Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

A megyeszékh rangjához méltóan... Inkát a lakossági szolgáltatásról Békéscsabán Mint korábban arról már hfrt adtunk, a Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság megvizsgálta Bé­késcsabán a lakossági szolgálta­tás helyzetét. Az itt szerzett ta­pasztalatokat ankéton vitatták meg a városi tanács székhazá­ban. A tanácskozás célja nem a hibák rögzítése volt, hanem ar­ról tárgyalni: hogyan tovább? Mit kell tenni azért, hogy a me­gyeszékhely rangjához méltóan kapja a lakosság a különböző szolgáltatást. Többen elmondot­ták, hogy nemcsak Békéscsaba lakóival kell számolni a szol­gáltatás fejlesztésénél, hanem a vonzási körzetével, a bejáró dol­gozókkal is. Az életszínvonal emelkedésének törvényszerű velejárója a lakossági szolgálta­tás mennyiségi, minőségi javí­tása. Minél több a tv, a rádió, a modern zenegép, az autó, a motorkerékpár, a különböző háztartási gép, annál több hoz­záértő jó szakember szükséges a javításhoz, a karbantartáshoz. A textiliparban is sok az új termék. Más tisztítást igényel a hagyományos pamutáru, megint mást a különböző műszálból ké­szült méteráru, kötöttáru. Az igényesebb munka természetesen modernebb gépeket, műszere­ket, technológiai berendezéseket követel. Békéscsabán azonban közismerten öreg. elavult épü­letben tevékenykedik a legtöbb szolgáltatást végző egység. Zsú­foltan dolgoznak, korszerűtlen berendezésekkel. így nemcsak lassú a munka, de a minőségi kifogás is gyakran felmerül. Amint a vizsgálat kiderítette. különösen a textiltisztító, gép- járműjavító és a lakáskarban­tartó szolgáltató hálózatban sok a minőségi kifogás s hosszú a vállalási határidő. A lakosság egy része magasnak találja a szolgáltatási árakat, noha az éremnek ez esetben is két ol­dala van. A közgazdasági mu­tatók arról „vallanak”, hogy a szolgáltatói ágazat nem gazda­ságos az ipari és a szövetkezeti üzemeknél. Mindenütt általános töreíkvés az eredményes, gazda­ságos termelés. Azért igyek­szenek termelői üzemágat létre­hozni a szolgáltatói egységek, hogy nyereséges ágazattal is rendelkezzenek. A felszólalók javasolták töb­bek között: kapjanak iparenge­délyt a nyugdíjasok, alkalmaz­kodjanak jobban a megrende­lők igényeihez s munkaidő után, amikor a háziak odahaza tar­tózkodnak, akkor keressék fel őket a különböző javítások el­végzésére. Ezért ne csak nyug­díjasok, de főfoglalkozásúak is kapjanak lehetőséget a munka­idő utáni javításra. Megfonto­landó az is — hangoztatták —, hogy hol lehetne bevezetni a szolgáltatói átalányfizetést? Kü­lönösen a textiltisztító ágazat­ban és a méretes szabóknál alacsony a szakember-, a szak» munkásellátottság. Az után­pótlásra tehát minden eddigi­nél nagyobb gondot kell fordí­tani. Az utóbbi években — külö­nösen szövetkezeti vonalon — történtek bővítések, korszerűsítések. Az új ötéves tervben város­szerte komoly gondot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére. Oj szolgáltatóház nyílik, korszerű­sítik a Patyolatot s más szol­gáltató üzemet. Az állami tá­mogatás Békéscsabán megköze­líti a 25 millió forintot. Ennek céltudatos felhasználása sokat segít majd. A gondokat azonban nem oldja meg a tervezett fej­lesztés — különösen ha figye­lembe vesszük, hogy az új GELKA építésére a költségek nem biztosítottak. Addig is so­kat segíthet a rejtett tartalékok feltárása, az új lakótelepeken fiók-telepek, vagy felvevő­helyek létrehozása. Az ankét végső tanulsága: csak társadal­mi összefogással, a megyei, vá­rosi szervek, ipari üzemek és szövetkezetek együttműködésé­vel oldható meg Békéscsaba egyik legégetőbb problémája, a lakossági szolgáltatás. Tanácskoznak a gyógyszertárvezetők Március 24—25-én Békéscsa­bán a MED ŐSZ székházban gyűlnek össze a megye gyógy­szertárainak vezetői. Első napi­rendi pontként megemlékeznék hazánk felszabadulásáról. Ezu­tán a „Gyógyszerellátás idősze­rű kérdései” címmel dr. Simon Fiala János intézeti főgyógysze­rész tart előadást. Maczák And- rásné gyógyszerész szakelőadó az új gyógyszerkészítményeket ismerteti, dr. Morvái József a szegedi orvostudományi egye­tem kandidátusa a szexuálhor- monok alkalmazásának újabb eredményeiről ad számot Szombaton a balesetelhárftáa és a tűzvédelem időszerű kér­dései szerepelnek elsőként az értekedet napirendjén. Ezekről a fontos kérdésekről Bezzeg Sándor és Jeszenszky Pál tűz­rendészet! előadók beszélnek. Téma lesz még a tanácskozáson a népgazdasági vagyon megőr­zése, a káresetek és selej tkép­ződ ás megelőzése. Beszámoló hangzik majd él a kollektív szerződések 1971. évi tapaszta­latairól. A kétnapos tanácsko­zást Krasznai Géza beszámolója zárja, amely a szakszervezeti bizottság 1971. évi munkájáról szól. Félidőhöz érkezett az építkezés az Orosházi Húzottsíküveggy árban B Gazdasági B'zottág határozata alapján 1 milliárd 350 millió forintos költséggel, népgazdasági kiemelt beruházás­ként épül Orosházán — KISZ- védnökséggel — az új húzottsík- üveg-gyár. Az Üvegipari Művek legújabb gyára Közép-Európa legmodernebb üveggyára lesz, amelynek az évi kapacitása meghaladja a kilenc és fél mil­lió négyzetméter síküveg gyár­tását annak idején. Kíváncsiak voltunk: az enyhe telet hogyan használta ki az építkezés, milyen ütemben ha­ladtak a munkákkal, s mi a ki­látás a határidők betartására. Gyulavári Tamás főépítésvezető kalauzol az építkezésen; — A gyár építésén és szerelé­sén összesen 10 nagyvállalat te- vékenyekedik — magyarázza kí­sérőnk. — Az építkezésben a Budapesti 31-es Állami Építő­ipari Vállalat a generálkivitele­ző. Mi összesein 306 és fél millió forint tervfeladatot kaptunk 99a»9 aasaaesnaai Az oktatószemélyzet átformá­lása érdekében Orosházán 1919. március 27-én háromnapos is­kolai szünetet rendeltek el, ez­alatt felvilágosító-átnevelő elő- adásokat tartottak a pedagógu­sok számára. Bíró Sándor, a Kultűrbizott- »ág elnöke, tevékenyen ellen­őrizte, hogy a proletárdiktatúra elvei jussanak kifejezésre a ta­nításban. ,(Felhívta az egyes tantestü­leteket, hogy az oktatás tár­gyait: magyart, történelmet, alkotmánytant. a művészeti tár­gyakat a szocializmus szellemé­nek megfelelően dolgozzák ki és tanítsák." A Közoktatásügyi Népbiztos- Bágról Lukács György 1919. áp­rilis 21-én táviratot intézett a megyei direktóriumhoz: A me­gyei tanács közművelődési osz­tályába és egyúttal annak inté­zőbizottságába művelődési meg­bízottul Vág Sándor középiskolai tanárt és Szeghalmy Gyula ele­mi iskola tanítót küldi ki. (A megyei direktórium igazolta a távirat vételét) Néhány náp múlva bekövetkezett a román megszállás, így a két megbízott nem foglalhatta el helyét Külön ki szeretnénk emelni a Nagyszénás községben történte­ket Ebben a harcos múltú falu­ban már a Károlyi-forradalom alatt Pál István állami elemi isk. tanító lett a helyi SZDP titkára. C zabán Samu — aki a háború előtt Nagyszénáson működött s a háború alatt üldözték el a községből — az őszirózsás for­radalom után közoktatási mi­niszteri osztálytanácsos és a ta­nítók személyi ügyeinek előadó, ja lett Nagyszénása kartársai­val továbbra is kapcsolatban pMradt, 1918 novemberében Kontsek Lázár tanyai tanító vál­lalta a Czabánon elkövetett sé­relem megbosszulását Felgyúj­totta a népharagot, a Czabánt elűző két tisztviselő és azok ba­rátai iránt A két tisztviselőt el is zavarták a faluból, amikor az egyik megpróbált visszatérni, fegyverrel kísérték ki a község­ből. Ebben a helységben eleve­nen élt Czabán tanítása. A falu tanítósága üdvözölte is Czabánt a Tanácsköztársaság ideje alatt. Az általános iskola, a község dolgozói, de nem utolsósorban a volt tanítványok ma is méltó módon ápolják Czabán hagyaté­kát. (1968. május 11-én emlék­táblát lepleztek le a nagyszéná­sa iskolában és mély érzelemmel telített ünnepséget tartottak, amelyen jelent volt Czabán Sa­mu leánya is.) Békéscsabán arra Is gondol­tak, hogy haladó szellemű sze­mélyiségekről utcákat, tereket nevezzenek el. A Békésmegyei Népszava 1919. április 2-i szá­mában olvashatjuk.: „Dr. Südy Ernő azzal az indítvánnyal já­rult a tanács élé, hogy a Ferencz József teret Ady Endre térnek nevezze el. Dr. Valifisch Ferencz ügyvezető-orvos ezzel szemben Szabadság térnek szeretné elke­resztelni a Ferencz József teret, Ady Endréről pedig a Vasút ut­cát nevezné el. Cseresek elvtárs ezzel kapcsolatosan a Zsíros ut­cát Gyóni Géza utcának, dr. Székely elvtárs pedig a Hunyadi teret Proletár térnek akarta el­neveztetni. A Tanács ez ügyben nem hozott határozatot, hanem az utcák és terek eükeresztelését egy négytagú bizottságra bízta, melynek tagjai: Cseresek Gusz­táv, Petrovszky Pál, dr. Székely Lajos és Gulyás József elvtársak lettek." Mindez csak a felszaba­I I diriás után vált valósággá, ma a ■ városban van Szabadság tér, | Ady és Gyóni utca. összegezésképpen megállapít- ] hatjuk, hogy az oktatási intéz-! mények irányításában is jelen- [ tős változások történtek. Az is- ■ kólák vezetőit jórészt kicserél- ■ ték, az elemi iskolák és gimná- j ziumok tantestületeiben kiépí_ • tették a bizalmi rendszert. Fel- ; állították a megyei művelődési [ osztályt és a nagyobb helyeken • is működtek művelődésügyi j osztályok, illetőleg azokkal azo. • nos jellegű szervek. Megszervez- : ték az iskolák, intézmények ■ rendszeres ellenőrzését. Gondoltak arra. hogy a peda- j gógusok már az első Időszakban ! s megfelelő tájékozottsággal • rendelkezzenek. Ezért szervez.. ! ték meg részükre a felvilágosító, « átképző előadásokat Ebben : Orosháza az elsők között járt : (1319. márc. 27.) Terjedt a ta- ; nítók szervezkedése is. (Pl. Kon- • doroson már március 31-én egy- : hangú lelkesedéssel kimondat- • ták, hogy megalakítják a tani- ! lók ottani szekszervezetét) i Meg kell említenünk azt az * alapvetően fontos tényt, hogy a j Tanácsköztársaság oktatási in- ; tézkedéseinek jórésze (a tanítók j fizetésének felemelése, az ideoló- ! giai vizsga elrendelése, a törté- : nelemtanítás új irányának meg. j határozása, új tankönyvek Ida- I dása, szakmunkásképző iskolák ; felállítása stb.) csak azután je- • lent meg, amikor területükön 5 már megdöntötték a proletárba^ ! talmat A megyénkben született : Intézkedéseket, eredményeket ■ érmék fényében kell szemlél- • nünk és értékelnünk. Gácsér József (Folytatjuk> •jrasnazan. raunKanimaj: az adja meg a nagy jelentőséget, hogy ha bárhol lemaradunk, ko­molyan hátráltatjuk a többi vál­lalat munkáját Ugyanis a szak­ipari tevékenységeket csak ak­kor lehet elkezdeni, ha mi terü­letet adunk a társvállalatoknak. Nem közömbös tehát, hogy a ml vállalatunk 31 brigádja hogyan állja a sarat? Az építőipari vállalatra nagy feladatok hárultak Orosházán. A lazaszerkezetű talaj miatt ugya­nis betoncölöpökre épül a gyár. összesen 25 ezer folyóméter be­tonoszlopot és 5590 négyzetmé­ter beton rézsű falat építettek a földbe. Az elmúlt évben a vállalt 76 millió forintos tervprogramot 88 millióra teljesítették. Felhasz­náltak többek között 14 ezer 200 köbméter betont, 53 ezer mázsa cementet és 25 ezer köbméter kavicsot — B gloesfés rendkívül megkönnyítette a munkánkat — informál készséggel a főépítés­vezető. — A legmodernebb óri­ásdaruk állnak rendelkezésre s több tonnás betonelemeket etieL nek rendeltetési helyükre. A két legnagyobb daru teljesítménye például 180 tonna/méter. A nagyfelületű betonelemek Hód­mezővásárhelyen készülnek, a betonkeverés helyben történik.. Az enyhe tél sokat segített ab­ban, hogy megszakítás nélkül dolgozhattunk. Az alapanyagel­látással sincs problémánk, a szállítási kapacitás is megfelelő. Elmondhatom, hogy a kiemelt nagyberuházás rangjához méltó­an segítik az illetékesek a mun­kánkat. A KISZ- védn ökségrtek ugyancsak jelentős szerepe van sikeres tevékenységünkben. A Gazdasági Bizottság annak­idején úgy határozott: 1974 ja­nuárjában próbaüzemelésre át kell adni az Orosházi Húzottsík- üveg-gyárat. Nos, az építkezésen dolgozó nagyvállalatok — lát­va a húzottsíküveg iránti nagy keresletet, a népgazdasági érde­kek szem előtt tartásával — úgy iparkodnak kooperálni, hogy legalább egy negyedévvel hama­rabb kezdődhessék a próbaüze­melés. Az építők a rójuk eső fel­adatokat — csakúgy, mint a többi partnervállalat — vállal­ják. Eddig elkészült többek kö­zött a kapcsolóépület, a kábel­csatorna, a kerítés, a kerékpár- tároló, a trafóház, a nyersanyag­tároló, a darupálya, a faipari csarnok. Megkezdték az alapo­zást a hutának, a 60x60 méter alapterületű, 39,5 méter magas síküveghúzó nagycsarnoknak. ilfire'Athattlag áprilisban megkezdhetik a szakipari mun­kások a kemence építését. A 31- es Állami Építőipari Vállalat csak egy részét végzi a ru,gy Je­lentőségű munkáknak. Azt azon­ban az idegen szemlélő is észre­veszi pár órai ott-tartózkodás alatt, hogy az építők is, a oart- nervállalatok is derekasan Sll'ják a sarat. Iparkodnak a vállalá­sok teljesítésével s a maga mód­ján mindenki maximális erőfe­szítéseket tesz a határidő lerövi­dítéséért. Hisz csak az építkezés érkezett félidőhöz. A szakipari vállalatokra ebben az esztendő­ben vár a legtöbb és legnehe­zebb feladat ezért rendkívül fontos, hogy mielőbb tető alá ke_ riüjenek az épületek. Ary Róza Megvételre felajánlunk: 1 db VIII. 6—2/B típusú, csővázszerkezetű szint, hullámpala fedéssel, azonnal szerelhető állapotban. Kiviteli méret: 12x24 fm-es , ára: 110 000,— Ft 12 fm árubemutató gondola kétoldalas „CS” mo. dúl, új. 1 db 5 m-es jó karban levő szállítószalag, 1,5 LE-s, háromfázisú motorral, továbbá mennye­zeti keverőventillátorok, önkiszolgáló cipőbemu­tató állványok, használt bolti berendezések (álL ványok, pultok), fém-konfekció stenderek. Érdeklődni leheti Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Központi Raktára, Békéscsaba, Sallai u. 6—8 sx alatt 349684 I

Next

/
Thumbnails
Contents