Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
Aszfaltgyár a 4-es út mellett Elmaradnak a pótmnfétek ? Bevonulnak a szövetbarátanyagok a sebészetbe Magyar kutatók új eljárásai „Légből kapott** tűzjelzés Az éber lézersugár D. I. Lawson angol mérnök javasolta először, hogy lézersugarat alkalmazzanak tűzjelzésre mert kísérleteiből kitűnt, hogy a tűz kialakulásakor felmelegedő levegőben elhajlanak a lézersugarak, ha pedig füst van, megváltozik a levegő fényelnyelőké, pess ege. E jelenségek alapján az új lézerdetektorban hélium-neon gázlézer szolgáltatja a szükséges fénysugarat, amelyet félig áteresztő tükrön vezetnek át. A sugár egy része fényérzékeny fotócellára esik, s ez a fényerősségnek megfelelő feszültségű áramot termei. A tükrön áthaladó lézersugár átszeli a tűzrendészen szempontból megfigyelt helyiséget, majd a terem túlsó végében prizmarendszer/ fordítja ellenkező irányba. A sugár azonban ismét félig áteresztő tükörbe ütközik, s egy része másik fotócellára esik, amely közvetlenül az előző mellett foglal helyet A sugár másik „fele'’ folytatja útját, s a lézerberendezés mellett felszerelt fotócellára esik. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer valójában kétféle mérési elvet valósít meg. Ha az eredetinél kisebb fényerővel érkezik vissza a lézersugár a készülék melletti fotócellába a megváltozó feszültség riasztóberendezést hoz 'működésbe, mert nyilván szivárgó füst okozta a megvilágítás gyengülését. Ha a levegő csak felmelegedett, eltéríti a sugármenetet, így a sakktáblához hasonló fekete-fehér páros fotócellán nem azonos helyen jelennek meg a lézersugár-pontok. A feszültségkülönbség alapján, amelyet a két fotócella jelez, szintén működésbe lép a riasztóberendezés. Egy ellenőrző kísérlet során 45X 15x12 mm-es laboratóriumban 70 cm átmérőjű tálcán gyújtottak tüzet — a lézerdetektor harminc másodpercen belül riasztó jelzést adott A költségszámítások szerint az új tűzjelző a hagyományos készülékeknél nemcsak érzékenyebb, hanem egy négyzetméter védett területre «zárnitott költsége is sokkal kisebb. <A DELTA februári számából) Qz operációk közben, vagy a műtétek befejeztével alkalmazott varróanyagok, kapcsok, tamponok, stb. nélkülözhetetlen segédeszközei a sebészetnek. Gyógyulás utáni eltávolításuk azonban gyakran Valóságos pótmütéttel jár; ellenkezesét váltóják ki s magukban hordják a szövődmények veszélyeit. Ezért tarthat számot érdeklődésre a kísérletes orvostudomány hazai művelőinek legújabb eredménye, amely — a kémiai és a biokémiai kutatások új megállapításait hasznosítva — azt ígéri, hogy a szervezet károsítása nélkül egész sor különféle műanyagot lehet alkalmazni így például a műtéteknél használt varrófonalak száma lényegesen csökkenthető, ha helyettük bizonyos ragasztóanyagot használnak, s a varratokat szövetragasz, tokkal kombinálják. Somogyvári Kálmán — a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa és munkatársai különböző állatkísérletekkel olyan új eljárásokat és módszereket próbáltak ki, amelyek a szövetegyesítés és szövetpótlás terén nemzetközi jelentőségűek. Olyan „szövetbarát” anyagokat találtak, amelyeket a szervezet jobban elvisef. mint a korábban hasonló célra felhasznált anyagokat. A gyomorműtéteknél kipróbált eljárás az úgynevezett szövetegyesítési technika segítségével például a hagyományos műtéti idő mintegy felére csökken, mivel két-három öltés és speciális ragasztóanyag helyettesíti a szervezetbe eddig bevitt nagymennyiségű varrófonalat Somogyvári és munkatársai más magyar orvostudósok által készített anyagok műtéti viselkedését is tanulmányozták. Kimutatták, hogy a Gerendás Mihály és munkatársai által a vérfehérjéből előállított bioplaszt- szivacs, — amely a sebüreg kitöltésére szolgál — elődeivel szemben azzal az előnnyel ren. delkezik, hogy a szervezetből nem kell külön műtéti beavatkozással eltávolítani, mert felszívódik. Ugyancsak Gerendásék 1 — szintén vérfehérjéből — bio- plaszt „formadarabokat’” készítettek, amelyeknek alkalmazásával a műtéti eljárásoícnal, csonttöréseknél, és az ízületi sebészet — kiküszöbölhetők. A íormada- rabok, miután a gyógyulás folyamatában megtették kötelességüket, szintén felszívódnál?;. Somogyvári doktor szövettani vizsgálatai a felszívódási képességet egyértelműen tisztázták és a formadarabok „szövetbarát” mivoltát igazoltál?. Használatuk tehát az operáció közben beépített idegen anyagok eltávolítását, a „pótműtétet” feleslegessé teszi, A „szövetbarát” anyagoknak a sebészi gyakorlatban ' való nagy jelentőségét az is mutatja, hogy urológiai, epe- és egyéb műtéteknél szintén eredményesen alkalmazhatók. A sebészetben eddig alkalmazott varróanyagok sok panaszra adtak okot, mert rendszerint szövődményeket idéztek elő. Ezek megelőzésére a budapesti orvostovábbképző intézetben jelenleg szovjet gyártmányú gyo- morbél-varrógépeket használnak, amelyekben fémes varróanyag van, a „tantál”. Somogy- váriék az intézet orvosaival közösen végzett vizsgálódásaik során megállapították, hogy a különleges varrógépek használata feltétlenül célszerű, mert a tantál kapocssor a sebszéleket pontosabban egyesíti, és a szervezet vele szemben enyhébb védekező reakciókat vált ki, mint az eddig használt kapcsokkal szemben. A tantálnak köszönhető az is, hogy a sebgyógyulás a gépi varrat alkalmazásával gyorsabban következik be, kisebb a hegedűs, és' a varrat elégtelenségéből származó szövődmények száma is csökken. Ssmogvvár? doktor és munkatársai olyan firbrin-tartalmú sebhintőport is készítettek, mely az eddigieknél jobban segíti a sebüreget kitöltő fibrinhálózat gyors kialakulását, meggyorsítja a pörkképződést és a sarjszövet kialakulását, óvja a sebet a fertőzéstől, illetve a fertőzött sebek tisztulását is elősegíti. Műtrágyák földrajza Az emberiség élelmiszer-ellátásában igen font?® szerepei; játszik a műtrágya. Egy angol kutató közvetlenül a második világháború után kétévtizedes előrejelzést adott a FAO számára a világ műtrágya-felhasa- nálásáról. Adatai csalóiéin beigazolódtak, de a káliumtrágyákból a vártnál nagyobb mennyiséget használtaik fél. Földünkön a táplálóanyag-elosztás úgy alakult, hogy Európa viszonylag nagy mennyiségű foszfor és kálium műtrágyát, Ázsia viszont e trágyákból keveset használ fel a nitrogén trágyákhoz mérve, USA és Kanada pedig közbenső helyzetet foglal eL Az egy hektárra eső műtrá-* gya-adag&lásban Európa vezet, majd Észak- és Közép-Amerika következik. Dél-Amerika, Ázsia és Afrika mindössze 6—13 kg műtrágyát használ fel hektáronként Az egy főre jutó műtrágya-felhasználás terén Ausztrália vezet és Ázsia foglalja el az utolsó helyet A világ számos országában, növekszik a folyékony trágyák felhasználása. Az USA-ban a «hatvanas évtized első felében több mint kétszeresére emelkedett a cseppfolyós ammónia, a vizes ammónia koldatok, a nítrogénol- datok, továbbá a folyékony kevert trágyák használata, a szilárd trágyáké viszont ebben az időszakban alig növekedett A folyékony trágyák tárolására különleges tartályokat, szállításukra tartálykocsikat és csővezetékeket alkalmaznak. Magyar atomkutatás * i Hatodik éve működik a Központi Fizikai Kutató Intézet új atomreaktora Csillebércen. A tudományos intézetben ezalatt számos nemzetközi kooperációs kutatási témát dolgoztak fel a szocialista országokkal együttműködve. Legutóbbi egyik jelentős munkájuk a Szovjetunióból kapott holdpor vizsgálata volt. (MTI Fotó —i Fényes Tamás felv. «— KS) ' A Debreceni Közút Építő Vállalat NDK gyártmányú aszfaltkeverő üzemet állított fel a 4-es út mentén. Az üzem a napokban kezdte meg a termelést és óránként 50—80 tonna aszfaltot készít (MTI fotó: Balogh László feüvéftele — KSs T udomány ECHNIKfl 1972. FEBRUÁR 22.
