Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság A motorvezetö ittas volt — Per a gyermekekért — Nyúlok a dinnyeföldön Hit keíl tudni: Az ösztönző nyugdíjpótlék 1 bevezetéséről fiz egyik szerelő vállalat, ■ telephelyen kívüli munkát teljesítő dolgozóinak motorkerékpárt j bocsátott rendelkezésükig. Egy1 alkalommal két szerelő ült a' gépen. Mint később kiderült, az, j aki vezette a motort, enyhén ittas volt, s 80—90 kilométeres se- ! oességgel robogott. így történt, hogy a kanyarban fának ütköz- l tek és mindketten halálra zúzták magukat. A másik szerelő egyébként teljesen józan volt A vállalati munkaügyi döntőbizottság a pótülésen helyetfog- lalt szerelő özvegyének havi járadékot és 10 ezer forint dologi kártérítést állapított meg E határozat ellen a vállalat a járásbírósághoz fordult Arra hivatkozott: a balesetért nem felelős, mert az működési körén kívül eső, elháríthatatlan okból követ kezeit be. A járásbíróság ezt a védekezést elfogadta, és a döntőbizottsági határozatot megváltoztatva, az igényt elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretébén okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel, de mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta — hangzik a határozat. Ennék hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Amennyiben a kárt a vállalat működési körébe esőt'olyan ok idézte elő, ami nem volt elhárítható, felelőssége akkor is fennáll Ebben az esetben a: baleset a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben következett be. A szerelők a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott szolgálati, motorkerékpáron közlekedtek es munkahelyükre indultak vissza. A munkaviszony keretében történtnek tekinthető a baleset, akkor is, ha a dolgozót a vállalat telephelyén kívül, például kiküldetés során éri. Az elhunyt a baleset előidézésében még részben sem hatott közre, mert a kerékpárt nem 6 vezette. Mindezek alapján a vállalat teljes kártérítési felelőssége • megállapítható. , Egy fiazasoar ,két kisgyermekével az \asszony szüleinél lakott. Az anya hirtelen meghalt és az árvákat a> nagyszülők nevelték. Egy év múlva az apa újból megházasodott és ékkor apósát és anyósát felszólította: a gyemékeket adják ki, de a kérést azok megtagadták. Ezek után az' apa pert indított a nagyszülők éllen. A házaspár arra hivatkozott,“ hogy unokáikat születésük óta nevelik, az apa viszont nevelésre nem alkalmas, mert megtörtént, hogy a gyerekek látogatásakor ittas volt, egyiküket meg is verte és perrel kellett íartásdíj fizetésére kötelezni. A járásbíróság azzal az indokolással utasította el az apa keresetét, hogy ,a, nagyszülőkkel, illetve gyermekéivel’ való rossz viszonya folytán az utóbbiak nem helyezhetők el nála. A megyei bíróság ezt a döntést helyben hagyta és az apát tartásdíj fizetésere kötelezte. Törvényesg MCBfBZZZl 1972. FEBRUAR 13. aégi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet megsemmisítette és a gyerekeket az apánál helyezte el. A határozat indokolása szerint az apa és új felesége alkalmasak a gyermekek nevelésére. A községi tanács, valamint a gyermek, és ifjúságvédelmi bizottság elnökének igazolása szerint rendes lakásuk van és jövedelmük biztosítja a gyermekek megfelelő gondozását, ellátását A községi tanács ezt azzal is elősegíti, hogy a gyermekeknek a napközi otthonban helyet adott Az egyik állami gazdaság vadrezervátumának területén húzódik a vele szomszédos tsz 18 katasztrális holdnyi dinnyeültetvénye. A mezőőr jelentése alapján kiderült, hogy nyúlrágás következtében a termés tekintélyes része elpusztult. Bizottsági megállapítás szerint a szövetkezetei 330 ezer forint kár érte. Ezek után a tsz ennék az összegnek megtérítéséért az állami gazdaság ellen pert indított. A megyei bíróság azzal az indokolással utasította el a keresetet, hogy a gazdaságnak nem volt kötelessége a dinnyeföld őrzése. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a gazdaságot 80 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Bz ítélet indokolása rámutat: az állami gazdaságra hárult annak bizonyítása, hogy a kár elhárítása, megelőzése érdekében megfelelő módon járt el. A gazdaság azonban nem tudta magát kimenteni. Kétségtelen, hogy a szóban forgó területen vadőrt nem alkalmazott és ez már önmagéban is felróható hiba volt A korábbi évek tapasztalatai alapján tudták, hogy a károkozás veszélye fennáll, de a megelőzés érdekében a tsz-szel megfelelő együttműködést nem alakítottak ki, holott gyakorlati lépéseket kellett volna tenniük. A gazdaságot felelőssége alól sem mentesíti, hogy a nyulak száma a megengedettet nem haladta meg. Ugyanis tapasztalati tény, hogy bizonyos növényekben, mint amilyen a dinnye is, kisebb létszámú nyúlcsapat is jelentős kárt okozhat Ugyanakkor a tsz sein tett meg mindent a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében. Az első nyúl. rágások észlelése után két hétig semmi nem történt Az ezt követő héten kutyákkal őriztették az ültetvényt, és riasztókészülékeket alkalmazták, de ezeknek nem volt eredménye. A viszonylag nem nagy kiterjedésű diny- nyeföld őrzése a szövetkezetre nem hárított akkora feladatot, amelyet saját erejéből, legalább részben, eredményesen meg ne oldhatott volna. Mindezek alap. ján a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a peres felek a bekövetkezett kárt megosztott százalékos arányban tartoznak viselni. H. E. Sokan fordultait hozzánk levélben és személyesen azzal a kéréssel, hogy közöljünk részletes tájékoztatást az 1972. január 1-el életbe lépett rendeletekről, melyek a nyugdíjjogszahályok módosításáról és a családi pótlék felemeléséről szólnak. A kérésnek eleget téve a mai naptól kezdve vasárnaponként folyamatosan részleteket közlünk a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Munkaközössége által készített és a SZOT kiadásában megjelent tájékoztatóból. Az 1972. január 1-től bevezetett új nyugdíjrendelkezések a nyugdíjjogosultság feltételeit változatlanul hagyták. Az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését követően munkában töltött évek fejében a várható nyugdíj összegét nagyobb százalékkal emelik, mint az azt megelőző években. E megoldást a következők indokolják: 1. A munkaképes nyugdíjjogosultak számottevő része tovább dolgozik és még néhány évig hozzájárul a nemzeti jövedelem termeléséhez. 2. A munkáltatók számára a foglalkoztatás költségeit nem növeli ugyanakkor a dolgozó számára előnyös. 3. A gyakorlati alkalmazás az érdekeltek közös megegyezésétől függ. A nyugdíj- jogosultság további munkában maradásához ugyanis a dolgozó és a munkáltató együttes érdekeltsége és elhatározása szükséges. KINEK JÁR ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉK? Ösztönző nyugdíjpótlék azt a dolgozót illeti meg, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése után — a nyugdíj igénybevétele nélkül — munkaviszony vagy kisipari szövetkezeti tagság keretében, teljes munkaidővel legalább egy évet munkában töltött A többletjuttatás az így munkában töltött évekért a dolgozót attól függetlenül illeti meg, hogy az öregségi nyugdíjra a jogosult további munkában ban álló dolgozókra vonatkozó nyugdíjrendszer keretében szerezte-e meg, vagy pedig a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagokra, esetleg a kisiparosokra (magánkereskedőkre) vonatkozó nyugdíjjogszabályok alapján. Nem illeti meg az ösztönző nyugdíjpótlék a részmunkaidőben továbbdolgozókat, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél (szakszövetkezeteknél) munkaviszonyban állókat, még akkor sem, ha teljes munkaidőben foglalkoztatják őket. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék azoknak sem, akik az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után nem munkaviszonyvagy kisipari szövetkezeti tagság, hanem más foglalkozás keretében dolgoznak tovább a nyugdíj igénybevétele nélkül, így például a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vagy szakszövetkezeti tagként, a bedolgozóként, az ügyvédként, a kisiparosként vagy magánkereskedőként to- vábbdolgozőkat. Az ösztönző nyugdíjpótlék a teljes munkaidőben foglalkoztaBÉKÉS1 VEGYESIPARI KTSZ felvesz azonnalra lakatos szakmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. 40 órás munkahét, szabad szombat. Jelentkezni lehet a szövetkezet központjában, Békés* Szarvasi út 14. A munkaügyi előadónál. tott dolgozót a nyugdíjjogosultság megszerzése után munkában töltött arra az időre illeti meg, amely alatt ténylegesen munkát végzett, s amelyre ennek meg- ' felelően munkabért (munkadí jat) kapott A munkaviszonynak (kisipari szövetkezeti tagságnak) tehát az a tartama, amely alatt a dolgozó például munkaképtelen beteg volt vagy fizetésnél- kuli szabadságon volt s emiatt erre az időre munkabér (munka- díj) nem illeti meg, az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából figyelmen kívül marad. AZ ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJ- PÓTLÉK MÉRTÉKE ÉS KISZÁMÍTÁSA Az ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjjogosultság megszerzése után az 1971. évet követően munkában töltött évekre az öregségi nyugdíj 7, illetve 3 százaléka. 7 százalék ösztönző nyugdíjpótlék jár a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai (munkás) munkakörben munkában töltött minden ilyen év után. Az egyéb munkakörökben munkában töltött évekre 3 százalék ösztönző nyugdíjpótlék jár. Az ösztönző nyugdíjpótlék csökkentett mértékben azt a dolgozót is megilleti, aki 1972. előtt nyugdíjjogosultságot szerzett és ezt követően tovább dolgozott. Az ösztönző nyugdíjpótlék azonban csak akkor jár, ha a nyugdíjat 1972. január l-től vagy azt követő időponttól állapítják meg. Az 1972. évet megelőzően mun. kában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék fizikai munkaköröknél évi 3 százalék, egyéb munkaköröknél pedig évi 1 százalék. A magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogot adó munkakörök jegyzékét a továbbdolgo- zásra ösztönző nyugdíjpótlékról és a nyugdíjjogszabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott SZOT szabályzat melléklete tartalmazza. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága hivatalos lapjában, a Társadalombiztosítási Közlönyben, az említett munkakörök különböző elnevezéseit is feltüntető, részletes jegyzéket is közzéteszi. Ösztönző nyugdíjpótlék 365 napot él nem érő, vagyis töredék- időre nem állapítható meg. Előfordulhat, hogy a dolgozó munkában töltött ideje alatt különböző mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra szerzett jogot, akár az. ért, mert ez idő alatt fizikai és egyéb munkakörökben is végzett munkát, vagy pedig azért, mert munkában töltött ideje részben az 1972. január 1-et megelőző, részben ezt követő időre esik. Ilyen esetben a töredékidőket megfelelően egybeszámítják és a 365 napot elérő időre ösztönző nyugdíjpótlékot állapítanak meg. Az ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjazásig megszerzett ösz- szes szolgálati idő figyelembevételével kiszámított nyugdíj ösz- szegénék megfelelő százaléka. A nyugdíjnak az ösztönző nyugdíj- pótlékkal növelt összege azonban a nyugdíj alapját képező munkabérátlag 90 százalékát nem haladhatja meg. Az ösztönző nyugdíjpótlékot egyébként — erre irányuló külön kérelem nélkül — az öregségi nyugdíjjal együtt hivatalból állapítják meg. A MAR NYUGDÍJBAN RÉSZESÜLÖK ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉKA Az ösztönző nyugdíjpótlék megilleti azt az öregségi nyugdíjast is, aki teljes munkaidővel újból munkát végez munkaviszony vagy kisipari szövetkezeti tagság keretében, és ennek tartamára «nyugdíjának folyósítását szünetelteti. Az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke a betöltött munkakörök szerint megegyezik a nem nyugdíjasként továbbdolgozókat megillető nyugdíjpótlék mértékével. Az ösztönző nyugdíjpótlék ebben az esetben a munkaviszony, illetőleg a betegségi biztosítással járó kisipar: szövetkezeti tagsági viszony megszűnése után kérhető, és az a kérelem előterjesztését követő hónap első napjától jár. A nyugdíjasként íovábbdolgo zókat ösztönző nyugdíjpótlék természetesen csak az 1971. évet követően munkában töltött idő alapján illeti meg. A NYUGELLÁTÁSOK ÉVENKÉNTI RENDSZERES EMELÉSE ÉS AZ ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉK A nyugellátások évenkénti 2 százalékos rendszeres emeléséről szóló rendelkezéseket az ösztönző nyugdíjpótlékkal növelt nyugdíj, ra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a szüneteltetett nyugdíjhoz annyi évre nem jár az évenkénti 2 százalékos emelés, ahány évre a nyugdíjast ösztönző nyugdíjpótlék illeti meg. A kővetkező vasárnap az öregségi és rokkantsági nyugdíjak új folyósítási rendjéről adunk tá- 1 jékoztatási 4 Felsőnyomási Állami Gazdaság központi gépműhely® Zetor- Super traktorok főjavítását váltatja Igény bejelentés a helyszínen
