Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-02 / 27. szám

Mérsékeltebb beruházási illem, fokozottabb követelmény ms idei építési program végrehajtásában Az építőiparban az idén az erők átcsoportosítása, a sorok rendezése jelenti a legnagyobb feladatot, hiszen összességében a korábbinál mérsékeltebb, mindössze három-négy százalé­kos termelésnöveléssel számol­nak. A mérsékeltebb beruházá­si ütem természetesen csak a kevésbé jelentős és sürgős épít­kezéseket, beruházásokat érin­ti. A változásoknak tétel sze­rinti, részleges egyeztetése még nem fejeződött be Fokozott követelményt tá­maszt az építőipari vállalatok-! kai ^szervezetekkel szemben, hogy a múlt évinél 12 száza­lékkal nagyobb építési felada­tot kell teljesítniük az állami egyedi nagyberuházásokon. így erőteljesebb lesz a koncentrá­ció, mert ezt a nagyobb ter­melésnövekedést a tavalyi 90 helyett 63 egyedi nagyberuhá­zás építkezésén kell elérni. Volumenében kisebb, de az építési ütem -tekintetében je­lentős erőfesztítést követel az a 17 fontos beruházás, amelyet a népgazdaság fejlesztési köl­csönnel támogat. A munkák meggyorsítására tervezett ez évi építési ütemnek megfelelően az idén 35 százalékkal több mun­kát kell ezeken elvégezni, mint tavaly. A legnagyobb építési volument jelentő állami célcso­portos beruházásoknál összes­ségében nem növekedett az épí­tési feladat, de ezen belül gyorsítani kell a munkát a la­kás-, a földgáz-, a tároló- és a szállodaépítési programnál. Az egyéb állami ■— főként a na­gyobb oktatási és egészségügyi — beruházásoknál a műit évi 23,8 helyett 4,8 százalékkal bő­vülnek az építési feladatok. Ugyanakkor a vállalati döntési körbe tartozó beruházások elő­irányzata valamelyest csökkent, így végeredményben az állami beruházásoknál 5 százalékos növekedéssel, a vállalati beruházásoknál pedig 2—3 szá­zalékos csökkenéssel számolnak az építők. eseät, aranyát, ezüstjét nefctefe adom mind, de az épületeik az enyémek.” Ezzel szemben ná­lunk a félhold lehanyatlása után — nem utolsósorban vallási fa­natizmusból — egymás után semmisültek meg a magyaror­szági török műemlékek: az egri dzsámi, az érdi minaret, a szi­getvári töröli templom. Pedig mennyivel változatosabb volna ezekkei hazánk műemléki tér­képe! Dehát ha máir itthon kevés az ilyen emlék: folytassuk utunkat Bursa félé: ott akad nemcsak csúcsos minaret meg kupolás dzsámi, hanem színes csempéik­kel díszített gyönyörű sírkápol- na, mauzóleum is, nem is egy. A fellegvár dombján, a haj­dani tűztorony közelében, ahon­nét pompás kilátás nyílik a vá­rosra, két zöld kupolás mauzó­leum ála egymás mellett: az egyik Oszmáné, aki a XIII. században egy jól szervezett ki­csiny törzs élén sorra foglalta él a Kisázsia nyugati partvidéké­nek városait, köztük tízévi ost­rom után 1326-ban az antik gö­rög időkben épült Prusát, ame­lyet a törökök Brusaként emle­gettek. A győztes I Oszmán ne­véről nevezték az újonnan szü­letett török birodalmat oszmán birodalomnak, s lakosait osz­mán-törököknek. A hódító szul­tán fia, Orhan folytatta atyja művét: székhelyévé tette Bur- sát s ez is maradt a szultánok székvárosa, amíg Európa felé nyomulva Edimét (Drinápolyt), majd Konstantinápolyt nem tet­ték a birodalom fővárosává. Oszmán és Orhan mauzóleuma itt áll a hajdani fellegvárban, amely maga már eltűnt, akár­csak a hajdani szultáni palota tor fényes épületével, Az építési piac egyensúlyi helyzetének javulása alapján az építőipari vállalatok na­gyobb gondot fordíthatnak munkájuk koncentrálására, s így az export árulapok növe­lését, az alumínium-progra­mot, a számítástechnikai prog­ramot, a textilipari rekonstruk­ciót, a sertéstelepek létesítését, a könnyűszerkezetes építési piődot és más népgazdasági fontosságú feladatok megoldá­sát segítő beruházások meg­gyorsítására. Kikeltek az éj év elsS nemesponty ivadékai Szarvason Kikeltek az új év első ne­mesponty ivadékai a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet­ben. A januári halkeltetés pá­ratlan eredmény, ezért kíván­csiak voltunk: hogyan érték el, s mi az előnye?-v A januári halkeltetés kí­sérleti jellegű — mondja erről Horváth László tudományos Beszéljenek a Kiváló Ifjú Szakmunkások és a Szakma Ifjú Mesterei Magnóról zene szel a bäteös- csabad Konzervgyár egyik ter- mébesi, amelyik eredetileg öl­tözőnek készülhetett, ám a he- lyiséghiámy miatt ebben a te­remben rendezik a kisebb érte­kezleteket, gyűléseiket. Fiatalok gyülekeznek. & ott látom Oláh Józsefnél, a konzervgyári párt­bizottság titkárát is. A soronkö- vetfeező összevont vállalati KISZ-gyűlóst tartják. Irházi La- josné, a vállalat KlSZ-bizcrttsá- gámak titkára tájékoztat: — A mai napon összevont KISZ-gyűlésünkön elsőként Szabó Miklós, a megyei bizott­ság titkára száipoü be a KISZ •kongresszuson szerzett tapaszta­latairól. Utána az 1971-es évi Sevecsek Kedvig Kiváló Ifjú Szakmunkás KISZ kongresszusi verseny vég­rehajtását értékeljük. —■ Mit mondhat él a KlSZ-tii- kár erről a fiúknak, lányoknak? — Lényegében a 10 pontos versenyvállalást személy sze­rint és összességében is teljesí­tettük. Igen, az értékelést is elvégeztük. Első lett az üzemen belüli versenyben a Rózsa Fe­renc, második a Kun Béla és harmadik az Áchim L. András KISZ-alapszervezet. A taggyű­lésen ezt követően a tavalyi ter­melési versenyt értékeljük. — Ügy tudom, van ennek a KISZ-gyűlésnek egy egészen kü­lönleges feladata is. — Igen. A napokban fejező­dött be a termelési mozgalom­ban részt vevő fiatalok vizsgá­ja. Ennék eredményét is most hirdetjük ki és Vandlik Etelká­nak átadjuk a megtisztelő Ki­váló Ifjúmunkás címet és az az­zal járó 400, Sevecsefk' Hedvig­nek a Kiváló Ifjú Szakmunkás oklevelet és 600 forintot, Ba­logh Andrásnak és Jancsó Ká- rolynak pedig a Szakma Ifjú Mestere címet és az azzal járó 800—800 forintot. A gyűlés szünetében és mita­gadás közben is beszélgettem a négy fiatallal arról, hogy mi­ért vállalták a tanulást és mi­lyen nehézségeik voltak a nyolc hónapig tartó tanfolyamon? s * * Elsőnek Sevecsek Hedvig vá­laszol. — Nem volt könnyű. Közben a gimibe is járóik, ezért nem tudtam ott lenni minden poli­tikai foglalkozáson, mivel eze­ket a foglalkozásokat esténként tartották. Hogy mit mondatnak a többiek? Gratulálnak. És Hedvig meg is érdemli az elismerést. Két iskolába járná a napi munka mellett nem gye­rekjáték. * * * — Ez a mai nap számomra háromszoros ünnep — mondja Jancsó Károly — ma vagyok 23 éves és Károly nap lévén név­napomat is ma tartom. Legna­gyobb öröm mégis az, hogy kéz­hez kaphatom a Szakma Ifjú Mestere címet igazoló okmányt. — Mivel érdemelte ki a címet? •— Mintegy 12 oldalas tanul­mányban kidolgoztam a paradi­csom hőkezelési eljárás éssze­rűsítését. Lényege a selejtcsök- kentés. Ezt kellett a szóbeli vizsgán megvédenem. Az elért eredmény azonban nemcsak az én érdemem. Sokat segítettek közvetlen munkatársaim, Timkó János oktató és Botyánszki Mi­hály főművezető. Vandlik Etelka kicsit későik a Vandlik Etelka, Kiváló Ifjúmunkás gyűlésről. A másfél éves fel­nőtt szakmunkásképző iskolát kezdte meg, miután a Kiváló Ifjúmunkás címet már megsze­rezte és éppen az egyik foglal­kozásról jön. Dicséretére legyen, mondva, jói belelendült a tanu­lásba. — Ha ezt az idkolát is elvég­zem, szeretnék érettségizné. A gyakorlat sokat jelent, ám... Igen. Etelka jól gondolkodik. Az elméleti, tudás is szükséges a jövő szakemberének, • * * Nős, 28 éves, és egy két és fél éves vasgyúró kisfiú édes­apja a komolyarcú Balogh And­rás szakmunkás. — Sók könyvet kellett végig­olvasnom, áttanulmányozná ah­hoz, hogy a paradicsomsűrítés Balogh András, a Szakma Ifjú Mestere Fotó: -Varga Gyula Iámggép vonalának kapacitás­növelés elméleti lehetőségiét ki­mutassam. Ez volt a viasgamun- ltóm. — Mi a lényege? — Egy kilogramm víz «páro­logtatásához jelenleg 0,6 kg gőz szükséges. Szerintem a gőz- mennyiség hacsak néhány deká­val is, de csökkenthető. Szezon­ban a dekák jelentős mennyisé­get tesznek ki. Ezenkívül egy pa­radicsombetöltő vonalat is ész- szerűsítettem. Ezáltal gyorsabb lett a termelés. Azt kérdezi, hogy megérte-e? Igen. Nem a pénzért, amit most kézhezka- pok — bár az sem utolsó — ha­nem a megbecsülésért és azért, mert többet tudok, mint ezelőtt. Négy ifjú szakmunkás úgy érezte kevés az amit tud ég hoz­zákezdett a tanuláshoz. Azt mondják — és teljes az igazsá­guk — az elmélet és a gyakor­lat csak együttesen teremthet jobb ered mén«, B. A kutató. — 150 ezer nemes- ponty-lárvánk van, szépen táp­lálkoznak, életképesek. Már az elmúlt években is a természe­tesnél korábban keltettünk ha­lat, de januárban még nem. Ezt több okból tettük. Először is szeretnénk tudományosan megfigyelni a korai kishalak: táplálkozását, életképességét. Most, amikor még nyugodt a környezet, nem kell a figyel­münket sokfelé osztani, apró­lékosabban megfigyelhetjük a kishalak viselkedését, mint ké­sőbb. — Említésre méltó az is, hogy a tavakban koratavasszal, planktonbőség keletkezik. Ter­mészetes körülmények között csak májusban ívnak a nemes­pontyok, a növényevő halak még későbben. Ha sikerül mes­terségesen korai halat előállí­tani s ezek megerősödnek, ak­kor a planktonbőség idején természetes táplálékból jelentős súlygyarapodást érnek el. — A Biharugrai Halgazda­ságban — és másutt — meleg­vizes haltenyésztésre iparkod­nak berendezkedni. Ha nálunk beválik a rendkívül korai hal­keltetés, sokat segíthetünk ne­kik. Ez esetben ugyanis három év helyett kettő év alatt állít­hatnak elő piaci áruhalat. Áz egy év lerövidítését csakis a tenyészidő meghosszabbításá­val, tehát a korai keltetéssel lehet elérni. — A szülőpárokat meleg­vízben tartottuk, s ezzel meg­gyorsult a peteérés, így sike­rült januárban keltetni. Felké­szültünk azonban arra is, hogy a tömeges nemesponty és nö­vényevő halkeltetést szintén előbbrehozzuk legalább egy hó­nappal. A januári halkeltetés egyébként csak „premier” volt Szarvason. Saját felnevelésre mintegy 30—35 millió kishalat keltetünk az idén, ezenkívül tórsgazöaságok számára is kel­tetünk, amire hamarosan meg­kötjük a megállapodást. A. R. Mit ígér 1972-ben a Fórum a tv-nézőknek? A televízió vitathatatlanul leg- népszerűbb politikai műsora, a Fórum, a tervek szerint az idén hat alkalommal jelentkezik a képernyőn. Műsoraiban továbbra is azok­nak a témáknak ad elsőbbséget, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve a szocialista demokratiz­mus fejlesztését, a néphatólom erősítését, építőmunkánk ered­ményeinek gyarapítását szolgál­ják. A következő Fórum a munka­helyi közérzetet állítja közép­pontjába. Ebben neves párt- és állami vezetők, közéleti szemé­lyiségek közreműködésével az ország legszélesebb nyilvánossá­gának nyújt módot a napi tevé­kenységében leginkább megmu­tatkozó gondok, elképzelések fel­vetésére. A törvényhozó és végrehajtó hatalom, a kormányzati szervek és a -tanácsok munkája alkotja a' Fórum egy másik adásának gerincét. Miről, hogyan írnak a lapok, mit mond a rádió és a te­levízió? — ez lesz a tájékozta­tás kérdéseivel foglalkozó Fó­rum alapproblémája. A tervek szerint a negyedik adást a szak- szervezeteknek szentelik. Majd az olimpia után néhány hónappal jelentkezik az utolsó belpolitikai Fórum. Ebben a ver­senysportra, a tömegsportra, s általában az egészséges életre vonatkozó kérdéseket várják majd a tv stúdiójában a meghí­vott hozzáértok. l Ä Ufa 160 ezer lakost számláló i város az Ulu Bag („Nagy Hegy”) j lábánál mégis sokat megőrzött | mecseteivel, ciprus-lombos ma- | uzóleumaival, magas hátú híd- j jaival, tarka bazárjaival, s a' zegzugos utcákra kiugró hárem­rácsos erkélyeivel a régi idők hangulatából. A háremrácsok mögött persze ma már nem rejtőznek lefátyo­lozott háremhölgyek: a diákok és diáklányok is fekete tányér­sapkában, egyenruhában járnak, s ha akadnak is még kislányok, akik a hosszú török bugyogót viselik, kezükben tiki-taiki csat­tog, akárcsak odahaza nálunk. S ha megkérdezzük a kis is­kolásokat, nemcsak a török-ma­gyar nyelvi kapcsolatokról tud­nak, de akad olyan tízéves? kis­fiú is, aki hibátlanul elsorolja a Ferencvárosnál?:, a Fenerbah- cse híres ellenfelének felállítá­sát. Mert szerencsére a török-ma­gyar küzdelmek ma már csak a „barátságos” labdarúgó-mérkő­zésekre, s egy-egy ökölvívó vi­adalra korlátozódtak, s a fegy­veres hódítások helyét elfoglal­ták a turisták békés hódításai, akik legföljebb szép látnivaló- kait, s hasznos tanulságokat zsákmányolnak egymás földjén. Reméljük, évről évre nőni fog a számuk, különösen, ha Isz­tambul közelépen fölépül a Boszporuszt átívelő Európa-híd, amelynek már mindkét parton magasodnak hatalmas pilonjai. Mindenesetre Isztambulban s az antik műemlékekben is oly gazdag kisázsiai tengerparton baráti, sőt testvéri szívvel fo­gadják „Madzsarisztán” utasait. Érdemes minden téren mélyíte­nünk ezt a barátságot Szilágyi Ferenc «Vége) Jancsó Károly, a Szakma Ifjú Mestere

Next

/
Thumbnails
Contents