Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

fiiig proletárjai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE IT AN ÁCS LAPJA 1973. FEBRUÁR 27. VASÄRNAP Ara 1,30 Ft XXVII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Mas AMR TETTEK, VEM LEHETETT ELNÉZNI (6. oldal) A NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE (12. oldal) NEM MARADHATNAK ÁRVÁN A GYEREKEK (6. oldal) Hazaérkezett a magyar pan­es kormányküldöttség Bukarestből Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának ve- vetésével szombat délelőtt hazaérkezett Bukarest­ből, a hivatalos, baráti látogatáson a Román Szocialista Köztársaságban járt magyart párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikaj Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai, valamint Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, Biszku Béla, Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, Benkei András belügyminiszter, Bon­der József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter, dr. Csa'iiádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Jelen volt loan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügyvivője is. Közleményt adtak ki a magyar—román tárgyalásokról A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának meghívásá­ra 1972. február 24—26 között hivatalos baráti látogatást tett Romániában a Magyar Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződését. A küldöttség megtekintette a Bukaresti Szerszámgép- és Ag- « regát Gyárat, látogatást tett az új fővárosi lakónegyedben, talál­kozott a dolgozókkal. A Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségét mindenütt meleg rokonszemwel fogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság ki­fejezése — hangsúlyozza többek között a közlemény. Az őszinte, baráti légkörű tár­gyalások során a félek tájékoz­tatták egymást pártjaik és kor­mányaik tevékenységéiről. Meg­állapították, hogy mind a Ma­gyar Népköztársaság, mind a Román Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét folytattak a két párt és a két ország kapcsola­tainak helyzetéről és távlatairól, valamint a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar—román barátság­nak mélyrenyúló történelmi gyö­kerei vannak. A magyar és a ro­mán nép legjobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesí­tették erőiket és forradalmi har­cot vívtak a szabadságéit és a társadalmi haldásért, az egykori magyarországi és romániai ural­kodó | osztályok nacionalista, a nemzetiséget elnyomó, a ma­gyar és a román dolgozókat egy­más ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztálya, for­radalmi és demokratikus moz­galmai kifejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, köl­csönösen támogatták egvmást a nemzeti és társadalmi felszaba­dító harcban és a magyar & a román nép közötti barátság kö­vetkezetes mozgató erejének há­zon vultak. Mindkét fél tudatában van an. nak — folytatja a közlemény —, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság kapcsolatainak bővítései és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világrendszer javát szolgálja. A közlemény ezután a kultu­rális együttműködést értékeli, majd hangsúlyozza: a küldöttsé­gek kiemelték a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának sze­repét a tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztésé­ben. a nemzetközi munkameg­osztás előnyeinek hasznosításá­ban, gazdaságaik teljesítőképes­ségének fokozásában, népeik életszínvonalának emelésében. Az európai helyzetről többek között ezt mondja: A Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti szer­ződések mielőbbi hatálybalépése megfelelne Valamennyi európai nép érdekeinek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Ügy- szintén nagyjelentőségűek a Nyu. gat-Berlinnel kapcsolatos négy­hatalmi megállapodás, a két né­met állam kormányának, a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának a nyugat-berlini szenátussal kötött egyezményei. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazsá­gos követelését a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerésé­re. A két küldöttség véleménye szerint a béke és biztonság ér­dekei megkövetelik, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság között a nemzetközi jogi normáknak megfelelő kapcsola­tok létesüljenek. Támogatják, hogy a két német államot egyidejűleg a teljes egyenjogúság biztosításával fel­vegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két fél úgy értékeli, hogy az európaiközi kapcsolatok norma­lizálásának általános irányzata, az érintkezések gyakoribbá vá­lása és a kapcsolatok állandó fejlesztése újabb pozitív lépése­ket segítenek elő az európai biz­tonság és a kontinens békéjének megszilárdítása útján. A felék pozitívan ítélik meg az európai közvélemény, a hala­dó társadalmi és politikai erők, mindazok különböző akcióit és kezdeményezéseit, akik az euró­pai béke, biztonság, megértés és együttműködés mellett foglalnak állást. A párt- és kormányküldöttsé­gek kifejezték azon meggyőző­désüket, hogy létrejöttek a fél­tételék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívására. Szükségesnek tart­ják és támogatják a sokoldalú előkészítő munka és a konzultá­ció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehí­vása érdekében. A felek hangsúlyozták a jó­szomszédság, az együttműködés és megértés fontosságát a Bal­kánon és az európai kontinens más övezeteiben. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormánykül­döttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ne­vében magyarországi látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormány­küldöttségét. A meghívást kö­szönettel elfogadták. A látogatás időpontját később egyeztetik. A közleményt Kádár János és Nicoíae Ceausescu írta alá. (MTI) Koreai küldöttség Budapesten Pák Szóiig Csői, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes, aZ MSZMP PB tagjának meghívására Budapestre érkezett. Ké­pünk: Fehér Lajos fogadja vendégét. (MTI fotó — SzebeUédy Géza felv, — KS> Sikeres év után Az idei feladatok sem kisebbek a tavalyinál Műszaki konferenciát tartottak a BÁÉV-nél A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat február 25-én műszaki konferenciát tartott, melyen Korok Ferenc igazgató ismertette az 1971. évi eredmé­nyeket és az 1972. évi feladato­kat. Elmondta többek között, hogy tavaly a lakásátadási prog­ram teljesítése mellett a válla­lat több olyan építkezést feje­zett be, amely elősegítette a me­gye ipari, mezőgazdasági és kom­munális fejlődését. Néhány épít­kezésen főként külső okok miatt lemaradás következett be. Az 1971. évi termelési érték jóval meghaladta az 1970. évit, ami annál inkább is jelentős, mert 70-nel kevesebb volt a lét­szám. Ennek alapján a termelé­kenység több mint öt százalék­kal nőtt. Ezt főként az építési technológiák korszerűsítésével, űjabb gépek beszerzésével, illet­ve alkalmazásával és az ezzel együtt lehetővé vált jobb szer­vezéssel oldotta meg a vállalat. Javult a munkafegyelem is. A sikerben jelentős szerepe volt az egyre terebélyesedő szocialis­ta brigádmozgalomnak. Az egész évj munka eredmé-j nyeként a vállalat átlagosan 1Ó j napi keresetnek megfelelő nye-; reségrészesedést fizethet a dol­gozóknak. A részesedési alapból jelentősebb összeg jut a munka- és életkörülmények további ja­vítására, a dolgozók lakásépíté­si törekvéseinek támogatására, valamint az óvoda- és bölcsőde­hálózat fejlesztésére. Az 1972. év legfontosabb fel­adatát a munka- és üzemszer­vezés színvonalának javításában, a szocialista brigádmozgalotn további fejlesztésében határozta meg Korek Ferenc. A termelés mérsékeltebb arányú növekedése lehetővé teszi az építkezések ütemének meggyorsítását. Ezt az év első két hónapjában elősegí­tette a kedvező időjárás, de még inkább az, hogy a folyamatban levő építkezések készültségi fo­ka minden szakmának a7 év el­ső napjától kezdve biztosította a munkaterületet. Az anyagellátás megfelelő volt és emiatt várha­tóan nem is lesz fennakadás. Kerek Ferenc ezután felhívta a figyelmet a munka minőségé­nek a további javítására. A rossz munka — mondotta — rendkívül zsebbevágóan sújthat­ja a vállalatot és mint az egész társadalomnak okozott kár, bűn-1 tétén dő cselekmény. A bérezés- I sei kapcsolatban megemlítette, hogy ha valaki több és jobb munkával akar többet keresni, magasabb jövedelemhez jutni, az dicsérendő dolog. A törekvést támogatni kell. A „fogjuk meg és vigyétek” elv azonban elíté­lendő, amit a munkahelyi veze­tőknek meg kell akadályozniuk. Létszámemelés nem lesz a vállalatnál, d ’ szükséges a szak­mai továbbképzés, hogy az új technikához és technológiához elegendő hozzáértő ember álljon rendelkezésre. A szakmunkás­tanuló-képzés is fontos feladat. A szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatban Korek Ferenc arra kérte a vállalat mozgalmi és gazdasági vezetőit, hogy a verseny ne csak a fizikai dolgo­zók. a szocialista brigádok moz­galma legy en, hanem kapcsolód­janak be mind többen, a főépí­tésvezetőségek, az építésvezető­ségek. a központi osztályok is. A Kiváló Vállalat cím megtartá­sának ez az egyik feltétele. A tavalyi eredmények és az idei jó évkezdet alapján minden remény megvan arra, hogy a vállalat 1972-ben ismét sikeresen oldja meg a feladatát. v. n,

Next

/
Thumbnails
Contents