Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
Könyvkereskedelem és művelődéspolitika Könyvpavllon a Kulich-lakóielepen, , J (Fotó: Demény) Munkatársunk az alig egyhónapos Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Népköztársaság üti központjában Varga Sándor igazgatóhelyettessel, Egri Emil áruforgalmi főosztály- vezetővel, dr. Mogyorósi Raj- munddal, a helyettesével és Doroszlai Ferenccel, a propagandaosztály vezetőjével beszélget. A téma a vidéki könyvterjesztés, még élesebbre állítva az optikát: javuí-é a vidék könyvellátása a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat megszervezésével? Ismeretes, hogy a Művelt Nép foglalkozik a vidéki könyvkereskedelem irányításával, tehát a falusi, községi ÁFÉSZ-könyvesboltok mellett a vidéki helyzet javulása elsősorban rajtuk múlik. HOGYAN KEZDTÉK A MŰVELT NÉP TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSÉT? Varga Sándor: A könyvterjesztés régebbi rendszerében többféle érdek is érvényesült. Most egyetlen érdekünk van, minden jó eszközzel szorgalmazni a vidéki könyvterjesztés ügyét. A könyvkereskedelmet bolt-centrikussá tesszük, boltjainkat az irodalomkedvelők hajdan is divatos, kellemes, élményeket nyújtó találkozóhelyévé szeretnénk változtani. Ez pensze nagy feladat. De okos ötletekkel, rátermett, értő vezetess el megvalósítható. Versengjen a bolt a vevőért, hódítson vevőket, és tartsa is meg azokat. A könyvterjesztés átszervezésével koncentrálódhat az erő, és hiszem, hogy ez nemcsak számtani összeadás módján, jelentkezik majd a kulturális életben. Egri Emil: Ehhez kapcsolódik, hogy a könyvesboltok, például a békéscsabai is, közvetlenül átvehetik terjesztésre a megyében megjelenő helyi kiadványok egy részét, olyan mennyiségben, ahogy azt jónak látják. Más: számtalanszor tapasztaltuk, hogy egy-egy keresett könyvet pillanatok alatt szétkapkodnak. A régi könyvelosztási rendszerben az ilyen kurrens -könyvek zömét a budapesti boltok vitték el, helyzeti előnyüknél fogva. Mire a siker híre vidékre is eljutott, a központi készlet teljesen kimerült. Nem tudtunk vidékre annyit küldeni, amennyit joggal várt volna a vidéki olvasó- közönség. Dr. Mogyorósi: Az átszervezés másik oldala a növekvő bolti önállóság. Fokozatosan megszűnik a felülről való gyámkodás, a helyi igényeket figyelmen kívül hagyó könyvellátás. A jövőben a boltok állítják össze megrendeléseiket | Ez pedig azzal jár, hogy tájé- hnódniuk is kell, ismerni a helyi igényeket, az érdeklődés körét. Szóval nem lesz mechanikus az elosztás, a boltoknak sokkal szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk az olvasóval, a vásárlóval. Mondanom sem kell, hogy ennek számos előnye van. Egyrészt intenzívebben érvényesülhetnek a művelődéspolitikai feladatok a könyvkereskedelemben is, másrészt, az a bolt, amelynek dolgozói jobban odafigyelnek a vevőkör kívánságaira, több könyvet adnak el, s ezen belül több olyan kategóriába tartozót, melynek terjesztését művelődéspolitikánk fontosnak tartja —, egyszóval, ha jobban dolgoznak, nyilván a jövedelmük is magasabb lesz. Egri Emil: Alig szerveződött újjá a vállalat és alighogy híre ment a növekvő bolti önállóságnak, hallottuk, hogy a boltvezetők tartanak tőle. Lényegében igazuk van, mert az önállóság növelése mindenütt — a mi szakmánkban is — felelősséggel jár. De ez a helyes és jó út. Meg kell szokni az önállóságot, hogy élni is tud janak vele. Varga Sándor: Ha alapos munkát akarunk végezni, akkor részletes, a különböző olvasórétegek igényeit a lehető legvilágosabban kimutató felmérésre van szükség. Az önállósághoz tartozik ez is, hiszen az igényfeltárás, és az igénykeltés a bolti munkában alapvető. Hisszük, hogy az új koncepció sok változást hoz a vidéki könyvkereskedelemben, figyelve a könyvterjesztés művelődéspolitikai feladataira is. A politikai irodalom és a szakkönyv is fontos. A terjesztésben pedig nélkülözhetetlen, a jó propaganda. Doroszlai Ferenc: A boltok rengeteg propaganda anyagot kapnak. Megfelelőnek ígérkezik a tájékoztatás a kiadóknál megjelenő könyvekről. Ez azonban nem minden. A Művelt Nép rendszeresen tájékoztatókat ad ki. Már nyomdában van a kéthavonként megjelenő „Műszaki Könyvek” tájékoztató, amely a legfrissebb szakkönyveket ajánlja az olvasóknak, a boltok vezetőinek. A vidéki munkahelyi könyvterjesztők tájékozódását segíti kéthavonként megjelenő „Könyves Krónika” című kiadványunk. Lesz közgazdasági, mezőgazdasági tájékoztató is. A Közgazdasági és Jogi Kiadóval közösen jelentetjük meg a „Közgazdasági és Jogi Hírmondót”, a Mezőgazdasági Kiadóval pedig a „Mezőgazdasági Szak- irodalmi Híradót”, négyszer egy évben. Más kiadók is jelezték már, hogy katalógusokat, pro- pagandaanyagokaf készítenek és bocsátanak rendelkezésűnkre. Nemrég kaptunk 10 ezer példányt a Tankönyvkiadó 32 oldalas könyvajánlásából, melyben a pedagógia tárgyköréből ismeretnek minden új könyvet, bárhol jelent is meg. MIT VÁRHAT A MŰVELT NÉPTŐL BÉKÉSCSABA? AZ ANTIKVÁRIUM SOK KÖNYV- BARÁTOT VONZOTT, MA NINCS. LESZ-E? Egri Emil: Azt hiszem, minden arra kötelez barmiin- ket, hogy erről az ügyről nyíltan és kertelés nélkül beszéljünk. Azért szűnt meg Békéscsabán az antikvárium, mert évi forgalma mindössze 350 ezer forint volt. Ez hihetetlenül alacsony, ha elosztják tizenkettővel, alig harmincezer. Bővítettük a boltot idegennyelvű könyvek és zeneművek árusításával is, ez sem segített. Amikor az antikvárium megszűnt és a bolt üzemellátó bolttá alakult, egy év alatt a kieső antikvár-forgalom három szorosát produkálták... Tudjuk, hogy a békéscsabaiak szeretnék, ha mégis lenne antikvárium a városban. Mi már azt is megvizsgáltuk,, hogy milyen vásárlási lehetőségek lehetnek Békéscsabán, Békés megyében? Sajnos, úgy látjuk, szinte minimálisak. A múltban kevés volt ezen a vidéken a nagy magán- könyvtár, tehát elfekvő, régi .könyvanyag alig van. Az antik vár-bolt pedig vásárod is, nemcsak elad... , Dr. Mogyorósi: A kis üzemellátó bolt kitűnően dolgozik. A Kulich-lakótelepen könyvpavilont állítottak fel. Az antikvárium újabb megnyitására azért mi is keressük a lehetőséget. Kecskeméten például a nagy könyvesboltban alakítottunk ki antikvár-részleget. Ez a módszer Békéscsabán nem járható, mert a Radnóti Könyvesbolt amúgy is kicsi, már régen nagyobb kellene. Egri Emil: Hogy az olvasók mindent világosan lássanak: a mostani üzemellátó-bolt helyiségét hamarosan ki kell ürítenünk, mert oda mások költöznek. Egy éve született a döntés, hogy a Tanácsköztársaság útján, a Jókai utcához közel, egy mostani fodrászat helyiségét kapjuk meg és oda költözhetünk. Tehát még ez is előttünk áll, bár — hangsúlyozom —, ha esetleg Békéscsabán születne valami jó javaslat —, akár az antikvárium ügyében — szívesen foglalkoznánk vele. JAVASLAT VALÓBAN SZÜLETETT. A KÖVETKEZŐ: Az István király téren áll a volt gazdasági kisvasút épülete, ma Autóklub, raktár és TÜZÉP- iroda. A TÜZÉP-iroda most nem működik, betegség miatt zárva van, cédula igazítja útba az érdeklődőt, hogy „árukiadás a vasúti telepen”. Ügy tűnik, ez a különben is érdekes kis épület, bent a vá ros szívében sokkal inkább igazi színfolt lenne, ha abban történetesen elhelyezhetnék az antikvár-könyvesboltot. Hogy hová mehetne az Autóklub, a TÜZÉP-iroda és az a bizonyos raktár? Erre nincs javaslatunk, de ha az érdekeltek meg akarják oldani az ügyet, ha közösen azon munkálkodnának, hogy legyen újra antikvárium Békéscsabán, akkor az irodák és a raktár elhelyezése, talán még jobb körülmények közé, nem okozhat problémát. Nem nagy ügy egy antikvár bolt, ha eredendően lekicsinyelnénk. De. ha valaki csak így nézi, azt is meg lehet győzni arról, hogy nincs igaza. Híres ez a megye arról, hogy a könyvművészet fellegvára. Az most is, és az volt régen is. ITT NE SZERETNÉK A KÖNYVET? Tacskó Zenés vígjáték premiere A címszereplő Bernjén Gyöngyvér sa. v. és Gálfy László. Két kellemes, érdekes alakítás; Barcza Éva, Lakky József. Fodor Zsóka és Gálfy László az előadás egyik jelenetében. .(Fotós Demény!) Sass Ervin
