Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

fasoreqp; Mézeskalács-kiállítás Békésen Á mézzel édesített és különbö­ző formákba nyomkodott mézes­kalács kászi tményeknek több ezeréves hagyománya van Euró­pában. Az ókori görögök és a rómaiak mézeslepényeket áldoz­tak isteneiknek. A rómaiak Pan­nóniában is elterjesztették a mé­zes tészták készítését. Európában a reneszánsz idején általános asemege volt. Hazánkban a XVII. században már foglalkoz­nak készítésével. Az első mézes, kalácsos céh az Alföld legna­gyobb mézeskalácsa; központjá- bam, Debrecenben alakult meg 1713-ban. Békés megye nagyot* helysé­gedben is működték a múltban mézeskalács*» mesterek, így Gyulán, Békésen, Orosházán és Békéscsabán. A megelőző évti­zedek legnevesebb mestere a békési Szikszay Sándor arany- koszorús mézesikalácsos mester Szombaton a szabad szombatról vcBt, altó a mézeskalács készíté­séhez a minta fákat maga farag­ta, művészi ízléssel. Alkotó ké­pessége túlnőtt a műhelye ré­szére szükséges mintafák fara­gásán és más népművészeti al­kotásai is maradtak utána: dí­szesen faragott mosósulykdk, fo­kosok, papírvágó kések, székek stb. Az ízletes és jó minőségű mé­zeskalács készítményeit a piar­cokon és vásárokon sokan vásá­rolták. A legény tükrös szívet vett a lánynak, ha katonasorban [ volt, akkor huszárt, gyereknek j lovat, lánynak babát, fiatal me­nyecskének pólyán babát, ast- azonynak tányér formát, ember­nek pipát. A művészien faragott minta­fákat és tükrös szíveket bemuta­tó kiállítás február 27-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor nyílik a békési múzeumban, MŰVELŐDÉSI HAZAK IGAZGATÓIT KÉRDEZTÜK MEG; HOZOTT-E VÁLTOZÁST INTÉZMÉNYEIK ÉLETÉBEN A SZA­BAD SZOMBAT? VÉLEMÉNYÜK SZERINT MEGNÖVEKE- DETT-E A SZABAD IDŐ. AZ ÖNMŰVELÉSRE ÉS A SZÓRA­KOZÁSRA FORDÍTHATÓ IDÖMENNYISÉG? VÁLASZAIK ITT KÖVETKEZNEK: Negyvennégy alapszervezet — Sikeres egészségügyi szabadegyetem — Ifjúsági versenyek A Vöröskereszt városi vezető­sége február 24-én, Békéscsabán, a KISZ-táborban kibővített ülést tartott, melyen részt vett dr. Becsey József, az MSZMP városi bizottságának titkára, Babák György, a városi tanács elnökhelyettese is. A tanácsko­zást dr. Juhász László, városi fő­orvos nyitotta meg, majd a ko­rábban kiadott írásos beszámo­lóhoz Gyebnár Károly városi titkár szóbeli kiegészítést adott. Eszerint a Vöröskereszt munká­ját az elmúlt évben nehezítet­te az 1970-es évi belvízkárok felmérése, mely sok energiát vett igénybe, összesen 273 csa­ládot részesítettek anyagi támo­gatásba, s 2 millió 562 ezer 500 forint segélyt osztottak ki. A városban egyébként jelenleg 44 helyi Vöröskereszt szervezeti működik, ezekből a legtöbb az üzemekben. Üj alapszervezetet is létrehoztak; a békéscsabai fa­ipari és a lakatos ktsz-ben. Az egészségügyi felvilágosításban a legnagyobb sikere volt a sza­badegyetemnek, melyet a TÍT- tel közösen szerveztek. Elsőse­gélynyújtó tanfolyamot 25 üzem, nél tartottak az elmúlt évben. A tanácskozáson szó volt a tisztasági mozgalomról is, mely­ben komoly feladat hárul a Vö­röskereszt alapszervezetekre. A véradásban az elmúlt évben jó eredményeket, értek el és ezt; tovább akarják fejleszteni. Az1 ifjú vöröskeresztes tevékeny­ségben különösen ifjúsági verse­nyek voltak sikeresek. A tanács, hozáson megvitatták az 1972. évi munka tervet is. Putnokí He­mér, Gyom*. — Szórakoz­tató műsorokat rendezünk szombatonként és ezen a la­pon tartja kö­tetlen foglalko­zásait ifjúsági klubunk. Az elmúlt héten szombat! vendégünk volt az orosházi Ezüst Sirály társastánc­klub amelynek bemutatóját több mint kétszázan nézték meg. Azelőtt Mezőmegyeren játszott Lézer beat-együttesünk Márci­usban az ipari szakmunkáskép­ző intézet rendezvénye lesz az első szombat eseménye, melyen egy szolnoki beat-zenekar ját­szik majd, A következő hétvé­gen a 2. számú általános iskola tanulói keresik fel a művelődési házat, műsoros estet rendeznek. Tizennyolcadikén Körös Szövet­kezeti Táncegyüttesünk ad önál­ló műsort, telt házra számítunk. Körülbelül kétszáz gyomai dolgozónak van jelenleg szabad szombatja. A kellemes idő soku­kat a motorkerékpárok, gépko­csik javítására csábítja, s aki már készen van ezzel, általában a szombatot használja fel hosz- szabb-rövidebb kirándulásra. Litauszki Ti­pegi? bor, Békéscsa­ba, Megyei Mű­velődési Köz­pont. — Sajnos, azt kell mon­danom, hogy a szabad szom- 'atokkal gya~ .orlatüag nem. növekedett meg az emberek szabad ide­je, az az időmennyiség, amelyet önművelésre .szórakozásra foa> díthabiak. Bár ez nem általános, Ostorcsapásként csat­tant a viharsarki kopa­szok tar koponyáján a Népújság elmúlt héten megjelent cikke. Felbo­rult lelkiegyensúlyuk, elszabadult fantáziájuk, és ennek hatására kü­lönböző víziókat láttak, Az egyik „tar" behuny­ta szemét és fantáziá­jában lejátszódott az az érzés, melyben már év­tizedek óta nem volt része. Fiatal, csinos nő ölelgette és simogatta „hullámos, dús fekete haját". Ez hátborzonga­tó érzéseket váltott ki másik mámoros fejjel nála, mint egykor. A hajnalban megtérve csa­ládjához átélte a húzó. fájó érzést, melyet fele­sége keze fején oko­zott fogadtatásakor. A harmadik, aki egy bérházi kopasz koco­gómozgalom tagja, el­képzelte, hogy egyik napról a másikra haja­sán kocogi'a róják a kö­röket ő és volt kopasz lakótársai. A negyedik kukába dobta addig fé- sülködésre használt tö­rölközőjét, mondva, hogy arra nincs többé szük­ség Az ötödik dühroha­mot kapott és szidta a fésűgyártó ipart, mert naponta eltört „dús ha­jában” egy fésű, s tel­jes gazdasági csőd fe­nyegette őt és család­ját. A megye üzemeiben, vállalatainál, a cikk megjelenését követő Kopasz maradok titkos helyen elásta. A rejtekhelyről készített térképet egy páncélszek­rénnyel rendelkező ko­pasz tarát jóra bízta. Megindult a „vad, kérlelhetetlen hajsza” a rejtekhely felderítésére Más megyékből, főváro­sunkból kopasz szakem­berei. érkeztek a vihar­sarki tarok kutatótevé­kenységének segítésére. Mit meg nem tesznzk\ a k.maszok? Közben egy pló fej sem gondolt arra, bogii vannak hölgyek, akííc csak a kopasz ffie'et szeretik és a vitáge-t sem ereszkednének” ie holmi hajasbabákkal Mi lesz velük? Költözzenek el szülőhelyükről7 Hagy­ják itt családjukat? Váljanak el volt kopasz férjeiktől, más tájak ko­paszai után vessék ma­gukat? Kém, ezt nem kívánhatjuk, ez tül nagy áldozat lenne részükről. Inkább javaslom, n >gg maradjunk páran ko­paszok. hogy majd ha jön a napsütéses tavasz és lekerülnek a süvegek, a nap szikrázó ténye törjön meg és tükröződ­jön egy pár kopasz ko­ponyán és tegye színe­sebbé az utcák ember- forgatagát. ij Én feláldozom ma­gam, de csak a gyen­gébb nem kedvéért és az utóbbiak táborához csatlakozom ... Hitetlen Kopasz ; de igaz. Szombaton mindenki dolgozik, hogy ne vasárnap dol­gozzon, tehát úgy is mondhat­nánk, hogy a szabad szombat teszi igazán szabaddá a vasár­napot. És jó a.7 is, hogy a pén­tek. este jobb nappá lépett elő, szabad szombat előtt úgy lát­szik, szívesen járnak szórakozni az emberek, elsősorban a fia­talok. Mindezt figyelembe vesz- szük a megyei művelődési köz­pont programjának megtervezé­sekor, és erre ösztönözzük a vá­rosi, járási, községi kultúrháza- kaf is. — Például a mai program: megrendezzük a társastáncosok klubestjét, ahol a mostani ver- senytáneosofc a régiekkel, a se- niorofckal találkoznak. Vasár­nap: gyűjtők klubja összejöve­tel, délután a Sigma , zenekar játszik a Körös Hotelben, este a művelődési központban a Viktó­ria. A Balassi Együttes Szege­den vendégszerepel. Tímár Imre, Sarkad. — Sarkadon kéthetenként, több helyen hetenként van szabad szom­bat Nem pon­tos az adait, de ez körülbelül 1000 embert érint. Már az idei terv elkészítésekor is figyelembe vettük a snegryjve- kedeít lehetőséget, és úgy ter­veztünk. Igaz, hogy nálunk is gond: a szabad szombat nagy részét munkával töltik, hogy majd másnap, a vasárnap egé­szen szabad legyen, ettől füg­getlenül sok jó programot tu­dunk szombaton is lebonyolíta­ni PéldáüT ma délután rendez­zük meg a sarkadi iskolások far­sangját. Ennek elsősorban — a gyerekeken kívül — azok a szü­lők örülnek, akik szabad szom­batosok lévén,. eljöhetnek fiuk­kal vagy leányukkal a farsangi délutánra. — Szóval az a célunk, hogy a hét végén szombaton is vonzó programokat adhassunk a műve­lődési ház barátainak, vendégei­nek. És and még külön jó: a szabad szombatokkal erősebb lett a péntek este, ezeken az es­téken — ellentétben a régebbi gyakorlattal — rendsaerésen próbálnak a műkedvelő művé­szeti csoportok. — Nekünk tetszik a szabad szombat és szeretnénk lehetősé­geit a népművelés számára mi­nél jobban és korszerűbben hasznosítani. Liska Rozália, Csabacsűd. — A műve­lődési ház lá­togatottságá­ban érezhető a szabad szombat hatása. Ilyen­kor nézik a klubszobában legtöbben a te­levízió műso­rát, olyanok is eljönnek, akik­nek otthon van ugyan készülé­kük, de szeretik a társaságot és nem sajnálják a fáradságot, hogy kimozduljanak hazulról. — Szombaton vannak táncos rendezvényeink. Szarvasról is kijönnek sokszor a fiatalok. Ezen a héten ugyan szombatról vasárnapra tolódott az össztánc, mert szombaton délután úttörő- karnevál lesz, amelyen csaknem kétszáz gyerek vesz részt a szü­leivel együtt. Szombatonként délelőtt és délután is nyitva van a könyvtár, a klubban olvasni lehet és főleg az idősebbek gyak­’frm: ran &nek is ezzel a leJieiősásg­gaL — Dédelgetett tervünk, hogy a működő klubok fiataljaival rö­vid, vidám jeleneteket tanulunk, mutatunk be. Ezek szintén szom­batonként kerülnének közönség elé. — Végezetül még egy népsze­rű szombati szórakozási lehető­ségünk: az előcsarnokban bili­árd- és pinpongasztal várja e két sport kedvelőit. Pócsai Antal, Békés. __ Társadaü­m i vezetősé­günk januári ülésén többek között a szabad szombatról is szó esett. Töb­ben olyan ta­pasztald tukai mondták eH? hogy az enyhe téli időben na­gyon sokan ház körüli munkák­ra vagy másutt végzett „masze- kolásra” használják a hétvégi szabad napot. A másik probléma — s ezt már a magunk háza tá­járól mondom —, hogy technikai felszereltségünk hiányosságai miatt nem tudunk egyszerre sok­felé mozogni, egyazon időben sokféle lehetőséget biztosítani a szórakozásra, kikapcsolódásra. — Persze, szombatonként azért nagyon sokféle esemény zajlik nálunk. Szórakoztató rendezvé­nyek, melyeknek egyik érdekes-- sége, hogy a beat-jellegű kon­certekre a középkorú és idősebb hallgatók is kíváncsiak. Ilyen­kor találkoznak egymással fel­nőtt bélyeggyűjtőink és általá­ban ezen a napon tartja gyűlé­seit négyszázfős horgászklubunk,- Az egyik elmúlt szombaton érte­kezletet tartottunk a cigány la­kosság kulturális életéről, lehe­tőségeiről s ez az a nap, ami­kor legtöbben keresik fel kép­zőművészeti kiállításainkat. Ez­úttal éppen Bartáky József me- zőberényi tanár képeit láthatják. Tejsi Mihály, Tótkomlós. A tótkoonlési művelődési ház irodájában Tej- sd Mihály igaz­gatót kérdez­zük a szabad szombatról. — Nálunk a szabad szombat nem jelentke­zik olyah intenzíven, mint városokban, vagy olyan nagy­községekben, ahol több az ipari üzem, a hivatal. Mégis észrevet­tük, hogy a szabad szombat be­folyásolja a népművelést. Sokan dolgoznak az olajosoknál, az Orosházi Üveggyárban, és eze­ken a munkahelyeken a szabad szombat több tucat tótiiomlósit érint. Itthon pedig a vegyesipari ktsz dolgozói kapnak rendszere­sen szabad szombatot, oda kell tehát figyelnünk erre a lehető­ségre. És még valami: Pestről több száz tótkomlós! jár haza a szabad szombatokon. ~ Elsősorban azt az utat kö­vetjük, hogy szombat estéken érdekes, színvonalas rendezvé­nyeket tartunk, legtöbbször fő­városi művészek vendégszerep­lésével Most szervezzük újjá az ifjúsági klubot, összejöveteleiket általában szombatra tervezik. — Biztos, hogy eljön az az idő, amikor mar Tótkomlóson is jelentős lehetőségeket hoz a szabad szombat. Amíg ez nem így van, addig felkészülünk, hogy ne érjen majd meglepetés­ként minket sem a szabad szom­bat szabad időt növelő hatása... Sass Ervin—Danis« Győz» Irnämmsa " 1972. FEBRUAR 36. ről hazatérve kellő ta­pasztalatokkal rendel­kezve megtegyék lépé­seiket a hajnövesztő­szer feltalálójának el­rablására és rejtekhely­re szállítására. Másik csoport nyugati mono­póliumoknál tanulmá­nyozza a gazdasági kémkedés tudományát, hogy kellő tapasztalatok birtokában lépéseket te­gyen a „féltveörzött" rejtekhelyen levő hajat ■jelentő kenőcs megszer­zéséért. A vállalat igaz­gatóját — aki sorstár­suk — felkérték, hogy szerezzen valutát a nyugati utak költségei­nek 'fedezésére. Végül elfogadták zászlójuk szí­nét és az arra kerülő jelmondatot: „Nincs töb­bé kopasz fej ...” Az így megalakult „bandák” járási, majd megyei választmányokat hoztak létre. így tetőző- dött és került nyilvá­nosságra a kopaszok megyei szervezkedése. Tervüket egy hajasbaba árulása folytán megtud­ta a teltaláló, aki azon­nal megtette a szüksé­ges ellenintézkedéseket. Testőröket fogadott, „kísérleti fejeit” illega­litásba küldte. Ház it cl- barrikádozta, vasrácsok­kal, lakatokkal felsze reite. A „csodaszert” kellő biztosítás mellett munkanapon egyesek korábban mentek mun­kába, a hazamenő éjje­liőrök, portások megle­petve észlelték, hogy a korai érkezők a válla­latnál dolgozó hajatlan, vagy gyérhajú emberek, összedugták „tar” kopo­nyájukat, beszéltek, vi­tatkoztak, érveltek, majd elhatározták, hogy meg­alakítják a „Kopaszok Bandáját”. Az alakuló gyűléséken azok a ko­paszok kerültek az elnö­ki székbe,akik legrégebb óta nélkülözik a lobogó hajukat. Egyik üze­münkben Biliárdgolyó- fejű Benő lett az elnök. Tarkopoltyús Félix a titkár, Bőrfej Bandi vá­lasztmányi tag és a fia­tal, agilis nem dús­hajú, de dús fantáziájú Kopasz Kristófot vá­lasztották meg az ope­ratív bizottság vezetőjé­vé. Megszabták a veze­tőségi tagok jogait, fel­adatait, majd elkészítet­ték tervüket. A tervben legtöbb feladatot Ko­pasz Kristóf kapta. Döntés született, hogy e bizottság két csoportot szervezzen, mely Sima­hajú Miska és Bőrba­jusz Eredi vezetésével külföldre utazik és mélyrehatóan tanulmá­nyozza a nyugati em­berrablók tevékenységét, módszereit, hogy kint-

Next

/
Thumbnails
Contents