Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-18 / 66. szám
Világ proletárjai egyesüljetekJ! r A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS' LAPJA NtPUJSAC mm március is., szombat Ara ; 1,—. forint XXVII. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM Ami a vállalatokon malik Az Idén száz lakás építését tervesrflk Az irányöteis gazdasági módszerei abban különböznek a korábbi tervutasításos rendszer vezetési eszközeitől, hogy csupán orientációs jellegűek, tehát széles mozgási teret adnak a vezetői mérlegelésnek, választásnak és döntésnek. Ebből értelemszerűen következik, hogy a szabályozók nemcsak a döntésváltoza. tok. de az értük vállalt vezetői felelősség tekintetében sem veszik át a korábbi tervelőírás szerepkörét. Innen pedig már egyetlen gondolati művelettel eljuthatunk ahhoz a következtetéshez, hogy a pontosan azonos hatásokra szánt szabályzókat is lehet jól és rosszul, hatékonyan és ráfizetésesen megvalósítani, ami — természetesen — nem a szabályozók, hanem a megvalósítók számlájára írandó. Mindez korántsem értelmezhető úgy, mintha a gazdasági szabályozók kivétel nélkül tökéletesek lennének, mintha nem válnék szükségessé időről-időre pontosabbá tételük, rugalmas módosításük. Annyi azonban bizonyos, s erre a közelmúltban, az országos propaganda-tanácskozáson elmondott beszédében Nyers Rezső nagy hangsúllyal mutatott rá: kialakult az a sajátos munkamegosztás, ami vállalati körökben rendre-sorra tapasztalható, és úgy írható le, hogy az eredmények, a sikerek helyi forrásból származnak, a hi. bók pedig jobbára külső — pontosabban felső ■— hatásokból, Könnyű lenne tételesen bizonyt, tani, mennyire téves ez a „munkamegosztás”, ám fontosabb, érdemesebb széles körfi elterjedésének hátterét felderíteni. Lényegében arról van sző, hogy a gazdaságirányítás módosításénak első éveiben viszonylag kevés figyelmet fordítottunk azokra a személyes-szubjektív tényezőkre — ha úgy tetszik: a vállalati munka gazdaságon kívüli tényezőire —, amelyek pedig éppen azért válhatnak meghatározóvá, mert a gazdasági törvényszerűségek mindig az emberi esettegesség végtelen számú változatán átszűrődve érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy jól vagy rosszul, hatékonyan vagy ráfizetéssel gazdálkodni lehetséges azonos álló- és forgóeszközökkel, azonos szabályozók hatására, azonos feltételek közepette, attól függően, hogy a sze. »Oélyes tényezők — a hozzáértéstől az érdekel: felismerésének képessegéig —, milyen döntéseket sugallnak. Erre mutatott rá Fock Jenő miniszterelnök a gazdasági vezetők aktíwaértefcezle- tén: „Á lelkiismeretes, gondos munka, a felelősségtudat, a népgazdaság! érdeüvek szem előtt tartása — mondta —, célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb... Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozok rovására írni”. Ha most ebbe az összefüggés- rendszerbe ágyazva vizsgáaju'k napjaink népgazdasági feladatait — mindenekelőtt az egyensúly erősítését, bizonyos feszültségek enyhítését —, akkor egyértelműen kitinik, hogy az önálló döntéseket hozó vállalati vezetés számára ebben is rendkívül bő a választási lehetőség, széles a döntési skála. Nyilvánvalóan Képtelenség lenne — az imént emKtett „munkamegosztást” erre kiterjesztve — azt állítani, hogy a gazdálkodás egyensúlyát kizárólag a minisztériumokból vagy a tervhivatalból lehet erősíteni, tehát a váilaiati-szöveíke- zeti gazdálkodás csupán a merev végrehajtásra korlátozódik. Utaltunk már a vállalati döntések személyes szférájának jelentőségére, és mast hozzátehetjük: a gazdaságirányítás fejlődésének mai szakaszában mind határozottabban erre helyeződik a hangsúly. Mint ismeretes, a Központi Bizottság decemberi határozata a gazdálkodás elsőszámú feladatává emelte a munka. és üzemszervezés színvonalának javítását — széles társadalmi akciót kezdeményezve ezzel —a szervezés pedig voltaképpen semmi egyéb, mint a vállalati-szövetkezeti lehetőségek, források még jobb hasznosítása, más szóval« a helyi döntések személyes, szociológiai közegében megvalósított előrehaladás! Kétségtelen, hogy sok itt a pótolnivaló, elsősorban nem is a szervezés meghonosítása, de jelentőségének, nélkülözhetetlenségének felismerése tekintetében. Hadd szemléltessük ezt az állítást egy különlegesen érdekes vizsgálat tapasztalataival. Az MTA fpargazdaságtani Kutató- csoportja — a KGST megfelelő bizottságával együttműködve — kérdőíves vizsgálattal elemezte a termelékenység tényezőinek vállalati megítélését. Egyetlen táblázat sokatmondó adataiból idézünk; a kérdésre, hogy mely tényezők befolyásolják kedvezőtlenül a termelékenységet, a válaszoló vállalatok 27 százaléka sorolta első helyre a technikai felszereltség gyengeségeit, s mindössze 3 százalék emelte a sor élére a szervezés-vezetés hibáit. A szemlélet aránytalanságait ez a két szám kommentár nélkül is érzékelteti! Ha megkíséreljük valamelyest elemeire bontani a tömören osz_ szegező munka- és üzemszervezés kifejezést, egyszeriben kitűnik, milyen közvetlen szálak fűzik ezt a sokrétű feladatcsoportot az egyensúlyi követelményekhez. a feszültségek enyhítéséhez. Most mindenekelőtt három útim közelíthetünk a tervezett egyensúlyi célokhoz: a külkereskedelmi mérleg passzívumának mérséklésével, a beruházások hatékonyságának javításával. és mindezek hatásaként a költségvetési terhek csökkentésével. Mindhárom feladatkör szorosan összefügg a vállalati gazdálkodás színvonalával, eredményességével, szervezettségével. A külkereskedelmi mérleget javíthatja például a szervezett anyaggazdálkodás — tehát a felesleges anyagimport megszüntetése —; a vállalati körbe tartozó beruházások tervszerű megvalósítása is nagymértékben szervezési probléma; a költség- vetés terheit pedig sorrendben mindenekelőtt a veszteségtérítő támogatások mérséklése, következésképp: a hatékonyabb vállat! tartalékok hasznosításától, Mindez azt jelenti, hogy a népgazdaság idei feladatainak megvalósítása — a központi szabályozás pontosabbá tétele mellett — döntő mértékben a vállalati tartalékok hasznosításától, a helyi lehetőségek feltárásától függ. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1971. évi termelése értékben 56 és fél millió forint volt, ami 16 és fél millióval haladta meg az 1970. évit Az emelkedés 91 százalékban a termelékenység növekedéséből ered. Ez pedig elsősorban a gépesítés segítette elő, amire a vállalat folyamatosam 7 és fél millió forintot fordított. Az »j gépek, berendezések gazdasági előnye főként az idén nrutetke- zik majd meg Növelte a termelékenységet az új technológia (előregyártóit szerkeastekj alkalmazáséi. A termelés korszerűsítése a váüaiat gazdasági eredményében is megmutatkozott A nyereség 462 ezer forint volt, ami az 1970. évi 946 ezer forint veszteséghez képest jelentős javulásnak mondható. Így lehetővé vált a dolgozók bérének több mint 4 százalékos növelése. Az idei termelési terv értekben 69 millió forint, amit a vállalat elsősorban a gépesítés további fejlesztésével ákar elérni. Tervé, ben szerepel egyebek közt 10® lakás átadása. Arra törekszik, hogy Békéscsabán a kencsési úti K-fSZ-lakások építésénél: mielőbb áttérjen a középblokkos technológia alfealmaaáeára. Ehhez azonban sürgősen smkségíe- van egy toronydaru beszerzésére. A nagyobb feladataihoz tartozik még többek között Gyulán a sertéskombinát, Szeghalmon a Csepel Autógyár szeghalmi üzemében új üzemcsarnokok és a szociális létesítmény, Mezőko- váesháaán az SZTKrrendelőiníé- zeí, Nagyszénáson a kultúrház, Békéscsabán a MÁV szociális létesítmény és a KPM békéscsabai Közúti Igazgatóság géptelepén az üzemcsarnok megépítése. A vállalat az idén fejlesztésre további 6 mütió forintot fordít, melyből építőipari gépeket, berendezéseket vásárol és bőví$„ illetve korszerűsíti a szociális létesítméHyeket. A Békéscsaba és Vidéke Te&- tiifekiolgozó Szövetkezet 1971- ben 38 millió forint értékű terméket állított elő, ami 2 millióMl* Kínál-e tanulságot a tótkomlósi elnökválasztás? «§. oldal) »72 — aszályveszély p. ®e«fej© Visszaesők a bíróság előtt 3«. oldal) Mini Magazin <®. oldal) Paradicsomi lóiét áldás) Jovi heti tv-# rádióműsor val több az 197®. évinél. A fejlődést mutatja, hogy 1965-ben mindössze 11 millió forint volt a termelési érték. • Tavaly felsőruházati Ssíwíeíe oóa és kötöttáru készült. Az előbbinek 75, az utóbbinak 25 százaléka került exportra, mégpedig Romániába, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Hollandiába, Svájcba, Etiópiába, az NSZK-ha, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Nyugat-Berlinbe. A termékeik kifogástalan minőségéi, bizonyítja, begy egyes nyugati cégek az idén az 1971. évinek a háromszorosára növelték a megrendelést. A tavalyi gazdasági eredmény meghaladta a 6 millió forintot, amit elősegített, hogy a szövetkezet a H. félévben mintegy % millió 200 ezer forintot fordított gépesítésre. A létszám 100-zai nőtt, a dolgozók közül legtöbben azonban csak az idén érték el a kettő begyakorlottságot A nyereségrészesedés 21 napi keresetnek megfelelő pénzösszeget tett ki, amit március 17-én fizetett ki a szövetkezei. A bér- növekedés átlagosan 4,8 százalék kos volt Az idei termelési terv értékben 42 millió forint. Főként ktm- fakciós felsőruházatból készül majd több. A bérmunka ebből 12 millió forintot tesz ki. Már egész évre van megrendelés. Igen kedvező, hogy az NSZK- belí Lodenfrey-cég saját — bérmunkában vállalt — termékeinek készítéséhez mintegy 50 ezer márka értékű modern gőzvasalósort küldött, melyet hamarosan üzembehelyeznek, A kötöttáru termelés — ha a rekonstrukció megvalósul — még az idén 5 millió forinttal né. A fejlesztés terve elkészült, a kötőgépeket megrendelte a szövetkezet, A telekgerendási Vörös Csillag Tsz hatálában borsót vetnek a ragyogó márciusi verőfényben pósa Mihály és Kelemen György Stlüütilt t vetőgép tnagládájáÉ, fűtő: Demény) «1®. oldal) Mumm napi keresetiek megfelelő nyereségrészesedés Nő <32 export-megrendelés t$borä András további gépesítéssel sieve If k ® temetési Márciusi verőíényben
