Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

"Tárgyalóteremből; Nem fizette a tartásdijat — másfél év szabadságvesztés A napokban tárgyalta a batto- nyai Járásbíróság Qyőri Endre Gyula, Dunakeszi, Csokonai u. 3—5 szám alatti lakos bűnügyét. A vádlott Mezőkovácsházán született. P. Erzsébet mezőko. vácsházi lakos régi ismerőse volt. Első házassága rosszul sikerült. Elvált, majd felújította ismeret­ségét P. Erzsébettel, öt éven ke­resztül élt együtt az asszonnyal. Együttélésük alatt négy gyermek született. 1966-ban Győri meg­szakította családjával a kapcso­latot. A négy gyermek eltartásá, nak gondja az édesanyára sza­kadt. Bár munkahelyén több íz. ben részesült különböző anyagi juttatásokban, de azzal együtt a keresete alig futotta arra, hogy a mégy gyermeknek betevő falatot biztosítson. Pedig a gyerekek nőttek. A legidősebb már elérte az iskolás kort A ruha, a tan­szer újabb gondot jelentett Élt a törvényadta lehetőséggel. Pert indított a gyermektartási díj megítélése iránt. 1966 decembe­rében a járásbíróság kötelezte Győrit, hogy havonta 550 forint tartásdíjat fizessen élettársa ré­szére. A vádlott egy évig fizette a gyermektartási díjat, majd köte­lezettségének nem tett eleget. A bíróság emiatt tíz hónap szabad, ságvesztésre ítélte. 1970 január­jában töltötte le büntetését. Ha­marosan elköltözött Mezőkovács- házáról Dunakeszire. Csak alkal­mi munkát vállalt. A tartásdíjat továbbra sem fizette. Kereseté­ből sem lehetett azt levonni, mi­vel kimutatható keresete nem is volt. A járásbíróság megállapí­tása szerint 14 ezer 140 forint tartásdíjjal tartozik. A tárgyaláson fény derült a vádlott felelőtlen életmódjára is. Győri Endre Gyula nyugtalan természetű ember. Első házassá­gából két gyermek származik. Az új együttélésből pedig négy. Nyugtalan természete követkéz, tében hamar szakított családjá­val. Ugyanilyen könnyelműen I feledkezett meg gyermekei tar­tásáról is. Ám a bűncselekmény | indítékai sokkal mélyebbre nyúl­nak. A most 39 éves Győrinek viszonylag nagyon fiatalon, ne­héz munkával kellett megkeres­nie kenyerét Hamarosan kike­rült a szülői felügyelet alól. Munkahelyét gyakran változtat­ta. Nem tudott gyökeret eresz­teni, s könnyelműen vette az életet. Bár többször elhatározta, hogy változtat életmódján, de nem volt benne elég akarat A járásbíróság Győri Endre Gyulát a gyermektartási kötele­zettség elmulasztásának vissza­esőként elkövetett bűntette miatt egy év és hat hónap szabadság- vesztésre ítéjte. Mellékbüntetés­ként két évre eltiltotta a köz­ügyék gyakorlásától. A szabad­ságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jog. erős. dr. S. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezetének Békési Élet cí­mű népszerű tudományos és kulturális antológiája a napok­ban hagyta el a nyomdát. Az 1972. évi első szám gazdag anyagot tartalmaz. Csatári Béla Békés megye mezőgazdaságának fő vonásait ismerteti az antológiában, Nagy György az 1970. évi körösi ár­víz eseményeit eleveníti fel. Ér­dekes tanulmány Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első évtizedei című munkája, valamint Némedi Endre Banner János Békés me­gyei vonatkozású munkái című összeállítása. A Közművelődési rovatban közli az antológia szerkesztősé­ge Sárhelyi Jenő cikkét, „Be­szélgetés megyénk szülöttével, K ISZ-vesetők Szegeden Hat hétig tanul Szegeden me­gyénk 20 mezőgazdasági KISZ- alapszervezetének titkára. A KISZ Vezetőképző Iskola — ahol Bács, Békés és Csongrád megye' fiataljait képezik —, gazdag programot, jó felkészü­lési lehetőséget biztosít ahhoz, hogy titkáraink hozzáértéssel irányítsák majd alapszerveze­tük munkáját. Politikai, stilisztikai, retorikai ismereteket sajátítanak el, meg­ismerkednék a vezetéspszicho­lógia elméletével és~ gyakorlatá­val. Időnként dolgozattal és kis­előadás megtartásával bizonyít­ják előrehaladásukat. Az Üj-Szegeden épült mo­dem, jól felszerelt iskolában kulturális és sportesemények­ben sincs hiány, egy-egy alka­lommal pedig vidéki kirándu­láson, üzemlátogatáson vesznek részt a fiatalok. Szetei József, a Csongrád megyei KISZ Vezető­képző Iskola igazgatója elisme­réssel beszélt a Békés megyei hallgatókról. (thy) péről című írásával érdemel ki figyelmet. Az antológiát a Szem­le-rovat zárja és az eseménye­ket összefoglaló kulturális kró­nika. A „Barátsá“ Hosszú évek óta szoros együtt­működés alakult ki Lengyelor­szág és a Szovjetunió bánya­ipara között. A bányászati szak­emberek együttműködnek a szénkitermelésben, az új bánya­gépek és felszerelések gyártá­sában s rendszeres tapasztalat- cserét valósítottak meg. Most is közösen dolgoznak egy 500 ló­erős szénkombájn elkészítésén. Ez lesz a világ eddigi legerő­sebb bányagépe. Tervezési és! Megjelent a Békési Élet 1972. évi első száma Háromnegyed millió diák vesz részt a honvédelmi ismeretek oktatásában Az új alapokra helyezett isko­lai honvédelmi nevelés eddigi tapasztalatairól, a továbbfejlesz­tés tervéről tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődés- ügyi Minisztériumiban. Elmon­dották, hogy az 1971—72-es tan­évben már csaknem 750 ezer ta­nulóra terjed ki az általános, a közép- és a szakmunkásképző iskolákban a honvédelmi isme­retek oktatása. A tapasztalatok egyebek közt azt bizonyítják, hogy a honvédelmi nevelés ered­ményesen járul hozzá a fiatalok erkölcsi, politikai és világnézeti arculatának helyes irányú for­málásához és testi-fizikai fejlő­désükhöz is. A honvédelmi neve­lésnek is része van abban, hogy javult a diákok magatartása, fe­gyelme. Megnőtt körükben az érdeklődés a honvédelmi spor­tok, a természetjárás, az MHSZ- tanfolyamok és versenyek iránt. A honvédelmi nevelés ered­ményeinek konkrét lemérésére jó lehetőségiét ad majd a nép­hadsereg, amelynek kötelékébe ez év eszén kerülnek nagyobb számban olyan fiatalok, akik a szakmunkásképző vagy a közép­iskolákban már rendszeres hon­védelmi oktatásban részesültek. A honvédelmi ismeretek okta­tásának az idén zárul az általá­nos iskolákban a harmadik, a a legerősebb gyártási munkái Lengyelország­ban, a gliwicei Bányaipari Konstrukciós Műszaki Vállalat­nál, a Szovjetunióban pedig a moszkvai „Giprouglemas”-nál folynak. A kombájn alvázát és hajtóművét a lengyel, fejtőbe­rendezését pedig a szovjet ter­vezők dolgozzák ki. A bánya­gépből két prototípus készül. A „Barátság” nevet kapja, műsza­ki próbájára 1973 végén kerül sor. szakmunkásképzőkben a máso_ dik, a középiskolákban pedig az első tantervi ciklusa. Ez lehető­vé, egyszersmind szükségessé is teszi, hogy iskolatípusonként megvizsgálják az előírt feladatok és követelmények realitását, azok megoldásának kereteit és feltételeit. A tervek szerint a ta­vaszi hónapokban többirányú vizsgálódásra kerül sor. Ennek kapcsán iskolai és megyei szin­tű tanácskozásokat tartanak az iskolai honvédelmi felelősök részvételével és meghívják azok­nak a szerveknek a képviselőit is, amelyek az iskolai honvédel­mi nevelőmunkát valamilyen formában, segítik. A cél, hogy a tapasztalatok birtokában optimá­lis feltételeket teremtsenek a jelenleginél magasabb színvona­lú oktatáshoz. Azt tervezik, hogy az iskolai, illetve megyei tanács­kozásokat az illetékes szakem­berek országos véleménycseré­jével zárják. Ezen a fórumon — előreláthatólag május második felében — határozzák majd niég a honvédelmi nevelés tovább­fejlesztésének feladatait, mód­szereit. (MTI) Komfósi citerások A tőtkomlósi művelődési ház citerazeneikara egyre többet hal­lat magáról. A neves kisegyüt­tes rendszeresen fellép a köz­ség különböző rendezvényein, de más községekbe, városokba is hívják őket. Legutóbb Gyu­laváriban a nyugdíjas klubban vendégszerepeitek, a közelmúlt­ban pedig Budapesten a Fővá­rosi Művelődési Házban a szlo­vák farsangi bálon muzsikáltak a komlósi citerások. A Megyei Művelődési Központ hírei Március 13-án este fél hatkor a termő gyíimlöcsfák metszéséiről hall­gatnak meg szakmai előadást a házákert-szakkör tagjai. Ugyanezen a napon este 7 óraikor a Közműve­lődési Hétfők Művészeink-soroza- tában Mladonyíczky Béla szobrász- művésszel találkozhatnak a képző­művészet barátai. A Nyugdíjasok Klubjában kedden délután kettőkor lapunk művelő­déspolitikai rovatának vezetője, Sass Ervin tart diaképekkel illuszt­rált penzai útibeszámolót, míg szer­dán délután 3 órától kis filmeket tekinthetnek meg a klub tagjai. Vasárnap s órakor a Körös Hotel éttermében. kezdődik a Sigma- együttes délutáni koktélja, este 6 órakor a Művelődési Központban a Viktória-zenekar össztánca. A hét minden napján megnézhe­tik az érdeklődők A nők helyzete Lengyelországban című fotókiállí­tást, csoportos látogatóknak pedig Lengyelországot bemutató ldsfilme- ket vetítenek a Művelődési Köz­pontban. Hajdú Mihály zeneszerzővel” címmel, Sass Ervin és Daniss Győző beszámolóját a Gyulai Várszínház tavalyikét premier­LÉGHAJÓ? , Elrtesítjük kedves vevőinket, hogy vállalatok és magán- építtetők részére megkezdtük a különböző minőségű betonkeverék árusítását Külön megegyezés alapján vállaljuk a betonkeverék helyszínre szállítását ia. Betonáruszakiparl és Szolgáltató Vállalat Gyula, Henyei Miklós u. 13. Telefon: 138. 366293 jéről. A -Látogatóban-rovat „Kétezerhatszáz kilométerre barátok között” címmel Sass Ervin penzai riportját teszi kö­zé, a Tények, dokumentumok, emlékek rovat pedig többek között Hunya István: A föld­munkásmozgalom ateista szere­A TÜZÉP Vállalat felvételre keres: autódarura 1 fő különleges jogosítvánnyal és daruke­zelői vizsgával rendelkező darukezelőt és 1 fő kötözőt Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Kórház u. 1. 349652 Nem, de ez is felfújható. Gyártotta: a Győri Pamut és Textilipari Vállalat. Magassága: 9 mé­ter helyett 11, mert két méter magas beton talpa­zaton áll. Hossza: 72, szélessége 18 méter, alap­területe 1300 négyzetrrtéter. Található: a Hidas­háti Állami Gazdaság területén. (Eredetileg a BNV-n divatbemutatót tartottak benne.) Ebben a légzsilipes-ajtokkal ellátott felfújható sátor-rak­tárban mintegy 4000 tonna műtrágya tárolható. A kék-sárga színű ballonsátor tehát a környező ter­melőszövetkezetek műtrágya tárolási gondjait is megoldja. A legfőbb bértároló ugyan a békéscsa­bai AGROKER, de innen szállítja a műtrágyát a kamuti Béke Tsz, a mezőberényl Aranykalász Tsz és a murányi Lenin Tsz is. A „bérlők” ma már csak közvetlenül a műtrágyaszórás ideje előtt jelentkeznek. A sátorraktárban egy markoló erőgép szalagra teszi a darabos műtrágyát, amely azt a törőbe szállítja. Innen a porított anyag ugyancsak szalagon az emelőszerkezetes targonca tartályába kerül. Ennek segítségével töltik meg az IFA gépkocsira szerelhető műtrágyaszórót, amely a sátorraktár légzsilipes ajtóin át egyene­sen a trágyázandó területre mehet. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents