Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

Honvédelmi nevelés — romantikával Beaxélgetéa Irhást Lajoa eleláraaal, ax Ifjú Gárda megyei paraneanokhelyetteaével Március 8-án tartották a me­gye Ifjú Gárda parancsnokainak értekezletét, amelyen részt vet­tek a városi, járási parancsno­kok, szakaszparancsnokok és a társtestületek képviselőd. A ta­nácskozáson Tóth Gyula, az If­jú Gárda országos parancsnoka is megjelent Ezen a tanácskozáson sok minden szóba került A részve­vők őszintén beszéltek a gon­dokról, feladatokról is. A KISZ VIII. kongresszusa határozatán ban előírta, hogy fokozni kell a KISZ honvédelmi nevelő mun­káját A határozat végrehajtá­sában a fő feladat az Ifjú Gár­dára hárul. Néhány az Ifjú Gár­dával kapcsolatos aktuális kér­désre kértem választ Irhám La­jos elvtárstól, a KISZ Békés me­gyei Bizottságánaak politikai munkatársától, az Ifjú Gárda niegyei parancsnokhelyettesétől. — Melyek a szervezet legfőbb feladatai? — Röviden, az Ifjú Gárda a KISZ honvédelmi munkaformá­ja. Ügy érzem azonban ez a rö­vid mondat bővebb magyaráza­tot érdemel, hiszen a fiatalok nagy részében téves elképzelé­sek élnek munkánkkal kapcso­latban. Sokan afféle fél-katonai szervezetnek tartják, míg má­sok úgy vélik, hogy az Ifjú Gár­da tevékenysége kimerül abban, hogy különböző rendezvényeken rendfenntartó szerepet töltenék be, jegyeket szednek, illetve el látják a ruhatárosi teendőket A valóság természetesen más. Fel­adatunk, hogy romantikus, játé­kos formában honvédelmi neve­lésben részesítsük a fiatalokat. Különböző foglalkozásokon, tá­borozásokon megismertetjük őket a korszerű harcászat alap­fogalmaival. lövész- és járőrver­senyeket rendezünk és általában azon igyekszünk, hogy haszno­san elégítsük ki a fiatalok „ka­landvágyát”. A leghatározottabban fellé­pünk az olyan tendenciák ellen, amelyek lejáratják az Ifjú Gár­dát Itt azokra gondolok, amikor néhány szervezetben — bizonyos kényelmi szempontok miatt — a gárdistákat ruhatárosi és jegysze­dői feladatokra használják. Mi minden KISZ-vezetővel tudato­sítottuk, hogy az ő dolguk nem ez és örüljünk, hogy ezt mind többen tudomásul veszik. Az utóbbi időben ilyen téren ke­vés problémánk vein. — Kik lehetnek tagjai m Ifjú Gárdának? — Tagja lehet minden fiatal, akiket a KISZ-szervezet ajánl. Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy a jelentkezések a K1SZ- gyűlés elé kerülnek és ezeket egyénenként bírálja el a tag­gyűlés. A Gárdában taginak len­ni: KlSZ-megbizatás. Hangsú­lyoznom kell, hogy az Ifjú Gár­da egy munkaforma és nem a KISZ „elit” szervezete. ■— Milyen feladatok hárulnak az egyes tagokra? — Tagjainkat természetesen kiképzésben részesítjük. Ez el méleti, fizikaá és tehcnikai ré­szekből áll. Az elméleti foglal­kozáson néhány fontosabb har­cászati ismeretre tanítjuk meg őket. A fizikai kiképzés szorosan kapcsolódik a sporthoz. Szeret­ném felhívni a fiatalok figyel­mét az ebben rejlő nagy lehető­ségekre. Ma már egyre inkább igyekszünk, hogy a sport min­dennapi életünk részévé váljék és az Ifjú Gárda nagyszerű le­hetőség a szervezett sportolásra. Az általános sporttevékenységen kívül igyekszünk tagjainkat — akik még esetleg nem tudnának —- megtanítani úszni, önvédel­mi (judo. karate) oktatásban is részesülnek a fiatalok A techni­kai képzés, a különböző kézi­fegyverek kezelésének megisme­réséből áll. — Milyen formában történik a felkészülés számonkérése? — Igyekszünk itt is változatos formákat találni. Nem szárazom vizsgáznak, hanem érdekes, já­tékos versenyekem mérjük fel mennyit sajátítottak el a fiata­lok a tudnivalókból. Ezeken a versenyeken megyei csapataink országosan is szép eredménye­ket értek eL Megyénk csapata az 1970. évi országos szemlén helyezést ért el, járőröző csa­patunk első, lövész-csapatunk második lett. — Mit nyújt az Ifjú Gárda tagjainak? — Elsősorban tartalmas idő­től'tést és rengeteg olyan hasz­nos ismeretet, amelyet az élet. minden területén fel 'ehet hasz­nálni. A sok mozgással járó ki­képzésekkel a fiatalok egészségi állapota javul, a rendszeres po­litikai oktatásokkal pedig látó­körük szélesedik. Ezenkívül ter­mészetesen jó érzés egy össze­forrott közösséghez tartozni. — Hány tagja van a megyé­ben az Ifjú Gárdának? — A taglétszámmal nem le­hetünk elégedettek. Körülbelül 900 tagunk van. Ennek mintegy fele nő. Az alacsony létszám fő okaként a rossz propagandát, té­ves tájékoztatást és a megfelelő érzelmi nevelés hiányát említe­ném. Sok tennivalónk van még, hogy kellően népszerűvé váljék ez a munkaforma. Szinte kor­látlan lehetőségek vannak min­dennemű, a honvédelmi nevelés­hez valamiféleképpen kapcsoló­dó rendezvény szervezésére. A társtestületek a legmesszebbme­nőkig támogatják minden kéré­sünket és kizárólag az egyes if­júsági vezetőkön múlik, hogy hogyan élnek ezekkel a lehető­ségekkel. Sajnos alapszervi ve­zetőink között nagy a fluktuá­ció, kevés a rátermett vezető és gyakran ők is rossz értelemben vett rutinnal látják el feladatu­kat Ezáltal szürkévé, formális­sá válnak a foglalkozások. Fo­koznunk kell a kapcsolatokat a katonaidejüket töltő, illetve ka­tonaviselt fiatalokkal. Jelenleg sajnos az a rossz gyakorlat hogy a bevonuló fiatalt elbú­csúztatják és többé nem számí­tanak munkájára. Pedig poten­ciálisan ők lennének a megfele­Ideiglenes védettségei kapott a Bánfl-féle hajnövesztő szer lő vezető erő, hiszen a hadsereg­ben számos olyan ismeret bir­tokába jutottak, amelyeket nagy­szerűen tudnának az Ifjú Gár­dánál hasznosítani. Az előbb említettem vezetői problémáin-! kát Ezen a gondon fokozott üte-j mű vezetőképzéssel szeretnénk, ( segíteni. Nem titok, hogy von-i zóbbá akarjuk tenni a fiatalok számára az Ifjú Gárdát Több,' játékosabb, érdekesebb, roman­tikusabb foglalkozást tervezünk mint eddig és jobban törekszünk majd az egyes szakaszok részéről felmerülő speciális igények ki- :• elégítésére is. Erősítjük propa- i ganda-tevékenységünket is, mert; ezen a téren még nagyon sok! tennivaló vár ránk. ; Az idén valószínűleg megoldó- ; dik az egyenruhaprobléma is. ■ A KISZ Központi BizottságaE rendkívül jelentős összeget biz-; tosít számunkra. Ebből tudjuk 1 dotálni majd az egyenruha vá-1 sárlását, illetve gyakorlóruhát is £ tudunk majd biztosítani gárdis-; iáinknak. — Müven ,felent*s“hb render- ■ vényei lesznek az idén az Ifjú • Gárdának? — Legjelentősebb az országos E szemle. Ezt augusztus 14 és 20 : között Székesfehérváron és Ve- ■ lencén bonyolítjuk le. Ezt meg- j előzi júniusban a megyei szem- £ le. A megyei szemle győztes csa- £ pata megy majd az országos ve- • lélkedőre. Az egyes városi és já- £ rási parancsnokságok külön-kü- ■ lön megrendezik a sajat tended ‘ szemléiket. Ezeken kú’ül még í különböző évfordulókhoz Kap.; csolódó versenyeket is rende- ■ zúnk. Ezek közül kiemelkedik! Békéscsabán az április 4 kupa £ és Gyulán a november 7 kupa.; Ezek mindegyike megyei ver-! seny. Szeretnénk még, ha az’ egyes szakaszok nyáron két-há-: romnapos önálló táborozással • zárnák le a kiképzési évet. Ezen £ le lehetne mérni mennyit fejlőd- ; tek egv év alatt és természete- ; sen jutna idő pihentre is. lányai László £ Március 14-én az Országos Találmányi Hivatalban ismer­tette nagy érdeklődésre számot- tartó szerének hatását, ered­ményeit Bánfi András békéscsa­bai feltaláló. Mint ismeretes, a Népújságban megjelent riport óta a televízió és sok újság fog­lalkozott a hajnövesztő szer fel­találásával. Kedden került sor arra, hogy a feltaláló bejegyez­tesse a szert és ideiglenes vé­dettséget kérjen rá a Találmá­nyi Hivatalban. Tasnádi elvtárs, az OTH elnöke sajtófogadáson tájékoztatta az újságírókat a ta­lálmányról és jelentette be an­nak ideiglenes védettségét. A magyar rádió riportot készített Bánfi Andrással és a vele meg­jelent páciensével. A lengyel televízió ugyancsak riportot ké­szített a magyar feltalálóról és szeréről. Bánfi András találmánya be­jegyzése után szóbeli megállapo­dást kötött az egyik gyógyszer- gyárral, (a szerződés szövegezé­se folyamatban van) ahol is egyhónapos kezelés után fogja bizonyítani a szer hatását. Csak ezt követően kerülhet sor a szabadalmaztatásra és a hajnö­vesztő szer tömeges gyártására. q fejben láfcfcuk Jelentés Egy új sorozat első adásáról ff Ki mit tud oz energiagazdálkodásról** szakmai vetélkedő Budapesten Ä dél-magyarországi elődöntőt április 11-én rendezik Szegeden Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület az idén no­vember 10-én Budapesten, a Technika Házában rendezi meg a „Ki mit tud az energiagaz­dálkodásról” elnevezésű szak­mai vetélkedőt A vetélkedő célja, hogy az iparban foglalkoztatott fiatalok figyelmét az egyik legjelentő­sebb kérdésre, a7 energiagaz­dálkodásra irányítsa. A kérdé­sek tehát e témakörből kerül­nek ki. felölelik a villamos, a gáz-, az olaj-, a szén- és a vízi energia felhasználását, valamint az idevonatkozó adatokat. A kérdéseket főként az 1970. és 1971. évi műszaki és természet- tudományos lapokban és folyó­iratokban megjelent cikkek, dolgozatok alapján állítják ösz- sze, ezenkívül a napi sajtóban közölt adatokat is felhasznál­ják. A vetélkedőre elsősorban a fiatalokat várják, ezért a je­lentkezési korhatár 35. életév A részvétet nem kötik egyesü­leti tagsághoz. Az országos vetélkedő dél- magyarországi e'ődön*őiét. ame­lyen a Csongrád. a Békés és a Bács-Kiskun megvei pályázók vesznek részt, ánrilis 11-én ren­dezik meg Szegeden. A területi mimsz 5 1972. MÁRCIUS 1& vetélkedőn a legjobb eredményt elérők az országos döntőbe ke­rülnek, de az itteni eredménye­ik alapján is értékes tárgyjuta­lomban részesülnek. Mindazok, akik részt kívánnak venni a dél-magyarországi elődöntőn, személyesen, vagy Írásban je­lentkezhetnek március 20-ig a MTESZ Csongrád megyei Szer­vezetének titkárságán. Ünnepeh elolt: Március 29-től bérfizetés A Magyar Nemzeti Bank kör­levélben közölte a vállalatok­kal az idei márciusi, áprilisi és májusi munkabérfizetési napok­ban elhatározott változásokat. Az áprilisi és májusj munka­szüneti napokra való tekintet­tel az esedékes munkabérek ki­fizetése a következő határna­pokon történik: A március 30-án és 31-én ese­dékes béreket március 29-én, az április 1-én és 2-án esedékes béreket március 30-án, az ápri­lis 3-án és 4-én esedékes bére­ket március 31-én, az április 29- én, 30-án és május 1-én esedé­kes béreket április 28-án kell kifizetni A fél nem sorolt bérfizetési napok nem változnak. Jelenleg 35 ezer tudományos és technikai folyóirat közöl évenként mintegy kétmillió szakcikket 50 nyelven — közli az UNESCO egyik legújabb tájé­koztatója. Ha a tudományos és technikai fejlődés 250 év óta gyorsuló üteme nem változik, akikor alig ötven év múlva (még egy emberöltőnyi idő sem) a tudományos szakfolyói­ratok száma 350 ezerre emelke­dik, tehát a jelenlegihez képest megtízszereződik! Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon 2000 után, hogyan is állunk majd az ismeretelmé­let „robbanásával”, amiről oly sok szó esik már napjainkban is? Az ismeretek szerteágazó sokaságából, hogyan lesz képes az egyéni érdeklődő, a tudós, a kutató kiszűrni azt az ismeret- anyagot, mely szűkebb érdek­lődési körére, tudományos és kutatási területére vonatkozik? Ebben az ismeretszerzésben kíván segítséget nyújtani a TV új sorozata a Jelentés már most, azzal a nyílt céllal, hogy tudo­mányos és kulturális figyelő kí­ván lenni. Bodnár György irodalomtörté­nész — mint a műsor egyik há­zigazdája — bevezetőiében hangsúlyozta, hogy a társada­lomtudományok, természettudo­mányok és a művészet külön­böző ágai is helyet kapnak majd a műsorban, mivel azon­ban ezek „felépítmények”, egy közös jellemzőjük lesz: egy adott társadalmi alap jegyeit hordozzák. A sorozat célja, hogy a „terítékre” kerülő témákat a komplexitás igényével vizsgál­ják majd a meghívott szakem­berek. Az első adás keretében az ur­banisztika, korunk egyik legiz­galmasabb és legösszetettebb problémája volt napirenden. Különösen a társadalomtudo­mányban kap nagy szerepet a városfejlődés vizsgálata, első­sorban történeti szempontból. A történetiség mellett azonban lé- gyeges, az örvendetes fellendü­lést mutató szociológiai iroda­lom vizsgálata is. A szociológi­ai kutatások két jeles képvise­lője Konrád György és Szelényi Iván — mint a műsor vendégei — többek között elmondották, hogy hazánkra a késleltetett vá­rosfejlődés a jellemző, melyben az ipari fejlődés üteméhez ké­piest elmarad a városi lakosság lélekszimának fejlődése, ami magával hozza az „ingázók” számának növeVodósét (Csak Szakácsból kb. 40 ezer az ..in­gázó” munkaerő!), va'amint a lakáshelyzet viszonvlagos stag- ná'ását. (Akit részletesebben ér­dekel a tóma, a Valóság c. fo­lyóirat 1971. dec. számában megtalália Konrád—^zelénvi: A késleltetet* városfejlődtár­sadalmi konfliktusai c. cikkét.) Az intenzívebbé váló gazdasá­gi termelés azonban, fokozato­san nagyobb anyagi lehetősége­ke; teremt a lakáépítés felfu­tására, s így belátható időn be­lül elérhető egy megnyugtató kiegyenlítődés a városban dol­gozó és lakó népesség arányá­ban. A városban lakó emberek azonban nemcsak dolgoznak, hanem különböző szolgáltatá­sokat igényelnek (közlekedés, hírközlés, oktatás és egészség­ügy stb.), amit infrastrukturá­lis ágazatnak nevezünk. Ez az ágazat jelenleg az iparhoz vi- zonyítva elmaradott, mert igen tőkeigényes, s a beruházásokat drágítja, hogy valamennyi eset­ben szem előtt kell tartani a korszerűséget, a jövőnek „szó­lót”. Vajon a művészetek mit tük­röznek ebből a bonyolult „gé­pezetből”, hiszen az urbanizá­ció életformaváltást jelent, bel­ső fejlődésváltást, mind az egyén, mind a közösség életé­ben. Történelmi síkon keresve a választ azt mondhatjuk, hogy a művészetek közül az iroda­lom, annak legteljesebbjei, nem szerették a várost. Nem szeret­ték már az ókorban sem, de nem szerette Dosztojevszkij, Balzac. Kaffka sem. Nem sze­rették, mert a városban magára maradó, elidegenedő, személyte- lenedő ember arculatát ábrázol­ták a mechanizáit hétköznapiok sűrűjében. Ezt teszi némi lá­zadással Karinthy Ferenc is Epiepe c. regényében, valamint a Balázs Béla stúdió által ké­szített „Aréna” c. kisfilm alko­tói is. Egvedül talán Kassák kölcsönzött határtalan bizalmat a városnak, sokszor túlzott és irreális optimizmussal. Az irodalommal szemben az építészet, mint művészet, sok­kal könnyebb helyzetben van, hiszen aktív tevékenységével részese a városfejlődésnek. Ékít­ményeivel, szobraival, freskói­val naponta tesz valamit a ^vá­rosért. Sainos az itt születő jó gondolatokat, elképzeléseket is gyakran húzza keresztül az anyagiak korlátozottsága, vala­mint az a tény, hogv kevés új város épül. a meglévőkben kell a hagyományosat ötvözni az új­jal. A művészetek szerepét osz- szefoglalva. arra kell törekedni, hogy ne abban lássák feladatu­kat, hogy menekülésre szólítsa­nak fel a városból. han“m sn’á- tos eszközeikkel seeitwék az ott­lét, az ottél és harmónikusabb kibon ‘akozását. Ezt az igényt éreztük egyéb­ként a „Jelentés” első adásá­nak teljes tartama alatt is meg­fogalmazódni. Kíváncsian vár­juk a jól sikerült kezdet foly­tatásait Szilárd Adám

Next

/
Thumbnails
Contents