Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
Kínál-e valamilyen tanulságot a tátkomlási Viharsarok Termelőszövetkezet elnökválasztása? 1972 — aszályvcszély Igen .De miért Is kellene belőle tanulságot levonni és főként kiknek? Ez a kérdés. Kéz. zük a tényeket. Egy évvel ezelőtt Farkas György, a tótkomlóst Viharsarok Tsz elnöke egészségügyi okokra hivatkozva, váratlanul lemondott. A község vezetői arra kérték, hogy még egy évig vállalja az elnöki tisztet Addig majdcsak találnak valakit, aki átveszi tőle a „stafétabotot”. Az egy évre szóló pótmegbízatás az idén március végén.- április első felében járt volna le. A második tsz-kongresszusra készülődés jegyében Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Saö. vétségének titkára a választás előbbre hozatalát javasolta egy hónappal a község párt. & tanácsi vezetőinek. Ki legyen az elnökjelölt? A Viharsarok Tsz pártalap- szervezetének vezetősége még tavaly szeptemberben elkészítette az elnökválasztási programtervét, melyben a közös gazdaság előtt álló legfontosabb szövetkezet-politikai tennivalókat összegezte. A novemberi taggyű. lésen 150 kommunista egyetértett a pártvezetőség javaslatával az elnök személyére. A taggyűlés határozatát megerősítésre a községi párt vb elé terjesztették. Éz a fórum felülbírálta az alapszervezet határozatát, fenntartással élt a jelölttel szemben. Ezért újabb elnökjelölt megnevezését kérte az alapszervezettől. A tsz kommunistái egy nagy tiszteletben álló 58 éves tsz-tag- ra tettek javaslatot, akivel a községi párt vb újólag nem értett egyet. Ezután a községi párt vb tett javaslatot az elnök személyére, akit viszont a tsz alapszervezete nem fogadott el azzal az indokkal, hogy nem szövetkezeti ember. A Viharsarok Tsz kommunistái a szövetkezeti gaz- j dák sorából kívántak elnököt választani. Legyen az szívvel- lélekkel az övéké — mondották. Az elnökjelölést kísérő bonyodalom híre eljutott a párt orosházi járási és a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályára is. Barna Pál, a párt járási bizottságának első titkára és Supala Pál. a párt megyei bizottságának titkára' helyeselte a tsz alapszervezetének korábbi kezdeményezését az első elnökjelölt személyére. A párt községi végrehajtó bizottsága azonban továbbra is hangsúlyozta fenntartását olyan indok alapján, hogy a Viharsarok Tsz-ben kialakult helyzetért az alapszervezet jelöltje is felelős, mivel vezető beosztásánál fogva, nem volt következetes Farkas György tsz-elnök vezetési módszereinek bírálatában. Ez az indokolás már akikor is eléggé vérszegény volt Bár igaz, hogy a Viharsarok Tsz vezetősége szerencsére nem volt mentes a vitatkozástól. Sokat és igen sokat vitatkoztak az emberek ebben a helyileg mesterségesen háttérbe szorított gazdaságban, keresték a tsz gazdasági és politikai erősödésének további útjait Amelyik tsz-ben nincs ilyen értelmű vita, — véleményünk szerint — ott a vezetésben súlyos fogyatékosságok vannak. A tótkomlós! Viharsarok Tsz . 150 kommunistája továbbra is a november 23-i parttaggyűlés határozatához tartotta magát. Hajthatatlanok maradtak, mert tudták. hogy igazuk van. Végül feb- ■^r 25-én Markovira, Mihály, a párt községi bizottságának titkára a következőt telefonálta a pártalapszervezetnek: „Ha olyan nagyon akarják Pipis János főkönyvelőt elnöknek, akkor készítsék elő a választást március 6-®a”. Pereglek az események Ettől az időt® kezdve felgyorsult a politikai munka a szövetkezetben. Hétfőn, február 28-án a tsz-ben kommunista aktívát hívtak össze, hogy a november 23-án hozott határozatot a szövetkezet különböző fórumain hogyan ismertessék meg néhány nap alatt. Brigád, és üzemegy- ségi értekezletek követték egy. mást, majd márcus 6-án az elnök és a területi tsz-szövetségbe delegált küldöttek választása következett. A Viharsarok Tsz kommunistái a szövetkezet valamennyi tagjával együtt most is, mint máskor annyiszor, fegyelmezetten vettek részt a közgyűlés munkájában. A gyors előkészítés ellenére Pipis János a szavazatok összeszámlál ásakor mindössze nyolc érvénytelen, de nem ellenszavazatot kapott! Mondani sem kell, hogy a párt községi végrehajtó bizottsága nem képviseltette magát a titkárral a közgyűlésen. Barna Pál, a járási bizottság első ötkára viszont ott volt. Sók elfoglaltsága mellett szakított Időt arra, hogy a járás egyik legnagyobb múltú szövetkezetének elnökválasztásán ott legyen. A közgyűlés hangulatából személyesen Is meggyőződött arról, hogy a tsz 150 kommunistájának milyen hallatlan nagy szervező ereje van, s az alapszervezetben tevékenykedők véleményét hogyan veszi figyelembe a szövetkezet valamennyi gazdája. Markovics Mihály jóval az elnökválasztó közgyűlés előtt ezt mondta: „Ha Pipis Jánost megválasszák elnöknek a Viharsarok Tsz-ben, feladata ellátásához ugyanolyan támogatást nyújtunk, mint a község bármelyik szövetkezeti elnökének, de személyével kapcsolatban nekünk továbbra is fenntartásaink vannak”. Az emberek erről beszélnek Meg is fordíthatnánk ezt a „tézist” ügy, hogy a párt községi végrehajtó bizottságában ez esetben káros szemlélettel szemben a Viharsarok Tsz kommunistáinak vannak fenntartásai. Bizo. nyána el is mondják, ha az elnökválasztás tapasztalatait mérlegre teszik. Miről is beszéltek már több vezetőségi ülésen és taggyűlésen a Viharsarok Tsz-ben? (Jó, ha tudnak erről a községi párt vb-ben). Arról, hogy a legutóbbi választások idején valahogyan megfeledkeztek ebből a szövetkezetből vezető beosztású dolgozót a községi tanácsba és ennek végrehajtó bizottságába, a párt községi bizottságába és a végre, hajtó bizottságába beválasztani 150 kommunistának és 1000 szövetkezeti gazdának vajon miért nem juthatott be a képviselője valamelyik testületbe? Ennyi emberrel egyszerűen nem számolni apolitikus jelenség! Még jobban az, ha hozzátesszük: a Viharsarok Tsz Tótkomlós elsőnek alakult szövetkezete a község volt agrárproletárjainak, kisembereinek összefogásából szüle, tett. Még ma is Tótkomlós legnagyobb létszámú, legnagyobb területű közös gazdasága. Tér. rnelési eredményei xelérik, sőt meghaladják a másik két tsz-ét. Ez a szövetkezet volt as első számú kezdeményezője a Tótkomlóson alakult tsz közös vállalkozásóknak. Igen jelentős az az összeg, amit a közös vagyonból ide fektettek be. A Viharsarok Tsz tehát úttörője volt és maradt a modern nagyüzemi termelésnek. Számos oklevél és kitüntetés tanúsítja mindezt. Ezekben az eredményekben jócskán benne van Pipis János volt tsz-főkönyveíő, most már mint tsz-elnök munkája is, akinek a Miniszter tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta elismerésül. így a veie szemben hangoztatott fenntartás íze nem is annyira testületi, inkább szubjektív, hiszen egy átfogóan mérlegelő testület, ha jó gyakorlatot követ, nem tévedhet akkorát, mint azt az elnökválasztás végeredménye is tanúsítja. Talán ez adja az ügy legfőbb tanulságát, melyet a bojkott helyett a következő „vereség” elkerülése végett az ügyben érdekelt helyi veztőknek nagy illendőséggel 150 kommunista és 1080 szövetkezeti gazda előtt is le kellene vonni. Dupsi Károly Amint azzal a sajtó, a rádió, a televízió is több ízben foglalkozott és mondhatjuk, hogy az ország közérdeklődésének előterében áll, 1971 nyara óta szokatlanul kevés csapadék hullott. Jelenleg több mint 150 mm hiány mutatkozik a sok évi átlaghoz viszonyítva. Az őszi-téli csapadékból Jd,csi á párolgási veszteség, legnagyobb része a talajba szivárog és ott átnedvesítve a mélyebb rétegeket, raktározódik. Ennek a tartaléknak nagy jelentősége van a növények nyári vízszükségletének kielégítésében. Ha a talaj vízkapacitása jó, mint ahogy az a mezőségi és réti talajoknál közismert, akkor ba a talaj tavaszra feltöltődik vízzel, a mélyebben gyökerező növényeknek akár 200 mm könnyen felvehető viztartalék is rendelkezésre áll a tenyészidő folyamán. Tehát még hosszabb nyári száraz periódusokat is el tudnak viselni anélkül, hogy a termés nagy mértékben csökkenne. Jelenleg a helyzet nem ilyen kedvező. Az eddigi csapadék 50 —60 cm mélyen áztatta be a talajt, és alatta olyan szárazabb réteg van, amelyből hiányzik a könnyen felvehető víz nagy része, de azért még így is jelentős víztartalommal rendelkezik, amelynek egy részét még a növények felvehetik. Mezőségi és rét! talajok esetében az át nem ázott rétegből — attól függően, hogy tavaly milyen növényt termeltek rajta, illetve az a kultúra milyen mértékben használta fel a talaj víztartalékát, — minden decknéter talaj- s rétegből 9—10 mm víz hiányzik, tehát ennyit volna képes még raktározni, ha megfelelő naeny- nyiségű vfe juthatna a talajba. Régi gyakorlati tapasztalat és tudományosan is alátámasztott megállapítás, hogy akkor számíthatunk biztonságosan jó termésekre, amikor a talajt az őszi-téli csapadék olyan mélyen beáztatja, hogy az alsó, a talajvízből származó nedves réteg és a felső, a csapadéktól átáztatott réteg összeér. Sajnos, ez az idén általában nem történt meg, és már nem is valószínű, hogy bekövetkezne. így a növények jő vízellátása csak akkor várható, ha a tenyészidő alatt folyamatosan elegendő csapadék hullik, ami elég ritkán fordul elő. Tehát az aszálykár lehetősége nagy. Kétféle lehetőség áll a mezőgazdaság előtt, amellyel a fenyegető veszély ellen védekezhet. — A meglevő nedvesség minél jobb hasznosítása. — A mesterséges vízpóttás, tar. öntözés lehetőségeinek maximális kihasználása. Ahol öntözésre nincs mód, csak az első lehetőség marad. A talajok gyors és gondos előkészítésén, lezárásán túl főképp a korai vetéssel és a mérsékeltebb növényszám alkalmazásával csökkenthető, az aszálykár. Ezenkívül a megfelelő mütrá- gyaadagok alkalmazása szintén döntő jelentőségű, mert ha táp- anyaghiány van, a növények vízhasznosítása romlik, a túl nagy műtrágyaadagok esetén pedig a vízkészlet idő előtti kimerülése csökkentheti a termést Igaz, hogy ezzel a rekord- termésről eleve lemondunk, de a katasztrofális terméskiesés veszélyét is jelentősen csökkentjük, növeljük a termés biztonságát. Ennek jelentősége döntő, mert a megye szántóterületének mintegy 95 százaléka nem öntözhető, tehát itt csak a takarékos vízgazdálkodással védekezhetünk az aszály ellen. A másik lehetőség az öntözés. Igaz, a szántóterületnek csak mintegy 5 százalékán végezhetünk rendszeres öntözést, de az sem elhanyagolható, mintegy 50 ezer kh. Jó szervezéssel az idényen kívüli öntözés kiterjesztésével ez a terület még jelentősen növelhető is. A jelenlegi talajnad- vességi helyzet ugyanis módot nyújt arra, hogy még a szokásos öntözési idény előtt kihasználjuk az öntözőberendezéseket. Az évelő és őszi vetésű növények területén március, április folyamán a vízhiány csökkentésére lehetőséget ad az öntözés, 60 mm öntözővíz kiadagolásával például az őszi búza termésének biztonságát nagymértékben növelhetjük. A kiadott 60 mm öntözővíz olyan veszélyt nem rejt magában, hogy az esetleg bekövetkező csapadékosabb tavasz miatt (az időjárás szolgálhat meglepetésekkel) vízkár következne be. Tehát jó vízgazdálkodósú talajokon ennek az öntözésnek csak pozitív hatása lehet. Természetesen ezt az öntözést csak azon a területen kell elvégezni, ahol az előző évben nem folyt számottevő öntözés. Az előző évben rendszeresen öntözött táblákon ugyanis számottevő vízhiány most sincs a talajban, tgy az idényen kívüli öntözéssel jelentősen megnövelhető az öntözött terület. Ennek a megvalósítása most gyors, határozott intézkedéseket kíván az üzemekben, hogy az öntözés mielőbb megindulhasson. A rendkívüli időjárásra való tekintettel ebben az évben a vízkivétel feltételeit egy hónappal hamarabb, már március 15- től biztosítják. Az idény előtti öntözésen tűi fel kell készülni az idény alatti öntözésre is. A Békés megyei Népújság Szerkesztősége lehetőséget ad ahhoz, hogy az év folyamán az öntözés aktuális kérdésével folyamatosan foglalkozzunk az öntözési Kutató Intézet, a Szarvasi Főiskolai Kar, a Szarvasi Állami Gazdaság és más öntözéssel foglalkozó gazdaságok, intézmények szakemberének közreműködésével. Dr. Posgay Elemér tud. főosztályvezető. Öntözési Kutató Intézet, Szarvas Vegyiművek Vállalat SZOLNOK, TÓSZEGI OT felvételre keres termelő és karbantartó üzemeihez férfi segédmunkásokat, lakatos, hegesztő, villanyszerelő és elektrlkus szakmunkásokat, darukezelőkei, valamint gimnáziumi és egyéb középiskola! érettségivel rendelkező férfi munkaerőket betanított munkásoknak. Ssaakképzé- megegyen*« nwrint. Csökkentett munkáld«. Jó kereseti lehetőség! Jelentkező* a Vállalat Munkaügyi Osztály*»! «IW4 A hunyai Hunyadi Mg. Tsz. eladásra kínál: 1 db Csepel 350 típusú tehergépkocsit. S db MTZ—5 L, és 3 db Zeter Super 50 típusú traktorokat 1969 évjáratú. Érdeklődni a tsz központi Irodájában, HENYA. Kossuth a. 1L 249690
