Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
A megyeszékh rangjához méltóan... Inkát a lakossági szolgáltatásról Békéscsabán Mint korábban arról már hfrt adtunk, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta Békéscsabán a lakossági szolgáltatás helyzetét. Az itt szerzett tapasztalatokat ankéton vitatták meg a városi tanács székhazában. A tanácskozás célja nem a hibák rögzítése volt, hanem arról tárgyalni: hogyan tovább? Mit kell tenni azért, hogy a megyeszékhely rangjához méltóan kapja a lakosság a különböző szolgáltatást. Többen elmondották, hogy nemcsak Békéscsaba lakóival kell számolni a szolgáltatás fejlesztésénél, hanem a vonzási körzetével, a bejáró dolgozókkal is. Az életszínvonal emelkedésének törvényszerű velejárója a lakossági szolgáltatás mennyiségi, minőségi javítása. Minél több a tv, a rádió, a modern zenegép, az autó, a motorkerékpár, a különböző háztartási gép, annál több hozzáértő jó szakember szükséges a javításhoz, a karbantartáshoz. A textiliparban is sok az új termék. Más tisztítást igényel a hagyományos pamutáru, megint mást a különböző műszálból készült méteráru, kötöttáru. Az igényesebb munka természetesen modernebb gépeket, műszereket, technológiai berendezéseket követel. Békéscsabán azonban közismerten öreg. elavult épületben tevékenykedik a legtöbb szolgáltatást végző egység. Zsúfoltan dolgoznak, korszerűtlen berendezésekkel. így nemcsak lassú a munka, de a minőségi kifogás is gyakran felmerül. Amint a vizsgálat kiderítette. különösen a textiltisztító, gép- járműjavító és a lakáskarbantartó szolgáltató hálózatban sok a minőségi kifogás s hosszú a vállalási határidő. A lakosság egy része magasnak találja a szolgáltatási árakat, noha az éremnek ez esetben is két oldala van. A közgazdasági mutatók arról „vallanak”, hogy a szolgáltatói ágazat nem gazdaságos az ipari és a szövetkezeti üzemeknél. Mindenütt általános töreíkvés az eredményes, gazdaságos termelés. Azért igyekszenek termelői üzemágat létrehozni a szolgáltatói egységek, hogy nyereséges ágazattal is rendelkezzenek. A felszólalók javasolták többek között: kapjanak iparengedélyt a nyugdíjasok, alkalmazkodjanak jobban a megrendelők igényeihez s munkaidő után, amikor a háziak odahaza tartózkodnak, akkor keressék fel őket a különböző javítások elvégzésére. Ezért ne csak nyugdíjasok, de főfoglalkozásúak is kapjanak lehetőséget a munkaidő utáni javításra. Megfontolandó az is — hangoztatták —, hogy hol lehetne bevezetni a szolgáltatói átalányfizetést? Különösen a textiltisztító ágazatban és a méretes szabóknál alacsony a szakember-, a szak» munkásellátottság. Az utánpótlásra tehát minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Az utóbbi években — különösen szövetkezeti vonalon — történtek bővítések, korszerűsítések. Az új ötéves tervben városszerte komoly gondot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére. Oj szolgáltatóház nyílik, korszerűsítik a Patyolatot s más szolgáltató üzemet. Az állami támogatás Békéscsabán megközelíti a 25 millió forintot. Ennek céltudatos felhasználása sokat segít majd. A gondokat azonban nem oldja meg a tervezett fejlesztés — különösen ha figyelembe vesszük, hogy az új GELKA építésére a költségek nem biztosítottak. Addig is sokat segíthet a rejtett tartalékok feltárása, az új lakótelepeken fiók-telepek, vagy felvevőhelyek létrehozása. Az ankét végső tanulsága: csak társadalmi összefogással, a megyei, városi szervek, ipari üzemek és szövetkezetek együttműködésével oldható meg Békéscsaba egyik legégetőbb problémája, a lakossági szolgáltatás. Tanácskoznak a gyógyszertárvezetők Március 24—25-én Békéscsabán a MED ŐSZ székházban gyűlnek össze a megye gyógyszertárainak vezetői. Első napirendi pontként megemlékeznék hazánk felszabadulásáról. Ezután a „Gyógyszerellátás időszerű kérdései” címmel dr. Simon Fiala János intézeti főgyógyszerész tart előadást. Maczák And- rásné gyógyszerész szakelőadó az új gyógyszerkészítményeket ismerteti, dr. Morvái József a szegedi orvostudományi egyetem kandidátusa a szexuálhor- monok alkalmazásának újabb eredményeiről ad számot Szombaton a balesetelhárftáa és a tűzvédelem időszerű kérdései szerepelnek elsőként az értekedet napirendjén. Ezekről a fontos kérdésekről Bezzeg Sándor és Jeszenszky Pál tűzrendészet! előadók beszélnek. Téma lesz még a tanácskozáson a népgazdasági vagyon megőrzése, a káresetek és selej tképződ ás megelőzése. Beszámoló hangzik majd él a kollektív szerződések 1971. évi tapasztalatairól. A kétnapos tanácskozást Krasznai Géza beszámolója zárja, amely a szakszervezeti bizottság 1971. évi munkájáról szól. Félidőhöz érkezett az építkezés az Orosházi Húzottsíküveggy árban B Gazdasági B'zottág határozata alapján 1 milliárd 350 millió forintos költséggel, népgazdasági kiemelt beruházásként épül Orosházán — KISZ- védnökséggel — az új húzottsík- üveg-gyár. Az Üvegipari Művek legújabb gyára Közép-Európa legmodernebb üveggyára lesz, amelynek az évi kapacitása meghaladja a kilenc és fél millió négyzetméter síküveg gyártását annak idején. Kíváncsiak voltunk: az enyhe telet hogyan használta ki az építkezés, milyen ütemben haladtak a munkákkal, s mi a kilátás a határidők betartására. Gyulavári Tamás főépítésvezető kalauzol az építkezésen; — A gyár építésén és szerelésén összesen 10 nagyvállalat te- vékenyekedik — magyarázza kísérőnk. — Az építkezésben a Budapesti 31-es Állami Építőipari Vállalat a generálkivitelező. Mi összesein 306 és fél millió forint tervfeladatot kaptunk 99a»9 aasaaesnaai Az oktatószemélyzet átformálása érdekében Orosházán 1919. március 27-én háromnapos iskolai szünetet rendeltek el, ezalatt felvilágosító-átnevelő elő- adásokat tartottak a pedagógusok számára. Bíró Sándor, a Kultűrbizott- »ág elnöke, tevékenyen ellenőrizte, hogy a proletárdiktatúra elvei jussanak kifejezésre a tanításban. ,(Felhívta az egyes tantestületeket, hogy az oktatás tárgyait: magyart, történelmet, alkotmánytant. a művészeti tárgyakat a szocializmus szellemének megfelelően dolgozzák ki és tanítsák." A Közoktatásügyi Népbiztos- Bágról Lukács György 1919. április 21-én táviratot intézett a megyei direktóriumhoz: A megyei tanács közművelődési osztályába és egyúttal annak intézőbizottságába művelődési megbízottul Vág Sándor középiskolai tanárt és Szeghalmy Gyula elemi iskola tanítót küldi ki. (A megyei direktórium igazolta a távirat vételét) Néhány náp múlva bekövetkezett a román megszállás, így a két megbízott nem foglalhatta el helyét Külön ki szeretnénk emelni a Nagyszénás községben történteket Ebben a harcos múltú faluban már a Károlyi-forradalom alatt Pál István állami elemi isk. tanító lett a helyi SZDP titkára. C zabán Samu — aki a háború előtt Nagyszénáson működött s a háború alatt üldözték el a községből — az őszirózsás forradalom után közoktatási miniszteri osztálytanácsos és a tanítók személyi ügyeinek előadó, ja lett Nagyszénása kartársaival továbbra is kapcsolatban pMradt, 1918 novemberében Kontsek Lázár tanyai tanító vállalta a Czabánon elkövetett sérelem megbosszulását Felgyújtotta a népharagot, a Czabánt elűző két tisztviselő és azok barátai iránt A két tisztviselőt el is zavarták a faluból, amikor az egyik megpróbált visszatérni, fegyverrel kísérték ki a községből. Ebben a helységben elevenen élt Czabán tanítása. A falu tanítósága üdvözölte is Czabánt a Tanácsköztársaság ideje alatt. Az általános iskola, a község dolgozói, de nem utolsósorban a volt tanítványok ma is méltó módon ápolják Czabán hagyatékát. (1968. május 11-én emléktáblát lepleztek le a nagyszénása iskolában és mély érzelemmel telített ünnepséget tartottak, amelyen jelent volt Czabán Samu leánya is.) Békéscsabán arra Is gondoltak, hogy haladó szellemű személyiségekről utcákat, tereket nevezzenek el. A Békésmegyei Népszava 1919. április 2-i számában olvashatjuk.: „Dr. Südy Ernő azzal az indítvánnyal járult a tanács élé, hogy a Ferencz József teret Ady Endre térnek nevezze el. Dr. Valifisch Ferencz ügyvezető-orvos ezzel szemben Szabadság térnek szeretné elkeresztelni a Ferencz József teret, Ady Endréről pedig a Vasút utcát nevezné el. Cseresek elvtárs ezzel kapcsolatosan a Zsíros utcát Gyóni Géza utcának, dr. Székely elvtárs pedig a Hunyadi teret Proletár térnek akarta elneveztetni. A Tanács ez ügyben nem hozott határozatot, hanem az utcák és terek eükeresztelését egy négytagú bizottságra bízta, melynek tagjai: Cseresek Gusztáv, Petrovszky Pál, dr. Székely Lajos és Gulyás József elvtársak lettek." Mindez csak a felszabaI I diriás után vált valósággá, ma a ■ városban van Szabadság tér, | Ady és Gyóni utca. összegezésképpen megállapít- ] hatjuk, hogy az oktatási intéz-! mények irányításában is jelen- [ tős változások történtek. Az is- ■ kólák vezetőit jórészt kicserél- ■ ték, az elemi iskolák és gimná- j ziumok tantestületeiben kiépí_ • tették a bizalmi rendszert. Fel- ; állították a megyei művelődési [ osztályt és a nagyobb helyeken • is működtek művelődésügyi j osztályok, illetőleg azokkal azo. • nos jellegű szervek. Megszervez- : ték az iskolák, intézmények ■ rendszeres ellenőrzését. Gondoltak arra. hogy a peda- j gógusok már az első Időszakban ! s megfelelő tájékozottsággal • rendelkezzenek. Ezért szervez.. ! ték meg részükre a felvilágosító, « átképző előadásokat Ebben : Orosháza az elsők között járt : (1319. márc. 27.) Terjedt a ta- ; nítók szervezkedése is. (Pl. Kon- • doroson már március 31-én egy- : hangú lelkesedéssel kimondat- • ták, hogy megalakítják a tani- ! lók ottani szekszervezetét) i Meg kell említenünk azt az * alapvetően fontos tényt, hogy a j Tanácsköztársaság oktatási in- ; tézkedéseinek jórésze (a tanítók j fizetésének felemelése, az ideoló- ! giai vizsga elrendelése, a törté- : nelemtanítás új irányának meg. j határozása, új tankönyvek Ida- I dása, szakmunkásképző iskolák ; felállítása stb.) csak azután je- • lent meg, amikor területükön 5 már megdöntötték a proletárba^ ! talmat A megyénkben született : Intézkedéseket, eredményeket ■ érmék fényében kell szemlél- • nünk és értékelnünk. Gácsér József (Folytatjuk> •jrasnazan. raunKanimaj: az adja meg a nagy jelentőséget, hogy ha bárhol lemaradunk, komolyan hátráltatjuk a többi vállalat munkáját Ugyanis a szakipari tevékenységeket csak akkor lehet elkezdeni, ha mi területet adunk a társvállalatoknak. Nem közömbös tehát, hogy a ml vállalatunk 31 brigádja hogyan állja a sarat? Az építőipari vállalatra nagy feladatok hárultak Orosházán. A lazaszerkezetű talaj miatt ugyanis betoncölöpökre épül a gyár. összesen 25 ezer folyóméter betonoszlopot és 5590 négyzetméter beton rézsű falat építettek a földbe. Az elmúlt évben a vállalt 76 millió forintos tervprogramot 88 millióra teljesítették. Felhasználtak többek között 14 ezer 200 köbméter betont, 53 ezer mázsa cementet és 25 ezer köbméter kavicsot — B gloesfés rendkívül megkönnyítette a munkánkat — informál készséggel a főépítésvezető. — A legmodernebb óriásdaruk állnak rendelkezésre s több tonnás betonelemeket etieL nek rendeltetési helyükre. A két legnagyobb daru teljesítménye például 180 tonna/méter. A nagyfelületű betonelemek Hódmezővásárhelyen készülnek, a betonkeverés helyben történik.. Az enyhe tél sokat segített abban, hogy megszakítás nélkül dolgozhattunk. Az alapanyagellátással sincs problémánk, a szállítási kapacitás is megfelelő. Elmondhatom, hogy a kiemelt nagyberuházás rangjához méltóan segítik az illetékesek a munkánkat. A KISZ- védn ökségrtek ugyancsak jelentős szerepe van sikeres tevékenységünkben. A Gazdasági Bizottság annakidején úgy határozott: 1974 januárjában próbaüzemelésre át kell adni az Orosházi Húzottsík- üveg-gyárat. Nos, az építkezésen dolgozó nagyvállalatok — látva a húzottsíküveg iránti nagy keresletet, a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával — úgy iparkodnak kooperálni, hogy legalább egy negyedévvel hamarabb kezdődhessék a próbaüzemelés. Az építők a rójuk eső feladatokat — csakúgy, mint a többi partnervállalat — vállalják. Eddig elkészült többek között a kapcsolóépület, a kábelcsatorna, a kerítés, a kerékpár- tároló, a trafóház, a nyersanyagtároló, a darupálya, a faipari csarnok. Megkezdték az alapozást a hutának, a 60x60 méter alapterületű, 39,5 méter magas síküveghúzó nagycsarnoknak. ilfire'Athattlag áprilisban megkezdhetik a szakipari munkások a kemence építését. A 31- es Állami Építőipari Vállalat csak egy részét végzi a ru,gy Jelentőségű munkáknak. Azt azonban az idegen szemlélő is észreveszi pár órai ott-tartózkodás alatt, hogy az építők is, a oart- nervállalatok is derekasan Sll'ják a sarat. Iparkodnak a vállalások teljesítésével s a maga módján mindenki maximális erőfeszítéseket tesz a határidő lerövidítéséért. Hisz csak az építkezés érkezett félidőhöz. A szakipari vállalatokra ebben az esztendőben vár a legtöbb és legnehezebb feladat ezért rendkívül fontos, hogy mielőbb tető alá ke_ riüjenek az épületek. Ary Róza Megvételre felajánlunk: 1 db VIII. 6—2/B típusú, csővázszerkezetű szint, hullámpala fedéssel, azonnal szerelhető állapotban. Kiviteli méret: 12x24 fm-es , ára: 110 000,— Ft 12 fm árubemutató gondola kétoldalas „CS” mo. dúl, új. 1 db 5 m-es jó karban levő szállítószalag, 1,5 LE-s, háromfázisú motorral, továbbá mennyezeti keverőventillátorok, önkiszolgáló cipőbemutató állványok, használt bolti berendezések (álL ványok, pultok), fém-konfekció stenderek. Érdeklődni leheti Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Központi Raktára, Békéscsaba, Sallai u. 6—8 sx alatt 349684 I