Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
/ Egységben a nemzetiségiekkel Népfrontválasztás Tótkomlóson Aradi levél: Prológus egy romániai bemutatóhoz Tótkomlóson a lakosság az utóbbi hetekben megszokta, hogy szinte egymást követik a különböző összejövetelek, nagygyűlések. Februárban három alkalommal hívták meg a községbelieket ünnepségékre, megbeszélésekre, s a Hazafias Népfront helyi bizottságának munkáját dicséri, hogy jó szervező- képességével és programjával, valamint eredményeivel kivívta a lakosság e1 ismerését, bizalmát. Ez megmutatkozott a részvételen, hiszen mindhárom összejövetelen 4—500-nál többen jelentek meg. A legutóbbi, a népfront-váZsűí'olásig megtöltötték a ta-l nácsháza nagytermét azok az érdeklődők, akik az elmúlt héten a HNF meghívása alapján, falugyűlésre gyűltek össze. A megjelenteket — köztük sízovjet vendégeket —, valamint a járási hivatal és pártbizottság több munkatársát. Nyilas Péter tanácselnök köszöntötte. A köszöntés után, a helyi művelődési ház felnőttekből álló citerazenekara, valamiint az iskola énekkara adott rövid kultúrműsort, melynek nagy sikere volt. Ezután Szebelley Ferenc, a helyi HNF elnöke ismertette a szervezet négyéves munkáját, melyet a hozzászólók értékes véleménye egészített ki. Gyümölcsöző volt a helyi népfrontmozgalom eltelt négy éve — mondotta az előadó, mert a községben jelentkező feladatok megvalósításában mindig számítani lehetett a lakosság aktív, és önzetlen támogatására. Ezért köszönet jár, mert a közös munka Igaz, hogy a mezőgazdaság termelési értékének csaknem háromnegyed részét a közös és a háztáji gazdaságok állítják elő. A fennmaradó egynegyed rész mégsem tükrözi hűen az állami gazdaságok súlyát. Ennél jelentősebb szerepet töltenek be ugyanis a termelőszövetkezeti termelés segítésében (vetőmagvakkal, gépekkel, szatanácsok- kal). Ám, mivel üzemről van szó, ennyivel mégsem elégedhetnek meg. Annái is inkább, mert 1968 óta nemcsak a közös, hanem az állami gazdaságok nagyobb önállósága is ténnyé vált. Ez pedig az állami gazdaságoktól a minta-, illetve tangazdasági szerepnél jóval többet követel. . Azt, hogy évről évre növekvő eredményeket mutassanak fel a gazdálkodásban. Illetve, hogy önállóságukat úgy kamatoztassák, hogy elsők legyenek az állam gazdasági célkitűzéseinek megvalósításában. Miképp jelentkezik mindez a Hidasháti Állami Gazdaság törekvéseiben? Egyik — a mezőgazdaságra vonatkozó — népgazdasági célkitűzés az, hogy a gazdaságok abraktakarmányból rendezkedjenek be önellátásra. Megvalósítására Hidasháton már 1971- ben előtérbe kerültek a nagyobb hozamú szokvány kukoricafajták az 1970-es gazdasági év értékesebb, de kisebb átlagtermésű hibridjeivel szemben. Felszámolták a kisebb területen termesztett növényeket és csökkentették a kalászosok vetésterületet is. Ezeknek átlagholasztási gyűlés volt, melyet február 28-án tartottak az 1-es számú művelődési házban. Több mint négyszázan vettek részt ezen a falugyűlésen. Az ünnepséget hangulatossá tette az a műsor, amelyet az iskolák rendeztek, s melynek egyik főszereplője az úttörőzenekar volt. A négyévi munkáról Urbán Pál, a Hazafias Népfront bizottságának elnöke számolt be. A beszámoló egyik fő jellemzője volt az, hogy az elért eredményeket a helyi nemzetiségiekkel egységben, a munkába való bevonásukkal — közösen érték el. Elmondotta, hogy mit teteredménye, községünk további fejlődését szolgálta. Az elkövetkezőkben ismét jelentős feladat áll a helyi népfront mozgalom előtt. Egyrészt sikerre Kell vinni a község ivóvízellátásának kor. szerű megoldását, másrészt; — Körösladány példája nyomán — szeretnék Bucsán is beindítani az „Egy nap az iskoláért” mozgalmat, Ennek részleteit. Balázs Imre igazgatóhelyettes ismertette a jelenlevőkkel, hangsúlyozva, hogy bár nem; mondható rossznak az iskola szemléltetőeszközzel való ellátottsága, a frissítés, korszerűsítés mindenképpen ráfér. A hozzá,szólások után, egyhangú választással kapott bizalmat az új héttagú vezetőség, melynek elnöke ismét Szebelley Ferenc lett, valamint az a 37 tagú bizottság, mely a feladatok megoldásában a helyi I vezetés segítségiére lesz. A sifce- j rés falugyűlés a megyei küldött I megválasztásával ért véget. zamát azonban műtrágyázással csaknem 31 százalékkal sikerült emelni 1971-re 1970-hez képest. Eddig csaknem 600 holdon termesztettek lucernát. Az idei tavaszon további 3350 holdat telepítenek be ezzel a fontos takarmánynövénnyel. Ezzel az 530 tehenes szarvasmarha-tartás és az 500 kocás sertéstelep takarmányigényeit valóban önerőből tudják kielégíteni. Sőt, saját takarmánykeverőjük —amely mintegy 60 vagon keveréket ad át havonta a kistermelőknek — biztosítja a takarmányok megfelelő összetételét is. Lehetőségeinkhez kepest évről évre korszerűsítik nemcsak az istállókat, hanem a tartás technológiáját is. Az eredmények fokozásához feltételenül hozzájárul majd az is, hogy 1972. harmadik negyedévében üzembe lép a gazdaság 300 vagonos évi kapacitású új lucernaszárítója is. Ennek segítségével az álláBékéscsabán az MSZMP városi bizottságának szervezésében háromnapos agitációs-propa- ganda felelősök tanfolyama fejeződött be tegnap délután. A három nap alatt a1 vállalatok, üzemek, Intézmények, termelőszövetkezetek propagandafelelő, sei előadásokat hallgattak, többek között az agitáció szerepéről és tartalmi feladatairól, a tek az elmúlt négy év alatt, hogyan segítették a község fejlődését, s mik azok a feladatok, amelyek a megválasztandó népfrontbizottság előtt állnak a jövőben. A lakosságnak nem közömbös. hogy az olyan társadalmi tömegmozgalom, mint a Hazafias Népfront hogyan tevékenykedik, ez megmutatkozott a beszámolót követő vitában is. Sokan szóltak arról, hogy a község szépítését, a tisztasági mozgalmat csak közösen tudják megoldani. Szó volt a tájház anyagának bővítéséről is, melyre még sok lehetőség kínálkozik, hiszen a családoknál jó néhány olyan népművészeti érték van, melyek gazdagítanák az eddig összegyűjtött anyagot. A szolgáltatás javításáról, bővítéséről is sok szó esett, s ebben szintén tud segíteni a népfrontbizottság javaslataival, észrevételeivel. A nemzetiségi politika eddigi eredményeiről, tapasztalatairól is elhangzott a vitában vélemény. Érdemes megemlíteni, hogy sok olyan szülő van a községben, aki ugyan nem tud szlovákul, de gyermekét beíratja a szlovák nyelvű iskolábaAz elmúlt időszakban több nőbizottság alakult az MSZMP KB határozata nyomán, s ezek munkájának összehangolásában sokat segített a népfront mellett működő nőbizottság. A nők megbecsülését, munkájuk elismerését a Hazafias Népfrontbizottságon belül mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezen a választáson a korábbi 8-ról 14-re emelték a nők számát. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kovács Pál, az MSZMP járási bizottságának titkára, a Hazafias Népfront megyei bizottságát pedig Vich- nál Pál képviselte tok az eddiginél értékesebb lucernát transzformálhatnak majd át tejjé és hússá. A népgazdaságnak egy másik célkitűzése a cukorrépa-termesztés fellendítése. A Hidasháti Állami Gazdaság is magáénak tekinti ezt a programot. Tavaly még csak 330 holdon termesztettek cukorrépát, az idén már 607 katasztrális hold termésére kötöttek 3 éves szerződést a Sarkadi Cukorgyárral, annak bázisgazdaségaként. A gazdaságnak egyébként is nagy gyakorlata és tapasztalata van már a cukorrépa termesztésében. Megoldották a termesztés teljes gépesítését és a vegyszerezést is az egész vetés- területen. 1969-ben már elérték a holdankénti 240 mázsát, amely 1970-re, illetve 1971-re (elsősorban az ár- és belvizek miatt) visszaesett 204, illetve 180 mázsára, 1972-re pedig 230-at terveznek. (kőváry) tömegpoli ti kai munka, gazdaság- politika feladatairól és végrehajtáséról, az ideológiai munka jelentőségéről, helyéről és szerepéről, valamint a propaganda- munka szerepéről, eszmei politikai tartalmáról. A tanfolyamon két alkalommal Konzultáción beszélték meg az elhangzott előadásokon hallottakat. _ Raffiai Sarolta „Dipttomások” című színművének március 1-i országos bemutatójára 'készül Miszlay István Jásrzai-díjas -rendezésében az aradi Állami Szűr- ház. A darabot még ebben az évadban a temesvári Állami Magyar Színház is bemutatja. ' A magyarországi színműírónőt és kiváló alkotását a következőképpen mutatja be olvasóinak az aradi „Vörös Lobogó” című napilap: „Egy Kaffka Margit-érzékeny- ségü fiatal magyarországi írónő, Raffai Sarolta drámai feszültségű színművének, a Diplomásoknak készül első román bemutatója. A darab mondanivalója és sikere indokolja műsorra tűzését, Raffai Sarolta a falusi értelmiségieknek nem egyetlen vidékhez kötött erkölcsi-etikai problémáit feszegeti. Az írónő — aki sokáig tanított egy alföldi faluban, közöttük élt, ismeri a „diplomásokat” — élményeiből nem gyúr úgynevezett tipikus jellemeket és helyseteket, hanem tapasztalatainak gondolati-érzelmi következtetéseit sűríti drámába. Nem másolja a valóságot, újrateremti egyes jelenségeit, hogy figyelmeztessen a torzulás veszélyére, a „kiáltó szó” legalkalmasabb szószékéről — a színpadról. Műve emberi-társadalmi üzenetét érdeklődéssel várja az aradi közönség.” Ezzel párhuzamosan, a dráma vendregrendezőjét, Miszlay Istvánt így ecseteli az aradi magyar nyelvű újság: „Pályája felfelé ívelő, beérkezett művész. A budapesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem bölcsészkarán orosz szakot végzett, majd a Színházművészeti Főisleólát, ahol mesterei Major Tamás és Ná- dasdy Kálmán voltak. Több mint másfél évtizedes rendezői munkásságából szívesen emlékszik kiemelkedő Cid- rendezésére. Jean Villard is felfigyelt rá, 1961-ben meghívta Párizsba — egyik legnagyobb élményeként számon tartott — a Nemzetek Színházi Fesztiváljára. Pályafutásának állomásai: Budapest (a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként), Kaposvár, Szolnok és Békéscsaba, ahol előbb rendező, majd főrendező, végül 1969 óta igazgató-rendező, s az 1964-ben létrehozott gyulai várszínház művészeti vezetője. Ez utóbbi történelmi dráma- és klasszikus vígjátékbemutatói a magyar főváros és a vidék vezető művészeinek találkozói A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban még a múlt év decemberében megtartották a vállalati művészeti vetélkedőt. A győzteseket a vállalat saját termékeiből jutalmazta meg. A férfiak egy-egy trevíra inget kaptak, a nők pedig kötött ruha, illetve blúz között választhattak. Vers-, illetve énekkategóriában ketten-ketten jutottak tovább a területi vetélkedőre, amely február közepén zajlott le. A négy vállalati győztes itt is megállta a helyét, és mindannyian részt vesznek a március 10-i textiles dolgozók művészeti vetélkedőjének országos döntőjén. A versmondó Gera Jánosné és Vígh Imre, a Schubert-dalettek. Művészi tevékenységének érdemeiért 1966-ban Já- szai-díjjal tűntetik ki.” A továbbiak során, a „Vörös Lobogó” munkatársa megszólaltatta Miszlay Istvánt aki az alábbiakat mondotta a Jókai Színházról: „A vidéki színháznak minden társadalmi réteget ki kell szolgálnia, s ezért a mi repertoárunk is mutatja, hogy több műfajú színház vagyunk. Játszunk klasszikus darabokat, zenés vígjátékokat, gyermekszíndarabot. Arra törekszünk, hogy repertoárunk érdekes legyen és bátran vállaljuk az ősbemutatót. így szerzőink között szerepel: Shakespeare, Csehov, Csokonai, Fredro, Csiky, Ba- ranga, Méhes, Páskóndi. A gyerekeknek Csipkerózsikát és Hamupipőkét játsszunk. Jövőre lesz tízéves a gyulai várszínház. Meghívásos pályázatunkra a jelenkori magyar irodalom legnevesebb íróitól kértünk darabot.” Aradi benyomásairól, munkájáról ezeket mondotta: „Örülök, hogy a Diplomásokat választotta az aradi színház. A dráma általánosan érvényes problémát vet fel. A vidékre került diplomások életstílusának, erkölcsi-etikai felfogásának tisztaságigényét. Hiszem, hogy jó a szereposztás. Hangsúlyozni szeretném, hogy az aradi együttes felelősséget érez a darabbal szemben. Jó ez az együttes. Már a rendelkező próbán teljes szövegtudással jelent meg néhány színész. Mit bizonyít ez? Látszik, hogy felelősséggel és boldogan vesznek részt egy érdemes ügy művészi kidolgozásában. A darab figurái igazak, jól körülhatároltak és az írónő élményeiből forrósodó helyzeteket szeretném közvetíteni a színészek jó alakításában.” Lelkes elismeréssel beszélt Miszlay István különösképpen! Ion Petrache, Larissa Stese Mu- resan, Geht Bogdan Ivascu, Gabi Daicu, Olimpia Didilescu meggyőző alakításáról, valamint Sever Frantiu szuggesztív díszleteiről, hozzáfűzve, hogy játékstílusban és díszáetékiben egyaránt a színműből következő visszafojtott, reálisba ábrázolásra törekszik. Oiiküoét a „Vörös Lobogó” munkatársa a következő sorokkal zárta: „Érthető, hogy a Diplomások aradi bemutatóját ezek után érdeklődéssel, izgalommal várjuk.” lókat előadó Kékesi Lászlóné. valamint a Rába-közi dalokat éneklő Erdélyi Ilonka előtt nagy tét áll. Az országos döntő győztesei ugyanis selejtező nélkül jutnak be a népszerű országos Ki mit tud-ra. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár egyébként a márciusi országos döntő részvevőinek jutalmazására felajánlott a rendezőségnek egy faliszőnyeget és az őszi Centrum-napok alkalmával bemutatott szintetikus anyagból egy ruhára valót. 197SS. MÁRCIUS 3, Szovjet vendégek jelenlétében Sikeres falugyűlés Bucsán A népgazdaság érdekében: A cukorrépa termőterületét 277, a lucernáét 350 holddal növelik a Hidasháti Állami Gazdaságban Befejeződött a propaganda- felelősök tanfolyama Dunajécz László Kötöttárugyári sikerek a textiles dolgozók művészeti vetélkedőjén
