Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
Bében megyéből indullak; A kcmcsuklabda művésze r Vj csillag as asstaliíenissexés egén 2. Bérezik Zoltán ezen a képen immár, mint a magyar válogatott edzője 01 a zágrábi sportcsarnok lelátóján, a kínai Li-Fu-jung és Van-Csuan-jao társaságában. A müncheni olimpia iegyéfrem Bajnok kerestetik! Édesapja legnagyobb bánatára Bérezik Zoltán mindennel foglalkozott, csak nem tanult. Pedig szülei mérnöknek szánták. Nem bukott meg, de közepesnél alig szerzett jobb jegyeket kivéve a testnevelést, mert abban a tantárgyban jeleskedett. Tagja volt az iskola labdarúgócsapatának, másodosztályú szintet teljesített gyorsúszásban, középiskolás korában pedig bunyózott. — Mindent szívesen csináltam, aminek valami köze volt a sporthoz — emlékezett vissza gyermekkorára a sokszoros válogatott versenyző. — Gyakran elkedvetlenített viszont, hogy csak akkor focizhattunk, ha kivolt a csapat. Az ökölvívás durva sport, hiszen nekem is eltörték az orrom. Ezért inkább atlétizáltam, vagy úsztam, mert ezekben a sportágakban nem volt szükség másra, rajtam múlott az eredmény is. Persze csak kiegészítésként űztem ezeket, a pingpongozással egy percre sem szakítottam. — Miért az asztaliteniszezést választottad? — Jóformán alig tudtam olvasni, amikor kezembe került egy asztalitenisz szakkönyv. Őszintén szólva már nem emlékszem a címére, de arra igen, hogy a szerzők egy Bergman nevű versenyzőről írtak, aki arról jolt nevezetes, hogy minden labt “t visszaadott és ezzel a játékstílusával többször nyert világbajnokságot. Elhatároztam, hogy én is ilyen leszek, hiszen a megvalósításához semmi más nem kell csak kitartás, szorgalom és nagyon sok játék. És Bérezik Zoltán huszonöt éven át játszott. Működött Gyulán valamikor a negyvenes évek végén egy Pedagógus Sportkör, még asztalitenisz-szakosztályuk is volt. Joggal remélték, hogy Bérezik Zoltán az általános iskolai tanulmányok befejezése után hozzájuk megy játszani, hiszen az egyesület versenyzői a középiskola diákjaiból és tanáraiból kerültek ki. Ám a makacs fiú már akkor sem szerette cserélgetni az egyesülete színeit. Nemet mondott, s viszonzásként nem vették fel Gyulán a középiskolába. Jóllehet a tanulmányi eredményeivel nem dicsekedhetett, no de nem ő volt az első, diák, aki közepes osztályzattal került gimnáziumba. Azt beszélték: a bizonyítvány miatt utasították eL A harisnyagyár — amelynek egyesületében versenyzett — közbenjárására került a békéscsabai gimnáziumba. Csabán, a MÁV SE asztaliteniszezői ekkor az élvonalban szerepeltek. A Vörös Labogó SE vezetői és versenyzői mérlegelték játékosuk tehetségét, képességeit és a saját lehetőségeiket. Ezért döntöttek úgy, hogy Bérezik Zoltánt & Békéscsabai MÁV SEhez irányítják. A fiatal versenyző érezte a jószándékot, a fejlődés beláthatatlan lehetőségeit, mégis nehezen vált meg a barátoktól, Gyulától, az egyesülettől. Hosszas rábeszélésre, meggyőzésre volt szükség, amíg aláírta az átigazolást. A békéscsabai asztaliteniszezők sokat jártak Budapestre. A vidéki együttesnek a fővárosban volt a legtöbb mérkőzése, s így aztán a gyulai fiú találkozhatott az akkori idők nagy nevű játékosaival Hosszasan tanulmányozta Sidó, Koczián, Farkas Gizi játékstílusát. Amit megfigyelt Budapesten azt órákon, heteken, hónapokon át gyakorolta. Nem volt könnyű az élete: közeledett az érettségi; Gyulán lakott, Békéscsabára járt középiskolába, ott edzett és Budapesten versenyeztek. — Harmadikos gimnazista voltam, amikor leutazott szüléimhez äz akkori válogatott edző — mondta Bérezik. — Fővárosi együtteshez akartak felvinni, de az apám nem engedett. Azt mondta nem bánja, hogy mit csinálok érettségi után, de addig, amíg azon túl nem jutok, nem enged el a szülői háztól. Tiszteletben tartottam az akarát, komolyan vettem a tanulást és 1954-ben viszonylag tűrhető eredménnyel befejeztem a közéniskolai tanulmányokat. A MÄV alkalmazott, de a tényleges munkába állás előtt elvezényeltek a fővárosba, forgalmi tiszti iskolára. Ezzel végérvényesen felkerültem Budapestre. Az átigazolásomat kebelen belül intézték, a Békéscsabai MÁV-tól a Törekvéshez, a mai BVSC-hez. — Budapesten melyik volt az első nagy versenyed?-— EzerkiJencszá»ötvenötben indultam először a tízek bajnokságán és győztem. Azt hiszem ez volt az első nagy élmény! Én egy másikra emlékszem. Arra, amikor az asztaliteniszvilág is felkapta a fejét. Egy szőke, tizenkilenc éves fiú bekerült a magyar bajnokság döntőjébe. Ellenfele a sokszoros válogatott, Európa-bajnok Sidó Ferenc volt. Óriási küzdelmet vívtak és a rutinos versenyzőnek meg kellett hajolnia a minden labdát visszajátszó, új csillag előtt. Ez a teljesítmény nemcsak a magyar bajnok büszke címét jelentette, hanem azt is, hogy tagja lett a válogatott keretnek. És ezzel vette kezde-j tét az igen szén és eredményeké ben gazdag pályafutás. Varga Gyula (Folytatjuk) tmmrsss) |7 1973. FEBRUÁR 87. * A Magyar Üttörők Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatásügyi Főosztálya, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya az 1971/72-es tanévben országos vetélkedőt hirdetett meg, melynek célja, hogy az 1972-es nyári olimpiai játékok iránti érdeklődés felkeltése mellett — a gyerekeket a sport szeretetére nevelje és aktív sportolásra buzdítsa. A felhívás komoly visszhangra talált az úttörőcsapatoknál s megindult a felkészülés a vetélkedő sportversenyeire (úszás, négytusa) és a szellemi vetélkedőre. Komoly gondot okoz az, hogy minden nevező iskolának hattagú csapatot kell ösz- szeállítania (3 leány és 3 fiú). A csapatok egy leány és egy fiú tagjának indulnia kell az 50 m-es mellúszó-versenyen, s mind a hat gyereknek indulnia kell a négytusa versenyen és a szellemi vetélkedőn, ahol a különböző kérdésekre közös erővel kell megtalálni a helyes választ. A vetélkedő keretjitéka szimbolikusan az olimpia öt karikája. Békés megye, s főként Békéscsaba köztudottan szegény sportlétesítmények dolgában. Éppen a jobb lehetőségek biztosítása érdekében határozta el egy évvel ezelőtt a Békéscsabai Városi Sportiskola vezetősége és a Kulich Gyula fiúkollégium igazgatója , László István, hogy a Vandháti úti nádas helyén — ifjúsági sporttelepet létesítenek. Elgondolásukat a csabai városi tanács és a TS magáévá tette és minden lehetséges anyagi, s egyéb segítséget megad a cél mielőbbi valrtraváltására. A négy holdnyi Témakörei a következők: 1. Újkori olimpiai játékok története, 2. Üttörőolimpiák és szakpró- bák. 3. Neves hazai és külföldi sportolók. 4. Sport az irodalomban, zenében, művészetben. 5. Gyakorlati sportversenyek, játékok. A megyei vetélkedő március 7-én a Gyulai Várfürdőben az 50 m-es mellúszó-versennyel veszi kezdetét. Március 15-én délelőtt Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskola tornatermében kerül lebonyolításra „a négytusa" verseny, ahol 30 m-es síkfutásban, magasugrásban, távolugrásban és 1 kg-os tömöttlabda-dobásban folyik majd a versengés a pontokért. Délután az Ifjúsági és Űttörőhizban a szellemi vetélkedővel fejeződik be a nagy megyei erőpróba. A megyei győztes csapat jogot nyer a Kecskeméten — március 27—28-án — megrendezésre kerülő vidéki területi döntőn való részvételre. Itt Bács, Pest, Csongrád, Szolnok és Békés megye bajnokcsapatai vetélkednek majd a vidéki területi középdöntőbe jutásért! Kováts Tibor területen lassanként eltünedezik a nádas. A kocsik nap, mint >uip hozzák ssL törmeléket, s mindazt ami feltölti a zsombékot, vizet. (Felső képünkön egy törmelék- szállító kocsit látunk» a háttérben egy dózerral.) A sportiskola vezetői azt tervezik, hogy egy nyolcsávos atlétikai pályát, három labdarúgó-, egy kézilabda-, két röplabda-pályát alakítanak ki ezen a területen, s majd odavarázsolnak egy ifjúsági parkot is — zöld területtel. Jelenleg már készen áll a labdarúgó-pálya. A mai nap kiemelkedő Békés megyei sporteseményed, Labdarúgás: Előkészületi labda* rúgó-mórkőzésék. Békéscsabai Előre Spartacus—Gyulai MEDOSZ: Kórház utca, 15.00. Bcs. VTSK— Bcs. Előre Sp. H, Kórház utca, 13.15. Mezőberémyi sp.—Szarvas- Spartacus, 14.30. Bcs. Vasas—Bot Agyagipar, Vasas-pálya, 10.00. Röplabda. Imrls György Kupa férfi küzdelmei. Békéscsaba, Üt- építési Iskola (Deák út), 0.00. Torna. Békési járás egyéni bajnoksága, Békés, gimnázium, 9.00. Asztalitenisz. Vésztői járási serdülő kupa döntője. Résztvevők: Vésztő n, Kertészsziget, Füzesgyarmat, Vésztő I. Vésztői ált. isk., 8.30. Járási férfi felnőtt csb-döntői, Szeghalom, Sebes György ált. isk., 8.30. Megyei rab-mérkőzés: Vésztő—Oh. Kinizsi, női, művelődési ház, 9.30 (Ennek egy részét látjuk második képünkön.) Sok óra, sok tízezer forint értékű társadalmi munka fekszik az eddig elkészült játéktérben. A munka tovább folyik a városi KISZ, az Előre Spartacus, a sportiskolások jóvoltából. Nyáron a KISZ épL tőbrigádok tovább fejlesztik az eddigi létesítményt. így minden remény meg van arra, hogy Békéscsaba ifjú sportolói — nagyszeré otthonhoz jussanak! (Fotó: Baraácz István) Ifjúsági sporttelep - a nádas helyén
