Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
Púja Frigyes Bat tony án Az MSZMP községi bizottsága' március 17-én délután 2 órakor a nagyközségi tanács tanácstermében aktívaértekezletet tart. melynek előadója Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyette-i se lesz, aki időszerű nemzetköz! kérdésekről tájékoztatja hallgatóit. * # I . __ ' • -- , -v- ....... O tszázharmincegy vagon hús és húskészítmény a megye lakosságának ellátására Harmíncötmülíó forint export? Négy évvel ezelőtt bővítették a Forgácsoló Szerszámipari Vállalat békéscsabai gyáregységét, a késgyártó üzemmel. Az országnak évente 2,5 millió ke- ményfémlapkás 'esztergakésre van szüksége, amelyből 1969— 70—71-ben évente a békéscsabai gyár közel kétmilliót gyártott. A belföldi igényeket ma már teljes mértékben ki tudják elégíteni, ezért kerestek újabb piacot. S aki keres, az talál is. Néhány hete tért vissza az NDK- ból pontosabban Berlinből Bárdos Miklós, a Forgácsoló Szerszámipari Vállalat békéscsabai gyáregységének főmérnöke. Elmondta, hogy a FERUNION Külkereskedelmi Vallattál tárgyalásokat folytattak a berlini WMW külkereskedelmi céggel. A tárgyalások eredményeként a békéscsabai gyáregység már ebben az évben 219 ezer darab kést gyárt az NDK részére. Szó van arról is, hogy ötéves szerződést kötnek legújabb kereskedelmi partnerükkel. Ameny- nyiben sikerül, állítható dörzsárakat is lekötnek szállításra. A békéscsabai gyár a Lipcsei Vásárra is kivitte termékeit, és remény van arra, hogy mintegy 35 millió forintos export-szerződést köthet a vásáron. Az áUat.í'orgalmá és húsipari | vállalat az eddigi gyakorlat szerint évenként a MÉSZÖV-vei tárgyalta meg a szövetkezeti j kereskedelem tőkehússal és hús- j készítményekkel való ellátását, t A jövőben, hasznos újításként, a megye több központi helyén tartják meg ezeket a .tanácskozásokat, amelyekre meghívják az érintett ÁFÉSZ-ek kereskedelmi vezetőit is. Ilyen összejövetelt tartottak szerdán délelőtt Gyulán, az ÁFÉSZ kultúrtermében, amelyen a húsipari vállalatot Gróh Imre és Ssécsi István, a MESZÖV-öt Vági András képviselte. Hivatalosak voltak a békési, békéscsabai, köröstarcsai, mezőberé- nyi, gyulai, kétegyházi, mező- j gyám, sarkadi, újkígyós! szövetkezeti kereskedelmi vezetők, alak valamennyien meg is jelentek. Elsőként Grófi Imre főosztályvezető beszámolt az 1971. évi eredményről. Elmondotta, hogy az előző évinél 20 vagonnal több sertéshús és 7 vagonnal több marhahús került a közellátásra. A készítményeknél a töltelékárukból ugyancsak több, átlagban az előző évit 8—10 százalékkal meghaladó mennyiség került kiszállításra a húsüzemből, a megyébe összesen 210 vagonnal. Elmondotta azt is, hogy van bizonyos olcsóbb áru, ezek közé a kilónként 40 forintnál olcsóbb termékek tartoznak, mint például a lecsókolbász,, füstölt kolbász, disznósajt, tepertő ás agyebek. A tröszt, törekvése az, hogy az ezekből kiszállítóit mennyiség érje el legalább a 60 százalékot. A húsüzem messzemenően eleget tesz ennek-a 77 százalékos szállítással. A szövetkezeti kereskedelemnek az elmúlt évben a húsipari vállalattól 7 462 mázsa sertéshús, 3 029 mázsa marhahús és t 331 mázsa készítmény jutott. Ezen kívül a Belkereskedelmi Minisztérium áltál megállapított és a megyei tanács kereskedelmi osztálya által lebontott keretből a szövetkezetek részaránya 37 százalék, aljút teljes egészében meg is kaptak. Ami az idei ellátást illeti, fontos tudni, hogy a hús és a készítmény továbbra is központi gazdálkodás alá vont termék, f ezért a keretgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések érvénye- j sók. A belkereskedelmi keret az idén 4 százalékkal magasabb a tavalyinál. Tőkehúsból és I készítményekből 531 vagonnal kerül a kereskedelembe a j gyulai húsüzemből. Hasonló tanácskozást tartanak a közeljövőben Orosházán ás Gyomán is. Oklevél9 pénzjutalom • a legjobb traktorosoknak A Dél-Békés megyei Tsz-ekj Terület Szövetségének verseny-' bizottsága értékelte a szántó-! traktorosok 1971. évi munkateljesítményét. A verseny eredményét tegnap a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz központi majorjának kultúrtermében hirdették ki. Ezen megjelent Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Horváth Pál, a tez-szövetség titkára, Kiss Sándor, az AGROKER Békés megyei vállalaténak igazgatója, Petes Gyula, a versenybizottság elnöke és a vendéglátó szövetkezet képviseletében K<^1- le Mihály elnök és Coron József főagronómus. A K—70ü-as óriástraktorral a csorvási Ady Tsz-ben 9274 rior- málholdat teljesítettek. Tarr Lajos, Pityuk István. Kiss Antal! és Heba András első helyezést’ ért el. S1Ö0 normálholdöal második helyre a telekge-rendási Vörös Csillag Tsz traktorosai kerültek. A vezető együttes: Kovács János, Kovács Sz. János, Kovács Sz. Mátyás és Szpisják György. Harmadik helyre az újkígyóst Aranykalász Tsz traktorosai jutottak 6976 normálholdúal. Bondár János, Andrási István és Jambrik György kezelték a gépet A DT—75-os típusú lánctalpas traktorok versenyében Gutkil Ottó és Mester László került az élre. A severmesi Lenin Tsz gazdái. A második helyezés is Kevermesre került Schneider Ferenc és Schneider Márton révén. Bogár István és Csizmadia Vilmos a nagybánhe- gyesi Zalka Tsz gazdái harmadikok lettek. Horváth Béla és Dévai László, a pusztaföldvár! Dózsa Tsz traktorosai a negyedik hellyel büszkélkedhetnek. A DT —54-es traktorvezetők legjobbjainak az elekiek bizonyultak. Biherecz József és Girda Sándor elsők lettek. Haukó Pál és Kovács István az almáskamarást Sallai Tsz tagjai második helyre kerültek. A helyezést elért traktorosok között a tsz-szövetség csaknem 26 ezer forint pénzjutalmat, az AGROKER pedig 5 ezer forint értékű tárgyjutalmat osztott ki. A legeredményesebb traktorosokat foglalkoztató közös gazdaságok: a csorvási Ady Tsz, a ke- vermesi Lenin Tsz és az eleki Lenin Tsz elnyerte a tsz-szövetség oklevelét. icsaesssaessssi ig«naBOB!®a!a«!ffiBi2Ee2Sisa3BBa*®oBa»aa0BBa8aasaesssaanseaa«ss«Be*B*aotsB8sssBBB»ao2soeB*B«3oaai>BF.oBeiS39BCO»<;®scc»®saiss®«BaaQfiaea*as2« Nehéz fogasok a végegyházi határban Orosháza, március 19: a Ki mit tud? megyei döntője Március 19-én délelőtt 9 órakor az orosházi Művelődési Központban rendezik a Ki mit tud? 1972-es Békés megyei elődöntőjét, majd este 7 órától a gálaestet, melynek résztvevőiből a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Televízió és a megyei rendező szervek képviselőiből álló zsűri kijelöli az országos válogatóra meghívandó versenyzőket, csoportokat. A megyei döntőn ének, hangszeres zene, vers- és prózamondás, irodalmi színpad, bábművészet, néptánc és egyéb kategóriában harmincnál több egyéni versenyző és negyedszáz csoport vesz részt, köztük olyan ismert együttesek, mint a Körös-menti Szövetkezeti Tánc- együttes vagy a KPVDSZ Nap- *ugar Bábegyüttese. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet 10« katasztrális holdon telepít lucernát. A talaje- lokészítést Ondreo Mihály és Mikii Jaut»;. végzik. (Foto: ifi. Marton) Egység Nemcsak belső felismerés, hanem elsősorban az új társadalom objektív szükségszerűsége a szocialista demokratizmus mélyülése. Az utóbbinak erőteljesebb hangsúlyozása természetesen nem jelentheti az elsőnek, az emberi szerepének a lebecsülését. A szocialista demokratizmus létezésének objektív törvény- szerűsége a rendszer lényegéből fakad. A tőkésrend meg-- döntésének és a munkáshatalom megszilárdulásának elemi feltétele a proletár demokratizmus létezése. Semmiképpen sem véletlen, hogy a munkáshatalom önmaga megvalósításában nagy gondot fordít a demokratizmus érvényesítésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a fiatal proletárállam más vívmányok között- a szocialista demokratikus jogok hirdetésével hívta zászlaja alá a munkások, parasztok, a dolgozók millióit. És a második világháború után a fasizmus rabságából felszabadult népek leghaladóbb gondolkodói első cselekedetként a népi demokratikus köztársaság alapjait rakták le. Ázsia és Latin-Amerika szocialista forradalmi mozgalmai is érzékelik a proletár demokratikus létezését és folytonos fejlődését. Az 1945 előtti magyar történelem alig adott népünknek demokratikus hagyományokat, a felszabadulást követő esztendőkben a városok és falvak lakossága mégis közéleti felelősséggel alapozta meg az új hatalmat. Vitathatatlan, hogy az 1945—47-es esztendők népi demokratikus kibontakozásában ösztönző erőként szerepelnek a kommunista párt és a baloldali blokkban tömörülő koalíciós partnerek mozgalmas, előremutató cselekedetei. A magyar népi demokrácia történetében a megalapozatlan, antimarxista vezetői tevékenység is ismert. Sajnos, éppen a munkáshatalom győzelme után a vezetésben eluralkodott a formális egységre való törekvés. Mindazok,akik bármilyen kritikát, véleményt hangoztattak, sőt egyáltalán vitatkozni mertek, könnyen megkapták — a jobbik esetben tudatlanságra hivatkozva — az „egységbontó” bélyeget. A lenini szocialista demokratizmus megsértését, visszaszorítását semmi, a még létező osztályellenség sem indokolta. A marxista—leninista józanság egyöntetűen azt a módszert ajánlja, hogy mindenképpen az elvi vitáé az elsőség, és csak a megátalkodott, nyílt ellenséggel szemben célszerű az adminisztratív módszerek alkalmazása. Bármennyire különös is, de á szocialista demokratizmust számos helyen ma is gátolja az 1950-es évek formális, minden kritikát kizáró, látszat-egységének a „hangsúlyozása”, az ahhoz való ragaszkodás. Ez legtöbbször nem tudatosan mutatkozik, de a lényeg mindenképpen az, hogyha ritkán is, de jelentkezik. Csakis ezzel magyarázható, hogy néhol a különböző mozgalmi, politikai szervek állami és gazdasági intézmények vezetői abban is az egység hirdetésére törekszenek, amiben nincsen meg, és nem is lehetséges. Némely vezetőt és közvetlen környezetét idegesség hatja át, ha az általuk megtartott tanácskozáson bírálat, ellenvélemény hangzik el. A lenini társadalompolitikai munkaktílus őszinte meggyőződésű hívei a X. kongresszustól ösztönözve elvetik a formális egységet, bátorítják a kritikát, hogy az elvtársi, őszinte nézet- különbségek megvitatása t-tán ne csak szavakban, hanem a lényegben : a cselekvésben legyen alkotó egység. L. S.
