Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
Kofa fi ntaxintellém/ rojiiaf díszítve Fűtés, szellőztetés, páratartaloi Éghajlata viszonyaink sneüött Délen a kényelmes közérzethez — akár a munka, akár pihenés közben — a helyiségeik fűtésére van szükség. Tisztán gazdasági szempontbál sem közömbös, hogy mivel és hogyan fűtünk, de legalább így van ez az egészségügyi vonatkozásban i& Fűié• Legáltalánosabban elterjedt fűtési mód a vas- vagy cserópkály- ha, amit fával, szénnel, koksz- szál, olajjal, vagy gázzal fűtőiek. A vas- és cserépkályha köz« versenyben egyértelműen a osenépkályha viszi «1 a pálmát igaz, vaskályhával is lehet jdl fűteni, de előnyei mellett hátrányai is szembeszökőék. A vaskályha viszonylag gyorsan me- égíö fél a szoba levegőjét, de hamar le is hűl, ha nem fűtik. Könnyen melegszik 80 C* fölé, ami már határozottan káros. E telető hőmérsékleten ugyanis rápörkölődik a levegő pora és a levegő páratartalma ugrásszerűen csökken. Eredménye az, hogy torkunk, légúti nyálkahártyáink kiszáradnak, köhögési ingerünk támad. Sőt ha véletlenül ilyenkor fertőződünk, náthát, vagy influenzát okozó vírussal, a fertőzés majdnem biztosan meg is ered és betegséggel jár. A cserépkályha a vaskályhával szemben nemcsak azért előnyösebb. mert üzemeltetése %1- osóbb, hanem azért is, mert ■egyenletesebben elosztva adja le a hőt. Ezért a fűtött helyiségekben a hőmérséklet-ingadozás lényegesen kisebb. Már pedig a lakás-egészségtannal foglalkozó ■szakemberek azt tartják, hogy a hőmérséklet-ingadozás a 4—6 C fokot ne haladja meg. A cserép- kályha külső felülete sohasem melegszik 80 C* fölé, tehát nem pörköli a port és nem szárítja ki hirtelen a levegőt. Természetesen a legideálisabb a melegvizes fűtőtest, vezetékes központi fűtés, vagy etázsfű- tés. Ha ebben még automatikus szabályozás is van, akkor sem a nagyfokú hőmérséklet-ingadozás, sem a hirtelen, túlzott kiszáradás nem íegyeget, Sxellőxtetéa A lakások téli szellőztetése rendkívül lényeges, hiszen így távozik a por, a levegőben lebe©5 jjtíkpoapganizmusok és a kíiáliegaett, széndioxidban gazdag levegő. Elég néhány percre “Kinyitná tágra az ablakot, hogy a szoba levegője kiáramoljon és helyébe bejöjjön a külső friss hideg levegő. Ha a külső és a belső hőmérséklet-különbség nagy és 2—3 percnél tovább szellőztetünk, akkor már nem légcsere történik, hanem csak feleslegesen hűtjük a falaikat és a bútorokat. Célszerű ügyelni ar- j ra is, hogy tudatosan szellőztes : sünk. Ha ugyanis az ajtó- és • ablakrések nagyok, állandóan jj olyan mértékű levegőcsere tör- : tónük, hogy az ablaknál hideg" van és a kályhánál pedig — mdnt mondani szokás — meg keli sülni. A jólfűtött helyiségben padló és testmagasság — kb. 150—180 cm — között nem szabad 3—4 C foknál több hőmérsékleti különbségnek lennie. Érdemes alkalomadtán kézzel, vagy szobahőmérővel otthonunkban is ezeket az állapotokat ellenőrizni. Ugyanis az aj tóén az ablakrések habszivaccsal vagy más megfelelő anyaggal való tömítésével nemcsak tüzelő, anyagot, hanem egészséget is lehet nyerni. Páratartalom Hogy a fűtött helyiség pára- tartalma mennyire fonU», arról a 80 C* fölé is felmelegedő vaskályhával kapcsolatban már esett szó. A szakemberek azt tartják, hogy a fűtött helyiség páratartalma akkor legjobb, ha 40—70 százalék között van. Kórházakban, vagy olyan intézményekben, ahol a páratartalom állandóságának biztosítása fontos, megfelelő mérőeszközzel mérik és szükség esetén pótolják. Magánlakásban, bármilyen fűtőberendezéssel fűtünk is, észszerű a kályha körül vagy az ablak alatti fűtőtesteken vizáéi telt edényt elhelyezni, hogy a levegő páratartalma meglegyen. Űjabbam már a kereskedésekben is kaphatók agyagedények erre a célra. Az ilyen kis költség biztosan kifizetődik, mert a tél során ritkábban leszünk náthásak és ritkábban hűlünk meg. Röviden ennyit a téli fűtésről. De közben arról se feledkezzünk meg, hogy az egészséghez és az edzettséghez szabad levegőn is kell tartózkodnunk. Legritkábban azok betegszenek meg télen, akik sokat mozognak télen is, akár munka, akár sportolás közben a szabadban, de utána kellemesen fűtött szobában dolgoznak és pihennek. Dr. Szendéi Ádám Suzuki fonalból 3s/2;es tűvél köthetjük. Fiataloknak nagyon divatos forma. Minta leírása: 12 szemmel osztható 6 szem. Színén 6 sima, 6 fordított, 6 sima ismétlés. Bal oldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötühk. Csíkozás: 10 sor beigé,yl0 sor rozsdavörös, 20 sor beige, 1$ sor barna, 8 sor rozsdavörös és 16 sor beige összesen 82 sor. A maximeilény a kezdéstől 23 cm magasságig szabott, onnan egészen a hónaljig azonos bőségéi, ez a darab kb. 32 era Munkánkat a ’ szabásminta alapján a hátrésznél kezdjük és sötét négerbarnával 3 Vj-e's tűvel kötünk a színén fordítottan, a bal oldalán simán és két oldalt fogyasztunk. Huszonhárom cm után a fent leírt-mintával és A tanulók teherbírása A különórák hetyea kiválasztásáról GONDOLOM, időszerű, ha a félévi értesítő után beszélünk a különórák helyes kiválasztásáról, s ezzel kapcsolatosan a tanulók túlterhelésének problémájáról. Mit mutatnak az osztályzatok? Mire figyelmeztetnek? Kapott-e elég támogatást a gyermek azokhoz a tantárgyakhoz, amelyekkel nehezen birkózik meg? Nem vették-e túlságosan el az idejét olyan különórák, amelyekre nem kellett volna járatni? Mit tapasztalunk mi, pedagógusok és mit tanácsolunk a szülőknek? Az a tény, hogy alig van gyermek, aki ne járna legalább egy fizetett különórára, örvendetes jelenség, mert azt jelenti, hogy a szülők rendezett anyagi körülmények között élnek, akik ezt megengedhetik maguknak. Helytelen túlzás azonban itt is tapasztalható. NEMRÉG találkoztam egy volt tanítványommal, akit a 40- es évek elején tanítottam. Büszkén számolt be életéről, hatodikos fiáról, akit ő — aki annak idején sokszor mulasztott az iskolából azért, mert nem volt cipője — ötféle különórára járat Vívni és úszni jár, egyszerre tanul németül és oroszul, azonkívül hegedül. Jól kereső munkásember, nincsenek anyagi gondjai, csak az a bánata, hogy aligha tanulhat majd tovább a fia, mert számtanból és helyesírásból annyira gyenge. Ez az egyetlen eset sűrítve mutatja be a tapasztalható negatív jelenséget: a szülő mindent meg akar adni a gyermekének, amiben néki nem lehetett része. Nem abban támogatja, amiben gyenge, hanem minden mással terheli, elforgácsolja az energiáját Volt tanítványomnak, a bolFülvédős .horgolt sapka I Különösen fiatal lányoknak Igen csinos. Két különböző színnel, vastagszálú Acril fonalbál 4-es tűvel horgoljuk. Karácsonyi ajándéknak is kedves meglepetés lehet. A sapkát a sötétébb színnél a fejtetőn kezdjük, 6 láncszemből gyűrűt zárunk. 1. sor: 12 rövidpálca a gyűrűbe. 2. sor: minden rövidpálcára 2 rövidpálca. 3. sor: minden negyedik rövidpálcára két rövidpálcát öltünk. 4. sor: minden ötödik rövidpálcára két rövidpálcát öltünk, (36 pálca). 5. sor: három pálcát szaporítunk. 6. sor: 10 pálcát szaporítunk. 7 sor: 9 pálcát szaporítunk. 8. sor: 5 pálcát szaporítunk. 9. sor: 11 szemet szaporítunk. Kilenc sert horgolunk szaporítás nélkül. Amennyiben : szükséges ezeknél a soroknál : szűkíthetünk, az utolsó sort bal- : rój jobbra horgoljuk be rövid- • pálcával. A fülvédő. Világos fonallal 8 S láncszemből gyűrűt zárunk. A ; gyűrűbe 3 láncszem után 11 • egyráhajtásos pálcát öltünk. 2. j sor: minden pálcára 2egyráhaj-: tásos pálcát öltünk, az első pálca ; 3 láncszem. 3. sor: sötétszínű : fonal minden pálcára 2 pálcát jj öltünk. 4. sor: sötétszínű fonál- • lal minden pálcára egy pálca. : 5. sor: világos fonálból minden f pálcára egy pálca. 6. sor: vilá- { gos balról-jobbra haladó rövid- • pálcával. Befejezésül a füleket j szépen felvarrjuk és a kezdést j eldolgozzuk, • (Sz. B-né) : dog és mégis elégedetlen apár : nak elmondtam, mit kell tennie.: Hadd mondjam el többeknek is,« hátha segítek vele. Mielőtt elhatároznánk, hogy; mire taníttatjuk a gyermeket,! alaposan meg kell ismernünk! őt magát A kiválasztásnál két: főszempont vezessen: 1. Gyenge-e valamelyik te»- ■ tárgyból, kell-e támogatni? 2. Van-e valamihez különös jj tehetsége? Támogatás lett volna, ha volt : tanítványom fiát külön szám- • tanra és helyesírásra járatja, | ahelyett, hogy egyszerre két ide- S gén nyelvre taníttatta, ami ön- J magában véve is hiba. A máao- 5 dik nyelvet akkor kezdje eä a : gyermek, amikor az elsőben : már jó haladó fokon jár. ALTALABAN segítség a ■ gyermeknek, ha a gyengéiben j erősítjük, így pl a rassz testtar- ; tású, lomha járású kisleánynak, • ha művészi tornára jár, annak, jj akinek nincs jó nyelvérzéke, se- : gíthetünk azzal, ha a külön • orosz órán szerzett biztonsággal j éléri tehetségesebb társai tudás.: szintjét A rossz hallású gyér- • mek hallása és ritmusérzéke is ! fejleszthető a külön szolfézs: órák segítségével. Sportolás is i beállítható a tervbe az orvos, a ! pedagógus tanácsára, testtartás! javító, izomerősítő célzattal Szándékosan beszéltem. előbb jj a gyegnge pontokról, mert csak ! a kellő támogatás után kerülhet j sor a „tehetség”, a különös er- • deklődés kutatására, felmérésé- jj re, hogy különórákon fejleszt-: hessük ezeket, de csakis akkor, • ha ebből nem adódik túlterhelés. 5 Volt olyan tanítványom, aki S nagyon gyenge tanuló létére: (számtan, nyelvtan) kitűnő ze- ■ nei tehetség volt Nála a nehe- : zen elvégzett napi feladat jutái- ■ ma volt a hegedülés. Minden 5 erejét megfeszítve harcolt szór- j gálámmal az egyes-kettes men- j tes bizonyítványért, mert ez j volt a szülők — nagyon helyes • belátással megszabott — félté- ’ tele ahhoz, hogy külön hegedű • órára járassák. Áltájában helyes, ha tudató- j sítjuk a gyermekekben, hogy aj gyenge pontjai szerint kiválasz-; tott egy-két, de legtöbb három! (nem öt!) különórával mi segí-! teni akarjuk őt. A TEHETSÉG, az érdeklődés : szerint beállított különóráikat ■ kössük feltételekhez. Csak a • szorgalmas tanulás, a jól vég-: zett munka, a helyesen és ren- • desen elkészített házi feladat • után mehessen jutalomként a modellező, a barkácsoló szakkörbe, zongorázni vagy hegedülni, úszni, ping-pongoznl, vagy mást sportolni és csak addig, ameddig a tanulmányi eredmé- « nye javul. Visszaesés esetén tilt- • suk el, legalább Ideiglenesen, j nevelő célzattal a kedvenc szó- ■ rakozásától. Csak akkor járhas- j son újra, ha az ellenőrző-könyv: útján a javulásról értesülünk. ■ Dr. Gergely Kirolyné £ színezéssel kötünk 32 sort, majd ismét négerbamávai szintén fordítottan, bal oldalán simán 3 cm után kezdjük a karöltőt. Az elejét a hátával azonos módon kötjük, de két részben és a karöltő fogyasztással egy sorban elkezdjük az eleje V kivágás fogyasztását ia Kidolgozás: csak a négerbarnával kötött részeket gőzöljük át, majd összevarrjuk az egye« részeket A karöltőt és az egész mellényt a beige színű fonallal 2 sor szorospálcával körül horgoljuk, majd a hurok sor következik. A következő soron a kis- pálcát úgy készítjük, hogy leöltünk a pálcába, a szálat áthúzzuk, ráhajtjuk a szálat a balkezünk középsű ujjara és a ki* pálcát így fejezzük be Ujjúnkat kihúzzuk a hurokból és horgoljuk a következő hurkospálcát, minden szoros szembe 2 hurkos pálcát öltünk. A mellény eleje nyitott (Szegedyné) Egy recept: Leveles lűrőspotjácsa Huszonöt deka liszet elmorzsolunk 25 deka margarinnal és jól összegyúrjuk 25 deka tehéntúróval vagy juhtúróval, a egy pici sóval. Fél órát pihentetjük, majd kinyújtva háromszor hajtogatjuk, mint a leveles tésztát de közben 10—15 percet pihentetjük. Végül ujjnyi vastagra nyújtva, pogácsákat szaggatunk belőle-. Tojással megkenve, reszelt sajttal meghintve, meleg sütőben sütjük. Szebb lesz a pögácsa, ha előző este elkészítve, csak másnap sütjük. ■ j |Q mmwar 1072. FfcttüUiUi IX /
