Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
% 1972. FEBRUAR 6., VASÄRNAF Ära: 11,20 árlaö XXVH. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Holnap kezdődik a szezon végi Téli Vásár Huszonegymillió forintnál nagywüte értékű ruházati sikkek, kedvezménnyel HA: A KOLLEKTÍVÁK SZEREPE ' A VÁLLALATOK gazdasági ÉS POLITIKAI FEJLŐDÉSÉBEN <3. oldali BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS A MEGYEI TANÁCSNÁL a. oldali VELEM TÖRTÉNT <5, oldali A KÖZÖSSÉGÉRT DOLGOZNI FELEMELŐ ÉRZÉS (8. oldali A KÖNYVKERESKEDELEM ÉS MŰVELŐDÉSPOLITIKA <». oldali A hőmérő higanyszála még mí_ nusz 6—8, sőt helyenként 10 fokot mutat, de a hagyományokhoz híven, már most megrendezik a szezonvégi Téli Vásárt az ország különböző kereskedelmi egységeiben. így megyénkben is. A vásár két hétig, február 7-től 19-ig tart s a lakosság jelentős megtakarítást ér el azáltal, hogy a különböző cikkeket húsz, harminc, sőt negyven százalékos engedménnyel vásárolhatja meg. Megyénk kereskedelmi vállalatai felkészültek a várható nagy forgalomra, erről kaptunk tájékoztatást a megyei tanács kereskedelmi osztályától. Elmondották, hogy mindenütt feltöltötték a készleteket már hetekkel ezelőtt s megyénkben összesen mintegy 21 millió 809 ezer forint értékű téli holmit, ruházató cikket, cipőt, csizmát, kötöttárut és egyéb terméket vontak be a kedvezménybe. Az állami kereskedelem például a különböző szövetekből, egyéb méterárukból 1 millió 110 ezer forint értékű árut ad 20, 30, illetve 40 százalékkal olcsóbban. Ennél lényegesen nagyobb a darabáru értéke, 3,7 millió forint. A konfekcióból pedig 2 millió 640 ezer forint értékű ruhákat, télikabátokat adnak olcsóbban. Érdekességként említjük- meg., hogy az Univerzál Kis-1 kereskedelmi Vállalat Oros- j házán február 7-én nyitja1 meg az újjáalakított nagy ruházati áruházát s a nyitás egybeesik a vásár kezdetével, így a vásárlók már az első napon 30, 40 százalékkal olcsóbban vehetik meg a kiválasztott cikkeket A Centrum Aruház is 30, 40 százalékkal olcsóbban bocsátja a vásárlók rendelkezésére a különböző termékeket. Összesen 4 millió forint értékű készletet 1 von be a kedvezménybe, többek között mintegy 2 ezer méter Scártolt gyapjú- szövetei 40 százalékos engedménnyel s a kedvelt matlaszéból 1000 métert 30 százalékkal olcsóbban ád. Ezenkívül télikabátok, kucsmák, sapkák, sálak, kötött pulóverek, blúzok és ingek, valamint bőrdíszműáruk is beletartoznak a kedvezménybe. A műbőr csizmákat például 40 százalékkal olcsóbban lehet majd kapni. Csupán ebben az egy áruházban körülbelül egymillió forintot takaríthatnak meg a vásárlók, ha a rendelkezésre álló készletet vesz. szük figyelembe. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sem maradnak ki a Téli Vásár akcióból. így a falusi lakosságnak nagyobb lehetősége nyílik arra, hogy helyben vásárolhasa meg a még szükséges téli holmikat. KészruhákbóíL, kabátokból a szövetkezeti kereskedelem ösz- szesen 2 millió 100 ezer forint értékű árut von be a kedvezménybe. Megyénk községeiben az ÁFÉSZ-boltokban is gondoskodtak megfelelő készletről s a Téli Vásár idején 6 millió 689 ezer forint értékű árut adnak majd 20-tól 40 százalékkal olcsóbban. Hasonlóan bekapcsolódtak a Téli Vásár-ba a népművészeti boltok is, ahol elsősorban a kötött holmik és hímzett blúzok iránt várható nagyobb kereslet. IO00£5C530eG00a00aBt3Qa0C3O0aQ0aO0000ffla00B9©D0aO00QC3B(3O0001S0BSeaOS0BBSDQ0E0QCB0e0t5B9!SO00 Ebédszünet Hiányzik a primőr a csabai placrál — Orosháza változatlanul tartja az árakat Egyre kevesebb áss áru A megye négy városában a. vorábbi évek februári téli időszakához viszonyítva kevesebb volt a felhozatal a legutóbbi heti piacokon. Békéscsabán január közepén még újdonságot: primőr salátát és hónapos retket is vásárolhattak a fogyasztók, ;nost azonban nem volt ezekből felhozatal. Parajból is mindösz- sae csak 3 kilogramm érkezett, a drágábban adták, mint január 15-én, most 20-ért adták. A baromfipiacon is csupán tyúkot és összesen 44 pár csirkét lehetett vásárolni, kacsa, pulyka, liba egyáltalán nem volt. Tojásból viszont lényegesen több érkezett mint az előző piacokra, s így olcsóbb is volt. Összesen t® ezer darabot hoztak, ára 1,20 volt, % korábbi 1,30—1.50 helyett. A burgonya, a sárgarépa, petrezselyem és a vöröshagyma tartotta a kialakult árat, bár ezekből is kevés volt a felhozatal, burgonyából csupán 900, káposztából 320 kilogramm. Almából jó volt a kínálat, összesen 4610 kilogramm érkezett, főleg a rendszeresen Békéscsabára járó vidéki termelők kínálták portékájukat. Érdemes megemlíteni, hogy sok volt az elsőosztályú szép alma, s az ára sem változott, átlagosan 8—10 forint kilója. A gyulai piacon a zord időjárás érezteti hatását, úgy a fel- hozataten, mint az árakon. Csupán néhány terméknek maradt aaeig a korábbi ára, egyébként <b négy város piacain emelkedés mutatkozik. A sárgarépát például a január 14-i piacon 4 forintért adták kilónként, most egy forinttal drágábban. A petrezselyem jelenleg 8—10 forint, a káposzta ára 4 forint a korábbi 3.50 helyett. Kevés is érkezett, csupán 125 kilogramm. ’ A gyulai piac volt az egyetlen, ahol primőrt lehetett kapni, hónapos retket. Csomóját 3 forintért adták. Almából 2030 kilogramm érkezett 6 & 10 forint között váltakozott — minőség szerint — az ára. A savanyúkáposztát is drágábban adták egy forinttal, mint két-három héttel ezelőtt. Orosháza változatlanul tartja a néhány héttel ezelőtt kialakult magas árakat. A kacsa kilója 32 forint volt, a tojást drágábban kínálták, mint bárhol; 1,40—1,60 volt az ára. A zöldséget átlagosan 7—10 forintért adták a i termelők. A káposzta 6 forint, az alma ára 10—14 forint is volt, ebből összesen 3300 kilogramm érkezett. Kapható volt körte is, összesen 45 kilogramm, s az ára 10 forint. Szarvason maradtak a régebben kialakult árak, s így azt is mondhatjuk, hogy jelenleg aránylag olcsóbban vásárolhatnak a szarvasiak, mint más városokban. A káposztát 3,50-ért adják, az alma átlagos ára 8 forint, a tojás 1,20. Volt kacsa is, 25 forintért adták kilóját, a csirke ára 3Ó forint. A polgári védelmi egészségügyi szakszolgálat asszonyainak, lányainak jólesik a meleg étel a gyakorlat szünetében, akkor is, ha nem aas asztalnál, hanem csak a lépcsőn fogyasztják. (Fató: Demény Gyulai Jó fiók meg rossz fiuk összekovácsoiódcrfcr vagy ép- penséggeii csak összeverődött közösségek sokaságával találkoztam életemben, némelyiket belülről is sikerült megismernem. Mindegyik csoportban ott voltak a jó fiúk meg a rossz fiúk, az úgynevezett „közösségi emberek” és azok, akik a legtöbb konfliktus okozód, akik gyakran kerültek a viták középpontjába, tudtukkal vagy anélkül. Mondom, néhány közösséget megismertem belülről is, ezekben sikerült tanulmányoznom igazán a jó fiúk meg a rossz fiúk természetrajzát. A beddegződött alkalmazkodás. az ájult státusz- és tekin- talytisztelet, a pontosan kiszámítható, semmiféle meglepetést nem tartogató magatartás sajnos rövidtávon is, középtávon is — szinte mindig kifizetődött. Áz alkalmazkodó emberek tehetségüktől, jellembeli derekas- ságuktől függetlenül előbbre jutottak, fejlebb kapaszkodtak a szamárlétrán, hogy aztán a csúcson — esetleg felelős vezetőként — ugyanolyan emberekre tartsanak Igényt, akik szintén nem okozhatnak semmiféle meglepetést Ahogy szélesedik hazánkban a demokratizmus, ahogy fokozottabb súlyt kap közéletünkben a személyiség, párhuzamosan egyre világosabbá válik: a szocializmusnak nem képlékenypuha embereikre, hanem egyéniségüket, alkotókészségüket megőrző, bátran kezdeményező, felelősségük tudatában cselekvő dolgozókra van szüksége minden szinten. Drága árat fizettünk és fizetünk — sok héiyen ma is — a tanulságért, hogy nem az a jó közösség; ember, aki soha nem kerül konfliktusba környezetével. Viszont az ilyen, erőinek java részét a taktikázásra, az ütközések kiküszöbölésére tókozol ja, vagvis nincs ereje elviselni a változó terhelést, a legkisebb feszültséget sem. Igaz, nem szabad hibáztatni csak és minden esetben az egyént. Kétségtelen, hogy bizonyos mikroklímák kedveznek a megalkuvó magatartás kiteljesedésének, vagyis léteznek olyan viszonyok, ahol csak és kizárólag ezzel a taktikával lehet előre jutni. Mondják, a tehetség előtt nines akadály, mindenütt utat tör magának. Sajnos, túlságosan sok ellenpéldát találunk arra, hogy éppenséggel kiugró tehetséges.; szárnyát nyesegettél-: csonkig -közösségi érdekek” miatt. Az ambiciózus, alkotó- készségüket a legrövidebb úton érvényesíteni akaró " munkatársakat az ilyen viszonyok akadályozzák. de segítik azokat, akik ellenállnak minden változásnak, akiknek nem fontos a közösség értéke, akiknek csak a saját nyugalma, saját pénze a fontos Szomorú tapasztalat, de a megalkuvókat segíti szinte minden, ami könnyen mérhető. Ami a minőséget jelzi, ami a — ritkábban velünk született, többnyire nehezen megszerzett —képességekből fakad: az gyanús. A normává lett megalkuvás, a poshadt állóvízhez fogható környezet, nemcsak a jeliemet torzítja, mert elvtelen alkalmazkodásra, cinikus korrumpálódásra vagy jobb esetben bezárkózásra kényszerít sokakat — a közösség teljesítményét is rontja, társadalmunknak okoz kárt. Hogy e jelenségek visszavonulóban vannak, hogy mégis kiszorulnak a munkahelyi xözössé- gekből, az elsősorban a szocialista demokrácia, pontosabban a munkahelyi demokrácia szélesedésének köszönhető. Az elvan közösségeknek köszönhető, ahol az elvakult szubjektivizmus ellenébe érvényre jut, érvényre juthat a józan megfontolás, ha olyan vezetők hagyják érvényre jutni, akiknek nemcsak a nyugalom, hanem minden rájuk bízott ember tehetsége, fejlődése is fontos. «aranyi Fái
