Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
Mit kell tudni? fl dolgozó nyugdíjas és a munkáltató kötelezettségére vonatkozó előírásokról A nyugdijak üj folyósítási rendszerének és az új foglalkoztatási keretnek megfelelően módosult a nyugdíjas és a munkáltató bejelentési kötelezettsége is. A nyugdíjasok foglalkoztatásának nyilvántartására az új rendszernek megfelelő nyugdíj asnyilvántartó lap készült, ami a társadalom- biztosítási igazgatóságoknál (kirendeltségeknél) szerezhető be. Nyilvántartó lap nélkül öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjast (továbbá bányanyugbérest, nyugbérest, közszolgálati és vállalati nyugdíjast), valamint kivételes ellátásban részesülő személyt munkaviszonyban, kisipari szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoztatni vagy megbízás alapján díjazásban részesítem nem lehet. Ezt a rendelkezést nemcsak a munkaviszony (kisipari szövetkezeti tagság) alapján megállapított öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőkre kell alkalmazni. Ugyanezen szabályok vonatkoznak azokra a nyugdíjasokra is, akiknek nyugellátást a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó jogiszabályok vagy a kisiparosokra (magánkereskedőkre) érvényes nyugdíj jogszabályok alapján állapították meg. A nyilvántartó lap beszerzése, kiállítása vezetése és kezelése, valamint arról a bejelentési kötelezettség teljesítése a munkáltató feladata. A nyugellátások jogszabályszerű folyósításának biztosítása érdekében azonban a nyilvántartó lap vezetéséhez a nyugdíjasnak is nyilatkozati kötelezettsége van. A nyugdíjás, amikor a naptári év folyamán első ízben munkaviszonyt létesít, illetőleg kisipari szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkozást kezd, továbbá a megbízás alapján díjazást vesz fel, köteles munkáltatójával közölni, hogy: — mennyi a nyugellátásának levonás nélkül számított fiavi összege — nyugellátását a naptári ev folyamán valamely okból kell-e szüneteltetni és ha igent, hány hónapon át. — más munkáltatónál egyidejűleg áll-e munkaviszonyban. — más munkáltató részére egyidejűleg végez-e olyan tevékenységet (megbízást), amelyért díjazás illeti meg. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek saját jogú nyugellátása a havi 700 forintot nem haladja meg, a nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év első hónapjaiban igazolást küld a nyugellátás levonás nélküli összegéiül. A nyugdíjas azt, hogy nyugellátása 1972. évben 1 a havi 700 forintot, majd ezt i követően naptári évenként j ennek 2—2 százalékkal növelt összegét nem haladja meg, a nyugdíjfolyósító szerv ezen gazolásával bizonyítja. A vak nyugdíjas azt, hogy a folyósítási kedvezményre jogosult-e, a vakok személyi járadékát megállapító tanácsi határozattal igazolja, amit a munkáltató a nyugdíjas nyilatkozataként ugyancsak feljegyez a nyilvántartó lápra A nyugdíjas — a nyilvántartó lapra felvezetett — nyilatkozatát anyagi és büntetőjogi felelőssége mellett a nyilvántartó lapon köteles aláírni, ezzel egyben tudomásul veszi, hogy részére a munkáltatója a nyilvántartó lapot kiállította. A nyugdíjasról minden naptári évben egyetlen nyilvántartó lapot lehet kiállítani. Ezért, ha a nyugdíjas munkaviszonya a nyilvántartó lapot kiállító munkáltatónál megszűnik és a naptári és folyamán újból munkaviszonyba lép, kisipari szövetkezeti taggá válik, bedolgozóként foglalkozást kezd vagy megbízás alapján díjazást vesz fel, köteles új munkáltatójának bejelenteni, hogy részére korábban már állítottak ki nyilvántartó lapot. A nyilvántartó lap kiállítását akkor is köteles bejelentem más munkáltatójának ha a nyilvántartó lapot kiállító munkáltatónál fennálló munkaviszonyával egyidejűleg más munkáltatónál foglalkozást kezd. Amikor a nyugdíjas a reá irányadó foglalkozási keretet, illetőleg megbízás alapján felvett díjazása a keretösszeget meghaladta, a munkáltató felhívására köteles a nyilvántartó lapot aláírni és a foglalkoztatási keret, illetőleg a keretösszeg túllépéséről a munkáltatóval együtt közösen bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez. A bejelentéssel egyidejűleg a nyugdíjas köteles írásban nyilatkozatot adni munkáltatójának arra , vonatkozóan hogy a foglalkoztatási keret (megbízás esetén a kéretösz- szeg) túllépését tudomásul vette és ha tovább dolgozik, a naptári évtől hátra lévő azokra a hónapokra, amelyikben bármilyen rövid ideig is foglalkoztatták, öregségi nyugdíjat nem kaphat, rokkantsági nyugdíjának egyharmadát (baleseti rokkantsági nyugdíjnak a felét) folyósítják. A nyugdíjasnak foglalkoztatásával kapcsolatban nincs külön bejelentési kötelezettsége a nyugdíjfolyósító szervhez. Munkaviszonya megszűnését, a foglalkoztatási keret kimerítését követően létesített Újabb foglalkoztatását munkáltatójával együtt köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervhez. Mindezekre tekintettel nagyon fontos, hogy a nyugdíjas a jogszabályban előirt módon pontosan tegyen eleget nyilatkozati kötelezettségének. E nyilatkozat pótolja a munkaviszony kezdetének és megszűnésének bejelentését a nyugdíjfolyósító szervhez. Ha a nyugdíjas e kötelezettsége- nek nem, vagy nem kellő módon történő teljesítése miatt jogalap nélküli nyugellátások felvételére kerül sor, azon túl, hogy az ilyen módon felvett ellátásokat a nyugdíjas köteles visszafizetni, még — felróhatóság esetén — a visszafizetendő nyugellátással azonos összegű térítés fizetésére is kötelezhető. Az anyagi felelősségen túlmenően ha a nyugdíjas rosszhiszemű is volt, büntetőjogi felelősségre vonása is eszközölhető. (Kővetkező vasárnap a családi pótlékra vonatkozci új rendelkezésekről adunk tájékoztatást.) Apró emberkék öröme A mezőmegyt-ri óvodában éppen „nagy munkában” találjuk * kicsiket. Most ébredtek ebéd utáni álmukból, nemsokára következik az uzsonna, de addig az összecsukható kis heverőket a sarokba kell rakni, hogy több szabad hely jusson majd a játékra. Az óvónéninek a legügyesebbek segítenek, s ezt olyan megszokott mozdulatokkal teszik, mintha mindig itt éltek volna ebben a kis közösségben. Pedig a legkisebbek nagyon is újak, hiszen alig egy hónapja, január 20-a óta járnak óvodába. Az uzsonnáig még van egy kis idő, az óvónéni tehát mesél Piroskáról és a farkasról. A kicsik — bár már sokszor hallották — nagy figyelemmel, tágra nyitott szemekkel ülik körül a mesélőt. Nekik ez a mese is, mint itt minden, még sokáig új marad és élvezik az együttlétet, a szép környezetet, a sok-sok játékot. Bol- dogok. Még boldogabbak azonban a szülők, hiszen egy ritka élmény örömével vihetik mindennap az óvodába gyermekeiket.- , Közös munkával maguk teremtették meg a tanács segítségével, és mások áldozatkész közreműködésével gyermekeiknek a A nagycsoportosok még a régi óvodában kezdték. Most nyugodtabb körülmények között építhetik a csodás várakat. A legügyesebbek segítenek az óve néninek helyrerakni a kiságyakat. második otthont. Régebben, az óvodában csak 20 gyereket tudtak fogadni, most 62-en vannak. Lapunkban már írtunk arról a, nagyarányú és példamutató ősz- szeíogásról, amit az óvoda bővítéséért tettek a mezőmégyeriek, a község lakói, még azok is, akiknek nincsen óvodáskorú gyermekük vagy unokájuk. Akkor neveket is említettünk, s megjegyeztük, hogy hosszú lenne felsorolni mindazoknak a nevét. akik ebben a munkában részt vettek. Sok-sok akadályt is le kellett küzdeni, míg végül ez év első hónapjában sikerült megszerezni azt az örömet a gyermekeknek, amelyben most már minden nap részesülhetnek. A bővítési költség összesen 356 ezer, 824 forint volt. A Béke Tsz ebből — anyaggal, fuvarral, stb. — 52 ézer 394 forintot magára vállalt. A lakosság pedig 1059 órát dolgozott társadalmi munkában. Összesen 115-en vettek részt ebben, s nem egy ember — főleg kisiparosok — két-három napot is dolgozott. A társadalmi munka értéke a számadatok szerint 33 ezer 350 forint. De ez csak egy szám. Az igazi érték ennél sokkal nagyobb, mert nem lehet mértékkel kifejezni azt az örömet, amit az egész község lakossága érez egy ilyen közös munka befejezése után. Kasnyik Judit Hogy szalad a kisnyúl? — a kicsik tornájának egyik változatát láthatjuk & képen, s hogy mennyire örömmel csinálják, az meglátszik az arcokon, (Fotó: Demény)
