Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
Az iránytű ugyanaz , Ügy mondják:, minden hasonlat sántít. Ez talán nem. Az egyik vállalat igazgatója fogalmazott így, amikor középtávú tervük1 végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, s a szükségessé vált módosításokról beszélgettünk. Máris módosítani kell a tavaly előkészített, s öt esztendőre szóló programot? Hogyan terveztek ott, ahol végezvén a munkával, szinte rögvest, nekiállhatnak az átdolgozásnak? Sem itt, sem a vállalatok nagy többségénél nem adtak ki a kezük alól megalapozatlan programot, ezt állapíthatta meg a Minisztertanács, amikor összegezve a vállalati középtávú tervek készítésének tapasztalatait. Merre, milyen utakon haladjanak, hová érjenek el, ezt kellett, hogy rögzítse a terv. Amit a szakemberek úgy jelölnek, hogy: a vállalat fejlesztésének fő iránya, üzletpolitika, az eszközállomány hatékonyabb felhasználása és így tovább. Újdonság volt a feladat, első ízben készült a vállalatoknál ilyen terv. A harmadik minden bizonnyal jobb lesz. Az ötödik még inkább. De ez az első sem rossz. Az, hogy a vállalatok figyelme a napi s éves feladatok mellett egyre inkább ráterelődik a hosz- szabb távú teendőkre is, nemcsak szükséges, hanem hasznos. Az önállóság egyik feltétele s követelménye. Igaz, az ilyesfajta előrelátás mindig rejt bizonyos fokú tévedési lehetőséget Igaz az is, hogy feltételezi a leglényegesebb tényezők változatlanságát, így például az adóztatás, nyereségelvonás, fejlesztési lehetőség szilárd kereteit. Ezek — a beruházási tevékenység ismert feszültségei miatt — most módosultak, ha nem is alapvetően. Módosulnak tehát a vállalati tér. vek szintén. Ám nemcsak ez okból. Változásokat sürgetnék kapukon belüli tényezők is. Az, hogy nem mérték fel alaposan a keresletet, nem tisztáztál? kellően a kooperációs kapcsolatokat, az anyagbeszerzés forrásait, a munkába állítható termelőberendezések összetételét, csupán néhányat említve a lehetséges okok közüL Mindez bizonyos határig természetes. Ebben az esetben nincs mód „laboratóriumi” kísérletek, re, a próbaterep maga az élet. Sikerekkel s kudarcokkal egyaránt. A baj akkor kezdődik, ha a változások kapkodást szülnek; átgondolt módosítás helyett rögtönzéseket, félmegoldásokat. Esetleg pánikhangulatot, mer? — mint hallani nem is egy helyen — „minden kútba esett”. Amiről persze szó sincsen. Múlt évi gazdasági eredményeink összefoglalóját éppen a közelmúltban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Kitűnik ebből az országos zárszámadásból, hogy az- ipari termelés növekedése elmaradt a tervben szereplő mértéktől. Egy esztendő ugyan nem ad okot messzemenő következtetésekre, de mindenképpen: figyelmeztet A vállalatok ugyanis középtávú terveikben mintegy ötven százalékos termelésbővüléssel számoltak, szemben a népgazdaság 32—34 százalékos előirányzatával. Ahogy hasonló a helyzet a1 kivitel esetében. A vállalatok itt is többet kívánnak exportálni az öt esztendő alatt, mint amennyit a népgazdasági terv feltüntet. A vállalati akarat, akár a termelés növelését, akár az export bővítését nézzük, helyes, egészséges. Ám ennek alapjait és feltételeit is meg kell teremteni, s ilyen értelemben az iránytű „pólusát” valóban helyesbíteni szükséges Az eredeti programhoz mérten nagyobb szerepet követel a munka. és üzemszervezés, a belső tartalékok felhasználása a termelési költségek csökkentésére, a hatékonyabb műszaki fejlesztés, s általában a célratörőbb fejlesztési politika, mind a gyártás, ■Und a gyártmányok esetében. M. O, Tíz év alatt tízszeresére növekedett a tagság ŰJ Tehetőségei választott s GTE megyei szervezete M@ga!aku!f a Szövetkezeti Utazási Iroda A műit hét végén tartotta meg i Bakó Ignác elnökletével a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete vezetőségválasztó közgyűlését Békéscsabán, a Technika Házában. A közgyűlésen, amelyen részt vett prockl László, a GTE főtitkárhelyettese is, a vezetőség nevében Hámori János titkár tájékoztatta a küldötteket az egyesületi csoport munkájáról. Többek közt elmondta, hogy jó tíz esztendővel ezelőtt 37-en hozták létre a szervezetet. Azóta a létszám csaknem 400-ra növekedett, s időközben megalakították a gyulai és az orosházi csoportot is. Országos és megyed jellegű rendezvényeikkel, műszaki filmbemutatóikkal és szakmai tanulmányútjaikkal jól szolgálták a tagság ismereteinek gyarapítását, a legújabb módszerek népszerűsítését és elterjesztését. Egy évtized alatt 65 különböző tanfolyamot rendezték és ezeken csaknem kétezren vettek részt. Ehhez hasonlóan mindig eredményesek voltak a szervezet közreműködésével le-1 bonyolított hegesztési versenyek. A vezetőség beszámolójának vitájában többen felszólaltak, mondtak véleményt és észrevételt. Kérték, hogy az új vezetőség az eddiginél jobban segítse a gyulai és az orosházi csoportot, továbbra is szorgalmazza a különböző tanfolyamok szervezését, valamint a vezetőképzést Elhangzott olyan javaslat, mely szerint jó lenne felkutatni és összegyűjteni a még fellelhető műszaki emlékeket, gépeket & eszközöket. Sőt ezek bemutatására kezdeményezni kellene egy műszaki múzeum létrehozását is. A küldöttek végül megválasztották az új vezetőséget, valamint, azt a négy küldöttet, akik a tagságot képviselik majd a GTE országos közgyűlésén. A szervezet elnöke ismét Gyulavári Pál. titkára pedig Hámori János lett. A közgyűlésen ezután Prockl László, a GTE főtitkárhelyettese ismertette előadásában a Gépipar című lap feladatait az egyesületi élet fejlesztésében. A Dél-Békés megyei Tsz-Szö- vetség kezdeményezése nyomán más megyékhez hasonlóan Békéscsabán is megalakult a Magyar Szövetkezetek Utazási Irodája, a Cooptourist, Az iroda a SZÖVŰSZ fennhatósága alatt működik, célja, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek dolgozói részére szervezzenek közös társas- utazásokat hazánk tájainak, mezőgazdasági és egyéb üzemeinek megismerésére, valamint külföldi szakmai tapasztalatcseréket. Az iroda létrehozását szükségessé tette, hogy a gazdaságokban egyre nagyobb az érdeklődés a különböző szakmai utak iránt. Többek között a szarvasmarhatenyésztők, a baromfitenyésztők, a kertészek és más üzemágakban dolgozó szakmunkások közelebbről szeretnék megismerni hazánk leghíresebb gazdaságait, valamint a külföld legújabb tenyésztési, termesztési módszereit, hogy ezeket itthon hasznosíthassák. Az irodának erre tág lehetősége van, a kívánságoknak megfelelően állítja öszsze az utazása programokat, szakmai tapasztalatcseréket. Jelenleg a MÉSZÖV PetőE utcai székházában működik a Cooptourist megyei irodája, vezetője Kiss Jánosné lett. Űj telepítésűi meggy, cseresznye Az orosházi Petőfi Tsz kertészete a műit évben jobb eredményt ért el, mint korábban. A zöldségféleségek közül a káposzta, a karfiol, a saláta és a paradicsom terméshozama nőtt. Szőlőből mintegy félezer mázsát értékesített a szövetkezet, s a kedvező felvásárlási ár alapján magas volt a bevétel. A gyümölcstermesztésnél figyelembe vették a várhatóan kedvező értékesítési feltételeket, s a ki“ öregedőben levő gyümölcsfákat pótolva több mint tizenkét holdon meggyet, négy holdon pedig cseresznyét telepítettek. EzÄ:: termőre fordulása tovább növeli majd a szövetkezet kertészeti részlegének eredményességét. Jól felkészült a kora tavaszi forgalomra az ÁFÉSZ békéscsabai vetőmagboltja. Naponta ezernél is több vásárlói szolgálnak ki vetőmaggal, műtrágyával, növény védőszer sei, kertészeti eszközökkel. Nem hiányzik az üzlet polcáról az Miiben köztermesztésre engedélyezett nagy hozamú paprika- és paradicsomfajta sem. ÍFotós Besnétty) Hazaéri« ereit Olaszországból a magyar szakszervezeti delegáció Hétfőn hazaérkezett a rnagya? szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a CGIL meghívására baráti látogatást tett Olaszországban. (MTI) Magyar— jugoszláv tárgyalások Huszonkilene produkció jutott tovább a Ki mit tud? orosházi és békéscsabai elődöntőjéből Hétfőn' az 1972. évi vasúti nemzetközi szállításokat szaoá- lyozó magyar—szovjet terv- egyeztető tárgyalás kezdődött Budapesten. A tanácskozásba a hét folyamán a jugoszláv vasutak képviselői is bekapcsolódnak. Az értekezleten tárgyalnak a két, illetőleg három ország közötti múlt évi tranzit, és import —export-szállítások teljesítéséről és egyeztetik az idei szállítási terveket. A tanácskozás résztvevői megvitatják a záhonyi átrakó körzet további fejlesztésének lehetőségeit, majd szombaton jegyzőkönyv-aláírással fejeződik be a három ország közti megbeszélés. Az idei Ki mit. tud? második, orosházi megyei elődöntőjén a beat-zene és a versmondás hozta a legszínvonalasabb versenyt Előbbiben Mágori Lajos és Ma- esányi Mária énekesek és az Ak. ropolisz-együttes, valamint a dombegyházi zenekar és a Határőrség fiataljai jutottak tovább, utóbbiban Fodor Etelka, Mile Edit és a prózai művet előadó Szalai Éva voltak a .legjobbak. A megyei döntő részesei még: a szarvasi> zeneiskola kamarazenekara. a parodista Takács János, a biharkeresztesi irodalmi színpad és néptánccsoport, Brandeis Ferenc hangszeres szólista, valamint Gajdos Istvánná és Kesjár Teréz énekesek. A vasárnap délutáni békéscsabai elődöntőn tovább jutott a MÁV-nevelőintézet és a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kamarakórusa, az Útépítési és Pályafentartási Szak- középiskola irodalmi színpada, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonának „7-fő” együttese és az Ifjúsági és Úttörőhöz ugyancsak beat-zenét játszó Peace zenekara. A megyei döntőn is bemutathatja produkcióját a Kötöttárugyár néptánc- csoportja, a Napsugár Bábegyüttes — technikai okok miatt őket hét közben értékelte a zsűri —, a Kemény Gábor Szakközépiskola ABL-triója, Martincsek Tamás táncdalénekes, Perecz István versmondó, Rideg Etelka népdalénekes, a pantomim-számot előadó Takács Sándor, valamint Medovarszky Gabriella és Vozár Márta hangszeres szólisták. «•oBMoonocoenoeoeanaoeco e9a0eaaataaoasQQB6asaaQoaa9aaaBa!D8as«AB&MaBaB9seaaaaaafieaaBaaasaasaaaaasBeaaaaaaesBaBBBBaanssesafiBBHaaaBaaaaaa> Tavaszi weiőmagvásúr
