Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA 1972. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Miből lesz a több béé? Sokan úgy gondolják — és nem éppen alaptalanul —, hogy például a kitartó, sorozatos munkahelycseréből. Nemrég megvizsgálták, hogy a munkahelyek váltogatása valóban olyan jó üzlet-e, mint ahogy az 1 a közvéleményben elterjedt? A vizsgálódók sem juthattak más eredményre, mint az egyéb felmérések: a munkaerővándorlas pillanatnyilag eredményes béremelési módszer. Sokszor eredményesebb, mint az egyhelyben eltöltött évtizedek becsületes, szorgalmas munkája. Emlékeznek talán még a tv nagy visszhangot kiváltó dokumentum- filmjére, amelyet közgazdász egyetemisták készítettek a Soroksári Vasöntödében. A film munkásszereplői közül többen is nyersen kimondták: jelentősebb bérnövekedéshez csak az juthat, aki gyakran látja a munkakönyvét és minden uj helyen nagyobb és nagyobb igényekkel lép fél, amelyet rendszerint kielégítenék. Elképzelhetők persze egyéb módszerek is. Az intenzív túlórázás például, amely sokak szemében már régen nem tűnik olyan átkos dolognak, mint ahogyan erről a újságok vezércikkeiben olvasunk. A túlóra egy jelentős munkásréteg számára komoly jövedelemnövelő forrás, hiszen egy félévi, évvégi hajrámunkában eltöltött vasárnapján 30(1—400 forintot is megkereshetnek. Szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások, ha akarják, nagyon is beleszólhatnak abba: legyen-e vagy ne legyen túlóra? S többnyire akarják: a vastagabb boríték reményében, ügyié többen vállalják azt is, hogy a lényegesen korszerűbb munka- körülményeket nyújtó nagyipart felcseréljék a primitív adottságú manukfakturális technikájú vatos — és hálásan egyszerű dolog kritizálni a vállalatok bérezési gyakorlatát, s e gyakorlatot meghatározó — egyébként gyakran ötlettelen, fantáziátlan — vállalati bérpolitikát. S való igaz: a vállalatok a meglevő lehetőségeket sem használják ki eléggé, a megengedett módszerekkel sem élnek. Egyetlen — bár nem a munkások köréből vett — példa: évekkel ezelőtt bevezették ' az úgynevezett kiemelt személyi fizetések rendszerét, a kiemelkedő teljesítményt produkáló műszakiak, alkalmazottak részére. S az esetek többségében a kiemelt fizetést megadják ugyan az arra érdemesék' egy részének, ám egy-egy osztály- vagy főosztály- vezetői beosztás kíséretében, tehát automatikusan kikapcsolva őket ezzel az valóban produktív munkából. Hiba lenne azonban kizárólag a vállalatoktól, azoik vezetőitől számonkérni a bérproblémákat. Nekik rendeletek, szabályozók, egy meglehetősen komplikált szabályozó mechanizmus különböző hatásai szerint kell cselekedniük S ez a mechanizmus — paradox módon — sokszor éppen azoknak kedvez, akik a kiskapukat keresik és meg is találják, akik ezt a furcsa, számukra előnyös, eredményes, de az egész népgazdaság számára rendkívül káros „béremelősdit” folytatják. Egyre inkább kitapintható társadalmi érdekkonfliktusról van szó, amely azonban nem megoldhatatlan. Csak annak a mái- felismert tételnek a gyakorlati érvényesítéséig kell eljutni, hogy a bél*. a fizetés nem csupán az időegység alatt végzett — vagy nem végzett — munka ellenértéke, hanem a gazdasági fejlődés ösztönző eszköze is. Következésképpen: nemcsak azt kellene számolgatni, hogy egy adott időszakban elért gazdasági fejlődés milyen béremelés mellett valósítható meg! Ez az érdekkonfliktus elöbb- utóbb újszerű választási lehetőségek elé állítja a bérszabályozás szakembereit: vágj* adminisztratív eszközökkel kell korlátozni a magasabb bért ügyeskedve kiharcolok lehetőségeit, vagy meg kell vizsgálni a bér- szabályozás jelenleg érvényben levő rendszerének hatásait. Éppen azok érdekében, akik ma is. rendületlenül hiszik, hogy a több bér forrása a több és a jobb munka. És végül is: nekik van igazuk, még akkor is, ha egyelőre nehezen érvényesíthetik ezt a becsülendő meggyőződésüket. ▼értés Csaba. Közlemény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány meghívására Pák Szong Csolnak, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagjának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa második elnökhelyettesének vezetésével 1972. február 25 és március 1 között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A kormányküldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke. Pák Szong Csői találkozott Péter János külügyminiszterrel is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségé megbeszéléseket folytatott a Magyar Népköztársaság kormányának képviselőivel. A tárgyaláson részt vettek — magyar részről: Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnökhelyettese: dr. Szabó holtán egészségügyi miniszter és más személyiségek — a koreai részről: Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának második elnökhelyettese, a küldöttség vezetője; és a küldöttség tagjai. A magyar államférfiak és a koreai kormányküldöttség megMamus I-re összehívták a tsz területi kiildöttválasztó értekezletet beszéléseit szívélyes,- elvtársi légkör jellemezte, s azok a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. , - . A megbeszéléseik során a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményeikről. A felek kölcsönösen melegen üdvözölték á szocializmus építésében országaikban aratott sikereket. A megbeszéléseken Pák Szong Csői tájékoztatást adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés újraegyesítésére vonatkozó javaslatairól. A magyar államférfiak határozott támogatásukról biztosították a Koreai' Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország egyesítésére vonatkozó álláspontját, Koreából való kivonása mellett jelentősen csökkentsék' Észak- és Dél-Korea fegyveres erőit és a haza egyesítése érdekében folytassanak politikai tanácskozásokat Észak- és Dél-Korea között. A felek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet más időszerű kérdéseiről is. Kifejezésre juttatták szándékukat, hogy elősegítik a szocialista országok, valamint a világ valamennyi forradalmi erejének szilárd ösz- szefogását az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus törekvései elleni harcban. A tárgyaló felek elhatározták, hogy a két ország baráti kapcsolatait tovább bővítik. A felek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a koreai kormányküldöttség látogatása hozzájárult a két ország baráti együttműködésének további fejlődéséhez, a szocialista országok és valamennyi antiimperia- lista erő összefogásának erősítéséhez. (MTI) MA: MEGSÚGOM MAGÁNAK <5. oldal) KÖRSÉTA AZ NB IB-SEKNÉL »ti. oldal) miért Ártatlanok AZ ANGYALOK? (5. oldal) CSEHOV LAKÓHÁZÁBAN 14. oldal) A magyarországi szlovákok választmáuyi ülése Csütörtökön a Magyar Néphadsereg központi klubjában megtartotta ez évi országos választmányi ülését a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége. Az ülésen megállapították, •hogy a Műveiődésügyi Minisztérium Intézkedései jelentősen javították az anyanyelvi oktatás íriV:teleit. Ezek eredményeként nőtt az érdeklődés a szlovák nyelv tanulása iránt, emelkedett a tanulók száma. Az elmúlt évben a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége hat kultúrkörutat szervezett Pest, Nógrád, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megye 31 községbe. Fellendült a hazánkban élő nemzetiségeit körében a Röpülj páva mozgalom is. A szövetség 1972-es tevékenységét elsősorban az 1973-ban megrendezendő ötödik kongresz- szus ideológiai-politikai, szervezési előkészületei határozzák meg. Ismét megrendezik a nyári nemzetiségi napokat, a kulturális és barátsági találkozókat elsősorban Békés, Komárom, Pest és Nógrád megyékben. Április 4-e tiszteletére a több nemzetiségi szövetséggel közösen megrendezik a nemzetiségi kulturális szemlék díjnyerteseinek gálaestjét. Csehszlovákiából egy színjátszó csoport és két tánccsoport vendégszerepei a szövetség meghívására Magyar- országon, ugyanakkor két hazai szlovák művészeti csoport utazik a szomszédos baráti országba. A néprajz-kutatás problémáinak megvitatására a szlovák nemzetiség körében néprajz-konferenciát rendeznek. (MTI) Eredményes év után Huszonkét napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés tsz kiegészítő üzemekkel, sőt vállalják a különböző fogyasztási szövetkezetek s egyéb zug- munkaközvetítők által felkínált bizonytalan — de lényegesen többet fizető — munkaviszonyt is. Az állami ipar vezetői meglehetősen korlátozott eszközökkel vesznek részt ebben a mérkőzésben. Változatosabb lehet az üzemi étkezde étlapja, csillogóbb az öltöző és a fürdő, szebben beszélhet a főnök a beosztottal ,de mindezzel, úgy tűnik, nem tudják ellensúlyozni a vélt, vagy valós bérproblémákat. Ezek a gyakran alkalmazott módszerek — vándorlás, a túlóra, a kiegészítő-üzem — lényegében a bélkövetelés sajátos, hazai viszonyokhoz idomult megjelenési formái s önámítás lenne ezt tagadni. A témával kapcsolatban diMegyénk ■fennélŐBZÖveitkeze'ti mozgalma két nagy jelentőségű eseményhez érkezik március 7- ón. A Dél-Békés megyei és • a Körösök Vidéke Tsz-ek Terüleíá Szövetsége ekkor tartja területi küldöttválasztó értekezletót. A Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének tanácskozása Békéscsabán az Ifjúsági Házban lesz, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség . pedig székhelyén, Orosházáin, a városi tanács nagytermében vitatja meg a H. Tsz-kongresz- szusra készülve a legfontosabb feladatokat. A vita után mindkét Tsz Szövetség megválasztja a kongresz- szusd küldöttekét és azokat, akik a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában képviselik majd a Dél-Békés megyei, ültetve a Körösök vidékén gazdálkodó | szövetkezeteket. A Békéscsabai Szőrme- ésl Kézműipari Vállalat 1971. évi [ árbevétele 22 millió 267 ezer forint volt, ami több, mint 1 millió 200 ezer forinttal, haladta meg a tervezettet. Főként olcsóbb nőd és lányka szőrme- bundákat, sertésvelúr kabátokat, valamint tűzött bőrmeUényeket állított elő. Készülitek értékes pézsma- és pensatáb-bundák is. A vállalat nyeresége csaknem 2 millió 700 ezer forint volt, ami valamivel több a tavalyinál. A nyereségrészesedés 22 napi. keresetnek megfelelő összeg, amit a közeljövőben fizetnek ki. Az idén a múlt évihez hasonló termékek készülnek majd. Újdonság lesz a szőrmeszőnyeg, amely padlóra és falra egyaránt használható. Az oka szezonra nemes szőrmegalierokat és marhavelúr fórffikábátokat is készítenék. Szolnokiak Gyomén A gyomai művelődési házban szerdán, március 1-én izgalmas témáról, az Ifjúsági Törvényről beszélgettek, vitáztak a fiatalok az ifjúsági klubban. Szombaton, 4- én új, eddig még Gyomán nem ismert beat-együttes mutatkozik be a szakmunkásképzőintézet bálján: a szolnoki „LYDONS” egy (Utes. Vasárnap, 5- én kerül sor ar ipari tanulók táncvizsgájára. A közel 70 növendék a tanult táncokon kívül táncversenyeken méri össze tudását. A táncvizsgán az úttörő- táncsKzákkör is bemutatót tart. Aznap este 7 órakor pedig a szokásos vasárnap; táncestet rendelik meg.
