Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

vettmagtermesztés helyzete a Dél-Mföldüii A Dél-Alföldön: Békéscsa­ba, Mezőhegyes, Makó, Sze­ged, Csongrád, Szarvas, Kon­doros által határolt területe­ken évtizedek óta kiváló mi­nőségű vetőmagot termeszte­nek az üzemek. Az itteni ve­tőmagtermesztési munka eu­rópai hírű. Szívesen jönnek erre a területre a nyugat-eu­rópai államok magkereskedői is különféle konyhakerti mag­vak szerződéses termesztésére. Milyen eredményeket ért el az előbb említett tájkörzet a vetőmag-termesztésben? Erre ad majd választ február 15-én az orosházi Petőfi Művelődési Házba összehívott tanácsko­zás, amely megvizsgálja a ve- tömagszaporítások 1971. évi eredményeit, tapasztalatait, továbbá a vetőmagtermesztés helyzetét, lehetőségét Békés és Csongrád megyében, A tanácskozásit a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének növénytermesztési szakosztá­lya, az Országos Vetőmagfel- ügyelőség és a Vetőmag Vál­lalat együttesen szervezi. Okos szó a tanyán Azt átmenti földek fölött sö­tétség terpeszkedik, csak jóval távolabb, mint 4—5 kilométer­re világít a neon a nagykopán­cs! Viharsarok Termelőszövet­kezet majorjában. Valamivel közelebb az átmenti kultúrott- hon lámpái vetnek sárga fényt. Kerékpárosokat előzünk meg. Ugyanoda igyekeznek, ahová a mi utunk is vezet. A nagyko­páncs! puszta kultártermébe, ahol ma este tanyagyűlést hí­vott egybe a Hazafias Népfront sága. A teremben három asszony és ugyanannyi férfi a televíziót nézi. Meleget ont a vaskályha és cigarettafüst terjeng. Gera Sándor, a nagykopáncs! közsé­gi tanács titkára elmondja, hogy ezen a részen mintegy száz tanyában kétszáz ember él. A fele gyerek. Ahogyan el­nézem az embereket, arra gon­dolok, hogy túl kevesen van­nak ahhoz, hogy a választási gyűlést meg lehessen tartani. Ám fél óra múlva egymás után nyílik az ajtó, asszonyok, fér­fiak jönnek be sáros gumi­csizmában, kezükben elemlám- pákkai. A kultúrterem szomszédságá­ban a kocsma zárva van. Még­is akad — igaz csak egyetlen ember —, akin látható, hogy túl van jó néhány poháron. S, amikor Mikulai Lajos, a terme­lőszövetkezet üzemgazdásza a Hazafias Népfront helyi bízott­Olajszennyeződés tisztítása homokkal A Shéll holland vállalat ku­tatód új eljárást dolgoztok ki az olajjal szennyezett tengerfelszín tisztítására: a tenger felületén homokot szórnak szét, a homok­hoz 1:1000 arányban aminokat kevernek. E7 a dózis semmilyen veszéllyel nem jár a tengeri mikroorganizmusokra és na­gyobb élőlényekre. ha az incidensből valóban had­bírósági ügy lesz, neki. Eriksson- nak nem lesz könnyű dolga, a tanúemelvényen. Mikor Eriks­son azt felelte, hogy fel van ké­szülve erre, Vorst megkérdezte tőle, nem akar-e elkerülni a századból, vagy akár a gyalog­ság kötelékéből. Eriksson azt vá­laszolta. hogy szívesen alakula­tot változtatna, bár az sem fog­ja visszatartani, hogy kitartson vádemelési szándéka mellett. Szívesen lenne gépfegyverkeze­lő egy helikopteren, mert erre képezték ki, és szeret repülni. Vorst kitöltött egy áthelyezési űrlapot. Eriksson aláírta. Már indulóban volt, amikor a száza­dos utánaszólt:: „Majd én min­dent elintézek.” Miután négy napig nem hívta magához Vorst, jelentéstételre jelentkezett, és a százados fo­gadta. Utolsó beszélgetésük volt ez. Most egyedül voltak, emlék- kezik Eriksson, és amikor Eriks­son érdeklődött, hol tart a gyil­kosság ügye, a százados, mintha nem is hallotta volna a kérdést, maga kezdett kérdezni. Csak azt szeretné tudná, végiggondolta-e Eriksson, milyen következmé­nyekkel' járhat a vádemelése. Gondolt-e arra, hogy máris mennyit szenvedtek az amerikai katonák a vietnami népért? Va­jon nem ötlött-e az eszébe, mi­lyen felelősség megvádolni négy katonatársát, így tetézni azok szenvedését? És mi történik, ha a haditörvényszék bűnösnek találja őket? Vajon Eriksson tudja-e, hogy a hadbírák és badiesküdtek hírhedten enyhe A kísérletek, amelyeket a hol­land közlekedésügyi miniszté­rium a tengerhalászaitá intézet­tel közösen folytatott, pozitív eredményeket hoztak 100 tonna olajjal szennyezett tengerfelü­letet mindössze háromnegyed óra leforgása alatt teljes egészé­ben megtisztítottak. ítéleteket hoznak? Nem olyanok, mint civil kollégáik, mert a törvényszéki tisztek (így neve­zik a hadbírákat) és a törvény­szék tagjai (így pedig az esküd­teket) rokonszenveznek, megér­téssel viseltetnek a teherpróbák iránt, amelyeket az életüket na­ponta kockáztató frontharcosok­nak ki kell állniuk; a haditör­vényszék emberei nem várják el a gyalogos legénységtől, hogy mintaszerűen viselkedjék a frontvonalban. Mifelénk, foly­tatta a századparancsnok, enyhe ítéletek járják, sőt még tovább enyhülnek, amikor felülvizsgá­latra, jóváhagyásra kerülnek. A hazad jogászok, a maguk bizton­ságos, hivatásos idealizmusában mindig gyanúval szemlélik a há­borús területeken hozott ítélete­ket, amikor a központi felleb­bezési hatóságok a szakvélemé­nyüket kérik. És ezek után, tet­te fej utolsó kérdését Vorst, ha az osztag tagjait valóban elíté­lik, Eriksson számíthat rá, hogy rövidesen újra szabadlábon lesz­nek, és ha ez megtörténik, ép­pen Eriksson szabadsága fog korlátozódni, mert ugyan el- képzelhetetlen-e, hogy a szaba­dultak köziül egy, vagy több is, alkalmat keressen, hogy bosszút álljon? Az is megtörténhet, hogy nem feltétlenül maga Eriksson lesz az áldozat, hanem inkább fiatal felesége, Eriksson a tár­gyaláson kijelentette: „Vorst százados tudtomra adta, hogy a vádlottak ítélete enyhe lesz, vagy éppen él sem ítélik őket, és akkor főhet a fejem magam, meg a családom miatt.” tFolytatjuk) ságának betegen fekvő elnöke | helyett megnyitja a gyűlést és | beszámol az elmúlt évek ered­ményeiről, az enyhén szólva il- luminált férfi közbe-közbe- kiált A többiek — vannak vagy huszonötén — leintik. A végén a férfi kitámolyog a te­remből s most már annak rend­je és módja szerint folyik a beszélgetés. Miről is adhatott számot a levezető elnök és Káplár Ká­roly, a Járási Hivatal vezető­je? Elmondhatták, hogy külö­nösen a választások időszaká­ban tett sokat a Hazafias Nép­front-bizottság az állampolgá­rok jogainak gyakorlásáért, hogy a kommuniális fejlődés Nagykopáncsot és a környező tanyavilágot sem kerülte el. Sokat fejlődött a község, jó né­hány ház épült fel az elmúlt években s itt, a tanyán a vala­ha makópusztai olvasókör he­lyiségébe is és huszonegy ta­nyára eljutott a villany. A ta­nyai embereknek üzletük van s ha mindent nem is kapnak meg az ÁFÉSZ helyi boltjában, de a napi közszükségleti cikkeket megvásárolhatják. Elmondták azt is, hogy még jócskán van tennivaló, de a villanyhálózat fejlesztése nem állt meg s az elkövetkező években űjabb ta­nyák kapnak elektromos ára­mot Mert hiszen tudott dolog, hogy itt az Alföldön még hosz- szú évekig szükség van a ta­nyákra, A Járási Hivatal vezetője gazdasági gondokról beszélt s arra kérte a gyűlés részvevőit, hogy ezeknek megoldásában se­gítsék a járás vezetését. Csak közös munkával lehetséges újabb autóbuszváróhelyeket építem itt a tanyavilágban, csak okos gazdálkodással érhe­tők el olyan eredmények, amelynek nyomán újabb porta- lanított bekötő utak épülhetnek, megkönnyítve a tanyai embe­rek közlekedését. S arról is szó esett ezen a gyűlésen, hogy nemcsak jogai vannak az itt élő embereknek, hanem köteles­ségei is. Ezeknek a gondoknak a megoldásához olyan Hazafias Népfront-bizottságokra van szükség, amelyek aktívan dol­goznak. Olyan eredményeket mutatnak fel, amelynek nyo­mán újabb tanyai kollégiumok létesülhetnek ugyanúgy, mint az utóbbi években Csorváson, ahol 80 gyerek és Tótkomlóson, ahol 100 tanyai fiatal kapott második otthont. Az asszonyok, emberek csend­ben figyelték a tájékoztatókat és őszintén szólva bennem fel­ötlött, hogy a különben is szűk­szavú tanyaiak vajon hozzá­szólnak-e az elhangzottakhoz. Kellemesen csalódtam, mert alighogy elhangzott a beszámo­ló egymás után jelentkeztek szólásra a pusztaiak. Hogy mi­ről beszéltek? Nem országos és nem is megyei dolgokról, ha­nem arról, ami a közvetlen környezetükben történik, azok­ról a gondokról, amelyek min­dennapi életükben jelentkez­nek. Hetyei Györgyné ahhoz kérte a megválasztandó Hazafias Nép­front tanyai bizottságának se­gítségét, hogy a tavaly fúrt, de nem jó vizű kút megjavítá­sához adjon segítséget. Ameny- nyiben ugyanis a kút vizének minősége nem változik, úgy a tejátvevő bezárhatja az ajtaját. Azzal a vízzel ugyanis, amelyik jelenleg a kútban van, nem moshatók az edények egész­ségügyi okok miatt. A tájékoztatóban elhangzott gazdaság gondokkal foglalkozott hozzászólásában Nagy Imre, a termelőszövetkezet darálójának vezetője. Okosan beszélt arról, hogy a tanyai emberek a közös gazdaságban és a háztájiban mit és hogyan termeljenek. Kri­tikusan elemezte azt is, hogy a MÉK esetenként nem tartja be például a hagymatermesztésre kötött szerződésben foglaltakat, mert többet von le szemetesség címén a beszállított áruból, mint amennyi igazságos lenne. Jóval elmúlt nyolc óra, ami­kor a levezető elnök javaslatot tehetett az öttagú tanyabizott­ság megválasztására. Nagy Im­rét elnöknek, Hetyei György- nét titkárnak, Ferenczi Józse­fet, Magony Józsefet és Németh Jánost bizottsági tagoknak ja­vasolta. Már eltettem a jegyzettömbö­met, arra gondolván, hogy gé­pies szavazással megválasztják a javasolt személyeket és így vége a gyűlésnek. És kelleme­sen csalódtam. Mert, ha valaha hallottam parázs vitát, úgy ez volt az egyik. Az asszonyok egymás után nyújtották fel ke­züket és arról beszéltek, hogy kevés az az egy nő a bizott­ságba. Legalább három asszony-: nak van helye a megválasztan- dók között. A férfiak sem értet­tek egyet a javaslattal. Egy­más szavába vágva mondták a maguk igazát s már-már úgy tűnt, hogy ezen az estén nem születik döntés. Mikulai Lajos vágta ketté a gordiuszi csomót, mondván, ha kevés az asszony és az idős em­berek mellé fiatalok is kelle­nek a bizottságba, válasszon a tanyagyűlés héttagú vezetőséget. Ezzel aztán mindenki egyetér­tett. S a szavazás végeredménye az lett, hogy Papp Károlynét és András Györgyöt is megvá­lasztották. Botyánszki János Napirenden: Az 1972. évi költségvetés és fejlesztési terv Február 16-án megyei tanácsülés A soronkövetkezö megyei ta­nácsülést február 16-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tartják Békéscsabán az irodaház tanács­termében. A végrehajtó bizott­ság az alábbi napirendi ponto­kat terjeszti a tanácsülés elé. Klaukó 'Mátyás tanácselnök tájékoztató jelentése a végre­hajtó bizottság 1971. évi munká­járól. Ugyanennél a napirend: pontnál a tisztségviselők (elnök­helyettesek és a vb.-titkár) el­mondják saját tevékenységüket. Termékeny, heves vitával le­het számolni a második tárgy- sorozatnál, amikor a megye ta­nácsának 1972. évi költsegvetése és fejlesztési tervjavaslata kerül tárgyalásra. Bár ennek készítői Király József pénzügyi és dr Komvári László tervosztály ve­zetők a javaslat összeállításánál a Sorrendiség szigorú követeimé, nyeit tartották szem előtt, azon­ban, hogy mi a legdöntőbb, ezt a tanácsülés hivatott meghatá­rozni. Ezen az ülésen számol be Kulkai Sándor a megyei NEB elnöke is a népi ellenőrzés mun­kájáról. A többéves tapasztalatokból ítélve az év kezdetén várhatóan megsokszorozódik az interpellá­ciók száma is. Népfrontgyűlések Február 14-én Mcdgyesbodzáson. Kétegyházán, Sarkadkcresztú- ron. Nagyszénáson, Tótkomlós Szöllőspusztán. Békéscsabán az I. és a VI. kerületben. Kondo­ros-tanyán. Kardoskút-tanyán, Dénesmajorban és Újváriban február 15-én Kardoskút-pusz- tán tartanak Népfront-gyűlése két. aaaaaaaaaaaBaaaaBaaaaaBaaaaaaaaaaaaaa*aacaaa»a*aBi Gázvezeték-épít és A békéscsabai Erzsébethelyen kiépítik a gázvezeték-hálózatot. Képünkön a DÉGÁZ szerelői az Orosházi út és Hargita kor sar­kán a gerincvezetékhez való csatlakozást készítik. {Fotó: Örmény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents