Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1972. FEBRUÁR 5., SZOMBAT Ára: i,—> forint XXVII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Világ proletárja Nagygyűlés Hanoiban Jelentés küldöttségünk vietnami látogatásáról A Focis: Jenő miniszterelnök vezetésével Vietnamban tartóz­kodó magyar párt- és kormány- küldöttség pénteki programjá­nak kiemelkedő eseménye a fő­városi tanács által a küldöttség tiszteletére rendezett nagygyű­lés volt. Előzőleg a küldöttség! látogatást tett a hanoi gyógy­szerészeti egyetemen, ahol gyű­lésen találkozott az egyetem ta­nári karával és hallgatóival. A delegáció megtekintette az indo­kínai népek harcát bemutató ál­landó kiállítást is. A magyar küldöttség az eske­tem kertjében nagygyűlésen ta­lálkozott a hallgatókkal és a ta­nárokkal. Huyh Quang Dai rek_ tor szívélyes üdvözletére Fock Jenő élvtárs válaszolt Délután szakértői megbeszélé­sekkel folytatódtak a tárgyalá­sok, majd a főváros lakosságá­nak képviselőinek részvételével megtartott nagygyűlésen vett részt a küldöttség. Este Fock Jenő élvtárs és a küldöttség meglátogatta a ma­gyar nagykövetséget, ahol szí­vélyes beszélgetést folytatott a magyar kolónia tagjaival. (MTI)' Felmérés — elemzés — javaslat Az MKT Békés megyei Szervezete a jövőben közreműködik a megye közgazdasági problémáinak megoldásában A Magyar Közgazdasági Tár­saság Békés: megyei Szerveze­tének elnöksége jóváhagyta az 1972 első félévére széló mun­katervet. Az elkövetkező időszak leg­fontosabb feladatának azt te­kintik, hogy a szervezet mind­inkább a megyében élő köz­gazdászok általános szakmai társadalmi fórumává váljon. Te­vékenységi körét éppen ezért úgy bővítik, hogy az felölel­hesse a megye közgazdasági életének minden ágát. A cél az, hogy a megyei szer­vezet végül is a megyei párt­ós tanácsi szervek közgazdasági tanácsadójának, véleményezőjé­nek szerepét töltse be. Azaz ak­tívan vegyen részt a megye fontos közgazdasági problémái­nak megoldásában. Az elnök­ség véleménye szerint a sajá-1 tos feladatok, a hagyományos és bevált szervezeti formák mellett szükségessé teszik a speciális munkacsoportok meg­alakítását, valamint azt is. hogy egyre több fiatal közgaz­dászt vonjanak be a társaséi» munkájába. A célkitűzések megvalósítá­sára 1972-es munkaprogram­jukban szerepel az, hogy a megye vállalatainál megvizs­Az Erőmű Javító és Karban­tartó Vállalat békéscsabai öntö­déjében tavaly a tervezett 1150 helyett 1310 tonna öntvényt ké­szítették, ami az üzem eddigi történetében rekordteljesítmény. Az eredményt különösen a nagy­szériás munka segítette elő. A Tiszai Erőműnek a szénőrlőka- lapacs-szükseglete 32 ezerről 52 ezerre nőtt, aminek a súlya mintegy 400 tonna. gálják a belső mechanizmus problémáit és az előrehaladás­hoz javaslatokat dolgozzanak ki. Fontosnak tartják, hogy a vállalati vezetőket és közgaz­dászokat megismertessék az> elektronikus adatfeldolgozás le­hetőségeivel, módszereivel, a vállalati korszerű információs rendszer kialakításával, a gaz­dasági döntések előkészítésének legújabb rendszereivel. Tervbe vették, hogy az idén elemzik, értékelik a vállalatok bér- és munkaerő-gazdálkodá­sát és a jövedelem-szabályo­zás 1971—72. évi tapasztalatait. Igyekeznek kialakítani a ter­vezésnek azt a módszerét, amely lehetővé teszi, hogy a vállalati tervek elkészítésekor azok megfelelő összhangba ke­rüljenek a népgazdasági, illet­ve a területi tervekkel. A megye sajátos helyzetének figyelembevételével a szervezet törekszik arra, hogy munkájá­ban az élelmiszergazdaság köz- gazdasági kérdéseinek vizsgá­lata kellő hangsúlyt kapjon. Végül pedig a lakosság kom­munális ellátásának elemzésé­vel szeretnének olyan javasla­tokat kidolgozni, amelyek gyor­sabb előrehaladást biztosítanak a településfejlesztésben. As eSmúfó évben a Magyar Villamos Művek Tröszthöz tar­tozó erőművek öntvényellátása zavartalan volt. A békéscsabai iparvállalatoknak mintegy 400 tonna öntvényt állítottak elő. A vállalat az eredményes munka alapján az 1971-re vár­ható nyereségrészesedés egy ré­szét már tavaly decemberben kifizette a dolgozóknak. Szadat elutazott Moszkvából Airvar Szadat. az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió vezetője pénteken elutazott a Szovjetu­nióból. A vnukovói repülőtéren a ma. gas vendéget Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, And­rej Kirilenkó, Borisz Ponomar­yov és más szovjet hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Az egyiptomi elnök Moszkvá­ban tett kétnapos nem hivata­los baráti látogatása során a két ország kapcsolatairól és a kö­zel-keleti helyzettel összefüggő problémákról több megbeszélést folytatott a szovjet vezetőkkel. Három megye revizorai Békéscsabán A Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóság Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei Hi­vatalainak Kereskedelmi és Szolgáltatói Osztálya revizorai Békéscsabán a KISZ-táborban tartották hagyományos tovább­képzésüket február 1—4-ig. A továbbképzés előadásait az igazgatóság és a hivatalok ősz- j tályvezetői, vezető szakemberei ! tartották. Előadás hangzott el j többek között a belkereskede- j lem szabályozó rendszerében történt módosításokról, az infor-1 máció szervezési munka tapasz;-| talataiirói és feladatairól az 1971. évi nyereségadó, bérfejlesztési befizetés és érdekeltségi alapok számításának és ellenőrzésének gyakorlati módszereiről, a bün­tetőtörvénykönyv módosításáról és más ellenőrzést érintő gya­korlat] kérdésekről. Az apparátus kereskedelmi és szolgáltatói osztályainak revizo­rai a tanulás mellett jól is érez­ték magukat, s ehhez nagymér­tékben hozzájárult a KISZ-tábor kellemes környezete és a kitűnő vendéglátás, mely minden igényt kielégített. »(BSÍBaaeOBSO*BBSa#BeBBBffl9HBOt39aa'BSBBBB9B9eaBBBSaBB88H9Ba999asaaaaBBBBBBOBeB0OB9aSfflfflBOeBOBffl’> Csatornaépítés Ez évben is folytatja a Debreceni KEV1ÉP Vállalat Békés­csabán a szennyvízcsatorna-hálózat építését. Jelenleg a 2. szá­mú ásítésvezetSaéB munkásai a Tessedik utcában fektetik le az 5uu smla ».lét®* es szenny vízit;iryűjtő gerincvezetékét. (Fotó: Deményü Beleszólni, a gép mellől A vitát, nevezetesen azt, hogy lehet-e, helyes-e beleszólni az üzem, a gyár, a vállalat egé­szének dolgaiba azoknak, akik „csak” a gépek mellett állnak, régen eldöntötte az élet. Lehet is, helyes is, azaz: kell, hogy beleszóljanak. Mostanában, a szocialista brigádvezetők ne­gyedszer sorra kerülő, május­ban megrendezendő országos tanácskozására készülve, a vita új erőre kapott. Igaz, már nem a régi formában. Ma senki nem vitatja, hogy a több, mint száz­ezer kisebb közösségben — mert ennyi a szocialista brigá­dok száma, tagjaiké pedig meg­haladja az egymilliót/—1 hatal­mas erő rejlik. Mi táplálja tehát a vitát? Az, hogy a gazdasági vezetés — tisztelet a ritka kivételnek — leginkább sajátos termelési tar­talékot lát a szocialista brigá­dokban: ha baj van, elsőként ők szólíthatok. Baj pedig sű­rűn adódik. Akadozott az anyagszállítás, tehát hajrázni kell, túlórázni, mert veszélyben az exportszállítás határideje, selejtre sikeredett egy nagyobb széria, a javítgatásra megint- csak a brigádokat kérik... S ők mozdulnak akkor is, ha tár­sadalmi munkáról van szó, el­esettek támogatásáról, kezdők betanításáról. Ám valahogy „el­felejtődnek” ugyanezek a kö­zösségek, amikor a vállalat, a gyár fejlesztési terve kerül na­pirendre, ha a műszaki fej­lesztés gépi-technológiai mód­jait latolgatják, a nyereségnö­velés, a termelési költségek csökkentésének lehetőségeit vizsgálják. S ez hiba. Hiba, mert ezek az újfajta, erkölcsben, magatartásban ma­gasabb szintet képviselő kö­zösségek rengeteg tapasztalatot hordoznak. Nemcsak saját, szű­kén vett munkájukat látják, de érzékelik mindazt, ami tevé­kenységüket közvetlenül és közvetve befolyásolja. A lég­kört, a bánásmódot, az üzem- és munkaszervezés állapotát, a termelésirányítás színvonalát, az alkatrész- és szerszámellá­tás zökkenőit, sok más mellett. Jogosan mutatott rá a párt Központi Bizottsága december 1-i ülésén arra, hogy a termelé­si, műszaki, szervezési teen­dőkkel együtt, s azokkal azonos fontossággal kell kezelni a ter­melés tudati — politikai, er­kölcsi, emberi — tényezőit. Sűrűn megtörténik, hogy anyagi hátrányok, termelési fönnakadások elkerülhetőek lettek volna, ha megkérdik a gép mellett állókat. Van példa arra, hogy a széleskörű véle­ménycsere fedte fel a tervezett gépvásárlás és a meglevő tech­nológiai rend ellentmondásait, az időnkénti minőségromlás okait ,de ezek az esetek saj­nos, ma még kivételek. A legtöbb helyen úgy vélekednek, hogy a gép mellől „az össze­függéseket nem lehet látni”, s ha nem, akkor mit is mondhat­nának „ezek az egyszerű em- rek”? A nézőpont gazdaságilag, politikailag egyaránt tarthatat­lan. Elsősorban nem azért, mert napjainkban — és egyre inkább — illik az üzemi de­mokratizmust erősíteni és tisz­teletben tartani, hanem mert erőforrásokat apaszt el, kez­deményezést öl meg csírájában, összefogást hiúsít meg. Mindazt tehát, ami nélkül a legjobb technika sem sokat ér Napjainkban, a vállalatiakat követően, megkezdődtek az iparágak szocialista brigádve­zetőinek tanácskozásai. Ezeken választják meg azt a mintegy ezer küldöttet, akik majd a szo­cialista brigádvezetők negye­dik országos tanácskozásán a százezer közösséget, az egymil­lió tagot képviselik. Ahogy a vállalati, úgy az iparágankénti megbeszélések szintén fontos fórumként kínálkoznak arra, hogy szó essék mindarról, ami segíthet, előbbre vihet, a közös ügyet szolgálja. ML O. Egy év alatt tObb mint 1300 ionná öntvény készíti

Next

/
Thumbnails
Contents