Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

Megsúgom magának hogy mi korosabbak sokféle re- víziót megértünk már, de ideje : >x>lna nyelvi vizsgálódás is oly • szempontból, hogy mi kerüljön j édes anyanyelvűnk muzeális » készletébe. Itt van mindjárt legszebb jj szavunk: az anya. Ezt tanuljuk ; meg legelőször gyermekkorban; ; mama, anyuka, anyuci — és én \ mégis a napi ingázás közben a \ teenagerektől ezt hallom: „az : öreglány murizott a buli miatt, ; de a fater meglelkizte: te is vol- jj tál fiatal”. : Persze, ezt én nem veszem S tragikusnak, mert sokféle kife- l jezés virágzott már és tűnt el ! anélkül, hogy bárkinek a haja \ égnek meredt volna. Ügy a szá- \ zadforduló elején kezdődött és ] sokáig minden kolosszális volt. • Megértené maga azt most, ha j azt mondanám, hogy a szeszfo- 5 gyasztás szabad szombatonként jj loólosszális? Ugye nem értené l meg, pedig a fronton még a ru- jj hatetű elszaporodása, annak, jól i megtermett példánya is kolosz- : szális volt! Alighogy kiment a divatból, ; máris megvolt az utód: „fenő- : menális” és a „borzalmas”. A : fenomenális üres bölffként ele- : nyészett. Helyébe a fantasztikus : került. A „borzalmas’ a háború- : ban született és még tartja ma- jj gát, ha egy kicsit szürkébben is. : Ma is vám ilyen felkiáltás, iia o j papírvékony választékfal mögött ; a szomszéd este 10 után is bőm- i höltcti a tv-t rogy a rádiót: jj „borzalmas hangzavar”. Nyáron: 5 „borzalmas meleg van”. Vagy jj „borzalmas az ellátás az étté- ; rémben". ■ Aztán halványodott a borzai- í mas, javult az életszínvonal — jj egyeseknél „mesésen’ —, meg- ; született a „mesés”. Villdmosí- 5 tás: „mesés világítás”. Fogászati i kezelés SZTK-ra: „mesés fogak”. : Kisiparos és gebines: „mesés ■ villa’, Ötös lottótalálat és tár- \ sadalmj tulajdon elleni vétség, ; harácsolás: „mesés sok pénz”. \ Es ez a szó még „ügeti” karrier- • jét. Vele együtt élnek az osztály- ; zások is; a negyedk osztályú ét- « teremből első osztály lett. Ezek- j tői óvakodjunk, mert „borzalmas I kevés ételt adnak, mesés forin­tért” — esetleg többet adnák „fantasztikus dollárért". Erre mondjuk aztán, hogy: „szörnyű” es „rettenetes kiszolgálás” —, mert ugye „ki van zárva”, hogy magyar pincér, magyar vendég­nek, magyar forintért jó magyar ételt adjon. Ez mind szörnyű és rettenetes. Már úgy megszoktuk e két szót, hogy... — Nézze csak azt á kislányt? Szörnyű csinos. Ismerem, bor­zasztóan kedves. De rettenetesen kicsi. Bnt ugye'! Nem is lelkizek to­vább már, mert még a sok só­dertól magát is szőröstül, bőrös­tül elnyeli ez a torzszülött una­lom, "Hir« ! Tessék választani A Békéscsaba» Konzervgyár, terméked elismerten kitűnő mi- nőségűek. Értékesítésükkel nincs is különösebb gond. Belföldön, külföldön egyaránt versenyképe­sek és igen keresettek. Mégis jé! tette a gyár, hogy tavaly novemberben a nagy- és a kiskereskedelemmel együtt Békéscsabán a Tanácsköztársa­ság úti ÁBC-áruházban és a Szabadság téri csemegébőltban. hasonlóan Gyulán, Orosházán, Szarvason és Békésen is agy-agy üzletben megszervezte vala­mennyi termekének a, árusítá­sát. Az olyanokét is, amelyek egyelőre csak exportmegrende­lésre készülnek. Hadd ismerje meg a megye lakossága. Sajnos azonban nem minden boltban csinálnak kellő propa­gandát a békéscsabai toonzerv- nék. Pedig érdemes lenne leg­alább egy helyre kirakni és jól láthatóan megjelölni. A vásár­lók aligha veszik észre áz újdon­ságokat, ha nem hívják fei rá a figyelmet. Az akció tulajdonképpen piac­kutatás: megismerni a fogyasz­tók ízlését. Lehet, hogy sokan éppen az olyan termékeket ked­velik meg, amelyek egyelőre csak exportra készülnek. A ke­reskedelem dolga, hogy számon tartsa és rendeljen belőle. 'A gyár, amely elsőrendű feladatá­nak tartja a hazai, ezen belül a megyei igények kielégítését, a termelést ehhe, igazítja. Egyelőre főként a városok, nagyobb települések lakosságá­nak az étrendjében szerepei a konzerv, de mindinkább tért hó­dít a falusi háztartásokban is. Részben azért, mert a felhasz­nálása megkönnyíti a főzés gondját, másrészt pedig az egész­ségesebb táplálkozás szempont­jából ma már nélkülözhetetlen. Ezért érdemes lenne a falvak­ban, a7 ÁFÉSZ nagyobb boltjai­ban is mintapolcokon bemutatni a konzervgyár összes termékeit. A megyei igények a gyár évi 3500 vagonos termeléséhez ké­pest egyelőre nem számottevő­ek. Különösebb „üzletet” nem jelent tehát számára. A keres­kedelemnek már inkább. A leg­nagyobb haszna azonban a la­kosságnak származna belőle, mert olyan konzerveket választ­hat az üzletekben, amilyenek­hez éppen étvágyat érez. Ez pe­dig nagyos is lényeges szem­pont. És minden bizonnyal nö­vekedne is a konzervf agyasat óik tábora, P. B, Mezőgazdasági könyvszemle: Vetési számítások Napjainkban, amikor a gaz­dasági élet számos területén a legkülönbözőbb táblagyűjtemé­nyek, logarléc, számológép hasz­nálata segíti a szakembereket munkájukban, a mezőgazdasági termelés nélkülözi a vetőmag­mennyiség számítását helyettesí­tő olyan egyszerű táblázatokat, amelyekből bármilyen vetési adat birtokában könnyen kiol­vasható a hektáronkénti vető­magmennyiség súlya. Figyelem­mel az új mértékrendszerre át­térés idejére .olyan összeállítást készítettek a szerzők, amely je­lentősen megkönnyíti a vetési adatokból egyébként viszonylag hosszadalmas számításokkal meghatározható vetőmagmennyi­séget. A könyv írói Bánki-Horváth 4 János—Haffner András pedagó- ; gusofc, akik nagyszámú pedagó- j giai tapasztalat alapján vall- : ják: a hosszadalmas, nehezen : áttekinthető számolásra nem- : Esőcsinálók 1 S A rigai Politechnikai Intézet jj hallgatói a meteorológiai jelen- jj ségek kutatási céljára hővel mű- : ködő, nagyteljesítményű bérén- ; dezést, „szupermeteotront” ké- j szítettek. Több gázturbinás re- jj pülőgépmotort egyetlen aggregát- jj ban egyesítettek és ez a készü- : lók erősen felhevített levegőt ; fúj három kilométer magasság- ■ ba. A szupermeteotron segítsé- j gével vegyi anyagokat, szilárd : részecskéket és színes anyagok jj irányított porlasztását is élvé- jj gezhetik és ez számtalan termé- jj szett jelenség behatóbb vizsgá- s latára teremti meg a lehetősé- ; get. A berendezéssel például jj forgószélet idézhetnek elő, amely * biztosítja a légáramlás sebessé- : gének és irányának pontos meg- : határozását és megfigyelését; az : egyik legfontosabb tevékenysége « a szupermeteotronnak az, hogy : segítségévéi mesterséges esőt jj lehet előidézni. : h ma, február u csak a tanulók, hanem később, a termelőmunka szakemberei sem vállalkoznak szívesen, ide­genkednek tőle, és számítások helyett inkább tapasztalati ada­tokkal dolgoznak. A hiányt pótló könyv meg­könnyíti e nem szívesen végzett munkát. A három fő részre ta­golódó összeállításból elsajátít­hatók a vetőmag, gomoly, dug­vány mennyiségének kiszámítá­sát megkönnyítő módszerek, a vetőgépbeállítás számításai és a mindezeket összefoglaló táblá­zatok. A termelésben dolgozó technikusok munkáját kívánja segíteni a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent gondos alapossággal összeállított könyv. Világraszóló sikereket sze­reztek hazánk­nak, nemzeti zene-, tánc- és dalkincse­inknek az elmúlt két évtized alatt. Erről tanúskodnak az együt­tes megszámlálhatatlan díjai, egy múzeumot megtöltő értékes trófeái; népek baráti kézfogá­sai. Külföldi tűrnék után és előtt a héten Békéscsabán léptek színpadra, a zsúfolásig megtelt Ifjúsági és Úttörőház nagyter­mében. A nézőtéren zúg a taps, a színfalak mögött a művész- együttes csoportvezetőjével be­szélgetek: — Hány tagja van az együt­tesnek? László Péter: Hetvennégy. Ez három csoportot jelent. Két nagyzenekar és egy utánpótlás. Ez az „Úttörő Rajkó”. — Merre jártatok legutóbb? — Belföldi műsoraink voltak. A jelenlegi is az, útvonal: Szentes, Szegvár, Békéscsaba, Orosháza, Kiskunfélegyháza. — Legközelebbi külföldi tűr­né? — Ausztriába és Belgiumba készülünk és reméljük, a nyá­ron részt veszünk a Világifjú­sági Találkozón is. — Hány éves a legfiatalabb „rajkó”? — Tizenöt, de már ő is öt éve játszik a zenekarban. — Műsoron kívül mit csinál­nak az együttes tagjai? Az intrika veresége Horváth János magyarbánhe- gyesi tsz-tag lába alatt megin­gott a föld a zárszámadó köz­gyűlésen. Felszólalásában a szö­vetkezet vezetése ellen szerette volna hangolni a közgyűlést. Becsmérelte a közös gazdaság 1971. évi eredményeit, mint mondotta: ez a vezetőség nem csinált semmit. Az emberek 4gy darabig csak hallgatták, azután véget vetettek Horváth János szólamának, mert a közgyűlés résztvevői odakiáltották neki: Hagyja már abba, ügy sem hall­gatnak rá! „Üljön le!” És Hor­váth leült. Nem tehetett mást. Kereken egy évtizedig hittek Horváth Jánosnak. Amit mon­dott brigádgyűléseken, közgyű­léseken hétszentségnek tartották. Horváth az általa vélt igazat szövetkezeti valóságként tálalta, így évenken át nagyobb becsü­lete, tekintélye volt, mint a kö­zösséget önzetlenül szolgáló ve­zetőségnek, tsz-tagoknak. Most valószínű, hogy véglege. sen lezárták a vitát. A tagság legfelsőbb fóruma döntött így. mert végtére egy közösség is megúnhatja, belefáradhat a Hor. váth-féle kirohanások hallgatá­sába. így többé Magyarbánhe- gyesen sem lehet becsmérelni, kicsinyíteni a közös gazdaság eredményeit, mivel ezek a tsz fennállása óta folyamatosan fejlődtek. így volt lehetséges, hogy az idős tsz-tagoknak, a járadékosoknak és a nyugdíja­soknak, köztük Horváth János­nak is, a jövedelemből minden hónapban 100 forint kiegészítést folyósítsanak saját pénztáruk­ból, A három évvel ez előt­ti tiszta vagyon 32 millió forintról 44 millió forint­ra növekedett! 1968-ban 5,5 millió forint hitelállománya volt a tsz-nek, most pedig 800 ezer forint! Jelentősen növekedett az egy tagra jutó részesedés is. A szövetkezeti gazdák a való. Ságnak megfelelően értékelték eredményeiket, és helyben hagyták a vezetőség négy éves tevékenységét. így érthető, hogy miért „szavazták” le Horváth Jánost felszólalása közben. Magyarbánhegyesen sokat erő­södött a szövetkezeti tudat. A tsz tagsága jól benne él a moz­galomban, s tudja azt, hogy mi. lyen keményen kellett megdol­goznak a jelenlegi gazdasági pozíciókért. Ezért is építettek szakosított szarvasmarha-te­nyésztő telepet, szakosított ser­téstenyésztő és hizlaló telepet, v hogy a jövőt közelebb hozzák a mához. Horváth János a felsőbb szer. veket is ellátta bejelentésekkel a magyarbánhegyesi helyzetről. A járási hivatal apparátusa több héten át vizsgálta panaszát, hogy tényeken alapuló tájékoz­tatást, bizonyítékokat szolgáltas­son a felsőbb szerveknek, arról, hogy a magyarbánhegyesi szö­vetkezetben rendben mennek a dolgok. Horváth János az intrikusok síkos talajára 10 évvel ezelőtt lépett. Most azonban végre pó­rul járt. Felszólalása közben hellyel kínálták. Egy szavát sem hitték el. mert bizonyosak vol­tak abban, hogy a tagság és a vezetőség jól, eredményesen dol­gozott 1971-ben. (dnpsi) holtan Hódmezővásárhelyen Kohán György •festőművész hagyatékénak egy részét a kö­zelmúltban Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban is megcsodálhatták az érdeklő­dők. A kiállítást — mely Ko­hán piktúráját, világlátását ki­tűnően reprezentálja — február | 20-án a hódmezővásárhelyi Tor-i nyai János Múzeumban is be­mutatják. Ismeretes, hogy a neves fes­tőművész a halála előtti idő­szakban Hódmezővásárhelyen élt, a művei iránti érdeklődést bizonyára ez még inkább fo­kozza. A „Rajkók" — Próba, tanulás, próba. Min­denki végez valamilyen iskolát. Ebből a zenekarból tizen érett­ségiztek le, mióta az együttes­nél játszanak. — Nehéz a szervező munká­ja? — Sok gonddal jár, de a gye­rekek tehetsége, színpadi sike­rei mindent kárpótolnak mondja és elnézést kér, a mű­sorvezető hívja. Valami akadály van ,amit a közönségnek nem szabad észrevennie... A mintegy háromórás műsor zavartalanul folyik. A közönség hol meghatódva, hol kacagva tapsol. Siker. A Rajkó-zenekar VIT-díjas prímása most fejez­te be a Repülj, fecském című számot, Reményi Ede virtuóz feldolgozását. — Pontos beosztásod? Balogh Sándor: A Rajkó­zenekar vezető prímása. — A VIT-díjon kívül milyen elismeréseket kaptál? — Megkaptam a Szocialista Kultúráért kitüntetést és „Aranykoszorús prímás” va­gyok. — Legnagyobb sikereid? — A siker mindenütt nagy volt. Amerika kivételével be­jártam a világ összes színpa­dát. Legnagyobb siker? Párizs, Moszkva, London. — Kit tartasz mesterednek? — Farkas Gyu­lát. Együttesünk művészeti veze­tőjét. — Legkedve­sebb számaid? — A világhírű Monti-csárdás es a Vén cigány. A szünetnek vége. A műsort Balogh Sándor kezdi: Monti- csárdás! Felszisszen a nézőtér. A kitűnő prímás mint „Nagy Varázsló” vezeti a zenekart. A KISZ Központi Művész- együttes tehetséges szőlótánco- sa, Mészáros Jolán és Gyurján József. Az öltöző előtt gyako­rolnak egy-egy motívumot. Még néhány szót váltanak, azután elindulnak a színpad felé. — Mi kell a táncos sikeré­hez? — Hivatásérzet, tehetség, szív. gyakorlás és gyakorlás. — Időben ez mit jelent? — Napi nyolc óra munkát. Balett, sport és néptánc. — Úgy tudom, ezen RRfiil még oktatók is vagytok. — Igen, táncpedagógusok va­gyunk. Jóska még Szarvasra is lejár... — Ti következtek. Nagyon sok sikert kívánok. — Köszönjük. A közönség viharos tapssal fogadja őket. Cigánytánc követ­kezik. Fiatalok. Az együttes átlag- életkora 18 év. Tehetségesek és szorgalmasak. Méltón képvise­lik hazánkat és ifjúságunkat a kultúra világszínpadán. Uéthy István

Next

/
Thumbnails
Contents