Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

„Pelyhes** hir az ország legnagyobb törzslibatenyésztő tsz-éből Kikértek az új év eteő Msfli- báj az orosházi Oj Élet Tbz-ben, az otezág legnagyobb tőrzsliba- tenyésztő termdősaövetikezeté- ben- A tórgapelyhea kis jószá- go8i n^egészsógtoefc A szö­vetkezeit &z idén legalább egy- «tíDüó mposflibát keltet a n- ^ korszerűen berendezett telepén. A kislibák döntő több- eégét « Baromfi feldolgozó Vál­lalat közremiSoödéaé-vel juttat­juk el a nagyüzemi gazdaságok­ba és háztáji portákra. Jócs­kán vállalnak azonban tóbane- ve&ést az Oj Étet Tsz-ben ia. r Édes lesz-e a kávé? Pénzügyi nehézségek — I gazdasági vezeték kockázatvállalásának hiánya nehezíti a cukorprogram megvalósítását A Mezőhegyest Cukorgyár egyik legnagyobb répatermő körzetót megyénk két járása, az orosházi ás a mezőkovácsházi adja. Erre az esztendőre a terve­zett vetésterület 72 százalékát szerződtette le a gyár — mon­dotta dr. Vitay János osztály­vezető. Az utóbbi hetekben nyil­vánosságra került a cukorrépa termelői árának felemelése. Igen sokan azt várták a mázsánként! 15 forintos árnövekedéstől, hogy ezzel egyszer s mindenkorra megoldják a cukorrépaterme­lési kedv visszaállítását, a cu­korgyártás fellendítését Sajnos, nem ez történt. Mi is, a tényle­ges helyzet a gyakorlatban? Er­re a kérdésre kerestünk választ az orosházi és a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteit jár­va. Király Béla, az orosházi Öj Élőt Ts* főmezőgazdásza: lésve |6it a hír az áremelésrffl Orosháza termelőszövetkezetei 1968 ban ezer holdon, 1972-ben pedig mindössze 150 holdon tér mesztenek cukorrépát A Béke Csalós a jó idő Könnyen meghűlhetünk « „tavaséin»** időjárásban Az utóbbi napok enyhe, tava­szul» időjárása együtt járt a meghűléses betegségek, nátha, köhögés stb, számának szaporo­dásával, Közegészségügyi szak­embere^ véleménye szerint ez több tapasztalati ténnyel is összefügg. Az egyik az, hogy a váltazéíkany időjárás, különö­sen a hirtelen időjárás-váltás, a hideg vagy a melegfront általár­ban érzékenyebbé, hajlamosab­bá teszi az embereket a beteg­ségekre. Közismert dolog, hogy fokozódik a trombózis és embó­liahajlam, növekszik a szívin­farktusok száma, sót a szülések is meglehetősen nagy ingadozást mutatnak a front hatására. Egy másik, ugyancsak régi megállapítás, hogy a télutó, ta­vaszelő idején a szervezet már jócskán elfogyasztotta az előző nyáron, ősszel felszedett tarta­lékait és főleg a vitamandlátáea szegényes. Következő okként említhet­jük, hogy a szervezet — rész­ben a vitaminhiány következté­ben is — nehezebben alkalmaz­kodik a hőmérséklet hirtelen változásához. A túlöltözöttség és a meleg holmik korai elha­gyása egyaránt káros, és meg­hűlés forrása lehet. Azt Is tudni kell, hogy nem maga a lehűlés betegíti meg az embert, hanem különböző kór­okozók, amelyek megtele­pedéséihez, elszaporodásához jő alapot szolgáltat a megfázás, a szervezet gyors lehűlése. Mind­ebből következik, hogy a mos­tani szeszélyes és sokévi átlag­nál jóval melegebb időjárásban akkor védjük legjobban egész­ségünket. ha « hőmérsékletnek megfelelően rétegesen öltözkö­dünk és a fűtés abbahagyása helyett inkább gyakori, szellőz­tetéssel gondoskodunk a megfe­lelő szobahőmérsékletről, A bőven rendelkezésre álló citromon kívül hasznos vitamdn- forrás a csipkebogyó tea, a nyers káposzta, a savanyú paprika is. Ha netán megáznánk, gyorsan vegyük le átnedvesedett ruhá­zatunkat .főleg lábbelinket, s forró vízben fürödjünk meg. Tsz 50, a Petőfi Tsz 50, az Uj Élet Tsz ugyancsak 50 holdon tartja fenn az ágazatot A cu­korgyárlak említették, hogy a Dózsa Tsz eladta a korábban vá_ sárolt betakarító gépsort. Ez azt jelenti, hogy a Dózsa Tsz- ben 1972-ben nem vetnek cukor­répát Az orosházi termelőszövetke­zetek a kézi munkaerő hiányá­val magyarázzák a cukorrépa­termesztés csökkenését Más­részt amint azt Király Béla, az Űj Élet Tsz főmezőgazdásza is mondotta, az áremelés akkor jutott el hozzájuk, amikor a cu­korrépa alá már nem tudtak ve­tőágyat készíteni. Köztudott, hogy a cukorrépa frissen istálló­trágyázott, tápanyagban gazdag, mélyen szántott talajt igényel. Ilyennel mindössze 50 holddal rendelkezik az Üj Élet Tsz. Ha az áremelés híre október végén, novemberben került volna nyil­vánosságra, akkor az 1972. évi vetésterv kialakításánál,a szer­ződéskötések időszakában vala­melyest még javulhatott volna a cukorrépa termelési kedv. De mitől lesz édes a kávé, ha nem termesztenek cukorrépát? A cukorrépa-termesztés fel. lendítésére több javaslattal ta­lálkoztunk Orosházán. Ezek kö­zül említjük a következőt: Azt mondta több szakember, hogy a Bábolnai Állami Gazda­ság kukorica termesztési módsze­re alapján a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaság elvállalhatná a gépek beszerzésének és kihelye­zésének lebonyolítását. Persze ehhez azt is tudni kellene, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság az utóbbi években olyan anyagi alapokra tett szert, hogy a leg­korszerűbb kukoricám űvelő gé­pek beszerzését és kihelyezését, a termesztés szaktanácsadását elvállalhatta. Mezőhegyes nincs ilyen helyzetben. Tavaly több szövetkezeti veze­tő megtekintette a cukorrépa betakarító gépsorok munkáját A cukorgyár Székkutason szer­vezett bemutatót. Sokan látták a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Jondeehre gépsorát is. Etzzel 400 holdon gépesíthető a cukorrépa termesztése Ha ilyen gépekhez jutna az orosházi Üj Élet Tsz, akkor 1973-ban 400 holdon ter­mesztene cukorrépát Lakatos Károly, a békésaámsoni Egyetértés Tsz elnöke: I tagok érdekébe! lének el Mikor visszatér a tábort» a 192-es. magaslatról, azt hitte, hogy csak egy szerencsétlen vé­letlen hozta össze osztaga pszichopatáival, de minél több katonatársa kelt az osztag vé­delmére, annál tarthatatlanabb­nak teszett ez a gondolata. „Ahogy hallgattam őket, az az érzésem támadt, hogy számta­lan Meserve és Clark vesz kö­rül” -*• mondta. „Mintha egy túlszervezett dzsungelbe kerül­tem volna” — csupa név, rang, és sorszám, alig valami más.” Bár lehangolta a szakasz-tá­bor légköre, folytatta Eriksson, azért találkozott elvétve a tisz­tességgel is. Időbe tellett, amíg erre rájött, és furcsa módon a tisztesség hatóerejéről annál inkább megbizonyosodott, minél többet töprengett Vorst „elsi­mító” ügykezelési módszerein. Ahogy százszor is végiggondolta az egészet, egyre inkább gyanút fogott, alighanem foghíjai van­nak a százados magabiztos, lát­szólag megtámadhatatlan állás­pontjának. Ha nem volnának ezek a foghíjak, kérdezte ma­gától Eriksson, akkor miért nem mondta neki mindjárt a százados, hogy hordja el magát? Miért volt fontos neki, hogy háromszor is megtárgyalja Mao halálát? Csak ezekkel a foghí­jakkal magyarázható, hogy a századparancsnok ennyi buzgal­mat tanúsított, hogy Eriksson biztonságba kerüljön. Mi más­ért oszlatta volna fel Vorst az ósztagot, s hagyta csupán Ma­miéit „lőtávolon belül” Eriks- sonhoz? Es csakis ezért ajánl­hatta fel neki, hogy elhelyezi a századtól Üzlet-szaga volt a cks­A békésisámsoni Egy ©tértéi Tsz a tótkomlós! szövetkezetek­kel társult a sertéstenyéactő és hizlaló telep építésére. Ez a beruházás a tervezettnél lénye­gesen többe került, így a szövet­kezet összes fejlesztési alapját 1974-ig erre összpontosítja. Ad­dig — sajnos — semmilyen be* ruházásra nem tud vállalkozni. A kérdés adott: termeljenek hagyományosan cukorrépát a békéssámsoniak. Ez így mór itt sem megy. Bár a határt részes művelésben gondozzák, s amikor a családonkénti területvállalást összeírták, a tavalyi 250 hold cu­korrépa helyett mégis csak 110 holdat összegezhettek. Békés- sámsonban csak 130 család vál­lalkozott cukorrépatermasztós- re. A tsz vezetősége ezekben a napokban — amint azt Lakatos Károly elnök mondotta — ismét felkeresi a tagokat és a cukor­répa-terület felvállalását ajánl­ja. Az érvek a vezetőség mellett szólnak. Ha a tsz-tag az alapsza­bályban előírt munkanapot nem dolgozza le, akkor csökken a háztáji területe, nem lesz meg a nyugdíjévé, a szabadságoláshoz szükséges ideje, de még az SZTK-járandósággal is problé­ma lehet Amikor tehát a tsz vezetősége a cukorrépa-termesz­tés hagyományos módszerének követését ajánlja, lényegében a tagok érdekében, azok Javára jár eL Ebben a szövetkezetben ez év tavaszán 400 holdig is növelhet­nék a cukorrépa vetésterületét. Az ősszel ennyi alá készítették elő a talajt A termesztés lehe­tősége tehát adott Békéssám- sonra gépek kellenének. Mivel a szövetkezetnek erre egyelőre nincsen pénze, ezért Lakatos Károly olyan javaslatot tett hogy az árnövelés összegének egy nászét kapja meg a tsz a tavasszal szükséges gépek be­szerzésére. A betakarító gépso­rokat őssael, a tavasziakhoz ha­sonlóan szeretnék megkapni Az ötlet nem rossz, de vajon klvitelezhető-e? Ebben n kér­désben a felsőbb szerveké a döntés joga. A battonyai Petőfi Tsz példája azt tanúsítja, hogy az előbbi javaslat jó. Ez a szö­vetkezet tavaly 1,3 millió forin­tot költött speciális cukorrépa termesztő gépekre. Tavaly 300 holdon termesztettek répáit, az idén 500 holdra kötöttek szer­ződést, jövőre pedig 700 holdnál is nagyobb területet hasznosíta­nak cukorrépával! A dombegyházi Petőfi Tsz- ban a 350 hold hagyományosan művelt cukorrépa mellé 150 holdat vállalnának, ha a már zsánkénti 15 forintos áremelés egy részét gépbeszerzésre fordít­hatnák. ! lógnak, de miért kell egy szá- ■ zadosnak ahhoz folyamodnia, : hogy alkudozzék valakivel, aki f a ranglétra legalján áll? Miért; igyekezett annyira elpalástolni \ egy ismeretlen parasztlány ha-1 lálát, ha nem azért, mert rá-! jött, hogy a tisztesség erőivel is ; számolnia kell? Ahogy így té-f pelődött, emlékezik Eriksson, t kialakult a fejében egy straté- j gia. „Hogy mennyit tehetek • Maoért, az csupán attól füg- j gött, találok-e valakit, akinek t a rangja és a tisztessége is ; megvan ahhoz, hogy segíteni ; tudjon” — mondta. „Ha nem * találok senkit, akkor megreked- 5 tem a szolgálati út csapdájá-! ban.” ; November utolsó napján; Eriksson osztaga két vagy há-1 rom Vietkong-katonát üldözött S egy ösvényen, két sor sövény ; között, amikor az egyik oldal-1 ról hirtelen tüzet nyitottak rá- | juk. „Feküdj!” — ordított az • osztagparancsnok, és a katonák ; a földre vágódtak; a még min- • dig láthatatlan támadók golyói jj porfelhőt csapva pásztázták kö- j rül a lapuló katonákat. Néhány ; pillanat múlva abbamaradt a • tüzelés, és a sövény mögül : Reilly szakaszának egy másik ; osztaga bújt elő. Eriksson ősz- ; tagénak parancsnoka durván le- • hordta kollégáját, aki szabad- » kozott Tévedés történt, mond- : ta, embereivel éppen szundikált, ; amikor futó lábak zaja ébresz- ; tette fel őket és ösztönösen ar­ra gondoltak, hogy az ellenség közeledik. Rögtön tüzet szüntet­tek, amint elhangzott az ame­rikai „Feküdj!" vezényszó. (Folytatjuk) így még azok a gazdaságok is, amelyek viszonylag anyagilag jól állnak, a kockázat elkerülése végett jobban hajlanak a keve­sebb gonddal bajjal járó rep­cetermesztés irányába. Cukor csak cukorrépából állít­ható elő hazánkban. Így jogosan ajánljuk gazdasági vezetőink­nek: az ország szükségletet, különösen Jövedelmező termese. tés körülményei között hazai termésből kellene kielégíteni. Ez termelői kockázattal jár, mint minden. A többi között ezt is vállalni kellene. Egy a sok közül Ügy terveztem, rendhagyó portrét írok Szlaukó PáiróL A portré azért lett volna rendha­gyó, mert őt magát már csak az írás elkészülte után akartam felkeresni — nyilatkozzon róla inkább parancsnoka, Török Jó­zsef. Ugyanis nemrégiben ünne­pi századgyűlésen Török Jó­zsef adta át Szlaukó Pál muinkásőr szakaszpa- rancanokhelyettesnek a Haza Szolgálatáért érdemérmet Fel­kerestem hát Békésen a század­parancsnokot, s megkértem, is­mertessen meg saját szavaival, a kitüntetettel Sok jót mondott róla, as új­aág sorainak szűk volta nem is engedi a méltán kiérdemelt jel­zők felsorolását. Az elvtársról, a barátról aa emberről a munkásőrről egy­aránt elismeréssel kell szólni De ezeket a fogalmakat, hogy la lehetne elválasztani egymástól hiszen annyira egybetartoznak. A századparancsnok nyilatko­zott, részleteket ia említett Szlau­kó Pál életéről, a javasolta, ke­ressem fel őt Mezóberényben, ismerjem meg személyesen. így is tettem, mert amit hallottam róla, az nemhogy kíváncsivá tett, hanem szinte követelte » vele való találkozást Így hát „kocsmázni" menteni Berénybe, de a szó idézőjele* ér_ telmében. A Haza Szolgálatáért érdemérem tulajdonosa, ugyanis a helybeli 4-es számú italbolt vezetője. Volt felszolgáló, étte­remvezető, a munkásőrséggel pedig 14 éve „jegyezte él” ma­gát Hogy is kezdődött? Katonai szolgálata után 1955- ben szerelt le. Később egy kar- hatalmista jóbarátja így szólt hozzá: — Én ismerlek téged, köztünk a helyed. A karhatalomnál párttag lett, nem sokkal ezután munkásőr, és nem sokkal ezután — megnő­sült Két kislánya van. Tizen­négy éve muinkásőr — nagyob­bik lánya 14. éves. Üttörő őrsve­zető. Amit Szlaukó Pál tett és tesz, azt érte is tette és teszi. És a család sem neheztelt soha a szakaszparancsnoki teendők­kel járó tóbbletmunkáért Ezért a .többletért” századparanosnofci, megyei és országos parancsnoki dicséretet, oklevelet is kapott A vasútállomás melletti ital­bolt nagyon forgalmas. Az őszinte, egvenesibeszédfl, határo­zott fellépésű munkásőr itt is vigyáz a rendre, akárcsak az el­lenforradalmat követő időszak­tól napjainkig a munkás-paraszt hatalomra. Mit ia írhatnék róla még? Be­csületes? Igen. Egy becsületes ember —- a sok közül Vitessek Zoltán BtXÉSHt mSnr. 3 Un, FEBRUÁR Uh Gazdaságos és Jövedelmezi) a cukorrépa termesztése Köretünk során mindenhol,' még a kevermesd Lenin Tsz-ben is azt mondották, hogy gazda­ságosnak tartják a cukorrépa termesztését a mázsánként! 65 forintos termelői árral Mégis mi a magyarázata annak, hogy egyre kevesebb üzem vállalko­zik cukorrépa-termesztésre? Ezt a kérdést az esti órákban az üzemek látogatása után tettük fel önmagunknak. A tapasztala­tokat leszűrve arra következtet­tünk, hogy a cukorrépa ter­mesztése több gonddal jár, mint például a repcéé. Közben beru­házás-igényessé vált a növény­termesztésnek en m áflugta,

Next

/
Thumbnails
Contents