Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

Egy ember a színpadon, ezer a nézőtéren Kézdy György Karinthy-estje KMitaHiiasiiíitMeíiifisssacnniaRiinuni S • s | Éljen még j Sokáig l Gábor báesil l ^ste a gyulát könyvtárban. Az alkalmi nézőtér utolsó só­iban két tizenéves fiatalember. — "Zenét hallgatni 'jöttünk dél­után, aztán nézegettünk a köny­vek között s a könyvtárosnő ak­kor mondta, hogy Karinthy-mű- sor lesz, melyen egy pécsi szín­művész lép fel. —■ Ráérünk és szeretjük is as írót. Már amennyire ismerjük. ...Az asztal mögött, a „szín­padon” bamazakős, fáradtzöld garbós férfi. Összefogja a kezét maga előtt, halkan, nagyon meg­győzően arról beszél, hogy sze­retett volna a közönség elé áll­ni egy valamikor hallott gyö­nyörű hegedű-daliammal, de ezt nem tartották elég érdekesnek. Fel kellett kapaszkodnia egy hosszú létrából, vasasztalből, székekből, óriás kockából és póz­nából épített ingatag alkot­mányra, s csak ott, állandó élet­veszélyben, ezzel csigázva a kö­zönség érdeklődését játszhatta el az áhított melódiát... Ka­rinthy megrázó írása ez, a Cir­kusz. A két fiú az utolsó sorban meghökkenve figyel. Üj íróval ismerkednék. Ezt a Karinthyt most hallják először. Egyikük a következő műnél szája elé kapja kezét s nem mozdul, míg a mű­vész a Pitypangot, a Barabást mondja s a szívbemarkoló hábo- rűellenes vallomást, aminek cí­me: Mese a hároméves kisfiú­nak. De felnőtteknek szól... És vidámabbra vált a hang: A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel. A legismertebb Karinfhy- alkotások közül valók. Az előadó azonban tud új színt, eddig nem hallott, de nagyon igaz megkö­zelítési módot találni. Nem üre­sen gúnyolódik a rossz feleletet adón, hanem próbálja megérte­ni. Magyarázni szembenállását az „eminensekkel”, érthetővé tenni viszolygását a túlzott ta­nári szigortól. Felvetődik a gondolat: hátha a rossz tanuló nemcsak maga tehet arról, hogy rossz tanuló? — A jó tanuló meg? Karinthy g Kézdy nem szeretik. Pontosabban: nem sze­retik benne a stréberséget. A táblanyaló szolgálatkészséget. ; Azt, hogy felülemelkedik társa- • in. Lehet, hogy nemcsak aZ ö ; érdeme, hogy ő a jó tanuló...? I A két fiú elmosolyodik. Nem ■ nevetnek. Ahhoz még tűlságo- jj san közeliek a korábban mégis- ; mert gondolatok. Amíg a mű- £ vész iszik egy korty vizet, meg- ■ igazítják maguk alatt a széket és £ várják a folytatást..; M Noteszlapok — feljegy- \ zések, melyeket Ascher Oszkár jj talált meg egy padláson az író jj halála után... Találkozás egy jj fiatalemberrel — ez volt az • egyik mű, amelyből Kézdy £ György Karinthy-műsora fa- £ kadt... Ki kérdezett? — az est- ; ■ nek címet adó írás, fájó-őszinte- l ségű vallomás, az író fohászko- £ dúsa megértésért... m Kézdy hangja ugyanolyan £ halk, mint az első mondatok- s r w nal. Mozdulatai is alig észreve- jj hetők Az arca keserűbb, a sze- ■ ■ me azonban változatlanul ener- jj gikus, szuggesztív. Alárendeli Jj magát az író mondanivalójának, jj Karinthy a század egyik legtisz- jj tább embere, lehet tőle tanulni. S Emberséget is, íróságot is. ...Aztán hirtelen vége. Szinte £ észrevétlenül telt el hetven perc. £ Nem hasogatja a falakat a taps. £ Nem azért, mert a közönség hi- ■ hegen maradt, hanem, mert min- t denkiben a gondolat munkál: a ; humoristának vélt bölcs író va- £ lóságismerete. m — Matematika-fizika tagoza- £ tos osztályba járunk — mondja | ffi két fiú. Karinthytól csak a £ Szabolcska-, a Babits- meg a | Móricz-paródiát tanultuk. Az itt £ hallott művek nagy része isme- jj retten volt számunkra. m — Legjobban a Noteszlapok ; pár mondata lepett meg. m *— Nekem a Cirkusz tetszett j legjobban. Nem ismertem... £ ...(Kézdy György, a pé- \ esi Nemzeti Színház művésze 5 huszonhét délelőttön, délután, £ este Karinthy-műsorrml lépett i fél Békés megyében. Höl hét, £ hol száznyolcvan ember előtt, jj Összesen mintegy ezren hallgat- » t&k meg e Ki kérdezett? eímü jj összeállítást.) “■daniss-“ •« A legutóbbi párttaggyűlésre £ már ülőkocsin tolták Pintér £ Gábort. Kilencven három éves, £ nem beteg még, csak a lába | nem bír el hosszabb utat. De £ a párt rendezvényeiről soha 1 nem maradt él, most sem tud- s na otthon maradni. H Ha a megyében talán nem is, £ de az bizonyos, hogy a békési £ járásban ő a párt legidősebb ! tagja. Az első világháború- £ ban az orosz frontra került és 1 fogságba esett. Amikor a Nagy £ Októberi Szocialista Forrada- | lom vihara végigsöpört a cári jj birodalmon, 5 is felismerte, £ hogy hol a helye. A kubikos- £ hadifogoly a Vörös Hadsereg £ oldalára állt és részt vett az * intervenciósok elleni harcok- £ ban. a m — A CSEKÁ-nál szolgáltam £ — emlékszik vissza ma is if- £ jóságának nehéz, de mégis a jj legszebb időszakára. Amikor 1920-ban hazajött, S a nyomor és nélkülözés várt £ rá. Ahol munkát kapott, ott £ dolgozott. Belépett a szakszer- £ vezetbe is. Társainak mindig £ egy megálmodott szebb világ- £ ról magyarázott. Emiatt sok- £ szór nézeteltérése támadt a £ fennálló társadalmi rend erő- £ szák-szervezetével. A felszabadulás idején már £ 75 éves volt. mégis — néhány £ társával — fiatalos lendülettel £ fogott a kommunista párt kő- £ rös-arcsai szervezetének meg- £ alakításához. És később is g szinte fáradhatatlanul dolgo- £ zott a párt céljainak magva- S lósításáért. A felszabadulás 25 évfar- | dűlőjén szovjet kitüntetést £ tűztek a mellére és megkapta £ a Munka Érdemrend ezüst fo- £ kozatát, valamint a Félszaba- £ dulási Jubileuma Emlékérmet. £ ■ Különösen az 194'4-es időkre £ gondol vissza szívesen. Min- £ den részletre emlékszik még. £ Tréfálkozva mondja, hogy 100 £ évig is elélne. ha lenne be- jjj szélgető partnere. Badar János, az MSZMP • Békési Járási Bizottságának £ első titkára' rendszerint felke- £ resi, ha Köröstarcsára visz az 5 útja. Néhány almával, na- £ ranecsal kedveskedik neld. És | beszélget vele. Ilyenkor szinte £ megfiatalodik. Éljen soká Gá- £ bor bácsi! Szívesen segítik őt 5 továbbra, hogy a párttaggyű- £ lésekre Is eljusson. ■ Pásztor Béla * 9 BOBS 8® •*•**!>*■■ BOBBBSaSS Figyelem! Figyelem! Most érkezett! Skoda MB 1000-es, Moszkvics 403-as, 407-es, Wartburg (nagykerekű) gépkocsikhoz téli, nyári külső és belső gumik nagy Yolaszfékban ékszíjak, hajtószíjak, laticel és szifon lemezek, hegesztő és bortömlők különböző méretekben, autó- és faltól falig szőnyeg változatos színekben K APHA TŐK L1$ Gumfaru-szakuzlefünkben Szeged, Attila u. 10. sz. KERESKEDELMI VALLALAT Ái egészségünk és a gyógyítás S okszor elhangzik az a kérdés, hogy az egysze­rű vagy tudatlan ember jobb alany-e a gyógyításnak, vagy a művelt, nagytudású egyén. A legtöbb orvosnak azt hiszem az a tapasztalata, hogy a szervi betegségben szenvedő egyszerű ember jobban és hatásosabban gyó­gyítható, mint az intelligens. Az első típusú beteg inkább az, aki az orvos utasításait lelkiismeretesen végrehajtja, nem érdeklődve az elindító meggondolások és speciális orvosi ismeretek iránt. El kell viszont ismerni az álta­lánosan művelt embernek azt a jogát, hogy ugyanakkor, amikor irodalmi, történelmi, művészeti és politikai isme­retei varrnak, saját betegsé­gének lényegót, befolyásol­hatóságát, jövőjét is ismerje. A régi idők orvosa mágus volt. Aki hozzá fordult, hitt az ereiében és nem kritizál­ta működését. Utasításait végrehajtotta, nem kutatta azok célját, hátsó gondolata­it. Az orvosnak ez a tekin­télyen alapuló mágus szerepe a tudományok, a társadalom az általános műveltség fejlő­désével átalakult. Mb már nemcsak az orvos működésé­nek eredményét kritizálják, hanem magát a működését is. Egyes országokban azon­ban a beteg ma is laikusnak tekinti magát, nem érzi ma­gát jogosultnak beleszólni or­vosa tevékenységébe, még akkor sem, ha ez a tevékeny­ség éppen vele kapcsolatos. Az orvos rendel gyógyszere­ket, kúrákat ajánl — és a beteg a gvőgyszereket be­veszi. kólákat elvégzi anél­kül. honv ezekre vonatkozó­lag magyarázatot követelne, ezek értékét, várható hatá­sát megbeszélné az orvossal, vagyis maga is beleszólna sa­ját gvóffvkezelésébe. Ha nem gyógyul — legfeljebb más orvoshoz megy. Ez a helyzet az északi államokban, Skan­dináviában és Angliában. N álunk ellenkező véglet alakult ki. Az orvosnak szinte kötelessége meg­magyarázni a betegséget, megokolni azt, hogy bizonyos előírásai mit szolgálnak, bi­zonyos gyógyszerek mire jók és hogyan hatnak és még az is feladataihoz tartozik, hogy Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gépgyártó Üzeme, Békéscsaba. Orosházi u. 32. felvételre keres: esztergályos, lakatos, maros, öntő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: az üzem­vezetőnél. % 4 megokolja, miért éppen ezt a gyógyszert alkalmazta, és miért nem a másikat. Ha az orvos ezt nem teszi, nem kelt bizalmat és a beteg legfel­jebb immel-ámmal követi utasításait, nem egyszer be is csapja orvosát: maga vá­lasztja ki gyógyszerét, vagy olyan gyógyszert szed, mely ismerősének általa hasonló­nak vélt betegségében hasz­nált Mind két véglet helytelen. Az orvosi munka és a bete­gek gyógyulása akkor ideális, ha egyik említett szélső eset sem alakul ki. Az ember tár­sadalmi lény, művelt és a világ dolgaival ismerős. Gyó­gyítása ma már nem történ­hetik csupán tekintélyi ala­pon. A betegség elleni küz­delemben, a prevencióban ugyanúgy, mint a gyógyítás­ban a gyógyító és a gvógyí- tott tökéletes együttműködé­sére okvetlen szükség van. A prevenció szempontjából pe­dig különösen fontos, hogy a laikus is tisztában legyen be­tegsége keletkezésének, le­folyásának, gyógyításának le­hetőségével. Példaként em­líthetném a rosszindulatú da­ganatokat, amelyeknek — bi­zonyos mértékig — tünetei­vel, de gyógyíthatóságának: lehetőségeivel azért keli széles körben tisztában lenni, hogy a beteg kellő időben forduljon orvoshoz és mindenképpen orvoshoz forduljon. A gyó­gyítás szempontjából így a megfelelő egészségnevelés fontos és elengedhetetlenül szükséges. Az egészségnevelés célja, hogy kellő ismerete­ket adjon, de óvjon attól, hogy a laikus szaktudósnak higgye magát, aki a diagnó- zus felállítására és a kezelés­mód megszabására képes. Az orvosi gyakorlatban az egész­ségügyi felvilágosítás éppen az említett szempont alapján igen nagy szolgálatokat te­het és megkönnyíti a beteg ellátását, másrészt azonban, ha nem szakszerű nagymér­tékben megnehezítheti azt. Ko­runkra jellemző, hogy jelen­leg a beteg megy az orvos­hoz, ha magán bizonyos kó­rosnak ítélt jelenségeket ész­lel. Annak megítélése, hogy valaki mikor forduljon orvos­hoz. valójában egészségügyi kultúrát, passzíve pedig egészségnevelési tevékenysé­get igényel. Cél: olyan álta­lános egészségügyi műveltség elérése és terjesztése, mely­nek birtokában lehetséges an­nak megítélése, hogy valaki­nek orvoshoz kell-e fordulnia vagy sem. Ezt a szerepet tölti be a Megyei Egészségvédel­mi Csoport, A z egészségügyi felvilá­gosítás egyik jelszava, hogy jelentéktelen pa­naszokkal ne terheljük az orvost, de minden szokatlan jelenséggel forduljunk hozzá. Ha az egészségnevelés az egészségügyi alapismeretek megoldásával megkönnyíti az orvos helyzetét, akkor felada­tát helyesen teljesíti. Dr. König János MENCS vezető főorvosa 197%. FEBRUÁR 5.

Next

/
Thumbnails
Contents