Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
Jól telelték a méhes II palántaágyaR vegyszeres gyomirtása A zöldségtermesztés korszerűsítésének többek között ez is elengedhetetlen feltétele. A vetés előtt, amikor a zöldségfélék palántanevelő ágyaiban a gyo- S rnok kikeltek, a GRAMOXONE £ vagy GOM EX (ez utóbbi a Gra- 5 moxone-nal azonos hatóanyagú, ! magyar gyártmányú) perzselő i szerek egyikét alkalmazzuk. 5 A VETÉS ELŐTTI gyomirtás- \ hoz 100 négyzetméter palánta- ! agyi területre 0,35—0,50 dl Gra- £ moxone folyékony gyomirtó per- ■ metezőszert 5—7 liter vízhez ad- ! va öntözzük, illetve permetezzük £ ki. A Gomexből pedig 4—6 liter £ vízhez 0,50—0.75 dl gyomirtó- ! szert adjunk, és ezt juttassuk ki £ ugyancsak 100 négyzetméterre. £ A palántanevelő ágyakban a £ gyomok kelése 1—3 nappal meg. 5 előzi a kultúrnövény palántái- £ nak kelését. Ezt az időszakot, • amely a kultúrnövények kelésé-! ig rendelkezésünkre áll, használ-1 juk fel a gyomirtásra. Ez jelen-" tős munkaerő- és munkabérmegtakarítással jár a hagyományos kézi gyomirtáshoz képest A KELÉS ELŐTTI gyomirtás céljából 100 négyzetméter kiterjedésű palántanevelő ágyak talajára 0,14—0,19 dl Gramoxone-t vagy 0,19—0,28 dl Gomexet 5—7 illetve az utóbbit 4,5—6 liter vízben permetezzük ki. A kezelést a kultúrnövények kezelése előtt 2—3 nappal végezzük. A gyomirtószereket háti permetezőgéppel vagy egyszerű kannarózsával juttassuk ki. A permetezést alacsony (0,6—1 atmoszféL ra) nyomás alatt végezzük, hogy a cseppek ne szóródjanak eL Kezelés után a lepermetezett gyomok 2 napon belül elszáradnak, mechanikai beavatkozás tehát szükségtelen. A szerek hatása csak napfényes időben érvényesül jól. Ezért kezelés után a palántaágyakat nappal sötét takaróval ne fedjük le A per. metezés után kelő gyomok ellen viszont e szereik nem nyújtanak védelmet, így azok később a kul_ túmövény fölé nőhetnek. Az említett két gyomirtószer humán — egészségügyi megkötés miatt retek-, saláta- és gyökérzöldség — kultúrákban nem használható fel. A MAGRÓL VETETT virágágyásokat — miután legtöbbjük j hosszú ideig csírázik s ezalatt elgyomosodik — ugyancsak kezeljük Gramoxone-nal, vagy Go- mex-szel. Csak addig szabad felhasználni őket, amíg a dísznövény csírái a talaj felszínét át nem törik, mert a későbbi permetezés az egész kultúrát elpusztíthatja. Mindkét gyomirtószer nagy előnye, hogy a permetezés után 2—3 nappal, a bepermetezett ágyásba bármit vethetünk, mert egyiknek sincs utóhatása. A kelés és a vetés előtt is a zöldségféléknél megadott dózist juttatunk ki. A gyomirtásnál használt permetezőgépet vagy locsolót a munka befejezése után langyos vízzel alaposan mossuk ki. Dr. Kaczián Viktor Balogh Béla békési asztalos kedvenc és hasznos időtöltése a méhészkedés. Amikor átvizsgálta húsz méhcsaládját, örömmel állapította meg, hogy jól teleltek. A kaptárok közelében lévő mogyoróharkákról és somról már virágport is gyűjtöttek Balogh Béla méhei. (Fotó: Márton) Sikeres méhésztalálkezó Mezőhegyesen Közös kérés a televízióhoz Mezőhegyesen 1972. február 27-ón méhész-nagygyűlés volt, ahol megjelentek Békés—Csöng, rád megye méhészeinek képviselői, mintegy 120-an. A vendégek között volt Kocsis Sándor, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat igazgatója. Kocsis eJvtárs ismertette a méhészek előtt álló feladatokat az elkövetkezendő 5 évben. Szólt a méhek megporzó munkájának jelentőségéről amely több milliárd forint hasznot ad a népgazdaságnak, a gyümölcs- és a magtermelés révén. Beszélt a mézről, mint táplálékról. a méz és virágporos készítményekről, amelyek gyógy, szerként és kozmetikai cikként is eredményesen felhasználhatók. A későbbiek során a fásítási mozgalomról volt szó, mely országosan elterjedőben van, amely Mezőhegyesről indult el útjára a KISZ és a SZÖVOSZ kongresszusára tett vállalás keretén belül, 16 órát a magyar méhészetért mozgalomban. Em. nek fővédnöke a mezőhegyest ÁFÉSZ, KISZ- és úttörő-szervezete. Igen nagy segítséget nyújtottak eddig a MŰM. 614. Intézet, a Mezőhegyesi Cukorgyár, a DÁV és a mezőhegyesi kórház. Elmondotta, hogy a fásítás nerc* csak a méhészek mozgalma* Nem véletlenül foglalkoznak vele az ENSZ-től kezdve minden területen. Az erdők és a fásításra alkalmas területek az építkezések miatt egyre csökkennek, a levegő szennyeződése elég nagy, így tehát több oldalról nézve is igen jelentős a mezőhegy es iek kezdeményezése. Végül a nagygyűlésen megjelent méhészek: közös kéréssel fordultak a televízió vezetőségéhez, a magyar méhészek nevében, hogy állandó jelleggel méhész műsort indítsanak be. A méhésztalálkozó jói sikerült. Réthy Gyula, a mezőhegyesi méhésztársulág elnöke Éled a békési zártkert A szilvamoly 25 millió szilvafánk növény- védelmét eddig elhanyagoltuk. A legjelentősebb kártevő, a szilvamoly. A szerzők a szakirodalom és jelentős saját kutatásaik alapján részletesen ismertetik a kár. tevő biológiai sajátosságait Számos megállapításuk nemcsak hazai, de külföldi érdeklődésre is számíthat. A gazdagon illusztrált könyv hasznos tájékoztatást nyújt a növényvédelem és a gyümölcs- termesztés gyakorlati, illetve tudományos területén dolgozó szakembereinek. A könyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. A gyümölcsfák oltása Kertészked ökn ek olykor gon. 1 dot okoz egy-egy gyümölcsfaoltvány beszerzése, különösen ha olyan fajtárói van szó, amit a faiskolák nem szaporítanak. Kis gyakorlattal azonban magunk is vállalkozhatunk szaporításra. A következő oltási módok közül az első hármat a nyugalmi időszakban, a héj alá oltást pedig a nedvkeringés megindulása után alkalmazhatjuk. Oltás után minden esetben kötözzük körül a vesszőt és kenjük be oltóviasz- szaL Hasítékoltás. Az alanynak kiválasztott ág felső részét eltávolítjuk, a metszlapot éles késsel simára lefaragjuk. Zsineggel szorosan körülkötjük az ágat, majd behasítjuk. Az ék alakúra faragott oltóvesszőt, úgy illesszük a hasítékba, hogy a héjrésze érintkezzék az alany héjrészével. Ha az alany nagyon vastag, a másik oldalra is tehetünk egy oltóvesszőt. Kecskeláb ékezés. Előnye, hogy sokkal kisebb sebet okoz, mint a hasítékoltás, Az alanyt ferdén hasítjuk be. Az oltóvesz- szőt ennek megfelelően ék alakban faragjuk meg. Vastag alanyba több vesszőt is olthatunk. Angol nyelves párosítás. Akkor folyamodunk ehhez, ha mind az alany, mind az oltóvessző egyenlő vastagságú (a szőlővesszőnél). A bevágások elkészítésekor nagyon ügyeljünk, hogy pontosan illeszkedjenek egymáshoz. Héj alá oltás. Csak olyan ágat olthatunk így, amelyről könnyedén leválik a héj, 1,5—2 cm hosszan bemetsziük a héjróset. Az oltóvesszőn hosszú, ferde metszlapot készítünk. Ügy helyezzük el a hasítékban, hogy a legalsó rügye a héjreszek közé kerüljön. Jegyezzük meg: az oltás csak akkor sikeres, ha az alany nedvkeringése már megindult, de az oltóvessző még teljes nyugalomban van. A. F. Korán vethető zöldságfajták Csaknem kivétel nélkül sorba vethetők. Előtte a talajt simára elgereblyézzük. A sorokat zsinór mellett húzzuk ki, és beléjük vetjük a magokat. Az egészen apró magok számára a gereblye homlokával, a nagyobbaknak sor. húzó kis kapával húzzuk meg a vetőbarázdát, amelybe kézzel szórjuk a magot. Az aprókat 1— 2 cm, a közepes nagyságúakat 2—4, a nagyobbakat 5—6 cm mélyre vetjük. A kihúzott baráz. dákba minél gyorsabban vessük el a magot, nehogy kiszáradjon a talaj. Aztán gereblyével húzzuk a talajt a barázdára és a sorokat a gereblye fokával vagy kapával tapogassuk le. Zöldborsóból az elmondottak figyelembevételével több fajta vetése ajánlatos. A legkorábbi vetésre a korai kifejtő fajták alkalmasak, mert a hideget jobban tűrik. Ajánlható fajták: Express, Gloria di Quimper, Rajnai törpe (Peti borsó). 1—2 héttel későbben vethetők a jobb minőségű velőborsók. Ajánlható fajták: Lincoln, Győztes, a nagyhüvelyfi Onward, Perfection dark Skinned. A vetési sortávolság a fajtától függően 25—30 cm. A 4—6 cm-es mélységű barázdákba 3—5 cm-re kézzel helyezzük el a magvakat. Kelés után a borsót egyelni nem kell. A petrezselyem, sárgarépa, szintén 25—30 cm-es sortávolságra vethető. A vetési mélység 1—3 cm. A kézzel vetett magvak sűrűn kelnek, ezért kelés után 4—5 cm távolságra egyelni kell. Petrezselyemből korábbi szedésre a korai cukor, őszi szedésre és tárolásra a Félhosszú és a Hosszú fajta vethető. Sárgarépából korai szedésre a gömbölyű típusú Párizsi vásár, tárolásra a Nantes!, Rotherz és Ftakker fajta való. A hónaposretek ugyancsak jól tűri a korai vetést. Későn (április végén, májusban) vetve már kevésbé jó eredményt ad, köny. nyen felmagzik, gumóképződés nélkül. 20 cm sor. és 3—4 cm tőtávolságra vethető. A *etés mélysége 1—2 cm legyen. Túl mély vetés esetén a gumók megnyúlnak, alaktalanok lesznek. Kikelés után hamarosan egyelni kell. Ajánlható fajták: a piros színű, gömbölyű Korai piros, a Cherry Belle, a Champion, a Szentesi, valamint a hosszú, fehér Jégcsap retek. A hagyma korán vetve, magról is biztos termést ad. Korai vetéssel augusztusban beérik, megfelelő nagyságú lesz és jól tárolható. Magvetésre maridén fajta alkalmas, azonban a Makóit dughagymáról ajánlatosabb termeszteni. Különösen jő magvetésre az ALsógödi, a Dorota di Parma, a Volszka fajta. Aki a lila hagymát kedveli, Braunsch. weigit. Carment, vagy Blassrote- ot vessen. Fehér főzőhagymának a Fertődi ezüstfehér ajánlható. Vetési sortávolsága 30 cm. A sűrű vetést 6—8 cm távolságra egyelni kell. Az egyelést lehetőleg eső után végezzük, akkor, ha a szár már a lúdtoll vastagságot elérte. A spenót vetési sortávolsága 25—30 cm. A vetés mélysége 3— 4 cm. Egyelni nem kell, a vetéskor azonban vigyázzunk, hogy ne legyen nagyon sűrű az állomány. Tavaszi termesztésre a Matador és az Eszkimó egyaránt ajánlatos, de a legtöbb vetőmag, boltban már újabb fajták is kap. hatok. Tuza Sándor Denen Katalin—Sáringer Gyula-Seprős Imrei 10 1972. MÁRCIUS 14. Egyre többen használják ki a békési zártkert-tulajdonosok közül is a márciusi igen kedvező időjárást konyhakerti magvak ■ vetésére. Varga Gábor nyugdíjas feleségével együtt készíti a I borsóágy ást, veti a borsót, (Fotó: Demény)
