Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
Növekvő áruforgalom és vagyon — 720 ezer forint nyereségrészesedésre Küldöttgyűlés a békéscsabai AFÉSZ-nél Mintegy 120 küldött; foglalt j iieilyet február 12-én délelőtt a ! békéscsabai Strand Vendéglő 1 nagytermében, hogy meghallgassák a békéscsabai ÁFÉSZ-dgaz- gatóság beszámoló j ának szóbeli kiegészítését melyet Csicsely I Pál elnök terjesztett be. A tag- ; Ságnak előre megküldött í beszámoló sokoldalúan elemese a IV. ötéves terv. ezen belül- ennek az első esztendejében a szövetkezetnél élért gazdálkodás í eredményeit. Jelentős hangot j kaptak az 1972. évi üzletpoliti- | ka elképzelései. azok megvaló- tásának lehetőségei. Osicsely Pál az előterjesztés I ediső részében arról1 tájékoztatta^ a küldötteket, hogy az elmúlt évben 13,1 százalékkal növeke- j dett a kiskereskedelmi üzem ág ! árbevétele. A vendéglátóipari iizemág is 10 százalékos emel- ! kedést ért ed. A felvásárlás több í mint 25 millió forintot forgal-, n mázott. Javult az ipari tevékenység. Az előterjesztésiből és a szóbeli kiegészítésből az tűnt; ki, hogy a Békéscsaba és Vidé- j ke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek mintegy j 3 millió forinttal nőtt a forgalma. Nyeresége az 1970. esztendőhöz viszonyítva az elmúlt évben több minit 2 százalékkal nőtt. A dolgozók részére kürze- , tendŐ nyereségrészesedés eléri , a 720 ezer forintot, ami 24 napi bérnek felel meg. Javult a fogyasztási szövetkezet vagyoni helyzete is az elmúlt évben. A vámos legnagyobb munkáskerületében, Erzsétoethe- lyen a Szamuely utcában egy modem önkiszolgáló boltot és egy bisztrót nyitott. Az üzletház 1 millió 600 ezer forintos költséggel ott épült .ahol a legnagyobb szükség volt rá. Az elmúlt évben a fogyasztást szövetkezet 3 millió 238 ezer forintot használt fest fejlesztésre. A fogyasztási szövetkezet a tagság részére vásárlási visszatérítésiként mintegy 280 ezer forintot fizet ki. A beszámolóból set is kitűnt, hogy 1972. esztendőben mintegy 15 millióval kívánják emelni a fogyasztási szövetkezet árbevételét. A beruházásokra is jelentős összeget fordítanak majd. Az évi rendes küldöttgyűlésen megjelentek és felszólaltak; Várai Mihály, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője, Tóth Pál, a munkásőrség városi parancsnoka, a' városi tanács képviseletében Pribelszkj Pálné, a MÉSZÖV képviseletében Hildák Ferenc. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a nőtanács referátuma után a felszólalók sokoldalúan megvitatták a szövetkezet tevékenységét. Elismerően szóltak az eredményekről, de nem rejtették véka alá azokat a kívánalmakat sem. amelyek a már említett eredmények ismeretéiben is jogosak. Back Gyula Halak — emberek akvaristák TBL Jem szeretem a halat, mint eledelt. Sem főve, sem süt- * ” ve, sem pácolva, sem füstölve. De szeretem az embert, és tisztelem az akvarista embert, aki a természet lenyűgöző világából kiragad egy részt, otthonába viszi, ápolja, gondozza, gyönyörködik benne. Ezekről az emberekről ír a „Tükör’’ c. képes hetilap 1972. február 1. számában Szántó Dénes, „Akvárium ’ c. cikkében. Az érdekes cikk utolsó gondolatai így hangzanak: „Az akvaristában fokról fokra kifejlődik valami kis magasabb- rendüség érzet a többi emberrel szemben. Mert 6 szereti a halat. Egyszer meg kellene kérdezni a halat is, hogy szereti-e az embert.” Mielőtt erre az érdekesnek ígérkező párbeszédre valaha is sor kerülhetne, beszélgessünk sokkal reálisabb témakörben, egyszerű emberi nyelven egy-két gondolatról, a fenti idézet kapcsán. Először is talán a „maga- sabbfendűség” érzetéről., Nem tudom, hogyan gondolta Szántó Dénes, de nekem ez a kifejezés nem tetszik. Nem. tetszik azért, mert a történelem során oly sok baj volt már — és van még ma is— az ún. übermenscheklcel, mióta Nietzsche német bölcselő, filozófiájában megalkotta a féktelenül individualista ember esz- tnényképét. En azt hiszem, nem vs erről van szó az akvaristák lelkivilágának boncolgatásában. Inkább egy tisztelendő kedvtelésről, szemet gyönyörködtető és szívet melengető hobbyról beszélhetünk, amit ha összehasonlii 4 MCS HfCYíl NtPUJSAG m 1972. FEBRUÁR 16. tunk pl az aUcohóliznuas Icáros szenvedélyével, még mindig valóban felemelőbb, emberi érzést sugárzó szenvedélyről győződhetünk meg, Mert bármennyire is költséges kedvtelés az akvarisztika, az egyén, a családi közösség, a társadalom számára még mindig megnyugtatóbb, ha valaki az egésznapos munka után siet haza, hogy idegfeszültségét a kecsesen ficánkoló apróságokkal való bíbelődéssel vezesse le. Tehát haza siet, nem pedig a legközelebbi italboltba, hogy a pohár fenekére nézve, keressen vigasztalást, „felüdülést’’, „kikapcsolódást.” Ami pedig a hal és az ember kepzeletbeli párbeszédét ületi (bár egyes delfinek állítólag „beszélnek”) engem nem tölt el kiváncsi várakozással ennek időpontja. Mert mit is mondhat- nánaic a halak, nekünk embereknek? Mindenképpen azt, hogy egyáltalán nincsenek velünk kibékülve. mert tudatosam és tervszerűen írtjuk őket fenelteilen gyomrunk éhségét csillapítandó. Es ahol nem ezt tesszük, ott telepítjük és szaporítjuk őket. de csak azért, hogy ismét életükre törjünk. (A vizek szennyezéséről, melynek következtében millió számra pusztulnak ki, talán jobb nem is beszélni.) Befejezésül álljon itt Grjimék professzornak, a nyugatnémet természetvédelmi egyesület elnökének és a frankfurti állatkert igazgatójának nagyszerű ötlete, aki egy tükröt szereltetett fel az állatkertben, s a tükör alá a következő szöveget helyezte el: „A legkártékonyabb állat áll Ön előtt. Az egyedüli, mely állatokat és növényeket egyaránt pusztít.’1 * A további kommentár úgy érzem. felesleges . Sfliárd Adum Ifjú zenebarátok jubileuma Békéscsabán hallgattuk meg á barokk muzsikát idéző-bemutató műsort, Gyulán készült fényképfelvételünk és Békésen beszélgettünk Sárhelyi Jenővel. Három különböző helységben, de azonos alkalmakkor: az Ifú Zenebarátok hangversenyein s a békési koncert után. zt szeretnénk, hogy a barokk j muzsika közel J kerüljön hozzátok, hogy az idegen szóval jeltett zenei korszak ne le- j gyen idegen a J jelennek — így kezdte beveze- j tőjét a televízió zenei vetélke- j dőiből ismert Kollár Endre a í mintegy háromszáz békéscsabai j általános iskolás előtt, akik azj ifjú Zenebarátok hangverseny- j sorozatának bérlői lévén elfoglalták az Ifjúsági és Űttörőházl száksorait. Aztán Vivaldiról be- j szélt, akit tulajdonképpen jó-1 val halála után ért csak az őtl megillető elismerés, ekkor ke-1 rült elő a könyvtárak mélyéről szinte hihetetlen mennyiségű addig ismeretlen, elfeledett műve — a kutatók egyszerre találták meg többek között csaknem negyven fagottversenyét; aíki először alkalmazta a zenekarban a klarinétot. Eltűnt, majd megkerült zeneművek, egy hangszer addig szokatlan használata — érdekes történetek. Figyel. ..zenére hangolódik” a tizenéves-kor legelején tartó hallgatóság. Reggel kilenc óra. iskolájuk azonban le. | hetővé tette, hogy részt vegye- j nek a koncerten. Mint ahogy ; azoknak a tanároknak is, akik a | békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar tagjaként a színpadon ; fellépnek. Először Vivaldi G>- j Eladó 1 'dó ZUK típusú ponyvás gépkocsi Érdeklődni Csorvási ÁFÉSZ Ár megegyezés szerint. x FIGYELEM. ÁRAMSZÜNET! Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy hálózati átépítés miatt 1972. február 17-én (csütörtökön) reggel 07-08 óra között és délután 15—16 óra között Üjvári. Gyulavári és Dé- nesmajor teljes területét érintő áramszünetet tartunk. Villamos berendezéseink az áramszünet tartamán belül is feszültség alatt állónak tekintendők. 349171 dúr szimfóniájának egy iteteflöt játsszák. Aztán újra Kollár Endre következik. Csokoládét nyerhet, aki helyesen válaszol kérdéseire. Elsőként egy lehér blúzos, megilletődtttt hangú kislány — kicsi a szó legszorosabb értelmében, ötödikes talán. Tudja, hogy Vivaldi műve A négy évszak és némi segítséggel jó példát mond a hangszerkiséret nélküli, régi muzsikára. A továbbiakban felhangzik; Purcell Artur király című j szvitjének nyitánya, majd Bach 1 egy műve — előtte megtudjuk, I hogy a nagy mester már évszázadokkal ezelőtt sajátos „zenei szakkört” szervezett, ahol nemcsak muzsikáltak a fiatalok, hanem matematikáról, irodaiamról- történelemről is beszélgették. A gyerekek hallgatnak. Ki előrehajolva, állát öklére hajtva, ki a szék vörqs bőr-öblé- j be csúszva, ki meg a műsor-1 füzetből csavart látcsövön át fi- j gyei! az előadót, a zenekart, az ilyen közelről még nem ismert ■ hangszereket. Még néhány kérdés, befeje-1 zésül Händel muzsikája, a közönség tapsol — a gyerekek gyors, a madárszámy sebesí csapkodásához hasonló tapsolásával;; vége a koncertnek, a hallgatók! értékes zenei élménnyel lettek gazdagabbak, feltétlenül közelebb kerültek a muzsikához. enekarunk egy évtizede lép fel rendszeresen a legijabb, Békés megyei hallgatók előtt — kezdi kérdésünkre az Ifjú Zenebarát mozgalom történetét Sárhelyi Jenő, az együttes karmestere, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatója. 1960-ban, a Városi Szimfonikus Zenekar megalakulásakor, amikor a feladatokat meghatároztuk, terveket készítettünk, felidéződött a harmincas évek néhány budapesti hangversenye, amikor dr. Kerényi György zeneszerző-zenetudós kezdeményezésére és Forrai Miklós közreműködésével, komolyzenei sorozatokat rendeztek zeneiskolai növendékek számára. Ezt a példát szerettük volna felidézni és szélesebb közönség előtt megvalósítani. 1 db üzemképes DT—54-es erőgéppel üzemelő Dózer MEZÖHEGYES1 CUKORGYÁRBAN eladó Megtekinthető a gyártelepen. Eladási ára 50 ezer forint. Ügyintéző: Szép Ferenc művezető. Ennek megfelelően tartottul, a következő esztendőben első koncertjeinket Békéscsabán, Békésen, Orosházán és Szarvason Sorozatszerűen. az egyes alkalmakkor magyarázó szövegekkel és rendszeres vetélkedőkkel, amelyen könyv- és hanglemez- jutalmakat kaptak a helyesen válaszolók. Azóta tovább terebélyesedett a mozgalom, a példa nyomán az orosházi, gyulai és szarvasi zenekarok is elkezték járásukban a fiataloknak szóló koncerteket Mi magunk a megye tizenhat helységében léptünk fel, másfélszáznál több hangversenyen, évente körülbelül hat-hétezer hallgató előtt. Bemutattuk a hangszeres zene különböző korszakait a barokktól a XX. századi muzsikáig, Vivaldi, Bach műveitől Mozart, Beethoven alkotásain át Erkel. Liszt, Bartók, Prokofjev szerzeményeiig. Mindig arra igyekeztünk, hogy kapcsolódjunk az iskolai oktatás követelményeihez és próbáljuk azt minél jobban kibővíteni, a hallgatóságnak minél teljesebb zenei élményt adni. Ez nemcsak az esztétikai nevelés, hanem a szemé]yiségformálás szempontjából is rendkívül fontos feladat. Minden hangversenyünk a zenetanulásra serkentő agitáció is egyben s nagyon sok esetben tapasztalhattuk, hogy a gyerekek egy-egy koncertsorozat meghallgatása után iratkoznak be valamelyik zeneiskolába. Szép, érdekes munka a zenekaré. Vannak olyan tagjaink, akik a megalakulás óta részi vesznek a próbákon, előadásokon. Zeneiskolai tanárok, katonák, hivatalnokok, jelenlegi és hajdani növendékek — olyanok is. akik néhány évvel ezelőtt még csak tanultak a zenekar valamelyik tanád-tagjánál és most együtt muzsikálnak volt mesterükkel. Ez a tevékenység valamennyiüknek nemcsak élményt ad, hanem mindegyiküktől áldozatot is kíván; szabadidejüket vagy átalakított munkaidejüket szánják a fellépésekre, próbákra, a sokszor nem a leg kellemesebb körülmények között zajló utazásokra. A tíz esztendő legnagyobb eredménye — úgy gondolom, — hogy sokezer gyerekkel ismertettük meg a klasszikus értékű zene néhány kiemelkedő alkotását, különböző stílusait, hogy közülük talán nem kevéssel sikerült valóban megszerettetnünk a muzsikát. **• Tíz esztendővel ezelőtt négy helyen lépett fel a békéscsabai muzsikusok együttese — talán ezer fiatal előtt. Azóta megsokszorozódott a hangversenyek, a hallgatók szám. Bővült a program, az Ifjú Zenebarátok koncertjein fellépnek a legkiválóbb magyar énekesek, hangszeres szólisták is. Egy remek mozgalom csatát nyert. Csendben, minden különösebb feltűnés nélkül, munkával ünneoelte. ünnepli egy évtizedes jubileumát Köszönet érte a siker valamennyi alakítójának
