját Ebbői az alkalomból közöljük a moszkvai Csehov- múzeumot bemutató cikkünket.

Csaknem húszküo-meterea, legalább tíznyoansávos körútja Moszkvának a Szadevája. A nagy forgalom kínálta látványosság. a sokemeletes házak mellett szinte észrevétlenül apró, jelentéktelen az a ré& divat szerint barnásvörösre festett és egyáltalán nem szép épület, amely pedig a szovjet főváros legértékesebb irodalmi emlékei közül való. Egy szók évszázaddal ezelőtt itt lakott az orosz irodaiam hálkszavú óriása

Az udvari első, ma már nem használt ajtón még a hajdani első fém táblácska: Dr. Anton Pavlovi cs Csehov. Az udvar mélyén van az azóta múzeummá alakított ház bejárata. A látogató a belépő mellé kis kártyát ] kap, egyik oldalán a múzeum címe, telefonszáma, a nyitvatar- tás ideje, a másikon az író névjegyének hasonmása

...Az első termek a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveit idézik. Korabeli könyvekkel, újságokkal, a fiatal Csehov leveleivel, taganrogi szo/báját ábrázoló rajzaival. Az első Csehóvirágok, s fényképek a családról. Majd az 18? Eben készüli orvosegyetemi tabló a sok egyforma arc között nem könnyű felfedezni a későbbi nagy íróét. Már akkor is ír, különböző élc- lapoknak dolgozik, álneveken: Antosa Csehon te, A fivérem fivére, Híres ember, Orvos páciens nélkül.

Barnás árnyalatú fényképek Szibériáról szóló könyvek, halász szerszámok, hivatalos okmányok s a híres, művészbarát, Levitán tájképe az író szahalíni útjára emlékeztetnek. Csehov, nak nagy iskola volt a távolkeleti tartózkodás, az ottlakók nehéz élete, szakadatlan, keserves harca a nyomor ellen, megerősítette már korábban kialakult emberideál-felfogását, a- melynek elérése céljából írta aztán drámáit, novelláit: „Az ember legyen szép, minden tekintetben: szép legyen az arca, a ruhája, a szelleme és gondolatai”.

...Néhány személyes emléktárgy: a közismert ovikker, egy félig már rozsdás tollhegy, papírvágó, írókészlet, lámpa, kesztyű, Csehov irodalmi díja 1897- ből. Az üveggel fedett asztalka sarkán pohárban néhány szái apró, nem-boltban-vett virág Az időé teremőr kertjéből való. Csendes, meghitt a hangulat A halványzöld falak nyugalmat árasztanak.

...Az utolsó termek a színműíró Csehowai ismertetnék mesg Az első fontos dátum 1889: az Ivanov bemutatója a cári színházban. Sárgult, töredezett szélű plakát emlékeztet rá.

Egy korabeli fénykép a MűSzadovája-Kudrinszkája 6. szám.

vész. Színház tagjai között tar- j tózkodó írót mutatja. Híres kép, j a modem színházművészet legnagyobb egyéniségei közül hárman is rajta vannak. Csehov mellett Sztanyiszlavszkij és Nye- mirovicr—Dancsenko. Az ő közös munkájuk eredménye volt,! hogy a századforduló a Sirály és a sirályok jegyében adhatott új irányt a kilencszázas éveknek. A Sirályéban, amely a Három nővérrel, a Cseresnyéskerttel s a többi Csehov-művel máig terKínából és Kenyából, Indiából és Amerikából. Magyar előadásokról hiába kerestünk dokumentumot. Amire viszont büszkék lehetünk, a hazai Csehov- kultusz sokévtizedes hagyományait bizonyítja: egy orosz nyelvű levél 1901. december 4-ről. Címzettje Csehov, feladója pedig az akkori Magyar Hírlap szerkesztősége.

...A legutolsó helyiség egy kín előadóterem. Parányi színpaddal, rajta zongora, asztalka, egy. szerű szék s alig nagyobb nézőtérrel. Csehovról tartanak itt előadásokat, ismertetik meg a látogatókat a nagy művész életével, korával, műveivel, ...hogy az ember szebb legyen. Olyan, amilyennek a ház hajdani lakója szerette volna egész életében.

A teremőr úgy búcsúzik — ő hozta az üveges asztalra a virágot —: Viszontlátásra. A magfe nevében mondja és Csehovéban. a múzeumra érti... és nemcsak erre, hanem minden később elénk bukkanó CSehov-portréra, Csehov-kötetre, rádió- vagy tv- já tékra, valamennyi utána látott színházi előadásra.

<danissj

Csehov 1889-ben, ebben az esz- 3

■

tendőhen született A manó. ;

■

■

■

■

naékenyítö szerepet játszik a vt- •

iág drámaírásában; s a sirályo- j

kéban, mely az akkori bemutató 8

óta a Művész Színház függő- 3

nyáré festve hat az európai és 3

amerikai színjátszás utolsó hét ;

évtizedére. :

■

S természetesen sok a plakát, 3 az előadásokról készült fénykép. ; Orosz, majd szovjet Csehov-be- 3 mutatókon készültek ezek s ; nemcsak ezeken, hanem más or_ * szágokbelieken is. Van itt plakát, » fénykép Prágából és Varsóból, ■

Beszélgetés a kulisszák mögött

A megállító tábláik nótaestet hirdetnek. Az utóbbi időben mind gyakrabban oivashajtuk a nevek között: Caál Gabi.

A Nyílik a rózsa tv-vetélke- dőben sokan megismerték és megszerették. Kedves mosolya, ízes-magyar kiejtése, népszerű népdal- és magyamóta-énakesse tette. Olyan előadóművész, akit az első pillanatban régi ismerősként fogad a közönség. Mi énnek a titka?

—1 Azt hiszem, a szeretet. Igen. Rajongok a közönségért, és tudom, hogy ők is érzik ezt. Innen a barátságunk. Örülök annak, hogy családiasisá tudom tennj a fellépéseimet. Már úgy vagyak, hogy mindenhová hazamegyek. Tudom, hogy várnak: ^Megjött a mi Gabikánk!”

— Játékos humorát különösen kedvelik...

— Mókázok, énekelek. Tréfás nótákat, mert szeretem az eredeti népi humort. A közönség hálás ezért, mert a műsor alatt otthon érezheti magát.

— Hosszú évek óta népszerűsíti népdalainkat, és a híres magyar nótákat. Mi a legkedvesebb emléke, ha visszatekint?

— A Nyílik a rózsa és azok a fejkendős nénik, kucsmás bácsik, akik velem énekelik a dalokat.

— Tervei?

— Ez a műfaj akkor szép, ha fiatalok képviselik. Szeretnék segíteni nekik...

— A családban vám utánpótlás?

— Ö, nem! A fiaimnak „nincs fülük .. ”

— Mi az, ami. kikapcsolódást jelent a sikerek, a fárasztó turnék után?

— A gyerekeim. És közös hobbink, Beethoven- és kora bélyegeken. No, és a lakás: Az antik. Nem szeretem a modemet—

Sokoldalú, gazdag érdeklődésű művész. Szenvedélyesen beszél stílusról, tudományról, pályatársakról — mindenről, ami szóba kerül. Néhány percre magamra hogy. és bejelenti következő műsorszámát:

— Hallgassanak meg egy áj- tatos nótát Vargáné esetéről

A közönség tapsol, nevet.

Gaál Gabdnak tegnap is nagy sikere volt Békéscsabán, a Körös Étteremben!

(réthy)

m »■•«•«* •*•««*!* **•*• ***•#«. »w« ****'« * ***#■•.

„Nem Pesten történt amit hallotok"

radio valamelyik reggel, hogy ők azért beszélnek olyan sokat a közlekedésről, mert ez a pestiek legnagyobb problémája. Meglátszik, hogy ez a szerkesztő sohasem utazott még nálunk csúcsforgalomban, az 5-ös vagy a 8-as buszon. Egyébként is ha ez szerinte a pestiek problémája, beszeljen róla nekik URH-adón- Mi, vidékiek azért mégiscsak többen vagyunk egy pár millióval. (Ha. már egyszer a mennyiség számít!)

Vagy felhozhatnám bizonyításul, hogy nálunk legalább annyiféle cikket nem lehet kapni, mint akármelyik másik magyar világvárosban. A kisméretű fogkefétől kezdve a tartós, mutatós, divatos, de olcsó cipőkőn át egészen a 2-es méretű mintás női harisnya- nadrágig. Ezt csak azért nem említem, mert csupán réteg- problémáról és nem mindenkit érdeklő

otAI ívt« o7A

Csehov névkártyája, a sMCadíordolo orosz helyesírása szerint.

csak a rendszeresen kisméretű fogkefével fogatmosókat, a cipőben járókat és a kis termetűeknél csak alig valamivel nagyobb termetű nőket érdekli.

Szólok tehát inkább arról, amiről leghamarabb felismerhető, hogy az illető város világváros-e.

Ez pedig nem más, ■mint az utcai telefonfülke. Ha van közöttük KN (azaz kagyló nélküli), ak- kor az már majdnem Pest. A békéscsabai István király téri postaépület előtt is van két telefonfülke.

Szemből nézve a jobb oldali KN (azaz kagyló nélküli). Legalább is nemrég még az volt. Ha esetleg már felszerelték az új kagylót, várnunk kell még egy-két napot, a posta szerint ugyanis előbb-utóbb úgyis megint leszakítja valaki.

Hát nem világvárosi?

—kép—

Megsúgom

j Tisztában vagyok j azzal, hogy legtöbben | túlzásnak tartanák, i ha azt állítanám, | hogy Békéscsaba is j világváros. Tudom, 1 nogy ehlez legalább 1 j milliónál több lakost \ kellene produkál- j mink. De etre én azt | mondom, hogy ez i csak egy mennyiségi | szemlélet, ami ránk ■ nézve irtó káros. A í minőségi jegyeket ! kell megvizsgálni. A j hatást, amit városunk S a világra vagy annak I egy részére gyakorol. ! Ez utóbbit ezidáig \ ugyan még nem sike- ! Tült kimutatni, de je- ! gyek, azok vannak. \ Azt viszont már senki > nem tagadhatja, hogy ] ezek a jegyek, igenis j világvárosi hatások ! jegyei.

i Vehetnem itt példa- : nak a tömegközlehe- \ dést. De nem veszem, I mert ez a téma ki- ! piszkálja belőlem a ! túlzó lokálpatriótát. i őszintén szólva én ; meg is értem maga- I mat. Még azt mondja i nekem itt ez a fránya