Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA isiit. MÁRCIUS 19., VASÁRNAP Ara: 1,20 torin« XXVII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM A vállalati gazdálkodás hegemóniája Fiatal, alig kétévtízedes múltra visszatekintő tudomány az általános rendszerelmélet, amely világszerte — nálunk is — széleskörűen teret hódít. Megalapítója, a magyar származású ottawai biológia professzor, Ludwig von Bertalanffy, a kibernetika megszületése nyomán kezdett gondolkodni azon, hogy minden élő és élettelen rendszernek (a világegyetemtől az emberi szervezetig, a növényi struktúráktól a vállalatokig) vannak bizonyos általánosan megfogalmazható működési szabályai. A közelmúltban magyarul is publikált tanulmányában rámutat korunk jellegzetes fejlődésirányára: miközben a tudomány roppant gyorsasággal specializálódik, mindegyre újabb alágazatokra osztódva, egyszersmind terjed a felismerés, hogy vizsgálni kell a minden tudományra és minden működő rendszerre egyetemesen érvényes elveket, szabályokat. Ha erről napjainkban olyany- nyira terjedő tudományos módszerről, a rendszerelméletről gyorsan átváltunk köznapi és gyakorlati gondttnkra: vállalataink belső szervezettségére, egyszeriben kitűnik, hogy nem valamilyen időszakos kampányról, sebtiben elhatározott gazdasági divatról van szó. Ellenkezőleg: a belső vállalati szervezés javítását, a vállalati organizmus összműködésének egyetemes vizsgálatát fejlődésünk igényei és a világszerte teret hódító rendszerelméleti gondolkodás, mód egyaránt indokolják. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gazdaságirányítás módosítása egyértelműen a vállalatvezetés középpontjába helyezte az össz- működést, a teljes gépezet átfogó és folyamatos elemzését. Elég bizonyítékként talán csak arra utalnunk, hogy a korábbi tervutasításos rendszer különböző részlet mutatói helyett most a vállalati gazdálkodás fő mércé- .tévé egyetlen összefoglaló jelzőszám, a nyereség lépett elő. Ez önmagában is érzékelteti a követelményt, hogy a gazdálkodást szervezeti egészként, egymáshoz szorosan kapcsolódó részek harmonikusan működő, összefüggő rendszereként lehet csak értelmezni. Mindez természetesnek, kétszerkettő igazságnak tűnik, ám a köznapi valóság indokoltan sürgeti, hogy szóljunk róla. A vállalati gazdálkodásnak ugyanis napjainkban alighanem éppen itt lelhető fel legtöbbször a gyenge pontja. A valóságban nem vált még nyilvánvalóvá, alapigazsággá, hogy a vállalati munka minden alkotóelemét az őeszműködép részeként ítéli*/: meg, a gépezet fogaskerekét megillető kapcsolatrendszerben vizsgálják. Úgyszólván naponta olvashatunk arról, hogy üzembehelyezték az új gépet, az új üzemcsarnokot, anélkül, hogy értesülnénk a lényegről: nevezetesen, hogy miként befolyásolja majd a vállalat összműködését, nyerésé, gének alakulását. Híreket hallunk az új termékről, de sokkal kevésbé arról, ami pedig e jelentés logikai, sőt, nyereségfo. rintokban is kifejezhető ikertestvére lenne: melyik ráfizetéses termék gyártása szűnt meg, hogyan tűnt el a régi, amelynek helyébe az új lépett? Folytathatjuk a sort azokkal a közlésekkel, amelyek ilyen vagy olyan eredményes vállalati döntéseikről szólnak, mellőzve a korántsem mellékes híradást: csökkentá-e mindez az állampénztártól felvett dotációt, más szóval javítja-e az összműködés nézőpontjából értelmezett gazdálkodás hatékonyságát? Azt is mondhatnánk, hogy a nyilvánosságnak szánt vállalati publikációk aligha bizonyítanak^ hiszen érthető, hogy ilyenkor elsősorban a jó részlet-tényt említik a talán kevésbé jó összműködés helyett Ez természetesen igaz, de azért a gazdasági gondolkodásmód bizonyos gyengeségeit tükrözi a sajtókonferenciák általánosan elfogadott szó- használata, közlési modora is. E gyengeség után kutatva, célszerű mélyebbre világítanunk. Talán annak a kérdőíves vizsgálatnak a segítségével, amely több száz vállalat szövetkezet, vezetőitől tudakolta véleményüket: mi befolyásolja náluk a termelékenységet? Nos, anélkül, hogy ennek a tanulságos elemzésnek sok következtetését említenénk, csupán egyetlen — önmagában is figyelemreméltó — megállapítását idézzük. Kitűnt, hogy a megkér, dezett vállalati vezetők rendkívül csekély jelentőséget tulajdonítottak a termelékenység alakulásában a vezetésnek és a szervezésnek, amelyek pedig elsősorban hatnak a teljes vállalati rendszerre. A választ adó vezetőknek csupán három százaléka sorolta a befolyásoló tényezőik között első helyre, és mindössze a kérdezettek egyharmada az első öt közé a vezetést, á szervezést. Mindez voltaképpen jelzi az előrehaladás lehetséges, irányát, a vállalati gazdálkodás nagy tartalékát is; azt, hogy a teljes vállalati szervezetet áttekintő, az összműködést elemző, a részt és az egészt valóban dialektikusán egybekapcsoló gondolkodás- mód gyorsabb terjedésére van szükség. A rendszerelmélet korszerű módszerei és gazdaságirányításunk szabályozói egyaránt erre ösztönöznek. Tábori András Megemlékezések, koszorúzások a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A nap programjába tartozik még a Forradalmi Dalok Fesztiválja. amelyre immár ötödik alkalommal kerül sor megyénkben Békéscsabán. A, fesztiválon résztvevő középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok kórusainak tagjai szintén megkoszorúzzák majd a forradalmi emlékhelyeket. A lipcsei kiállításon is bemutatják termékeiket Igen jó eredménnyel zárta a tavalyi esztendőt a békéscsabai iorgácsolószerszám-gyár A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. évfordulóján számos megemlékezésre, koszorúzásra kerül sor megyénkben. A fiatalság a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében tartja majd összevont taggyűléseit, politikai, kulturális vetélkedőit, sportversenyeit. A békéscsabai városi KISZ- bizottság ünnepi ülése március 20- án, hétfőn délelőtt lesz, míg a megyei KISZ-bizottság ünnepsége március 21-én, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik. A rendezvényeken megemlékeznek 1919 hőseiről és a KISZ újjászervezésének 15. évfordulójáról. Ez alkalommal emléklapokat, emlékjelvényeket adnak át a legjobb KISZ- alapszervezeteknek, az 1957-es KISZ-tagoknak és azoknak, akik ma is kiemelkedő munkát végeznek a kommunista ifjúsági mozgalomban. A békéscsabai 1919-esek terén levő emlékműnél március 21- én délután 3 órakor kerül sor megemlékezésre. Ekkor koszorúzzák meg az emlékművet a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A íörgácsplószerszámipari vállalat békéscsabai forgácsolószerszám-gyárának 1971. évi termelése értékben 180 millió forint volt, ami hasonló az 1970. évihez. Esztergakéseket, marókat, fűrésztárcsákat, kompresz- szorszelepeket és traktorokhoz munkahengéreket gyártott,' melyekből mintegy 8—10 százalék került exportra. A gazdasági eredménye elérte a 30 millió forintot, ami az előző évihez képest másfél millióval több. Ennek alapján több mint 30 napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés vált kifizethetővé, melyből azonban a gyár a termelés ösztönzőbbé tételére 8 napi részt már tavaly kifizetett, 3 napi részt pedig tartalékolt. így március 16-án átlagosan 19 napi keresetet meghaladó pénzösszeget kaptak a dolgozók. A törzsgárda tagjai húsz év után 2 ezer, 15 év után 1500, tíz év után 1000, öt év után pedig 500 forint hűségjutalomban részesültek. A jő eredmény alapján lehetővé vált a gyár további fejlesztése. Megkezdték az új üzemcsarnok építését, ami jövő év augusztusában készül el. Ide települ át a Vandháti úton levő üzem, és újabb 120 vasinari szak- és betanított munkás felvételére nyílik majd lehetőség. Ennek megfelelően bővítik a szociális létesítményt is. A dolgozók mintegy 30 százaléka nő. ezért a gyár a városi tanács naoközis bölcsődéiének es óvódé i ának emlőséhez csaknem 1 millió forinttal járul hozzá. Az idei termelési terv mintegy 5 százalékkal magasabb a tavalvínál. Erre a növekedésre annál is inkább szükség van. mert a gyártmányok egyre keresettebbek. Az exbort további kiszélesítésére a gyár a Lipcsei Kiállításon is bemutatja termékeit. liuiMiniiiHiiiiMMiiiinnHiiiiimMMiMiniiMiMiMtiiiiHiniii Itt a tavaax! (Demény Gyula felvétele) Próbaüzemelés Berementien A hazai cémenttermelés a felszabadulás óta megsokszorozódott: Ötször akkora, mint a II. világháború előtti Mégis kevés ez a fontos kötőanyag. Ezért vállalták két évvel ezelőtt az új Beremendi Cementgyár alkotói, építői és berendezéseinek szerelői, hogy meggyorsítják a munkálatokat s a tervezettnél hamarabb adják át az évente egymillió tonna cement termelésére tervezett ipartelep gépeit, üzemrészeit. A munkáról küldött legújabb jelentések tanúsítják, hogy ígéretük nem marad puszta szó. Beremenden megkezdődött az első cement- gyártási vonal próbaüzemelésének folyamata. MR; Életszínvonalpolitikánk elvei és gyakorlata (3. oldal) Sajtótájékoztató az OTP-nél <5. oldal) Egyelőre nem kocogok! (8. oldal) Az elődök nyomdokain (9. oldal) Párizsból a cigányklubba (II. oldal) i
